Budapesti Hírlap, 1856. május (102-125. szám)
1856-05-16 / 113. szám
Pest. Péntek. Megjelenik . lap, Tanírnapit ünnep utáni napokat kivívó, naidannap reggel.Előfizetási dij : Vidékre : fi 1 írre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fé 1 évre: 8 frt, ávnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször kasibzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4ki számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Május 16.1856 Kiadó hivatal van : Egyeter-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. A Budapesti Hirlap szerkesztői hivatala az Egyetemutczában, a 2 sz. alatti takarékpénztár-épületben balra az emeleten van . Előfizethetni helyben: a lap kladi hivataliban, Egyetem-ntera, 2-dik szín , földszint, v1 dikon minden es. kir. pestahivatalnil. — Előfizetést tartalmazd levelek a film, lakhely a utolsó pesta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. tíj A „Budapesti Hírlap* előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 oft. félévre ... 8 -Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre............10 — Emich Gusztáv, a ..Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Buda, máj. 16. A császári Fensége Lipót Főherczeg altábornagy és főhadmérnökigazgató úr tegnap estre magas szemleálját folytatva innen vasúton Érsekújváron innen át Komáromba elutazott. A belügyminiszer dr. Haubner Rudolfot az állandó orvosi bizottmány tagjává a soproni helytartósági osztálynál kinevezte. F. hó 9ki 5934. sz. a. igazságügyministeri kibocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti országos főtörvényszéki kerületben Rehák Edvard kineveztetett. Buda, máj. 11. 1856. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatóság Siebenhawer Ferenczet, a pozsoni cs. k. országos fiókpénztár hivataltisztjét ideiglenes számtisztázó segéddé a budai cs. k. országos főpénztárnál kinevezte. A cs. k. országos pénzügyi igazgatóság nagyváradi osztálya Szikszay Benjámin borosjenői III. osztályú ideiglenes adópénztárnokot II. osztályú adópénztárnokká a püspökladányi adóhivatalhoz ideiglenesen kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, máj. 16. Lipót Főherczeg ő császári Fensége a hadi császári mérnök-csapatok és az erődítési munkálatok megszemlélése végetti utmutatását arra is használta, hogy egy rövid kirándulást tegyen a Tisza vidékére. Ő cs. Fensége e végből, kisérve ö cs. Fensége Hildegard Föherczegasszony és fenséges gyermekei, továbbá Ernő Föherczeg által, tegnap délelőtti 9 óra tájban különvonattal Szolnokra ment, ott egy ideig mulatott és több pontot megszemlélt, mire délutáni 5 óra tájban szintén különvonattal a visszatérés Budára megtörtént. Főkormányzó Ur a császári Fenségét csekély gyöngélkedés akadályozá az ezen kirándulásban részvevésben. Szolnokon megyefőnök Bonyhády úr volt szerencsés a magas uraságokat a pályaudvarban fogadni, s öcs. Fenségeiket a közel környék legérdekesebb helyeire vezethetni. Pest, május 15. N. (Politikai szemle.) Az angol parlament termei— legalább 10 napra —elnémultak ; a belga sajtókérdés elcsendesedett, s mint a mai párisi távirati tudósítás mutatja, élességét elvesztette. Azon sürgönyből értesülünk, hogy a franczia hivatalos lap megelégedés kifejezésével közlé a belga „Monitaur“-ben foglalt (tegnapelőtt szemlénkben ismertetett) jegyzéket, mely a belga külügyminiszer nyilatkozatának lényeges módosítását tartalmazza E megelégedés hivatalos útón nyilvánítása, az egész kérdésnek a jelen izgatott hangulat uralma alól a higgadt kölcsönös értekezés későbbi idejére napolása megerősíti azon nézetünket, mikép e kérdéstől nincs elzárva oly megoldás, melyben mind a franczia kormány kifejezett óhajának, mind a belga nemzet hő alkotmányszeretetének és önálló függetlenségének elég legyen téve. Tehát mondhatni, hogy csak Olaszországban tart még a kedélyek betegesb izgalma, fölgerjesztve s táplálva általában a pierponti politika s különösen e pillanatban a turini kamarai szónoklatok által. A május 6.és 7-diki képviselő kamrai viták eredménye olyan jön, mint Cavou rgrohajtó. Szárdinia képviselői helyeslék a ministeriumis politikát s támogatásukról azt biztosíték. Ezt előre lehete látni. A szárd külügyminister máju 7-i nyilatkozataiból egyébiránt néhány érdekes adatot tudunk meg. Egyik, hogy Anglia, a ha szövetséges, kész lenne szükség esetén még egy harmadik millió font sterlinggel lekötelezni Szardíniát maga iránt, és szaporítani a kis állam adósságát; hogy a piemonti kormány egy új kölcsönkötés szükségének beálltára számol, már több nap előtt említettük. Másik, hogy a Piemont és Roma közti viszonyok folyvást a régi sajnos állapotban vannak. Név szerint a concordatum kötése iránti remények meghiúsultak. Szardinia alapul az I. Napóleon által 1800-ban kötött concordatumot állttá föl. Azonban Cavour gróf beszédéből az tűnik ki, hogy a kölcsönös engedékenységben, melyet a czél elérésére szükségesnek mond, Szardinia nem igen ment jó példával elül, sőt némi megelégedéssel jelenti, hogy azon magas egyéniségek is, melyek a Rómávali kiegyezés megkísérlését korábban ajánlák, most megváltoztaták nézetüket. Az april 16-ki jegyzék kelte iránt is felvilágosíttatunk; t. i. e jegyzéket egy memorandum előzé meg, mely mart. 27-n kelt, s benne Olaszország bajai orvoslásának reménye fejeztetik ki, mig az ápril 16-diki jegyzék már e remény meghiúsultát constatirozza. Tehát két okmányról van szó, melyek elsejének szövege még köztudomásra nem jutott s Cavour gr. kamrai beszédében ez első memorandumra hivatkozott. Ugyane kérdéseknek a turini senatusban folyamatban levő vitatására nézve az alább található távirati sürgönyre utasítjuk az olvasót, mely ismét csak azt erősíti, hogy azon ösvény, melyen Austria az olaszországi bajok orvoslására nézve halad, Szardiniáétól igen eltérő, de már múltkor kiemeltük, magának gr. Cavournak beszédéből,bármennyire igyekezett ezt a lehető legszelídebb formában kifejezni, hogy a szárd politikától Francziaországé is épen úgy eltér. A nagy katholikus hatalmak politikájának e conslatkrozható eltéréséből azon biztosítást vonhatja el magának az olvasó, mikép az olasz félszigetet sikerülene megóvni oly erőszakos rázkódásoktól, melyek a kedélyeket a félsziget határain túl is izgalomban tarthatnák, s melyekkel látszik fenyegetődzni a két szárd teljhatalmazott ápril 16—ki többször említett jegyzékében, midőn „oly rendkívüli eszközök“ről szól, „melyek következményei felszámíthatlanok lennének.“ Az ily fenyegetésben nem lehet egyebet látnunk a túlbizakodott tehetlenség üres kifakadásánál. A diplomatiában továbbá a szerződések, a különböző államok közti közeledési vagy szövetkezési kísérletek képezik a politikai foglalkodás főtárgyát Első helyen áll még folyvást az ápril 15-iki különszerződvény, mely Orosz- sőt Poroszországban is némi meglepetést idézett elő. Vájjon azért a nevezett két állam csakugyan készült-e fölvilágosítást kérni London és Párisban mint a hír mondja, nem bizonyos, de angol lapok állítják, mikép az angol és franczia kormányok egy oly lehetőséget megelőzve, maguk önkényt szolgálnak oly felvilágosítással. Nem Edgár, ki a II Sándor trónraléptét jelentő iratra viszi a választ. Sz. Pétervárott egyszersmind az austriai-angol franczia különszövetség indokainak kifejezésével is meg van bízva, úgy hiszik, hogy Greynek az angol királynő lovászmestere által II. Sándornak vitt királynői levél hasonló felvilágosítást tartalmaz. Hogy hasonló magyarázatokat Poroszország is fog-e kapni? — nem mondatik. A württembergi király máj. 12-én hagyá el a franczia fővárost. Mint mondók, látogatásának politikai czélja, legalább olyan, mely az általános politikára vonatkoznék, nem volt. A Württemberg király bizonyságát akará adni Francziaország iránti barátsági érzelmének. Ugyanis — mint tudni akarják — a franczia kormányhoz kedvezőtlen jelentések jutottak a stuttgarti udvar magatartásáról, mikről a császár nem késett a királyt értesítni. Az állítás természetesen tiltakozást vont maga után, s a jelen látogatás ama jelentések alaptalanságának bebizonyítására volt szolgálandó. A bajor második kamra a hadügyminiszer ellenzése daczára elveti a kormány által előterjesztett katonai budgetet, s a bizottmányi javaslatot fogadta el, mely másfél millió ft meggazdálkodást ajánl. Ez eset alkalmasint viszályt és a szövetséggyűlés beavatkozását vonandja maga után, mert a hadügyminiszer kijelentette, hogy a kamra által kívánt leszállítás még nem egyeztethető az új szövetségi katonai szervezés kívánalmaival. Nassau hűséget a badenihoz hasonló egyházi viszály fenyegeti, a lraburgi püspök irányában fölmerült praerogativa-kérdés miatt. A nevezett püspök ugyanis egyházmegyéje számára bizonyos igazgatási utasítást akar közzétenni. A kormány közlést a kormány előleges engedélyétől függeszti föl. A püspöki hatóság ezt nem ismeri el, s a kérdés jelenleg függőben van. Míg az angol lapok a plymouthi laktanyában a német légió lázongását lecsendesítettnek hirdetik, távírda sokkal komolyabb jellemű felkelésről tudósít, mely Máltában az angol csapatok, a rendőrség és lakosok közt egyik, s az olasz légió egy része Bécs, máj. 11. A Azon körülményből, hogy egy a pénzügyministériumhoz közel álló fővárosi lap újabb időben gyakrabban foglalkozik a vámtarifával, s polemizál védvám után csengőkkel, eléggé következtethetni, hogy eldöntő helyen tudomással bírnak oly vágyak s mozgalmakról, mikről a nagyközönség egyedül sajtó útján nem értesülhet. Az egész világon minden államban minden ember örömmel üdvözölte s fogja mindig üdvözölni a vámok leszállítását; minden ember, kivéve a gyámokot. Ez mennyire igaz az austriai birodalomra nézve is, arra nézve csak egy érdekes s különös tényre hivatkozunk. Annak idején midőn a régi vámtarifa módosítása munkálatban volt, a gyáros és iparos osztály kiválóbb egyéniségeiből egy bizottmány, bizalmi férfiak minőségében , ministeri elnöklet alatt értekezett annak egyes pontjai fölött, s valóban épületes volt látni, mennyire haladt a józan gazdászati ismeret, miután ezen urak mindegyike mindennemű czikkeknél belátta a vámleszállítás czélszerűségét, csak az őt közvetlenül érdeklő üzleti czikknél tartó nélkülözhetlennek a magas véd vámot. A vasgyárnak például a selyem- és posztógyáripart elég erősnek tartá a versenyre, s a legüdvösebb következéseket várta a tarifa leszállításától,de tűzbejött, midőn az aczél- és vas-gyámüvekre került a sor, s iszonyú csapásnak demonstrálta netáni vámcsökkentést e tárgyakra nézve, melyet ellenkezőleg a selyemgyárnak, gyapotszövő igen jótékonynak hitt! képzelhető, hogy ily befolyások súlya alatt keletkezett véleményadásuk mily becses munkálat lehetett az illető kormányférfiak kezében! ha belőle egyáltalán valami eredmény volt levonható, legfölebb is az volt, hogy a vámtarifa leszállítása kivétel nélkül mindennemű czikkekre nézve üdvös teend. S úgy is történt. Közvetlen financziai szempontokon kívül tudjuk, hogy egy nagy eszme, a német vámegyletbe forradás volt a vámtarifa rt módosításának vezéreszméje. A czél nem egészen érezett el, de eléretett félig. 1860-ban a vámegyletbe lépés fölött uj értekezlet fog határozni. Austria szándékai nem változtak, sőt mily erélyesen egyengeti a teljesülésük elé gördülő nehézségeket,tanúsítják folytonos vámleszállítási rendszabályai. Az önzés, vagy jószándékú félelem nem kevesbbé mint a tudatlan slendrián több oldalról emel panaszokat e vámpolitika ellen, de bizonyosan eredmény nélkül; semmi kétség, hogy a kormány e téren következetesen és szilárdan halad előre, nem hagyván magát az említett forrásokból eredő indokok által legkevésbbé is megzavartatni. Egyetlen egy közkérdés sincs Austriában, hol a tisztán politikai jellemű magas érdek az anyagi, gazdászati érdekkel nagyobb öszhangban volna, mint itt. Az eddigi akadályok egyike, mint mondok, megszűnik tettleg, miután Austria vámtarifáját önkénytesen a vámegyleti tarifa szerint módosítja; a másik és legnagyobb akadály, forgalmi eszközeink, papírpénzünk értékének csökkenése és habozása — hála az összevágó újabb kormányintézkedések egész rendszerének - máris csaknem megszűnt, s rövid idő alatt elfeledve lesz; a pénzláb különbsége hasonlókép meg fog szüntetni, s 1860-ban a ámegység akár régi akár uj alapon létrejövend; ily nagy dolgok ellen kisszerű és kislelkű az egyesek által emelt panasz. És e panasz újabb időben még növekedett, mióta az ezüst agio csaknem eltűnt. Ez nem kereskedők előtt csaknem hihetetlen , hogy legyen valaki, aki az ezüstagio megszűnését ne óhajtsa , nem is valószínű, mégis úgy van. Az ezüstagio közvetve véd vámot képezett belföldi gyámokainknak; mióta t. i. a külföldről behozott tárgyaktól ezüstben kellett a vám egy részét fizetni, ezáltal a külföldi gyártmány 25—30 százlékval, az agio mindenkori mennyiségével többe került, mint ha nem kellett volna ezüstben fizetni. E nagy különbség egynémely külgyártmánynak megnehezítő a versenyt. Hogy az austriai birodalom 40 milliónyi népe mit vesztett az agio által, ezen jámboroknak nem jut eszébe. Még Austriában soká fog élni azon Anglia. London, máj. 12. A felsőházi ülésében — mint már említők — Granville , azt indítványozá, hogy a ház köszönetét fejezze a királynőnek, a Williams unokra vonatk üzenetért, s késznek nyilatkozzék részéről köz működni arra nézve, hogy ő felsége a thok 1000 ft. sz-nyi évi nyugdijt adhasson. Ezen imány támogatása folytán, szónok Williams katonai pályájának rövid vázlatát adá. Esze Williams thok tüzér-tiszt a kir. seregnél (női keletindiai társulat seregénél) A wolwichi tvzakadémiából, hova Kenthy utján jutott, kük megbízatással Ceylonba küldetett, hol minteg évig foglalkodott hadmérnöki munkálatot 1843-ban a török-persa határszabályozás végbiztossá neveztetett ki. Ez igen fáradalmas mi volt, mely tevékenységét szintén 9 évig, — na bői négyet sátorban töltött,— véve igénybe. ] idő alatt élte gyakran nagy veszélyben forgott, ámaz éghajlat alatt otthonos halálos betegségek is ki volt téve. Vivian lord által William akkor kapitány volt, a török tüzérség számára tatóul szemeltetett ki. 1854-ben Aberdeen lo a török-ázsiai seregnél britt biztossá nevez Azótai szolgálatai ismeretesek. Az indítvány hangulag helyben hagyatott. Szintén elfogad az oxfordi püspöknek azon indítványa, mis: kivégzéseknél a nyilvánosság megszoríttassék, tárgyat illetőleg vizsgáló bizottmány nevezi ki- Erre a ház máj. 19-ig elnapold magát. Az a 11 . ház 9-ki ülésében Mac-Gry Görögország jelen helyzetét igen sötét szít rajzolván, elérkezettnek vélte azon időpont,bón a kormánynak nyilatkoznia kell az iránt, Görögország irányában minő politikát szánd követni. Gladstone ezen kérdést sokkal jobbnak tartá, semhogy illő lenne azt csak igénsleg tárgyalni. Továbbá egyáltalában nem él, hogy az előtte szóló alaposan adta volna e ...,7.. . . !o —------Örögország helyzetét. Sponer M’Gregor szélső előítélet, miszerint minden gyamok azt véli, hogy nyilatkozott. Perry kérdé, ha vájjon a kele az ő virágzás, az államnak kétségtelen érdeke, igazgatósága nem lépett-e túl jog kétségtelen érdeke. Egy most keringő adoma , vagy való történet igen jellemző. Bizonyos gyámnokok a pénzügyminister úr ő excjához fordultak, ez a gyártmányaikra fektetett vám fölemelésének szükségéről meggyőzendők, mi nem sikerülvén, végtére azt nyilatkoztatták ki, hogy e szerint kénytelenek lesznek munkásaikat elbocsátani. E coup de théatre-ra az válaszoltatott: „csak tessék elbocsátani, van és lesz még elég hasznos munka Austriában !A társulat igazgatósága nem midőn a hajdani főkormányzó, Dalhousi számára 5000 ft. st.-nyi évi nyugdijt sz meg. Szerinte, a társulat a ministerium mezése nélkül, legfölebb 600 ft. st.-nyi évig ajánlhat mag. Vernon-Smith azt válaszi kép az igazgatóság valóban elhatározó, Di lord számára az említett nyugdijt megi azonban ezen határozatnak még a court o prietors a board of control a parliament által is meg keilend erősítteti ezt a másik felet, ütött ki, s melynek némely részletei alább olvashatók. A fölkelés okairól semmit sem tudni. AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs, máj. 14. , cs. k. Apostoli Felség hó 9ki legfelsőbb elhatározása által báró Hütner Sándor valóságos titkos tanácsost, eddig rendkívüli követet és meghatalmazott ministert franczia csász. udvarnál, maga nagykövetévé ugyanott legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Ferencz Károly föherczeg ő cs. férsége, tegnap Prágából és Brünnből már alutazva ma ide érkezendő volt. — Gr. Radeczky Ibn, a lombard-velencz királyság fökormányzója Rossi Jenő és Garcich Péter menekülteknek a büntetlen visszatérő az austriai államokba megengedte. A „Wiener Zig“ban a következő figyelmeztetést olvassuk : „Legújabb időben egy sokat olvasott délnémet lapban különböző eredethelyek fö tűzése mellett levelezések jelennek meg, mely, mint látszik feladatukká tevők, az egyház és a Sám közti jó egyetértés létezése iránt kételyei s annak bizonyos már most beli meglazulását hihetővé tenni. — hangon is irvák azok, mely arra , hogy azok beküldőjét az olvasó eb mint a kormány elöharczosát az állam jogait és idekeit fenyegető hatalom ellen tüntesse fel s ben azon gyanítást ébreszsze, hogy ez ömlengés mögött több rejlik, mint egy közönséges levele boózankodása, ki a kormány és a püspökség az egyetértés szerencsés létezésének és tartósságnak gondolatát nem bírja kiállni. Az ekként föllé tolakodást bizonyosan senki sem fogja figyelemre mitatni; ellenben a jólértesült sajtó feladata azon ár tállal, mely nyilván mindazokra nézve, kik Rust viszonyaiba közelebbről beavatva nincsenek, ezé van véve, szembe szállni és ennélfogva mind a nyilvános lapoknak, melyeknek az igazság ellesztése szivükön fekszik, valamint azok olvasnak szolgálatot hiszünk tenni, midőn őket ügyeztetjük, hogy ily levelezések iránt, bármely írásból eredjenek, több bizalommal ne viseltessen mint mennyit érdemelnek, támasztani vetkezett okból oly számítva , KÜLFÖLD.