Budapesti Hírlap, 1856. június (126-150. szám)

1856-06-01 / 126. szám

Pest. Vasárnap. Megjelenik e lap, vasárnap aa finnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : fél é­vr­e : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l é­vr­e: 8 frt, évnegyedre : 4 frt.­­ A hirde­té­sek ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásiért 6 kr, többszöriért pedig akr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetem­utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre.............10 — Pesten előfizethetni a 1­u 1 i r­t kiadóhiva­talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. Előfizethetni helyben: a lap kiadóhivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ. A belügyminiszer egyetértésben az igazságügymi­­nisterrel N­y­i­t­r­a­y Sámuel szolgabirósági segédet, szolgabiróvá egy vegyes szolgabirósági hivatalhoz Magyarországban kinevezte. F. hó 25-n 10681 sz. a. kelt igazságü­gyminiszeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlá­sára a nagyváradi orsz. főtörvényszéki kerületben R­o­s­s­u János kineveztetett. Mező­kövesd és Karczag, Kenderes és Szarvas, Szarvas és Szentes, végre Szeged és H. M. Vásárhely közt f. é. jun. 1-jétől kezdve a jelenleg közlekedő lovasposta egy­idejű megszüntetése mellett lovasfutar-posta hozatik be, melylyel a levélpostán kívül egyszersmind korlá­tozatlan értékű pénzeslevelek és fuvarküldemények 5 font súlyig szállíttathatnak. Ugyanazon időponttól kezdve a poroszlói, t. füredi, madarasi és h. m. vásárhelyi posták fuvarposta­­szolgálattal foglalkozandnak. Az említett lovas futárposták a következő számban és rendben fognak közlekedni és pedig : A. Mezőköves­d-Karczag. Elindulás Mezőkövesdről hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton déli 12 órakor; megérkezés Karcza­­gon : kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap regg. 10 óra 45 percz. — Elindulás , Karczagról : kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton déli 12 órakor; megérkezés Mezőkövesden szerdán, pénte­ken, szombaton és vasárnap regg. 10 óra 30 percz. B. Kenderes-Szarvas. Elindulás Kenderesről vasárnap, kedd és pénteken regg. 5 óra 30 perez; megérkezés Szarvason ugyan­azon napokon d. u. 2 órakor. — Elindulás Szarvas­ról hétfőn, szerdán és szombaton regg. 7 óra; meg­érkezés Kenderesen ugyanazon napokon esti 3 óra 30 percz. C. Szarva­s-S­z­e­n­t­e­s. Elindulás Szarvasról vasárnap, kedd és pénteken esti 5 óra; megérkezés Szentesen hétfőn, szerda és szombat regg. 1 óra 30 perc­. — Elindulás Szentes­ről szombat, kedd és pénteken esti 5 óra; megérke­zés Szarvason hétfőn, szerda és szombaton regg. 2 óra 30 perc­kor. D. Szege­d-H.­M.­V­á s­á r­h­e l­y. Elindulás H. M. Vásárhelyről kedd , csütörtök és szombaton regg. 7 órakor; megérkezés Szegeden ugyanazon napokon regg. 10 óra 30 percz. — Elin­dulás Szegedről ugyanazon napokon d. u. 1 órakor; megérkezés H. M. Vásárhelyen ugyanazon napokon esti 4 óra 30 perc­kor. A fuvarposta-küldemények elfogadása Poroszló, T. Füred, Madaras, Karczag, Kenderes, Turkevi, Me­zőtúr, Szarvas, Kun Sz. Márton helyek számára a pesti postahivatalnál vasárnap, kedd, csütörtök, pén­tek és szombaton esti 7 órakor. Vásárhely számára vasárnap, szerda és pénteken esti 7 órakor, a budai postahivatalnál ugyanazon napokon esti 5 órakor történik. Pest, máj. 17. 1856. A cs. k. postaigazgatóságtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Temesvár, máj. 28. Jó bornak nem kell ezégér, ezt tartja a közmon­dás; és hogy a buziási fürdő haszonbérlői s fürdőor­vosa is ezen véleményen vannak, bizonyítja az, mi­szerint honunk nemcsak első, de másodrendű für­dőinek hírlapjainkban előlegesen történt hirdetése,­­ a fürdőszaknak Buziáson zajtalanul, nem nagy vendégkoszorú részvéte mellett, folyó hó 15-dikén történt megnyitása daczára, egy árva betücskét sem olvastunk még ez idén a buziási fürdőről, mely pe­dig érczes forrásai gyógyhatása, látogatói száma, s a cs. k. kincstár mint földes-uradalom által emel­kedésére tett beruházások s javítások következtében már eddig is honunk első rangú fürdőhelyei közé sorolható. Egy szép tavaszi napon, nem rég, rövid szemle végett kirándulási tevénk Buziásra. Közel váro­sunkhoz, az úgynevezett bródi erdőn túl, a buziási járáshatóság területébe érve, a szilárd alapú, jól ka­­vicsozott töltés, és szélesre ültetett fasor tűnt sze­münkbe. A városunkat ezen fürdőhellyel összekötő jó út régóta a közönség hő óhajtásai közé tarto­zott, és midőn ez óhajtást foganatosítva tapasztal­juk, az úthálózat rendezését intéző magas helytartó­ság gondoskodását s A­n­d­r­e­e­v­i­c­s Lázár járás­­főnök úr foganatosítási erélyét köszönettel ismeri el e vidék. Mint értesülve vagyunk, jövő évben, az út­­készítés Buziásról tovább, egész Lugosig fog foly­­tattatni, mi­által nemcsak a fürdőhelyhez jutás ez oldalról is könnyíttetni fog, hanem Temesvár és Lu­gos között, az eddigi országainál rövidebb, vám­mentes, és a fürdőhely érintésénél fogva kellemes, közlekedési út létesülend. Buziáson, a gyönyörű park közepén, ezelőtt mintegy negyven évvel a fürdővendégek adakozá­saiból épített tánctterem és kávéház eltűnt, helyét most már azon terebélyes három nyárfa jelöli csak, melyek régiségüknél fogva, az újonnan alakított parkban a fürdőhely serdülő szakának most már egyetlen élő emlékeit képezik. A lerontott tánczház, mint nyilvános mulatóhely, melyben Terpsichorén kívül Thalia is nem egy íz­ben ütötte fel tanyáját, a lefolyt negyven év alatt számra s állásra nézve tekintélyes közönség gyűl­­helyéül szolgált, azért véleményünk szerint az il­letők nem érdek nélkül olvasandják, miszerint a roskadó mulatóház, múlt ápril­is 15-én tartott nyilvános árverésen 133 pengő forinton adatott el, mire az épület szétbontása, elvitele, s helyének a park részleteibe kebelezése azonnal foganatosítta­tott, hogy fenállása a hozzá közel pompásig újból emelkedő társalgási ház szabad kilátását ne akadá­lyozza, s ódon alakjával a parkot ne disztelenítse. Az uj társalgási ház, mely más világhírű fürdőhe­lyek mintájára nagyszerű mérvben, társalgási s táncz­term­ekkel, kávéházzal, czukrászbolttal stb. összekötve újonnan építtetik, az építőmesterrel kö­tött szerződés ellenére,még el nem készülvén, jmn. hónapban is nehezen fog a közönség használatára átengedtethetni. Lakások iránt már is több oldalról történtek megrendelések, de a fürdővendégek száma eddig még kicsiny; egyébiránt a népes fürdőszak csak június hó közepén kezdődik, s a lakrendelések után az idei fürdőszak népes, a kincstár elismerésre méltó intézkedései után pedig élvezetdus lehetend. r. I. Abony, máj. 26. Örömmel jelentjük, miszerint tanácsunk újraszer­vezése megtörtént. Városbiróvá, Márton Lajos ur hivataláról történt leköszönésével, helyébe legkö­zelebb Dankó Endre ur neveztetett ki. Újonnan szervezett tanácsunk egész erélylyel fogott városi ügyeink elintézéséhez. Bizton reméljük, hogy bok­ros teendői közt az iskolaügy is figyelme főtárgyát képezendi. Ennek fölemlítésére azon körülmény készt, miszerint az iskolakötelezett gyermekek szá­ma (csupán a r. katholikus részről) 700-ra megy, s a jelenlegi 2 elemi osztály alig fogad többet be 350-nél. Örömmel hallottuk, miszerint a tervezet­ben levő két új iskolaépület tervrajza már fel is külhetett volna a cs. kir. helytartósági osztályhoz helybenhagyás és engedélyezés végett. Ha valami, az, mely most a legkiválóbb gondoskodást igényli. A népnevelés hiányát mindennap szomorú példák tanúsítják. Vajha a városunkhoz közel eső pusztá­kon is (péld. Paládics, Tetétlenen) tanyai iskolák állíttatnának, mint ez ügyet a dicséretet érdemlő jász-városok és a csongrádmegyeiek fölkarolták. Iskoláinkról szólva elismeréssel kell fölemlítenem, hogy több polgárai városunknak áldozatkészséggel járultak iskolánk építéséhez és a növendékek mive­­lődését előserélő belső fölszereléshez. Óhajtandó volna, hogy e végett évenként rendes összeg for­­d­íttatnék a szegényebb gyermekek számára. Ezt sok okunk van remélni az áldozatkész műveit osz­tály részéről. Jól esik megjegyezhetnem, hogy ez osztály nálunk az irodalom pártolásában sem ma­rad hátra. Azonkívül,hogy miden jelesebb munkák­­ból 5­6 példány (néha 20 is) szemlélhető kö­rünkben, rendes lapjainkból 8 Budapesti Hírlap, 7­­ Magyar Sajtó, 2 Kolozsvári közlöny, 3 Delibáb, 6 Hölgyfutár, 25 vasárnapi újság és Po­litika, újdonságok, 5 Viszhang, 2 Tanodai lapok, 2 saladi lapok, 2 Katholikus néplap, 6 Család­­könyve s e szerint körülbelül 100,— ezeken ívű német lapok vagy 40 példányban és az időszaki füzetek több példányai járnak ide. Casinónk is meg­nyílik pár hét alatt, min azonban a vándorszíné­szek nem örülnek, a­mennyiben a casino idősza­­konkint a Thalia templomául szolgáló helyiséget foglalja el. 1­­­ 120. AUSTRIAI BIRODALOM, B­é­c­s , máj. 30. Schwarzenberg hy bibor­­nok-érsek ő eminentiája tegnap délben szerencsés volt Ö cs. k. Felségénél külön audientián le­­vetni. Ö emin. Bécsben tartózkodását 14 nappal hosszabbította meg s csak jun.közepén fog Prágába és Grazba elindulni. — Holnapután b. Bach belügyminister ő exc. teremeiben ebéd fog adatni, melyhez a tudomá­­mányok cs. k. akadémiájának mai ünnepélyes ülé­sében jelen volt öszes tagok hivatalosak. KÜLFÖLD. Anglia, London, máj. 28. Az „Advertiser“­­ben egy Párisból beküldetett czikk következőleg akarja felvilágosítni az ápril 15-ki szerződésnek nyilvánosságra jutását . „Palmerston lord iga­zat mondott, midőn a parliamentben kijelenté, hogy semmi a párisi értekezletekkel összeköttetésben álló titkos szerződés sem létezik, azonban azt el­hallgató, hogy ezen hármas­ szövetségnek titokban kellett volna tartatnia, s hogy az csak történetesen jutott nyilvánosságra. Ugyanis Or­­­off gróf, kiben gyanú támadt, a franczia külügyministeriumnak egyik hivatalnoka által az illető okiratnak egy má­solatát tudá megszerezni maga számára, s ezen ügy miatti kedvetlenségét oly nyíltan fejezé ki, hogy a Tuileriákban s az angol követségnél csakham­­ar ér­tesülve lettek a titok fölfedeztetéséről. Már Cla­rendon lord ezen zavarban, s meg lévén róla győződve, hogy az egész ügy a német sajtóban ha­ladéktalanul szóba jövend, gyorsan elhatározá ma­gát, s a szerződést a parliament elé terjeszté.“ (?) A felsőház tegnapi ülésében Lyndhurst lord Clarendon lordtól kérdé, ha vájjon igaz-e, hogy a két dunai fejedelemség hospodárjai, hivatali idejük lejárta után is állomásaikon maradnak-e, mint ennek híre elterjedt, s ha vájjon ama két dí­ván, miknek a fejedelemségekben össze kell gyűl­niük, hogy a vegyes bizottmányt a lakosság óhaj­tásai s szükségei iránt felvilágosítsák, minden kül­ befolyástól menten fognak-e működhetni. Erre C­l­a­r­e­n d­o­n lord igy válaszolt „Nemes barátom igen helyesen említé föl ezen intézkedéseket, mik Párisban a fejedelemségekre vonatkozólag állapít­tattak meg. Ezen intézkedések abban állanak, mikép mindegyik fejedelemségben egy díván gyűljön össze, az ország óhajtásainak kitudása végett. Ezen divánok tanácskozásai alatt az ország minden külföldi meg­szállástól ment leend. Az is megállapíttatott, mikép ama fermán, mely a külön divánokat összehivandja, előbb helyben fog hagyatni a nagyhatalmasságok konstantinápolyi képviselői által, hogy igy az ak­­kép legyen szerkesztve, mikép a dunai népek szá­mára óhajtásaiknak teljes és tökéletesen szabad képviseltetését biztosítsa. Most ki kell jelentenem, mikép én semmit sem tudok azon intézkedésről, mit Konstantinápolyban a díván tett volna, mint ezt ér­demes barátom hírlapok után állítja. Hozzáteszem, mikép a hírlapok sürgönyei f. hó 12-ről keltek, — már pedig az angol kormány Stratford lordtól 15-ről kelt sürgönyöket kapott, melyek legkisebb c­érzást sem tesznek a sajtó által említett tényre. A török meghatalmazottaknak az javasoltatott, hogy a hosz­­podárok ne hagyassanak meg továbbra is állomásai­kon, hivatalidejök lejárta azaz június vége után. A meghatalmazottak elismerték, hogy ez a legbölcsebb intézkedés, azonban hogy ezen esetre szükséges lenne kaimakamokat nevezni ki. Megvallom, jelenleg lehetetlen pontosan megmondanom, hogy minő ha­tározat fog hozatni. A portának kellene elhatároz­nia, hogy miként lehessen legc­élszerűbben bizto­­sítni ezen tartományok nyugalmát ezen válságos helyzet alatt.“ Malmesbury lord a lapokban azt olvasta, hogy az i­s m­a i­­­s erősség, mely az Orosz­ország által legújabban Törökországnak átengedett területen esik, levontatott. Ezen, sa kilia­novai erődök nagyfontosságuak a török határ védel­mére nézve. Kérdi, ha vájjon elhatároztatott-e ezen erődök lerontatása. Clarendon lord azt válaszolja, mikép semmi oly Oroszországgal­ egyes­­ség sem létezik, m­elynélfogva le lehetne vontatni a Besszarábiában létező s a törököknek visszaadandó két erősséget. Ezért úgy hiszi, ezen erősségek erődítményeiket illetőleg jelen állapottokban mara­­dandnak. Lyndhurst lord kérdé, hogy várjon azon esetre, ha a hospodárok, mint hospodárok, nem fognának állomásaikban továbbra is megha­gyatni, nem fognának-e kaimakami czímmel vissza­helyeztetni. Cl­a­r­e­n d­o­n lord azt válaszold, mi­kép ha a hospodárok hivatali idejének lejártával a porta jónak látná kaimakamokat nevezni ki, ebbe nem következik, hogy az ezen működéssel a jelen hospodárokat bízandja meg. A portának tetszésében álland azt arra ruházni, kire akarja. Elgin lord a házzal közöltetni kívánta az azon intézkedésekre vonatkozó okiratokat s közléseket, miket az angol kormány az észak-amerikai angol gyarmatok, s ki­vált Canada védelmére tett. Clarendon lord először is fájlalta, hogy a nemes lord oly részle­tekbe bocsátkozott, miknek tárgyalása jelenleg épen nem lenne idején. Erre azt erősíti, mikép az angol kormány őszintén óhajtja az amerikai Egyesült­­államokkal a legszívélyesebb, legszilárdabb s leg­tartósabb benső viszonyt tartani fenn, azonban a közép-amerikai kérdést illetőleg megvalló, hogy az angol kormány a washingtoni kormánytól még semmi választ sem kapott, a választott­ bíróság iránt ez utóbbihoz intézett ajánlatra. Hozzátéve, mikép örömmel halla Elgin lordnak, ki ezt jól tudhatja, azon állítását, hogy az amerikai nép minden osz­tályában legélénkebb rokonszenv létezik Angolor­szág irányában. „ Annál nagyobb megelégedéssel hál­ám“, úgymond, „ezen nyilatkozatot, mivel az Egye­­sült­ államokban bizonyos hivatalos körbeli személyek a senatus s a congressusban oly modorban nyilat­koztak, mely ha e háznak valamely tagja, vagy vala­melyik angol minister nyilatkozott volna ekkér, itt s külföldön méltán oly ember modorául tüntettetett volna föl, ki elhatárza magában a két országot egy­mással háborúba bonyolítni. De az amerikai nép­nek semmi része sincs azon érzelmekben, mik­ből ily nyilatkozatok erednek.“ „Meg vagyok róla győződve“, — mondá végül a lord — „hogy az angol nép szintúgy óhajtja, mint a nemes gróf, ezen viszályok megszűnését. Állíthatom neki, hogy a­mennyire tőlem függ, azok rövid időn meg fog­nak szűnni. Az angol kormány részéről mit sem m­ulasztand el, azoknak kielégítő módom a bevégzése végett. Ha azon értesülések, miket a nemes gróf né­hány nap előtt kapott, pontosak, ha igaz, hogy Marcy s én félórai beszélgetésben megoldhatnók a kérdést, kijelentem, hogy kész vagyok Marcy elé menni, s valamely, Angolország s Amerika közt középúton eső szigeten értekezni vele. (Nevetés és tetszés.) Elgin lord indítványa elfogadtatott, s a ház jövő péntekig elnapola magát. Az alsó ház tegnapi ülésében a kincstár kanczellárja — Had­field kérdésére vála­szolva kijelenté, mikép a kormány azt szándékozik a háznak javasolni, hogy jövő hétfőn segélyzési bizottmánynyá alakuljon, s a budget tárgyalását kezdje meg.­ A ház Shelley indítványára elha­tározó, mikép ama levelezés, mely a parkokbani zene megszüntetése tárgyában a canterbury-i ér­sek s a kincstár első lordja közt váltatott, — a ház asztalára fog letétetni. — Erre Palmerston lord kívánatéra a ház péntekig elnapolá magát. Azon tudósítás, mikép a washingtoni kor­mány Walk­ert elismerni szándékozik, az an­golok féltékenységét újólag fölébreszté; s ha — mint a „Times“ véli — a választott­ bíróság iránti javaslat a középamerikai viszály tárgyában visszautasíttatnék, ezen viszály kiegyenlítésére épen nem lehetne számítni mindaddig, mig az el­nökválasztás meg nem történt; midőn az amerikai államférfiaknak, s illetőleg elnöki jelölteknek nem leene többé szükségük arra, hogy magukat honfi­társaik előtt az amerikai jogok buzgó védői s a britt igények ellenei gyanánt tüntessék föl. Már említik, mikép az elhirhedt Palmer tegnap az esküdtszék által vétkesnek nyilváníttatott, s a törvényszék által halálra ítéltetett. A közönség rendkívüli feszültséggel várta ezen eredményt. A vádlott magatartása még tegnapelőtt este is szintoly nyugott volt, mint befogatása napján. Testvérét, kivel tegnapelőtt éjjel a börtönben beszélt, s ki kö­­nyekre fakadt, midőn kezét nyujtá neki, nyugott vidámsággal bátorítá. „Isten oltalmazand engem, mivel én ártatlan vagyok ama bűntényben, melylyel vádoltattam. Ez vigaszul szolgálhat reád, anyánkra s fiamra nézve. Hígy nekem, én sohasem csaltalak meg téged, s bármennyit vétkeztem legyen is más tekintetben, de arra sohasem gondoltam, hogy va­lakit meggyilkoljak.“ Testvérének vállát megvere­getvén, igy szólt hozzá : „Óhajtom, hogy szintoly nyugottan alhass, mint én. Épen most jó b­eát ittam s fél font beatsteak-et ettem. Mondd meg anyám­ s fiamnak, hogy N­e­w­t­o­n s Mills hamisan tanús­kodtak ellenem­, s hogy én a sírtól szintoly kevéssé félek, mint ágyamtól.“ Végre még vidám beszélge­tés folytán megjegyzi : „Mondd meg fiamnak, hogy atyjának az életben már sok gondja volt, de mind­ezek közt legkevesebb gondot okozott neki ezen ellene intézett gyilkossági vád.“ A külügyminiszérium hivatalos hirdetménye sze­rint a béke megünneplésére a Green-Park-, Hyde-Park-, Victoria-Parkban s a Prim­­r­o­s­e-H­i 11-en 29-n elégetendő tüzjáték esti órától 11 óráig tartand; a P­r­i­m­r­o­s­e-H­i 11-en a tüzjáték legnagyobbszerű leend. Francziaország, Pár­is, máj. 28. Ferdi­­nánd­ Miksa főherczeg ma Párisból elindult, hogy Bre­st-et, Cherbourgot, s talán még más éjszaki kikötőket is meglátogasson, azonban még visszatérend Párisba, mielőtt hajón véglege­sen Németalföldre indulna. A Napóleon herczeg Június 1.1856.

Next