Budapesti Hírlap, 1856. június (126-150. szám)

1856-06-10 / 133. szám

133. Június 10.1956 Pest Kedd, Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. BUDAPESTI A „Budapesti Hírlap“ Kiadó hivatal van : Egyetem­ utczában­, 1-ik szám alatt, földszint. Megjelenik a lep, vasárnap az ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetést ült ! Vidékre: fél é­vr­e: 10 frt, évnegyedre: 6 frt. Helyben: f­él é­vr­e: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. —* A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.— Egyes szám 20 pkr. el­őfizetési ára ; Budapesten évnegyedre 4 pit. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre.............10 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i r­t kiadóhiva­talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. Előfizethetni hely­ben: a lap kia­dó hiva­tal­ában , Egyetemetek«, 2-fek szám, földszint, vidéken minden es. Mr. p­o­nt a h­iva­tal­n­ál. — Előfize­tést tartalmazd levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen akiadó hivatalhoz ataaitandék. HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyminister Szentgyörgyi Imre törvényszéki segédet a soproni országos törvény­széknél tanácstitkári segéddé az ottani orsz. főtör­­vényszékhez kinevezte. Múlt hó 31-n 7118. az. a. kelt igazságü­gyminis­­teri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gya­korlására a pesti országos fötörvényszéki kerületben Mihalkovics János kineveztetett, F. hó 2-n 10804 sz. a. kelt igazságügyministeri bocsátvány által, az ügyvédség ideiglenes gyakorlá­sára a soproni orsz. fötörvényszéki kerületben Pol­gár György Szombathelyen, körmendi volt ideigle­nes járástörvényszéki segéd, kineveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, jun. 9. N. (Politikai szemle.) A francziaországi tudó­sítások folyvást a vizáradásokról­ szomorú részle­tekkel telték. A Rhone és Saone vizeken kívül a Loire, Garonne, Tarn, Lot és Cher vizek is kiöntöt­ték. Az eddig tett kár már többre megy 400 millió franknál. Az Ínségre jutottak segélyezésére az egész Francziaország felhívatott, maga a császárné ál­lott az adományozások élére s maga és fia a cs. hg nevében tetemes összeget szolgáltatott át a belügy­­miniszernek. Hírszerint, a vízáradási szerencsét­lenség miatt, a csász. hg keresztelésénél minden szándékolt ünnepélyek el fognának maradni, s csak a vallási szertartás hajtatnék végre. Az angol-amerikai viszály mibenlétébe a távírdák teljes zavart hoztak. P­almerston lord fény­kép jelenté ugyan az angol alsóházban C­r­a­in­t­­­o­n kiutasíttatását Washingtonból, de hozzátéve, hogy erről hiteles tudósítása nincs, a felsőházban pedig Granville lord homályban hagyó válasza csak annyit mondott, hogy a kormánynak arról semmi hivatalos tudomása nincs. A „Globe“ egyenesen valótlannak állítja a „Post“ jelentését Crampton kiutasításáról, mit csak utasok terjesztettek, s végre Hamburgból egy távirdai sürgöny azt je­lenti, mikép oda New­ Yorkból hiteles forrásból érkezett tudósítás Crampton hazaküldetését alaptalannak állítja. Ez ellenmondások az amerikai lapokban is találtatnak. A „New-York­ Herald“-nak ugyanis május 23-ról Washingtonból azt írják, mi­kép Marcy válasz készítésével foglalkozott, Cla­rendon lord legutolsó sürgönyére; e válaszban Marcy kifejtendi, hogy a Clarendon lord által használt védvek még súlyosbíták a sértést, melyet menteni akart. Az amerikai kormány, noha Clarendon barát­sági erősítéseit viszonozandja, bebizonyítja neki, hogy a két ország érdeke Crampton visszahívá­sát kívánja, ki az amerikai kormány bizalmát bírni megszűnt. A toborzási ügybe bonyolult britt ügy­nököknek azonban állomásaikon maradni megen­gedtetik. Ellenben a „Courier and Inquirer“ washingtoni levelezője ugyancsak 23-dikról azt írja, mikép az angol követ helyzetében semmi vál­tozás sem történt, a nehézség 19-bén elintéztetett. Crampton már csaknem megkapta útlevelét, mi­dőn az elnök s Marcy más gondolatra tértek. E levelező hozzá­teszi, mikép Clarendon lord sür­gönye jól fogadtatott. Általában az amerikai lapok az ezen sürgöny által előidézett kedvező ha­tást tanúsítják, s azt hiszik, hogy az véget vetene a viszálynak. Ez ellenmondó hírek közt Palmerston lord­nak a ma esti postával bővebb távirati közlésben megérkezett újabb nyilatkozata sem igazitól; a lord t. i. azt jelenti, hogy a legutolsó postahajó m­ely Amerikából érkezett, az angol képviselő eluta­zásuk a hírt nem erősíti meg, így tehát Crampton kiutasítása elég további megerősítést vár, de ta­gadhatják hogy ügyállás igen komoly. Jt Azonban föltűnő a szenkét hangulat, mely mindkét állam sajtójában túlnyomó; se Anglia, se az Egye­sült­ államok nem akarnak háborút, mert mindkét nemzet érzi, mennyit vesztene az által. Az Unióbeli lapok azt mutogatják, hogy a washingtoni kabinet ellenséges magatartása csak Crampton ellen sze­mélyesen van intézve, s ezzel hasonlatosan viszont az angol lapok elismerve, mikép Crampton az Egyesült­ államok semlegességét tudva megsértette, azt állítják, hogy Crampton visszaküldésére Angliá­nak nem szükséges Dallas kiutasításával felelni. Név szerint a „Post“ azt tanácsolja, hogy Anglia ereje, és joga érzetében ily eljárással tanúsítsa őszinte békeszeretetét. A skandináviai félszigetről érkezett tudósítások szerint a svéd kir. hynek norvégiai alkirálylyá ki­­neveztetéséhez nagy tervek csatoltatják, melyek szerint Norvégiában nem sokára nagy változások fognának létesülni. A királynak, ki igen jól fölfog­ja ama következéseket, melyeket a nov. 22-diki szerződés által megállapított új politika előidézni hivatva van, he óhajtása szorosabbra fűzni a két skandináv népet egyesítő kötelékeket, s eltüntetni azon okokat, melyek azok közt a nemzeti féltékeny­séget emlékezethaladó idők óta táplálták. E nagy változásokat a „Nord“ levelezője részletezi is, s ha annak hihetni, a stockholmi kormány terve volna, Svécziát és Norvégiát egy s ugyanazon homogén fő-administrativ alá helyezni; a norvég csapatokat a svéd seregbe kebelezve egy azon főparancsnok alá adni; a két ország financziáját egyesíteni, s egyetlenegy igazgatóság által kezeltetni; az egy pénztárba folyó közjövedelmeket megkülönböztetés nélkül mindkét országra fordítani;;a két hajóhadat a kir. család egyik hge mint a nemzeti hajóhad fő­­admirálja alatt egyesíteni. E reformterv, avatottak állítása szerint, már teljesen meg volna érve, s csak a kedvező alkalomra várnak, hogy létesítsék. Azon­ban e létesítés nem lesz könnyű, s nem kis aka­dályt gördíteni az elé a norvég nemzet lelke­sült ragaszkodása 1815 óta leírt demokrat alkotmá­nyához, melyet az annak egyszerű módosításai vé­gett időnként tett kísérletek inkább csak megerősí­tettek. A „Constitutionnel“ bécsi levelezőjének két állí­tását említjük meg röviden. Egyik, miszerint a pá­pai kormánynak az austriai-franczia emlékirat át­­nyújtását megelőző jegyzékben sikerült volna magát Angliát is a pápai kormány őszinte reformszándéká­ról meggyőzni, s ezért a reformok kivitele egészen reá fog bízatni. Másik, miszerint Angol s Franczia­ország a nápolyi kormánynak egy azonos jegyzé­ket kézbesíttettek volna, a reformok tárgyában. Hogy a nápolyi kormány válaszolt-e már ? levelező nem értesít. A besszarábiai határszabályzó bizottmány üléseit Galaczban, mint jelentés megnyitotta. A dunafeje­­delemségek újraszervezése tárgyában kiküldött bi­zottmány ellenben úgy látszik, hogy még meg sem alakult. A haladék okául az augsburgi „Alig. Zt.“ azt adja, miszerint Poroszország a bizottmányban képviseltetése iránt óhajtását nyilvánítván, ez Fran­­czia- és Angolország részéről ellenzésre talált; e két hatalom elismeri a porosz kabinet jogát, hogy ha ama bizottmány munkálatának eredménye vég­határozat végett a Párisban egybegyűlendő érte­kezlet elé fog terjesztetni, akkor egy teljhatalma­­zottat küldjön oda, de ez előkészítő jellemű tanács­kozatokban részvétét fölöslegesnek tartja. Ezalatt hasonló óhajtással lépett föl Szardinia, hadfolytató hatalmi jogcziménél fogva, s a tanakodásnak ered­ménye végre az jön, hogy a szóban levő bizott­mányban a mart. 30-ai szerződést aláírt mind a hét hatalom képviselve lesz. E bizottmány munká­latait csak azután kezdendi meg, ha a besszarábiai határszabályzás be lesz végezve, mert azon idő­ponthoz van kötve a megszálló csapatoknak, és pedig nem csak az austriai hanem a töröknek is, Moldva- és Oláhországból kivonulása. A franczia-belga sajtóviszály is barátságos elintézést nyert, legalább egyelőre. A belga kor­mány új sajtótörvényt terjesztene a kamrák elé, s reméli, hogy azok többségét azon törvény számára megnyerendi. A törvény három főpontot tartalma­­zand, melyek elseje a hirlapbélyeget hozandja be, a másodika a szerző nevének a czikk alá­írását kívá­­nandja, a harmadik az államügyészeknek jogot ad valamely czikk per befogására, a nélkül, hogy arra előbb egy idegen kormány részérőli felszólítás ki­­vántatnék. A belga király ő­sigét a moszkvui koronázásnál de L­i­g­n e hy senatuselnök fogja mint rendkívüli nagykövet képviselni. A meetingek Walker tiszteletére New-York­ban napirenden vannak s az Egyesült államokból egész emigratio alakul a Nicaragua felé. Ellenben a havanai lapok azt jelentik, hogy a spanyol kor­mány csapatokat indít a costa-ricaiak oltalmazá­sára. Ez elhatározás nem volna meglepő, mert Walkter kormányának fennállása folytonos fenyő­Kaposvár, jun.­i. Múlt hó 4-n a béke helyreálltáért vá­rosunkban ünnepélyes mise tartatott, melyen az összes cs. k. tisztviselői kar díszruhában jelen volt. Múlt hó 28-n Hochreiter Ambró cs. k. megyei törvényszéki elnök ur elnöklete alatt a ka­­posi algymnasium tömege részéről választmányi ülés tartatott, mely ülés leginkább az említett tömeg ügyével foglalkozott, s ezúttal szóba hozatott egy­szersmind a tanárok fizetéseinek megjavítása is, mely körüli intézkedés B­o­g­y­a­y Péter tömeg­gondnok arra bízatott, azon meghagyással, hogy egy tervet dolgozzon ki, és azt a rövid idő múlva me­gtartandó nagy­gyűlés alkalmával mutassa be. Szobovics Ferdinánd cs. k. szolgabirói tollnok régebben egy felhívást bocsátott ki az árvák és az árvíz által ínségre juttatott sze­rencsétlenek érdekében. A nevezett felhivatal múlt 1854-dik évben az „árva ügyek“ ke­zeléséről egy könyv jelent meg két kötetben- Már midőn ezen kézi könyvet irá, az anyagi haszon mellőzésével azon szempontból indult ki:mű­vével valamely szenvedő testület sanyarú állapotán segíteni. így jött tetemes fáradság és áldozattal létre az említett hasznos könyv, mely már számos illeték kezében forog s annak az árva­­ügyekre, üdvös eredménye már is nem kevéssé ta­pasztalható. Nevezett mű e­­­m­é­l­e­t­i, gyakor­lati részből és függelékből áll. Az elmé­leti rész az árva­ügyek kezelés­ének minden változatait s részleteit tárgyazván, arra vi­lágos és bő utasítást nyit s mind­azoknak, kik köz­vetlen, az árva-ügy kezelésére hivatvák, vagy állami vagy tudományos szempontból az árvák ügye keze­lésével állásuknál fogva ismeretségbe jönni kény­telenek , világos és nélkülözhetlen ka­lauzul szolgál; a gyakorlati részben találtató mintázatok és példányok a gyámi ügyek körüli mun­kálatok könnyítése és egyszerűsítésére e­éltek, s azok egybefüggő használása a gyámügy hibátlanul kezelését lehetővé teszi. A könyv végén találtató függelék haszonvehetősége az életben előforduló minden számolási szükségletekre­ kiterjed, s közsé­geknek, más testületeknek és minden rendű ma­gá­­nosoknak hasznára szolgál. Hogy e közhasznú mű a jótékonyságnak még mélyebb nyomát viselje ma­gán, szerző elhatározta, hogy a meglévő s eladandó minden egyes példányból befolyó összeg egy ré­szét ismét jótékony czélra szentelje. T. i- a meg­jelent két kötetből és függelékből álló könyvnek megállapított ára csak 2 ft 40 kr. p.p. Ebből, min­den egy egy példánytól számítva harminca­krajezárt pengepénzben a vállalatot pártoló aláíró- magánál megtartva, a többi előfizetett pénzt,­ a 2 ft 10 kr. p.p., és az aláírási ivet szerzőhöz küldi, mire az a példányokat oda hová kívántatik megküldi; a min­den egyegy példánytól visszamaradt 30 p. krnak pedig a legközelebbi közigazgatási hatósághoz be­küldését vagy rögtöni lefizetését kéri szerző, hogy mi­hamarább a vízáradás által ínségre jutott szen­vedők részére fordíttathassék. Miután az ezen hir­detett munkának szerzője nem csak az árvíz­káro­sultak számára szánt összeget áldozta fel, hanem ezen fölül még az ezen évben a tűzveszély által te­temes nyomorba sodortak s ínséggel küszködők részére, valamint néhány elhagyott árvák javára is a levonandók levonásával megmaradott összeget föláldozva, az illető hatóságnál befizetni magát elha­tározta, oly lekötelezéssel, hogy a most bejövendő készpénzről az illető megyei főnökségnek számot adni fog; hazafiul szeretettel megkéri mindazokat kik s szép czért előmozdítani óhajtják s elő is moz­díthatják, ez ügy hathatós ajánlására. A munká­nak még létező példányai minden magyar és erdély­­országi könyvkereskedésekben kaphatók. A gyűjtök s venni szándékozók a köny­v árát vagy a szer­zőhöz Nagy-Kanizsára Zala megyében vagy Edelmann Károly könyvkereskedésébe Pestre küldhetik. A rendes iskolákon kívül, nálunk a vasárnapi iskola is szépen megfelel hivatásának. A köz­­igazgatási hatóság pedig mindent elkövet, hogy ez rendesen látogattassék. Jelenleg nálunk a hagymáz kezd mutatkozni. A somogyi vasútról semmit sem hallani. Az urbéri rendezések megyénkben nagy­ban foganatosíttatnak. A volt jobbágyság készség­gel hajol a szép szóra, és igy jönek és jöhetnek létre több üdvös egyességek a tagosítás körül. A megyénkben mutatkozó rablók üldözése igen jó sikerrel foly, s már többen közölük elfogattak. Május 31-én jéggel vegyes esőnk volt, a roppant hőség után; itt a jég kárt nem tett, de mint hallatszik, Lengyeltóti környékén nagy káro­­ s é­­ getése a spanyol souverainitási jogoknak Cuba szi­getén, melynek annexiója nem sokáig fogna váratni magára, ha a dolgok új rendje Közép-Amerikában megszilárduló­kat okozott Gyümölcsünk a késő fagy miatt kevés lesz. A szőlő eddig élő igen szépen mutatja magát. A vetések gyönyörűek. A hosszú tél, és sanyarú tavasz miatt kenyerében megszilkült nép édes re­ménynyel várja a közelgő aratást, mely, ha vala­mely csapás nem éri vidékünket, igen jónak ígér­kezik. Mind az ősziek, mind a tavasziak szépek, szalmában és kalászban —kivált a rozs, — gazda­gok. A kolompár és kukoriczakapáláshoz e vidé­ken igen kedvező idő jár. R­é­t­e­­­n­k a gyakrabbi jótékony esőzés után egészen fölvették magukat, s aggodalmunk a szűk szénatermésre nézve, korai volt. Csak a betakarításhoz legyen jó idő , elég széna lesz. 1. L AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs, jun. 8. Erzsébet főherczegasszony ő cs. k. fenségének s az uj­szülött főherczegnek állapota f. hó 5-ki tudósítások szerint megnyugtató. — B. Hübner cs.k. nagykövet Parisban, a fran­­czia trónörökös megkereszteltetése után többheti szabadságot vesz, s egéssége erősítése végett für­dőkbe megy. — Hallatszik, hogy Rauscher Othmár lovag bécsi bibornok-hgérsek a püspöki értekezletek befejeztetése után, mely még t­é­ jan. 20-a előtt fogna bekövetkezni, Romába utazand. — B­ourguency franczia cs. nagykövet mai párisi tudósítások szerint már néhány nap malva érkezik ide. — Görcs­ökoss­ág ma estve az északi vas­pályán érkezik meg.­­ Mint a „Mediz. Wochenschrift* jelenti, 1. hó 2-ka óta ismét choleraesetek fordultak itt elő, és pedig a Wieden, Erdberg és Gumpendorf külvárosokban. Más részről hallatszik, hogy három- négy cholerához hasonló kóreset fordult ugyan elő, de haláleset nem; a cholerának isméti kitöré­sétől nem félhetni — Az itteni akadémiai magyarok f. hó 27-n véd­­szentjök Sz. L­á­sz­l­ó ünnepét az egyetemi­ templom­ban ünnepélyesen fogják megölni. A Pazmaneum növendékei végzendik a segédletet ezen egyházi ünnepélynél. — Tegnapelőtt itt nagy égiháború volt; a villám beütött a pénzügyministerium épületébe a Himmelpfort-utczában , a nélkül azonban hogy gyújtana vagy lényeges kárt tenne. Csupán a tető szenvedett némileg.­­ A „Wiener Zig“-nak az új temetkezési szabályzatról szóló II. sz. czikke folytatólag következőleg értekezik : „Ki az életben nem tartozott az egyház közössé­géhez, az halál után sem válik annak részesévé, ki az életben nem vett részt az egyház kegyeszközei­ben, halálakor sem nyerhet igényt a szeretet utolsó szolgálatára, melyet az egyház tagjainak tanúsít, azon földgöröngy megszentelésére, hol a boldo­gult teste a feltámadás szózatára vár. A katholi­­kus egyház nem idézte elő a keresztények közti szakadást, nem is felelős annak következményeiért, sőt feladata e szakadás folytán saját lényegét annál világosabban és tisztábban feltüntetni. Immár senki sem fogja tagadni, hogy a fenálló törvény ezen keresztényi felfogással oly metsző és sértő ellen­tétben állt, hogy azon időtől fogva, midőn a kor­mány ezen elvhez fordult, az elismert vallásfeleke­zeteknek vallási életük szabad kifejlődését megen­gedni, az teljesen tarthatlanná vált. De mihelyt a te­mető keresztény eszméjére visszatért, nem maradt a kormány számára egyéb hátra, mint az új törvény­hozást úgy szabályozni, hogy az által­a keresztény eszme háborítlan életbeléptetése, nevezetesen te­kintettel a császári államnak, a katholikusnak, népességeire, lehetségessé tétessék. — Ez csak a különböző keresztény vallásnak temetkezési helyeinek elkülönözése által volt elérhető. — Ezzel semmi egyéb nem történt , mint hogy azon biztosítás, mely a különböző vallásfelekeze­teknek az 1849. mart. 9-ki legf. nyiltparancs s az 1851. deci 31-ki legf. nyiltparancs által a szabad­­vallásgyakorlatra s a cuirusi intézményekre nézve adatott, leghűbb végrehajtatást nyert és hogy ne­vezetesen a katholikus egyháznak collosának egy korábban elvett intézménye ismét visszaadatott. A concordatumnak 34-dik czikke, mely szerint min­den, mi az egyházi személyeket és dolgokat illeti, az egyház tana, s a fennálló, a sz. szék által jóvá­hagyott fegyelme szerint vezetendő és igazgatandó mely tehát a sz. széket feljogosítja, a monarchia katholikusai számára a temetőkérdésnek a kath egyház tana szerinti törvényhozás útjáni elintézte­­tését kívánni, ennélfogva nem is valami új, hanem csak a már fennálló törvényes szabályzat egy­szerű alkalmazása, mely az összes vallásfeleke­tetek érdekében bocsáttatott ki. A rendelet te­hát semmi egyéb, mint új bizonyítvány a kormány következetes, igazságos eljárásának vallási ügyekben, következménye ama kormány

Next