Budapesti Hírlap, 1856. augusztus (178-202. szám)

1856-08-01 / 178. szám

Pest, Péntek, Hagjelenik • Up, Vitérnap Ág fünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.E166zetáal díj: Vidékre : f é 1 é­v­r­e : 10 frt, évnegyedre: 4 frt. Helyben: f á 1 á­vr­et 0 frt, ávne­gyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halábo­zott sorának egyszeri be­iktatáséért 6 kr, többszöriért pedig 4kr szémlítszik.— Egyet szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetem­utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint* BUDAPESTI HÍRLAP. Ki­fizethetni helyben: a lap kiad­ó h­i­v­a­t­a­l­­­b­an , egyetem-utcza, 2-dik szisa , földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a cuim. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérjminttak­vl egyenesen a k­­­a­d­ó hivatalhoz utasítandók. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, julius 30. Néhány napja már egy lap a másik után írja hogy egy második „ingó hiteltársulat"* van kelet kezében; mi azonban mindjárt jól sejtők, hogy e hír csak egy uj gazdászati lap, az „Oestr. Volkswirth czikkeiben nyilatkozott, s bizonyos crédit-mobiller­­ellenes pénzes körökben táplált jámbor óhajtás. Vannak a hitelintézetnek gyenge oldalai s veszé­­lyei, vannak; de még többen vannaak azon urak, ki két „minden ároni igazgatótaggá választatás"* re­ményébeni csalódásuk, sértett hiúság, lucrum ceri sans, az intézet elleneinek táborába űzött. Ha ily ol­dalról jő a különben eléggé helyesen indokolható in­dítvány egy második credit mobiltér engedélyezte­tése iránt, elvesztik hatásukat a fölhozott érvek man merkt die Absicht, und wird verstimmt. A­mi egyébiránt sokkal pártatlanabb oldalról a társulat eddigi működése ellen fölhozatik, hogy az ipart nem támogatja, czímének nem felel meg, hogy csak börzeüzletekkel foglalkozik stb. az mind igen ko­molyan hangzik, ha meg nem gondoljuk, mily emel­tyű volt eddig ez intézet az államhatalom kezében, mint kapnak lábra s szilárdulnak a vasúti vállalatok,­­ hogy valószínű rendeltetése még tovább is ily ki­­tünőleg állami czéloknak fölkarolása egyelőre, nem pedig a magán, s némely kisebb nagyobb támoga­tást igénylő iparág kezelőinek hitele. A kit sok irodalmi bűn nyom — ezek ugyan még senkit sem nyomtak agyon — annak vigasztalásul szolgálhat­nak azon leleményes hírlapírók , kik ugyan a hitel­intézet várható működéseit híresztelik. Ezen jósla­tok közt legújabb, hogy az intézet Cattaro és Ale­xandria közt tengeralatti távirda létesítését ter­vezi ; a vállalat igen hálásnak talál bebizonyulni, ha egykor a suezi vasút elkészülend! Az intézet legnagyobb ellensége jöhet egyedül ily regényes terv eszméjére; ha ilyenekben töri fejét ez intézet, az osztalékai fölötti irigy vita nemsokára el fogna némulni.­­ Az irodalmi köröket nagy mértékben foglalkoztatja a Franczia­ és Szászor­­aság közt nem rég a szellemi tulajdon közös vé­delmére kötött sajtószerződés; ez ha csakugyan foganatosításra kerül, korszakot képezend a könyv­kereskedés történetében, a­mennyiben Szászorszá­got, hol eddig a bizományos üzlet öszpontosítva s az utánnyomat, e kiterjedt Üzletnek alapja, Szászország egyik nagy államjövedelmi forrása volt — ezen előnyeitől egy csapással megfosztaná; lehetlenül is hangzik az egész szerződés, mert ha Francziaországnak van is igen nagy érdeke abban, hogy a franczia regények s nevezetes művek Lip­csében után be nyomassanak: mi érdeke van Szász­­országnak, melynek virágzására az utánnyomat mondhatni eldöntő hatást gyakorol­, hogy e jö­vedelem és üzletről lemondjon, mikor bizonyos az, hogy egész Németországban egy könyv sem je­lenik meg, mely tán Párisban utánnyomatnék. Azon szász urak, kik e szerződési eszközük vagy mások úgy vélekednek tán, hogy az utánnyomat azért meg nem fog szűnni, csak törvényessé fog válni az által, miszerint az illető kiadó a párisi kiadótól szerződé­sileg fogja az utánnyomás jogát megszerezni, mi­által legfölebb néhány fillérrel drágulni fognak az utánnyomott művek, de egyéb eredmény nem lenne várható! Ez azonban csak akkor fogna talán megtörténni, ha egész Németország, sőt egész Európa ily szerződésre állana Francziaor­­szággal ; míg ez nem történt, addig nem lenne egyéb eredménye,mint hogy az utánnyomás,s vele az egész könyvárusi üzlet is más országban ütné föl sátorát, mely ily szerződés által nincs megkötve. Így látjuk máris a könyvnyomókat kivándorolni Szászországból Poroszországba, ott telepítendők le üzleteiket, így tehát végre is Francziaország mit sem nyert, s Szászország sokat fog veszíteni. A börzeüzletben p a u s­á t csináltak a spanyol bonyodalmak, minden hátrál, leginkább az uj vas­­uti térvények mesterségesen fölcsigázott keletárai. Leczkének ez is jó, ha mindjárt keserű orvosság is. Szathmármegye a Szamos part­járól, július 20. (végy.) Anglia, szelíd csendesen emelkedő halmaival s teknő­ alaku völgyeivel megint egy nagy kert. Itt már láthatni szabadon legelő marhákat, elkerített s különzött földosztályokban, vagy természetes rétek­ben. Már nagyobb vetéstáblákat láthatni, eddig kis földdarabocskák fárasztották a szemet. Anglia part­jaira Neuhafenben szálltunk ki reggeli 4 órakor Dieppeből Francziaországban estvéli 10 órakor in­dulva. Reggel völgyei már ködben borongottak hallatszott a tenger zúgása, csapkodván a partokat Anglia földe s maga London is sárga kövecses agyag, nyirkos éghajlata a búzának, takarmányne­mű­eknek, hüvelyeseknek, zabnak, árpának, kólám­pornak kedvező. Kukoritza nem terem. Szántóföl­deik okos mívelet alatt vannak, de egy magyar gaz­­dát kétségbe nem ejtenek. A mi egünk alatt földeik­kel ők is megégnének. Gyümölcsfáik gyümölcslélé­nek. A szilfa uraló sétányaikban, kisebb levelekkel mint nálunk. Londonban az élőfák kérge koromfe­kete mint épületeik is. A virág s növényvilág itt sínylik a sok füst miatt. Az építészet meglepő Lon­donban, kivált a szabadabb tereken, épületeik közt egyik sem hasonlít a másikhoz. A külcsín gondosan van a kényelemmel párosítva: utile dulci. Belgium egy szép mívelt kis ország, tér és fekete földes, a nyirkos éghajlat s okos művelet befolyása alatt dús növényzetüek s fél Európának példányul szolgálhatnának. A Belgium s Poroszország közti apróbb herczeg­­ségek területe Kölntől Magdeburgig gyengén dom­bos, váltakozva sovány és kövérebb fekete és sár­gás földdel. Braunschweig egy része jó fekete föld. Poroszország sovány nagy homoktérség, vadvi­­zes végtelen lapályai elkomorítják az utast, itt a föld daczol a legnagyobb szorgalommal. Szép fenyő­fa ültetvényei szelídítik valamennyire a zordon ho­mok óczeánt, de Berlin s különösen Potsdam kár­pótlást nyújt az út fáradalmaiért. Szászország már termékenyebb föld­i éghajlattal bír, dombos vidékei s határai kielégítik a gazda szemeit. Cseh- és Morvaország egyesítik magukban a magyarországi felföld zordonabb hegyeit s növény­zetét s alsóbb szelíden dombosabb vidékeit mint Borsod-Nógrád. Általános megjegyzésem, hogy az utak mindenütt keskenyek és jók. Magyarországi szükségfeletti utainkból összetéve egy szép herczegség alakulna. Épületeiknek szobái mindenütt igen alacsonyak, az embermagasságot alig haladják. Csak mi építünk fejünk fölötti magas üregeket. A külföld abból egy emeletet csinálna. Csoda még, hogy 3 öl hosszú ko­porsókat nem csináltatunk. S ha már mindezeket láttuk, a régi káté szerint az a kérdés van hátra: mi hát mindezekből a hasz­nos tanulság? Felelet : Addig a külföldi minták után nem indul­hatunk, míg annyi közös földeink s szabadon legelő csordáink lesznek. A gyenge faültetvényeknek, tud­juk, halála a marha. Itt az ideje s épen most, hogy a közös birtokokat elkülönítsük, így önként fog kö­vetkezni, hogy egyesek majd elkezdik szépítni fákkal ékítni birtokaikat, s a többség is lassan kint utánozni fogja. A közlegelők egy részét tán egy­úttal most is lehetne úgy rendezni, hogy akárki az őt illető ráta határát tudhatná, s azt mint luczerna vagy lóherést akármikor kiszakaszthatná. Egy kiét hald jó lóherés többet tenne marhái felépülésére mint négyannyi kopár legelő."­ Másodszor: A külföldet mi vakon nem utánozhat­juk. Könyveink eléggé tanítnák a vetésforgatásra gazdákat, földmivelőket eléggé korpázzák, de elfe­­lejték oda tenni, hogy akkor az angol éghajlatot is hozzuk ide. Angolország földe magában fekvésénél fogva is sokkal nyirkosabb mint országunk, e mel­lett bő esőjök, s szinte mindig borongós időjárásuk van. Éghajlatuk se nagy meleggel, se nagy hideg­gel nem sanyargatja a vetéseket. Az angol mezei borsóját zöld hüvelyesen 20 holdról is drágán eladja Londonban, azután azon földbe répát ültet, novem­berben kiszedi, ugyanazon földben decemberben búzát vet, de répafiltetéséhez bizton számol előre; borsó jól díszlett a bires éghajlat alatt, a búzave­­tés decemberben még lanyhás időben­­esik.Próbáljuk csak meg mi száraz égető nyaraink és szánkázó decemberünkben. Harmadszor : Mi csak itthbtío­ termesztménye­­inkre szorítkozhatunk. A tengerit az angol alig is­meri, lóbabot vet e helyett, itt az, ott ez díszük. — Zab, árpa, takarmányvetéseink itt az időjárás aján­dékai — ott a szorgalomé. Örökös zöld gyepünk nekünk nem lehet, hiányzik az eső, köd s lanyha időjárás. Negyedszer: Az istállózást legalább egy kis rész­ben megkezdhetnék, így kevés marhától több tejet szebb borjakat kapnánk. A párisi kiállításon egy te­hénért 1000 frankot — 1000 váltó­­tot kértek.­­4 Egy pár lóval szánthatnánk, — külföldön nagy cso­da 4 marhát ekében látni. Ötödször : A gépek használatát okosan megvá­lasztva elkezdhetnék. Hatodszor : Kerületenkint egy kis gazdasági ta­nácsot s kiállításokat kellene rendeznünk. Közkölt­ségen ahhoz sejtő mestereket külföldre kellene kül­denünk, kik a gépekben okos bánást megtanulnák, s elromlott gépeinket meg tudnák igazítni. Angliá­ban is, de különösen Poroszországban az egész vi­dék igen egyszerű s olcsón kiállított szélmalmokkal van elbontva. Amerikában kitalálták azon módot, miszerint a szélmalom nagy szélben maga magát mérsékli. Szecska vágókra, darára van szükségünk, e nélkül marhatartásunk s különösen hizlalásunk örökösen pang — de ehhez malom kell. Hetedszer: Gyümölcs- és szőlőmivelés után kel­lene látnunk, borainkat okosan kezelnünk. Itt rejlik Magyar é­s Erdélyország kincsbányája. Szerencsés földirati fekvésünk arra utal, hogy ne csak mi tart­sunk boros asztalt, hanem Európának nagy részét, sőt Amerikát is, nem ingyen mint itthon, de szép sárga aranyakért megvendégeljük. A jó sóvári al­ma, bakator szőlő s bor szép pénzt fog érni ma­holnap a londoni piaczon. És végre nem csak a mezőn,de házunkban is ta­karékoskodjunk. A konyhakéményeket szorítsuk szűkebbre, — bizony bizony mondom, a világon sehol sincs egy nép is, mely oly pazarlólag szakács­­kodjék mint mi. Londonban a főzőnéknek nevük sincs, — azt a nagy darab húst, mi egy egész csa­lád egyszerű ebédjét teszi, a háziasszony vagy szol­gáló is megfőzi vagy süti. Nálunk a fűzőnek a ker­tészekkel fő kasztot képeznek. Nem bolond ember volt, a ki mondta, hogy „Magyarországon kívül nincsen élet“ — én még azt teszem hozzá : attól félhetni, hogy ha vasutaink elkészülnek, a külföldi­ek földeinket trágyának kihordandják. Ily földet meg kell hát becsülnünk. Dologra azért honfitársa­im i­s míg a bölcs kormány a béke olajágát virul­­tatja fölöttünk, kövessünk el mindent mi is, töre­kedjünk a múlt fájdalmas sebeit kigyógyítni s uni­­tis viribus egész iparkodással s bölcs odaadással a nekünk jutott szép tért nemcsak betölteni, de még ezred évekig meg is tartani. Nagy Elek: Nagy-Körös, jul. 29. Folyó hó 29-n végződtek be közkedvességű tisztelt Mikulás János iskolatanácsos úr ő nagy­sága felügyelete alatt a szóbeli s írásbeli vizsgá­latok. A vizsgálatokra mindössze 27-en jelentkez­tek. Ezek közöl 3 visszavettetett, 1 kitüntetéssel, 9 jelesül, 14 pedig kielégítőleg állta ki a vizsgá­latot. Tehát valóban kedvező eredmény, tekintve a megbukottak kevés számát. A megvizsgáltak közt volt báró R­a­d­á­k Ádám­, végsarjadéka egy tekin­télyes és főrangú erdélyi családnak, közel rokona gróf M­i­k­ó Imre ő­rmagának. Valóban alig lehetne ez ifjúról kedvezőbb ítéletet mondani, mint hogy nagy rokonát választó példányképül. Az intézeti növendékek száma 224-re megy. Különben az in­tézet jelen állásáról csak kedvezően nyilatkozha­tunk. A város buzgalmát ez intézet virágzásában megjutalmazva láthatja. A helybeli tanítóképezde is bevégezte vizsgála­tait jul. 28-n. Az iskolatanácsos úr ezt is szeren­csélteté jelenlétével. A növendékek száma 21-re ment, kik nagyrészben kielégítőleg ásták ki a vizs­gálatot. Az intézet igazgatója a köztiszteletű hely superintendens s a tanárok, különösen Fazeka Lajos buzgalmának sokat köszönhet az intézet. A főgymnasium s ezzel kapcsolatban a képezde programmja a napokban ki fog osztatni! Tartalmát ,köszörűs költőnk s intézetünknek tagadhatlanul fé­nye, az annyira és oly méltán ünnepelt Ara­ny Já­nosnak tartalomdus értekezése nyitja meg a magyar verselésről. E czikk a magyar prosodiában bi­zonynyal epochát csináland. Figyelmeztetjük rá a közönséget. Tömöri Anasztáz az idénre 5 db. arany jutalmat tűzött ki annak, ki a magyar iroda­lomban legnagyobb előmenetelt tesz. A jutalmat Szilády és Hagymási nyerték el, az első egy szép tehetségre mutató époszszal, a másik csinos lyrai versekkel. A népiskolákba mindössze­­ 1500 növendék jár, kiket 5 fiú- és 4 leány tanító oktat. Az egy­ház ta­nács a napokban egy új iskola építését határozá­­el­­r­l. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára : Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre . .. 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre. .. .. .10 — Pesten elöüzethezni a 1 u 1 i r­t kiadóhiva­talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 7-ki legfelsőbb határozata által Gr i u b i z z a Joko fö­­betegápolót a Konstantinápolyban levő austriai nemzeti kórodéban, hosszú évi, buzgó és hűn tel­jesített szolgálatainak elismerésem ezüst érdemke­reszttel legkegyelmesebben földiszínni méltóztatott. A kassai országos pénzügyi igazgatósági osztály Rauen József nyugalmazott soóvári sómázsálót, Kocsis Gábor napdijast és Fritsch Lipót pross­­nitzi főfelügyelőt 3-ad osztályú ideiglenes segédekké kinevezte. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osz­tély Pischel Ferencz napdijast ideiglenes i­ső oszt. járulnokká a kassai cs. k. országos fiókpénztár­nál kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgató­sági osztály Bolcsevics Ignácz tiszaujlaki cs. k sómázsálót III. oszt. adóhivatali segéddé Mátészalkán ideiglenesen kinevezte. Augustus 1.1856. Napihirek és események. *» Budapest, augustus . A pesti■ ,,Lloyd“ Liszt Ferencztöl követ­kező levelet­­ közöl, ■ melyet az ünnepelt ~ mű­vész egy itteni műbaráthoz intézett:• „Tisztelt úr! Kétszeres örömömre szolgál; önnek egyszerre hon­­fiaim rám nézve oly megtisztelő rokonszenvének kedvező eredményét — mely rokonszenv misém ügyénél oly melegen és buzgalommal nyilatkozott — és nemsokára­ Pestre érkezésemet jelenthetni." A misének a templomszentelés napjáni előadása véglegesen meg van állapít­­va, és én két hét alatt Pestre é­rkeze­n­­dem. Egyelőre kérem Önt, tisztelt Ut­v fogadja barátságos érdekeért ezennel legszivesb köszönete­­met azon megkülönböztetett tisztelet kifejezésé­vel, melylyel maradok Weimar­ban,’ julius 28. 1856. Liszt F.“ * A magyar Helikon ismét egy uj költemény- fii- i térrel gazdagodott egyik tehetségdúsabb fiatal köl­tőnk művei által. A csinos füzet Vajda János költeményeit tartalmazza, s két részre osztva: Sirályok'1 áb , ,S*prol-m Átka“ czím alatt halvány három verset hoz , melyek közt egypár hosz­­szabb mfi is van elbeszélői genre-ban. E költeménye­ket, mint tudjuk, S­z­á­m­v­a­l­d Gyula vette meg és adta ki. — Rader Antal könyvkereskedő Székes- Fehérvárott „Emléklapok** czím alatt több vallá­sos szellemű rövid történetet, egy két versezetet adott ki egy díszes kötetecskébe foglalva, melyeket katho­­likus gyermekek számára Huszár Károly fehérme­gyei áldozat szerkesztett a püspöki hatóság jóváha­gyásával. A kiadó jelen munkácskának czélját követ­kező szavakkal fejezi ki: A nevelés terén fáradozók sokszor érézék hiányát oly vallásos könyvecskék-­­ nek , melyeket­ bátran adhattak volna' jutalmul fiút s leányoknak. Pedig­, hogy minő nagy ösz­tön s örömül szolgál ily ajándék, csak egy oly gyer­meket kell megnéznünk, ki örömkönyezve' a diadal­masan szorítja szivéhez iparkodása s jóviselete tanu­­, elét a jutalomkönyvet. Egy-egy példány ára, melyet bérmentett levélben lehet a kiadónál megszerezni, színezett képekkel 18, fekete képekkel 12 ki­­pp. * W­e­i­ti­g­ä­r­t­n­e­r akadémiai festész és bu­dai rajztanító úr jelenti, hogy rajz- és festésziskolája Budán a várban, uriutcza, 43. sí. a. átellenben a cs. k. helytartósági épülettel, az iskolai Szünidő alatt is nyitva leend, s a szorgalmas növendékek ott a rajzolás minden nemeiben naponkint oktatást kap­hatnak. W. urnak több évi tapasztaláson alapuló tan­módszere szerint lehetővé válik, hogy minden nem nagyon fiatal tanuló,­ bár ha csak középszerű tehet­séggel bír, szorgalmas tanulás mellett, naponkint 3­­ tanórát számítva, egy év alatt vagy a szabadkéz-,­ vagy a vonalzati festés minden szakmáival it melis­­merkedhetik, s a gyakorlatban annyira tökéletesülhet, hogy ezen az után az élet után nem csak ha­­arcz­i képet, hanem általában minden tárgyat képes lesz ta­nító segélye nélkül előállítani. Azokat, kik W. úrtól e képességet megszerezni óhajtják, figyelmeztetjük,­ hogy az oktatás az ünnepek kivételével­ minden nap d. e. 8—12, s kedden és csütörtökön d.­ u. 2-től 4-ig történik. A tandíj a veendő órák számához ké­­pest határoztatik meg : ki hetenként egy órát vesz,s fizet havonkint 10 pkrt; a­ki kettőt, 20, hármat 30 pkrt fizet; a kijelölt oktatási időn kivül minden óráért 30 kr. jár pengőpénzben. W. ur egyébiránt vagyontalan növendékeket, a mennyiben helyisége engedi, díjtalanul is kész tanítani. * Az előadás végett elfogadott pályavígjátékok kö­zöl az első estvére kitűzött két pályaműből „Becsü­letszó" vígj. 1 felv. és „Még nem késő“ vígj. 2 felv. tegnap kezdődtek meg a próbák. Ezeken kívül H­e­­gedüsnek „Nagy Lajos és kora“ czímű törté­neti drámája szintén ki van előkészületre tűzve. * Közelebb a nemzeti színpadon láttuk , hogy „szedtek rá a­ komédiások“ (Szerdahelyi 1 felv. víg­­játéka) ennélfogva azt is érdekes­ lesz tudni, hogy viszont, mikép szedték reá a komédiásokat. Egy vi­déki városban a színészek bőszül forraltak egy le­velező ellen, ki néha kiméletlenen rovogatta szerep­­nemi tu­dásukat,­ a boszu abban állott, hogy a színé­szek valamelyik darabban ki akarták játszani a leve

Next