Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)
1856-10-07 / 232. szám
Pest. Kedd, 232. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: .Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatik.—egyesszám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemütcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HIRL BIGAzethetni Ti ety be (i ; a lapiadó.b 1 t a tal S ba Egyetem-utcia, 2-dik izisi, földszint; vidékfin minden es. kir. posta hivatalul 1. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett» pénzzel együtt bé mentesitve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 —Vidéken évnegyedre . . . 5 — félévre..... . 10 •— Pesten előfizethetni alul irt kiadóhivatalában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 24-ki legmagasb sajátkezű irata által azon érdemek elismeréséül, melyeket gróf Waldstein János kamarás, és Ambrosz János helytartósági tanácsos és komáromi megyei főnök, a lecsapolási munkálatoknál a Csallóköz szigetén maguknak szereztek, az elsőt a Sz. István rend kiskeresztjével s az utóbbit a 3-ik oszt. vaskorona rendjellel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. 1 . cs. k. Apostoli Felsége f. évfod.l-i legfelsőbb határozata által az erdélyi országos főtörvényszéknél megürült tanácsosi állomásokra fiatta ki Ferencz szászvárosi, Zay Dániel Adolf és Zerin Ignácz Frigyes nagyszebeni orsz. törvényszéki tanácsosokat legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. _______ a cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 28-ki legfelsőbb határozata által dr. Buhl Eduárd magántanárt a prágai egyetemben, a német birodalmi és jogtörténet rendkívüli tanárává a krakói egyetemben legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. - -F. é. sept. 27-ki 20954 sz. a. igazságügyminiszeri kibocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti orsz. főtörvényszék területén egyelőre a hivatalhelylyel Pesten dr. Csengey András kineveztetett. A kassai orsz. pénzügyigazgatósági osztály Pracza Józsefet, az ottani Orsz. fiókpénztár járulnokát ideiglenes 111. oszt. pénztári hivataltisztjé ugyanazon pénztárnál kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, ool. G. N. ,ál (Politikai szemle.) Mióta észak magát ,lásd a tévét, (mint egy államférfi a herczeg Gorcsakoff legutolsó lépését jellemző) nyugat is megállott Nápoly elleni szándéka kivitelében, s ma az ápril 8diki jegyzőkönyv terén látjuk állani legalább féligmeddig magát Angliát is, véve amaz okiratot azon értelemben, melyben azt Oroszország is véve , midőn az ellen semmi ellenvetést nem ten t.i. hogy azon jegyzőkönyv értelmében erőhatalom alkalmazásáról Nápoly királyának belreformokra bírása végett szó sem lehet. Ez e pillanatban a franczia kormány nézete is. Mint említik, maga Palmerston lord is annak elismerésére hajlani, s alkudozni kezd. Az angol premier t. i. legközelebb ultimátumot intézett (mint erősítik) a franczia császárhoz, melyben nem azzal fenyegetődzik, hogy a demonstratiót önmagára hagyatva is végrehajtandja, hanem kész arról egészen lemondani, de akkor a be nem avatkozás elvének tüsténti feltében érvényesítését fogná kívánni. Senki sem tiszteli, ezt jelenléte Palmerston a császárnak, a benem avatkozás elvét őszintébben mint Anglia, de ha arra hivatkoznak, hogy a nápolyi király az idegen hatalmak kényszerítő nyomása ellen avassék, akkor azt általánosan keresztül is kell vinni. Itt aztán fölemlíti a pápai birtokokban idegen megszállóhadak léterét. Anglia — úgymond — következetességet akar, s Görögországból tüstént minden katonáját kivonandja, csak példáját a többi megszálló hatalmak is ott és az olasz félszigeten kövessék. Sőt a nemes lord egyenesen kimondja, miszerint Angliának könnyű volna Oroszország szövetségét megnyerni, mihelyt Görögország s Roma idegen occupatiótól megmentéséről lenne szó. A mi a következetesség elvét illeti, annak sürgetése magában igen szép dolog, azonban a helyzeteket épen nem lehet egyenlőknek mondani s igy kissé sántikál. Anglia Nat. i. mellőzve népjogi mentazért veszélyes , mert köny-Anglia követelése poly alá menetelezetlenségét, épen ngen jeladásul szolgálhatna általános gyuladás támadására, melynek eloltása bizonyosan nagy feladat lenne : mig ellenkezőleg a római birtokban levő austriai és franczia csapatoknak épen kivonulása tenné kockára azon nyugalmát, mit az idegen fegyverek tekintélye ott mai napig fenntart. A két helyzet közt tehát lényeges különbség van. Azonban remélhető, hogy e különbséget Anglia is elismerendő, s valósulni engedi azon mindinkább erősbülő reményt, hogy Nápoly és a nyugatiak közt a dolog végszakításra nem kerül. Ezt annál inkább hihetjük, minthogy a vitakérdés békés kiegyenlítésére Austria folyvást nem szűnik a leghatályosb lépéseket megtenni. Az austriai kormány, ezt a „Times“ is elismeri, a nápolyi kérdésben mindig azon leyális eljárást követő, miszerint a nápolyi királyt engedékenységre hangolni törekvők ugyan, de soha nem csinált titkot azon határozott meggyőződéséből, miszerint egy oly erőhatalommali beavatkozás, minőt Anglia sürget, jogtalanság. . Tudomás szerint a múlt napokban már Európa majd minden főhatalmú flottát indított a nápolyi vizekre, Angol-, Franczia-, Orosz-, Spanyolország és Szardínia, a hírlapok papírján. Valósággal pedig eddig csak Angliából érkezett két hajó Ajaccióba, többi szövetségeseire várni. Azonban e várakozás alkalmasint hosszú lesz, mert touloni félhivatalos tudósítások azt jelentik, hogy ott a flották kiindulására telt minden előkészületek megszüntettek. Azon hír, mintha a hajóhad Tréhouart admiral parancsa alatt indulna Nápolyba, onnan támadt, mivel a legénységet consignálták, a consignatio azonban megszüntetett, s a flotta egyhamar kiindulásának semmi jele többé. Az austriai flottaküldés pedig annyiból áll, miszerint az Erzsébet- cs. hadigőzös parancsul Kapun a nápolyi öbölbe menni s ott állomást foglalni. Franczia lapok kétségbe vonták hg Gorcsáké is ismeretes és oly izgalmat előidézett körjegyzékének valódiságát. Ma a „Times“ párisi levelezője jelenti, miszerint K. Brünnow e körjegyzéket a franczia külügyminiszer előtt felolvasta , annak másolatban közlése azonban úgy látszik nem történt s nem kivántatott. Egyébiránt a jegyzék azon politikára vonatkozónak mondatott , melyet Oroszország saját népe irányában követni el van tökélve s kevésbbé illeti az a külföldi kabineteket. Angol- s Francziaország megsértésének szándéka határozottan défavouáltatott. A neuchateli republikánus párt megkezdte a kanton belszerkezetének eddiginél gyökeresb módon átalakítását. A nagytanács sept. 27-iki feliratát jelentékeny lépés követte, t. i. a neuchateli un bourgoisie eltörlése. Ezen határozat által a tulajdonképeni neuchateli polgároktól, kik a fennebbi név alatt egy testületet képeztek, elvétettek azon jószágok, melyeket legtöbbnyire gazdag polgártársaik, (Pury, Pourtalés stb.) alapítványaiból leírtak. Tudomás szerint e jószágok jövedelme a város javára fordíttatott; az új határozatnál fogva azok nem a polgártestület, hanem az egész lakosság tulajdonát teendik, s egy ennek tagjaiból alakított helyhatóság kezelendő. A vagyon, melylyel a feloszlatott polgári testület rendelkezett, 15 millió frankra létetik, s mivel más községügyeken kívül az egész kanton többféle alapítványai s jótékony intézetei is tőle függőttek, e testület nagy jelentősséggel bírt, s oly hatalmat képezett, melyben a royalista párt igen lényeges anyagi és erkölcsi támaszt talált Ruscsuki levél szerint az Oláhországból kivont török csapatok parancsot kaptak oda visszatérni, s a téli szállásokra vonulni. Legújabb politikai külhírekkel nem szolgálhatunk, mert a legutolsó postával se a rajnamelléki lap, se az „Ind.berge“, és „Nord“, se a „Journal des Debats“ nem érkezett meg A téli kikötő Pest közelében. S Európa semmi más műveltségi állama sincs annyira hivatva, — mond Schlosser egy helyen —földrészünk keleti országaira,és népeire oly áldásteljes befolyást gyakorolni, mint Austria — és soha semmi időben — merjük hozzátenni — nem birt Austria ezen magas küldetéséről annyi tudattal, mint a párisi békekötés óta. Ez idő óta minden pillanatban merülnek fel folyamszabályozási, bank, hitelintézeti és vaspályavonaltervek. A dunai hajózás szabadsága minden szívben viszhangra talál s a legmerészebb remények fűződnek a dunai szabad hajózásnak legközelebbi jövőben az összes érdekelt államok egyetértése által kilátásba helyzett szabályozása és biztosításához.Hogy Austria,melynek határain belül nyeri az csak és tartja meg valódi jelentőségét,minden arra vonatkozó tárgyalásokban első helyet foglaland,a legeldöntőbb szavazattal bírand, ez a dolog természetében fekszik, de szintoly világosnak kell minden elfogulatlan szemlélő előtt lennie,hogy az austriai kormány a Duna s ennek szabályozása ügyében komolyan fáradozik s hogy semmi esetben sem vonandja ki magát azon nagy áldozatok alól, melyek hozatandók. „Austria“ igy irt hasonló alkalommal az „Austria“ cz. lap, „mely területének egész hosszában éjszaktól délre a szárazföld egyik legnagyobbszerű vasútvonalát már majdnem befejezte , ,a természet legdicsőbb ajándékát, a Dunát, mely a monarchiát két más irányban tartja össze, sem el nem hanyagolhatja,sem azzal roszabbul nem bánhatik.“. Mennél kevesbbé vonható kétségbe, hogy a Duna hatalmas folyamatja a monarchia egész közlekedési rendszerének nagyfontosságú kiegészítő részét képezi, annál inkább fog Pest — minden előítélet nélkül tekintve — a világkereskedelemre nézve az egész Duna legjelentékenyebb pontjának tekintetni, — jelentékenyebbnek még magánál Bécsnél is.Pest az ő fekvésénél fogva a terménykereskedés, központja, és az is marad nem csak Magyarországra, hanem az egész monarchiára nézve. Pestnek ezen kereskedelmi fontossága nem csak kiterjedt helyiségein és tekintélyes számú népességén, hanem felelte:előnyös földirati fekvésén alapul. Közel feküdvén Bácska és Bánsághoz, ezen magtárakhoz, Pest majdnem teljesen a hajózási vonal központját képezi a monarchia határain belül — Linz és Zimony közt ~— 64 és 70 mfld — s azon hajóknak, melyek Pestről föl-vagy lefelé járnak, Gönyő és Zimonyig kevés, majdnem senmi akadálylyal sem kell küzdeniük, mig a felső Duna, a bajor határtól Bécsig ragadó hegyi folyamnak jellemét ölti majdnem minden más nagy folyamot felülmúló hatalmas eséssel, s még a gőzhajózásnak is folytonos és nagy akadályokkal kell a felső Dunán küzdenie. így Linz körül a fulyam hajózása mélyeim mieruieiuinművekkel a sekélyes vízállás miatt néha heteken keresztül gátolva van, mely balkörülmény legtöbbnyire azon időben fordul elő leggyakrabban, midőn a hajózás a téli zár előtt leginkább megszaporodik. A bécs-gönyői vonalon pedig a hajózásra nézve csak azon egy feladat oldandó meg, hogy a mélyebb merületű hajóknak, melyek Pestről fölfelé teljes rakománynyal csak Gönyőig, illetőleg Győrig járnak, járataik folytatása Bécsig lehetségessé tétessenek Már mennél meglepőbb lendületet nyert a dunai hajózás s különösen a gőzhajózás, és mennél majdnem megmérhetlenebb emelkedésre képes az még a kedvező politikai conjuncturák következtében, mennél határozottabban tűnik ki e mellett Pestnek mint kereskedelmi és kikötőhelynek jelentősége, annál nagyobb örömmel és méltánylattal kell oly építési vállalatot üdvözölnünk, mely oly nagyszerű és jótékony, a mily szükséges s régibb idő óta czélba vett. — értjük egy téti kikötőnek építését Pest közelében. Azon tudósítás, hogy a cs. k. Apostoli Felsege f. é. sept. 13-ki legfelsőbb határozata által az előterjesztett tervet legmagasb szentesítésével ellátta, általános örömmel üdvözöltetett s a monarchia majd minden lapjába átment, jeléül annak, mennyire méltányoltaték e vállalat hordereje. Hasonló megnyugvással fogadhatók azon közlés, hogy a munkálatok od.i-jetől fogva már kezdetüket vették. Hogy a pesti kikötőnek szükségét és hasznosságát,az egész magyarországi kereskedelemre nézve kitüntessük, véleményünk szerint csak néhány szóra van szükség. Valamint a földmives jégeső és tűz ellen biztosítja magát, úgy a hajós is kell hogy vagyonát, ha vizen van, ennekveszélyei ellen lehetőleg biztosítni igyekezzék. A Dunafolyam egész hosszában a bajor határtól egész szerb határszélig egyetlenegy biztos téli kikötő sem létezik. Idegen hajók, kivált ha telelni akarnak nem találnak horgonyhelyet. Ezen hiány legközelebbi következménye, hogy évenkint minden jégmenetnél sok hajó tönkre ment, miután a legtöbb kénytelen a romboló hatásoknak kitéve maradni Világos, mennyire s meddig tartatik fel és rövidít telik meg ez által a kereskedés, míg a tönkre ment hajók kipótoltatnak. (így 1850. év telén Pest közelében több mint 50 nagyobb és kisebb hajó szétromboltatott, s a kár több mint 100,000 ftot telt.) Ezen balesetek által főleg azon hajók szenvedtek, melyek gabnaszállítmányaikat Bácskal és Bánságból hozták s fölfelé vitték. Ezen vizeni rakodás többnyire csak od. és nov. havakban történik — hányszor lepte meg e hajókat a jég, nélkülözik a biztos menhelyet és Istennek hálát kelle adniok, hahogy tönkre nem mentek. Ugyanez áll a gőzhajókról s habár a gőzhajózási társulat bír is egy téli kikötőt, az mégis igen szűk, a hajók abban oly közel vannak összeszorítva, s mozdulataikban annyira gátolva, hogy a téli pihenés alatt valamely hajón netán kitörő tűzvésznek nyilvánságos, fölszámithat SZ. October 1.1856. ban pusztítást kell előidéznie. Továbbá Pest-Buda közelében mintegy 300 dunai malom van, melyek egy biztos kikötőt örömmel üdvözölnének s végre a cs. k. dunai hadi flottilla is igényel oly helyet, hol hajóinak biztos telelést és ha szükséges, háborítlan kitatarozást szerezhet. A számára kijelölt térre alább még egyszer visszatérendünk. . A Dunának Austriában két főállomáshelye van, Pest- Buda és Bécs, melyeknek tulajdonkép mindkettőjüknek nagy kereskedelmi jelentőségük miatt külön kikötőkkel kellene bírniük. Immár förjebb kitüntettük Pestnek, mint az egész monarchia terménykereskedése központjának jelentősségét, és arra nézve egy kikötőnek sürgetős, szükségét kimutattuk — oly szükség, mely mindig erélyesebben lép föl, mennél közelebb vonul azon idő,midőn valósággá lesz a párisi békekötés azon része, mely a dunai szabad hajózásra vonatkozik. Hogy pedig Pest mint kereskedelmi és kikötőhely mindig első rangot foglaland el, ezt már helyzete föltételezi, miután a Duna Bécstől Pestig folyvást nő. Továbbá:azon nyers terményeknek majdnem egész összege, melyek külföldre vizetnek, Pesten gyűl össze, és végre a külföldi közműárukra nézve Pesten nagyobb vásár kínálkozik, mint a monarchia bármely mási városában. Futó vonásokban kísérlik meg olvasóinkat a kikötőépítés fontosságára, annak az általános kereskedés és forgalom előmozdítását eszközlendő hatalmas befolyására figyelmeztetni. Legközelebb az e czélra már más részről tett javaslatok és tárgyalások rövid vázlata mellett e kikötő technikai és helyirati viszonyainak biztos források után készült rajzát adandjuk, mely megtörtént tényeken alapulva, az olvasónak figyelmét bizonyosan még nagyobb mértékben igénybe veendi. \ jas/L i*.i'i*i let gyűlése. Tiszavölgy, oct. 4. —k— A tiszaszabályzó jászkiséri külön egylet érdekelt tagjai f. hó 1-jén Szolnokon, e járás cs. k. szolgabirája t. Dobranszky K. úr mint politikai bizotos jelenlétében megtarták félévi gyűlésüket. A legelsőben is felolvasott május 2-ai jegyzőkönyv azon számánál, mely szerint az akosházi birtokosoknak az eredeti terv megváltoztatásával ár- térben hagyott földjeik holdjától 10 pft kártérítés - képen rendeltetik a társulati pénztárból kifizettetni, sem. E. hg képviselője azok nevében is, kik a kérdést a m. ministériumhoz kívánták eldöntés végett fölterjeszteni, szót emelt az iránt: felsőbb helyen mi határoztatott legyen e sajátságos ügyet illetőleg ? Mire elnök Szányi János úr nyilvánítá, miképp cs. k. központi bizottmány utján felterjesztett tárgy még máig is függőben van, az akosháziaknak azonban az 1200 holdnyi töltésen belül maradt földjökért a 12 ezer ft részint kifizettetett, részint pedig illetékükbe tudatik. Midőn a társulat a múlt gyűlés alkalmával az akosháziaknak kárpótlást ajánlott, ezt a körülmények által kényszerítve, hasonló esetekre, következtethetés nélkül, s még azon okból is téve, mivel a házasabb helyeken vezetett újabb töltésvonal jelentékenyül kevesebb költségbe kerül az előbb tervezettnél. Ugye, mondák a minapi óvást tevők, ha a „kezelési szabályok“ 37-ik §-a értelmében változtatik az eredetileg megállapított vonal, s az ekként ártérbe jutott birtokosok mind kártérítési követelésekkel állhatnak elő, kész a sok baj és költség, melyeknek elejét veszi a mondott §., azért, hogy valamint azon általános elv tekintetében: „váljon köteles-e a társulat kárpótlást adni olyan földekért, melyek az eredeti terv megváltoztatásával utóbb egy új vonal választása miatt a mentesítés alól kihagyatnak?“ úgy az akosházi kérdésre vonatkozólag bizonyost tudni lehessen, a m. ministériumhoz fölterjesztés történik. Felolvastatott továbbá a társulati igazgató jelentése a töltésezési munka elhaladásáról, a pénztár állásáról, s a további teendők iránti javaslata. Ezen, valamint a mérnöki jelentés szerint: 1) A sarud- kiskörei szakasz általában el van készítve; egyedidül a Somogy laposan hiányzik még 50 folyó és 1 , töltés kijavítása. 2) A Kis-Köre-sajfoki szakasz ú szintén csaknem elkészíttetett, azon mintegy kétezer köbölet tevő szészek kivételével, melyeket az akosházi magaslatokon a termények levétele,és a nyári árvíz alkalmával a fontosabb pontokoni sietés végett el kelle hagyni. E hézagok azonban még ez őszön be fognak töltetni. 3) A Sajfok-Kötelki szakaszon, jelesül : Sajfoktól Süly faluig mintegy ezer folyó el van készen. — Sülytöl közelkig az egész vonal már annyira elkészíttetett, hogy csak egy ezer folyó ölnyi töltés hiányzik, s ez is csak a legmagasabb helyeken, melyek az 1855-iki árvíz hullámai, által rövid időre elboríttattak ; — ezen vonal elkészülése is még ez idén annyival inkább remélhető, mivel a szolnoki cs. k. szolgabirói hivatal, melék szór-