Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)

1856-10-14 / 238. szám

Pest. Vasárnap, 23­. October 12.1856 Megjelenik * lap, vasírnap «• ünnep ötin'i napokat klTrve, mindennap reggel.Blpfk­.tdal díj: Vidékre : fi 1 4 Tr e : 10 frt., ITU.gyadra: 3 frt. Helyben: f d U T r e: •ifrt,'érne­gyedre : 4 frt. — A. b 1 r d * t­h­a a k Staaer baarbaott aurának agyaiért be­iktatásiért B­kr.tabbasörtárt pedig 4kr n­ímíttatik.— Egyesülni 20 pkr. Szerkesztői iroda Egyetem­utcza 2-iksz. a. 1-ső emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában. 2-ik szám alatt, földszint. hatalmak ellenmondása daczára, hadihajóival ellen­séges lépést tegyen Nápoly ellen, az nem valószínű, a franczia flotta pedig egyelőre nem fog ten­gerre bocsáttatni. A „Times“-nak továbbá Parisból azt írják, miszerint „azon ministeri tanácskozmá­­nyokban, melyek a császár visszatérte után tartot­tak, elhatároztatott, hogy minden ellenséges szinű, vagy Nápoly nyugalmát valamikép veszélyeztető el­járás kerültessék.“ S végre erősíti a fennebbieket az „Oest. 7.“ azon közlése is, miszerint a nápolyi király sajátkezű levelet intézett a franczia császár­hoz és angol királynéhoz,« a párisi értekezleten nyi­latkozatot fogna tenni egy amneszia okmány és or­­ganikus reformok tárgyában. A „Nord“ egy hírről tesz említést, mely Berlin politikai köreiben volna elterjedve, s mely szerint Poroszország, megunván a déli német államok el­lenzése elleni küzdelmet, a vámegyletből kilépni s önállóan más államokkal szándékoznék kereske­delmi viszonyokat kötni. Azonban a nevezett lap maga is vonakodik föltétlen hitelt adni e hírnek, mely ha csakugyan alapos volna s valósulni fogna, nagy politikai fontosságát és horderejét kétségbe vonni nem lehetne. Egy távirati sürgöny a nyugati vasútvonal tárgyá­­bani szövetségi határozat miatt Waadtban történt mozgalmat kissé erős színben tünteté föl. Mint az „Independ. beige“ állítja, az egész demonstratio egészen békés és törvényes szellemű volt; a canton minden pontjairól egybegyűlt képviselők oct. 5-n Mergerben egyszerűen központi bizottmányt nevez­tek ki, mely a szövetséggyűlést szavazata megvál­toztatására birja.E gyűlés továbbá egy Waadt canton részéről a sebweizi néphez intézendő felirat alap­jait állapította meg, aztán békésen szétoszlott. Azon szerződés, melyet az Egyesült­ államok, Nagy-Brittannia és Honduras az öbölszigetek tár­gyában egymás közt csak nem­rég kötöttek, már nehézségekre adott okot. Az Egyesült­ államok t. i. Új-Granada köztársaságtól 500,000 dollárnyi kár­pótlást követelnek azon veszteségért, mit amerikai polgárok a Panamában múlt aprilben kiütött lázadás óta szenvedtek. A washingtoni kormány a hely­szí­nére biztost küldött Corwine személyében, ki nem kevesebbet javasol , mint a panamai szorosnak egész hosszábani elfoglalását, ha kö­vetelése nem teljesíttetnék. A „Times“ mely ma e kérdéssel foglalkozik, kijelenti, mikép az azon szerződésnek , melyről fölebb szóltunk, flagráns megsértése lenne, s nem csak Anglia hanem Európa minden tengeri nemzetei tartoznának ellenszegülni a szorosnak az Egyesült­ államok általi elfoglalásá­nak. Azonban még nem tudni, mine határozatot hoz a washingtoni kormány, elfogadja-e a szoros elfog­lalását sürgető biztosa javaslatát, s még az sem bi­zonyos, hogy az komoly megfontolás alá veletett legyen. A „Times“ reméli, hogy a Corwine javaslata, mely a demokrat párt c­élzatai oly sajnosan bélyegzi, kellő befolyással leend a praesidensválasztásra. A nemzet értelmes többségének be kell látnia, mily rosz­hírbe jutás fenyegeti Amerikát, s mily hamar lehetlenné válnék Európára nézve, a washingtoni kabinettel közlekedni, ha a demokratia még so­káig kormányon marad. Ideje a demokratának ki­­adni az utat s az Egyesült­ államok kormányát más kezekre bízni — úgymond a „Times.“ Azt állítják, hogy lord John Russel Szardiniába utazásának a nápolyi kérdésre vonatkozó politikai czélja volna, s a nemes lord fő feladata lenne a né­pek szellemét és hangulatát tanulmányozni. Lakbér és hasadó. Nemcsak a politikában, hanem az anyagi élet terén is vannak bizonyos járványok, melyek egy­szerre a világ egyik végétől a másikig terjednek, s a legkülönfélébb viszonyok közt élő népeket egya­ránt nyommasztják. Ilyen jelenleg az általános pénz­ügyi krízis mellett a lakások hiánya, mely mi­att Francziaországtól kezdve Magyarországig a leg­­keserűbb panaszokat hallani, s melyeknek orvoslata mindenesetre a legsürgetősebb teendők egyike vol­na, ha­­ ily bajokat általában orvosolni lehetne. Rendesen nem marad egyéb hátra, mint, miként a cholerának, úgy ezen bajoknak is szabad menetet engedni s legfölebb tovább terjedésüket elő nem mozdítani; s a többi aztán magától jó ! Mondanunk sem kell, miszerint a lakók hiánya miatti panasz csak a nagyobb városokra vonatkozik; igy pedig igen könnyen magyarázható. Eltérve attól, hogy a fényűzés átalában napról napra nő, s hogy a vidéki lakos csekély falucskájában unatkoz­ván, először csak évenkint egyszer kétszer, aztán többször rándul a nagyobb városokba s miként a szúnyog a lángot, addig kerülgeti a fény és élv tűz­helyét, míg szárnyait meg nem égeti, azaz míg fő­városi lakossá nem válik , eltérve ettől, mondjuk, a közlekedési eszközök fejlődése azon következményt vonja maga után, hogy sok oly ügy, mely azelőtt vagy írásban rendeztetett, vagy addig halasztatott el, míg több ily ügy egybegyült s az utazás „kifi­zette magát“, most személyesen szokott elintéztetni, mert az utazás gyorsan és olcsón tehető. Az ide­genek száma tehát jelenleg minden nagyobb vá­rosban tetemesebb mint azelőtt, s ez az egyik fő oka a lakások hiányának s a lakbér drágaságának. Speculáns fővárosi lakosok már a priori nagy szál­lást fogadnak , mert bizonyosak lehetnek arról, hogy egy részét magas áron egész éven át bérbe adhatják, olyformán hogy maguk az általuk lakott részért­­ semmit sem fizetnek. Ez igen ildomos intézkedés, hanem másrészről a lakások nem cse­kély része az állandó lakosságra nézve ez után használhatlanná válik. Hogy a lakások hiánya azoknak árát fölebb szök­teti, magától érthető, mert a lakás is csak olyan áru mint bármely más; ha keresik, megdrágul. De az ilyen megdrágulásra rendesen a természetes reac­ió következik, azaz mihelyt az ár emelkedik, sokan törekszenek áraikat ezen jó ár mellett eladni, mindegyik minnél többet hoz az illető árújából a vásárra s így az ár lassan kint ismét sülyedni kezd s végre a szabályszerű viszony helyre áll. A lakásokra ez­, legalább a jelen körülmények közt, nem alkalmazható. Ámbár — a lakbér drága­sága miatti panaszok után ítélve — azt kellene hinni, hogy házépítésnél jobb speculatio már nem is képzelhető, hogy a házbirtokosoknak egy két év alatt meg kell gazdagodnia, s hogy e szerint min­denki sietni fog, pénzét (ha van i) házépítésre for­dítani , mind­ennek épen ellenkezője történik: a háziurak nem gazdagodnak meg oly gyorsan, az uj házak gyéren épülnek , sőt még a régieknek birto­kosai is a magukén túladni törekszenek. Természetes hogy ez által a baj még súlyosbodik ! Nem tagadhatni, hogy—mire már többször utalva jön — az uzsoratörvény megszüntetése e téren is jótékony befolyással lesz, mert a házi ár szük­ség esetén könnyebben fog kölcsönt kaphatni, ha­nem ezen gyógyszer egy­maga még nem elegendő. A m. kormány elé még több más ajánlat is terjesz­tetett, mely érdemelt figyelemben is részesült a­nélkül hogy eddig Columbus tojását megtalálni sikerült volna. Míg a mostani börzeszédelgés teljesen el nem füstölgött, nem is könnyű az embereket arra indí­tani, hogy 3­-4% jövedelemért házépítésbe fektes­sék pénzüket, nagyobb jövedelemre pedig a mos­tani drága lakbér mellett sem számolhatni, mert drága az anyag, drága a munka és ezen költsége­ken kívül még az adó is terheli a házat. Közvetlen felsőbb­­segély itt természetesen csak az utóbbi pontra nézve volna lehető, ha példa az új épületeknek engedendő adómen­tes évek száma felemeltetnék, s ez eszme csakugyan hathatós figyelemben részesül, s ha a minden oldalróli kellő megbírálás próbáját sze­rencsésen kiállja, annak tetté válása is várható lenne. A házadó általános­r­e­s­z­á­l­lí t­ás­a által az állam egyenesen vesztene, mert egy már létező adótárgy jövedelmi­zésének egy részét feláldozná a­nélkül, hogy tulajdoni képem­ czélját elérné. E czél t. i. nem egyéb, mint több és olcsóbb lakások szerzése. Ha pedig a háziúr, ki tavaly 100 ftol fizetett adó fejében, most csak 80 ftol fizetne, ezt bérlői­vel aligha fogná megéreztetni, a lakások oly drá­gák fognának maradni, a­mint voltak, és aztán számuk sem szaporodott volna. Ha pedig valamely tőkepénzesnek kilátása van arra, hogy péld. 20 éven át nem csak 4—5%-krt hozand tőkéjétől, hanem azon összeg birtokában is marad, mely ezen idő alatt adó fejében terhelné házát, nem egynek fog kedve kerekedni, házat építeni s ez­által a laká­sok számát szaporítani , miből aztán magától következik majd a lakbér csökkenése is. Az állam pedig semmit sem veszt, mert egyedül egy eddig még nem létezett adótárgynak engedtetik az ideiglenes adómentesség. Meg kell jegyeznünk, miszerint ezen adómen­tesség már jelenleg is létezik, mind újonnan épí­tett, mind pedig tetemesen átalakított házakra nézve, s így csak az adómentességi évek számának szaporítása történnék , minthogy az ebbeli régibb határozmányok, szintén csak a régibb pénzvi­szonyokhoz lévén alkalmazva, a korunkbeliekkel már nincsenek teljes összehangzásban­ tett­ei, s több száz példányban oszlatott szét a nép között. A biztosítási jótékony intézményeknek az alsóbb néposztály közötti meghonosítása körül Magassy Rudolf*­ kadarkuli s Bauer toponári kerületi jegyző urak nyilvános megemlítésre méltó erélyt és buzgóságot fejtenek ki, s oly derekasan működnek ez ügyben, mikép csak óhajtanunk lehet, hogy an­nak bár minél több ily felkarolói volnának a nép anyagi jólléte érdekében. E hé 1-én a helybeli algymnasiumi ifjúság „Veni Sancte“ mellett kezdi meg új iskolai pályáját. Ed­­dig elé szép számmal mutatkoznak a tanulók, s re­mélni lehet, miszerint az idei tanuló­szám a ta­valyit fölülmulandja. R­á­d­i tanár úr ez új iskolai évben több természeti ritkaságokkal alaporítá a gymnasium természettani osztályát. Ezen gymna­­siumnak érdekes gyűjteménye van mind a könyv­tárt mind pedig a természeti ritkaságokat illetőleg. Különösen az ásvány- és érem­gyűjtemény ritkítja párját. Nem rég örömmel győződtem meg, miszerint Nagy-Kanizsa mindinkább szépül, és a legújabb styl szerinti építkezések már­is nagyvárosi szint kölcsönöznek e városnak. Kívánatos, hogy a szépí­tés és tisztítás ronda utczáira is kiterjedjen. Az esti világítással teljesen meg lehet elégedni. Sőt már légszeszvilágítást is kezdenek pengetni. Csak előre a felvilágosodás pályáján — mind az utcrá­­­kon, mind a fejekben! Kanizsán S­z - 11 é­s­­ Mihály szinésztársulata tele házak előtt kielégítőleg működik. A jeles társaság a téli szakot Kaposon fogja tölteni, s Kaposvár kö­zönsége örömmel várja. Nagy-Kanizsán a szüret e hó 6-án kezdődik meg. Bő és vig szüret lesz. F. évi aug. közepén Porrog-szent-Királyon (So­mogyban) nagy tűz vott. 15 ház lett a lángok mar­talékává. A kár közel 15,000 pftra becsültetett. A leégett házak közöl egy sem volt biztosítva­.. Azon­ban remélhető, hogy csurgói kerületi jegyző — hová Porrog­szent-Király is tartozik — Seres Antal úr a biztosítási intézményt itt is meg fogja honosítani, miután legközelebb a triesti biztosító­társaság ügyvivőségét elvállalta. Tehát ő — mint kerületi jegyző — sokat tehet, és hiszszük, mikét fog is tenni ezen intézmény körül. Közel hozzánk a somodori kincstári puszta is le­égett. A kár roppant nagy. Itt biztosítva voltak az épületek. Itt nálunk f. hó 1-jén három kanászbojtár gyújtás miatt rögtönbiróság elé állíttatott, azonban elegendő védnökök a kötél általi halált illetőleg, nem létezvén, a rendes büntető hatóságnak adat­tak át. Vettük Lovassy Sándor úr „Tréfás dalok“ czímű legújabb csinosan kiállított s sikerült zene­­szerzeményeit. Itt Lovassy „Tréfás dalai“ általános tetszést aratnak. Különösen zenéjét illetőleg, ezen zenemű­s­ik darabja „Betyárdal“ Tóth Kálmántól és Lauka G. „Butter Flóriánjára“ írt zene igen szép és eredeti. Ezen „Tréfás dalok“ a „Honi lant“ kiegészítő részét képezik. Az olvasási vágy Kapósban elég nagy. Az iroda­lom élénk figyelem tárgya. Megjelent Kmetty J.­­ „Társas csarnoka” is Szigetváron. r. 1. Előfizethetni helyben: a lap kladlktrafi' iWn, Egyatam-utoia, 2-dl­ ailiu , földsilnt, rtdb­au minden ea. kir. postahitatalnil. — Blfiflie- Mst tartalma*« levelek a cilm, lakhely a nt.lefi posta feljegyzésa mellett a pdnziel együtt b a maatesl tv» egyeneaen akiadd h If * t * l h # i­Qtasitandok. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: N­­udapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre............IO — Pesten előfizethetni a 1 u I i­r­t kiadóhiva­talában. (E­gyetemi utcra 2-ik sz. a takarék­pénztár-é­pületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztav, a „Budapesti Ilirlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. A császári királyi Apostoli Felsége tf. é. jul. 23-ki legmagasb elhatározásával b. Wal­te­r eddigi minister-residenst Athénében saját ké­relmére ez állomástól egésségi szempontból föl­menteni s őt legmagasb megelégedése jeléül szá­mos éven keresztüli be és kitűnő szolgálatáért a má­sodosztályú vaskorona renddel díjelengedés mellett földiszíteni méltóztatott. Ugyanekkor Ő Felsége b. Brenne­r-F­e­r­s­a­c­h eddigi követség­­tanácsost és irodaigazgatót a német szövetséggyülésnél Frank­furtban, a görög k. udvarhoz rendkívüli követté és meghatalmazott ministerré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. F. hó 8-án adatott ki s küldetett szét a bécsi cs k. udv. és államnyomdából a bírod. törv lap XLVIII. dija. Tartalma: 174. sz. A cultus és oktatásügyi ministerium f. é. sept. 20-iki bocsátványa, érvényes Magyarországban, a szerb­ Vajdaság és Tem­esi-bánságban, Horvát- és Tótországban, melylyel e koronaországok kathol. gör. n. egy. és izraelita népiskoláiban iskolai­ beval­lások felállítása elrendeltetik. 175. sz. Az igazságügyministerium 1856. sept. 24-iki rendelete,’ érvényes minden koronaországban a katonai határszél kivételével, a pályázathirdetés megengedése tárgyában, a kizárólag kiszolgált kato­nák számára fentartott polgári szolgálati helyek be­töltése végett. 176. sz. A pénzügyminister f. é. sept. 24-ki ren­delete, hatályos a lombard-velenczei királyságban, Tirol és Vorarlbergben, a szeszes folyadékok terme­lői regiszereinek előterjesztési határideje iránt. 177. sz. A cultus és oktatásügyi ministerium ki­­bocsátványa, 1856 sept. 29-től, érvényes minden ko­ronaországokban, melylyel az 1856 sept. 17-diki legfelsőbb határozat rendelvényei, oly egyéneknek, kik valamely nyilvános hatóságnál alkalmazásban ál­lanak, vagy magukat gyakorolják, a jog- és államtu­dományok, valamint technicai tárgyak fölötti nyilvános felolvasások rendes vagy rendkívüli hallgatóiul föl­vételét illetőleg, közzétételnek. 178. sz. Az igazságügyministerium f. é. sept. 30-a kelt rendelete, érvényes a birodalom egész területén, mely által az 1852 sept. 1-i hadügyministeri rende­let 1-so §-sa (Bir.­tlap 176 sz.}, a polgári és katonai örvényszékek kölcsönös illetékességére vonatkozó­ig váltópanaszoknál közelebbről meghatároztatik. * E darabbal egyszerre adatott ki s küldetett szét a Bírod. törvénylap 1856 s­ep­t­e­m­b­e­r havában kia­dott darabjainak tartalommutatója is. [VEMHIVATALOS RÉSZ. I­ est, oct. 11. N. (Politikai üzem­le.} A nápolyi ügy mi­benléte, illetőleg e kérdés jövője, mely Napoleon császár Parisba visszatértéig teljes bizonytalanság­ban volt, az azóta tartott értekezletek következté­ben csakugyan határozottabb alakot kezd eddigi ködszerűségéből ölteni, bizonyossággá kezd t­­i­­válni, hogy e kérdés a Parisban tartandó új érte­kezleteken fog eldöntetni. Napóleon császár óva­kodik e pillanatban olyasmit tenni, mi a forradalmi szenvedélyeket Olaszországban növelhetné, ez eléggé magyarázható, ha a párisi s általában a francziaországi jelen pillanati viszonyokra egy te­kintetet vetünk, s ehhez a többi nagyhatalmak ál­lását veszszük, miután Oroszország is nyíltan a nyugati hatalmak eljárása ellen nyilatkozott. Azért a franczia kormány már régebben azt sürgeti, hogy a nápolyi kérdés az értekezletek elé terjesztessék, s ma a Kreutzig ezt már egyenesen elhatáro­zott dolognak nyilvánítja, hozzátévén, miszerint a nápolyi király késznek nyilatkozott ez értekezletre követet küldeni. Hog­­lord Palmerston a többi SZ. Kaposvár, oct. 5. Tegnap ünnepte meg városunk a cs. k. Apos­toli Felsége legmagasb névnapját. Reggel 9 órakor székesegyházunkban ünnepélyes hálaáldo­zat volt, mely alkalommal főtiszt. Tál­lián Lázár helybeli esperes ur, két segédlet mellett, nagyszá­mú ájtatos hívek jelenlétében mutatta be a vérnél­küli áldozatot. Ezen fényes szertartáson az itt állo­másozó cs. k. csendőrség, állami és városi hivatal­nokok, pénzügyőrség stb. teljes díszben jelen vol­tának. A szertartás közben a néphymnus énekelte­ Kapihirek és események. Dndapeat, October 12. * A „Tigris“ szálloda teremében f. hó 19-kén egy hangverseny leend, melyben Hollós­i-L­ono­­vicsné,Ellingerné asszonyságok v­o­gy a Róza k­a , Dunkl, Jekelfalussy, Benza, Köszeghy és Ellin­­ger urakon kívül Goldschmid úr is részt fog venni, t. i. nem Lind Jenny férje, hanem egy hazai énekes, ki ez alkalommal mutatja be először nyilványosan énekképességét. * Császári orosz udvari művész Monhaupt Hermann ur, ki az „éjszak bűvésze“ mellék­névvel kívánja magát társaitól megkülönböztetni, tegnapelőtt (10-kén) adta első mutatványát az újtéri színpadon. Legelső s legnagyobb bűvészete az volt, hogy da­czára annak, miszerint e neme a művészeknek már annyira elszaporodott miért a zongora-virtuózoké, mégis képes volt a színtermet megtölteni. Monhaupt mutatványaiban , az első programra darabjai után ítélve, nincs ugyan valami meglepő újdonság, melyet elődeitől egy vagy más formában már ne láttunk volna, hanem a kezelési módban sok tekintetben fö­lülmúlja társait. Varázslatainak hatását emeli az egy­szerűség s a gyors kivitel. Míg Döbler, Philippe, Herman és Robin, kiket koronkint Pesten láttunk, a színpadot gyertyákkal, fényes edényekkel, gépekkel, letakart asztalokkal, titkos segélyszekrényekkel elhal­mozzák , s ekkér minden lépésnyi tért a színpadon szövetségesükké tesznek. M­­ur mellőz mindent, mire *) E lapok aug. 27 iki 198. számában foglaltató ka­posvári levélben hibásan ál) Hegyes — Ma­gassy h.

Next