Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)

1856-11-25 / 273. szám

November 25.1856 Pest/Kedd, 273. Szerkesztői iroda : Egyetem­ utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : 1 á 1 é­v­r­e: 10 frt, évnegyedre: Sírt. Helyben: f é 1 é­vr­e: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr,többszöriért pedig 4 kr számíttatik.— Egyes szám 70 pkr. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára : 1856-ik évi november — decemberi folyamára. Vidékre postán küldve 3 frt. 20 kr. Budapesten házhozhordással 2 ft. 40 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhiva­talában, egyetem-utcza 2-ik szám takarék­pénztár-épület, földszint. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Öcs. b. Apostoli Felségei, é. no­v. 16-ki legfelsőbb határozata által, gróf Bud­ Schau­­ensteinnak, a császári Ház és külügyek mi­­nisterének, megengedni méltóztatott, hogy a szász király ő felsége által neki adott gyöngy koronarend jelvényeit elfogadhassa és viselhesse. Ö cs. k. Apostoli F­e­l­s­é­g­e f. é. nov. 16 ki legfelsőbb határozata által, báró D­­1­i­n­g­e­r Ferencz altábornagyot, az első arciére testőrség főhadnagyát, sok évi jó katonai szolgálat teljesítése tekintetéből, a Lipót-rend középkeresztjével legke­gyelmesebben földiszíteni méltóztatott.­­ cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i Felsége f. évi nov. 6-ki legfelsőbb határozata által, a finánezügyészi állásra a Zágrábban újonnan állíttatott horvát- tót-fináncz­­ü­gyészségnél,rendszerezett járadékokkal s fő pénz­ügyi tanácsos czime és rangjával, dr. Regnáld József finánezügyészt és a zágrábi ideiglenes köz­ponti ügyészi hivatal eddigi vezetőjét legkegyelme­sebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 14-ki legfelsőbb határozata által, a milánói székes kápta­lannál megürült kanonoki állásra, Bot­a Pétert, az egyházi történelem tanárát az ottani érseki papnö­veldében legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. I. Függelék az 1856.nov. 8.császári nyilt parancshoz. Törvény a katholikusok házasságai iránt az austriai biroda­lomban. (Vége.) 63. §. Az elválasztás itéletileg kimondatván, a biró kísértse meg a vagyon elkülönzése, a gyerme­kek ellátása vagy más követelések iránt keletkező perlekedéseknek egyesség általi kiegyenlítését. Ha a felek egyességre nem bivathatnak, úgy a bíró kö­teles őket a rendes eljárásra utasítani , azonközben pedig a feleség a gyermekek számára az illendő tar­tást kiszabni, vagy a már tett intézkedést a jogügy befejezéséig kiterjeszteni. 64. §. A kárpótlási igények s a vagyont tárgyszó minden perlekedések tekintetében, melyek a házas­ság érvénytelennek nyilvánítása vagy az asztaltól s ágytóli elválasztás folytán keletkeznek , a feleknek szabadságában áll a házassági bíróságot választott bíróságul kikötni. Az ilyen egyességről mindig okmány készítendő, s ha az megtörtént, egyik fél sem léphet vissza a másiknak beleegyezése nélkül. Kiskorúaknál azonban az egyességre atyjok vagy gyámjok és a gyámsági hatóság jóváhagyása kívántatik meg. A választott bírósági ítélet ellen felebbezésnek nincs helye, de az ellen a rendes bírónál semmiségi kereset nyuj­­tathatik be. 65. §: Az elvált házastársak ismétt egyesülése esetében, az egyházi bíróság erről az elvált házas­társak személyi bíróságát értesítendő. 66. §. Ha két oly személyek közöl, kik mint nem­­katholikus keresztények léptek házasságra, az egyik a katholika vallásra tér, elválasztási keresetét min­­denik fél azon házassági bíróságnál köteles benyúj­tani, mely alá hitvallásánál fogva tartozik. Egyszers­mind a nem katholikus fél, a reá nézve kötelező há­zassági törvény szabályai szerint, saját házassági bíróságánál a házassági kötelék felbontását kíván­ja. Az együttélés megtagadása vagy önhatalma meg­szüntetése miatti panaszok alperes házassági bírósá­ga elé tartoznak. *) Lásd :Budapesti Hírlap( 271. sz.) 67. §. Az egyik házastárs házassági bíróságának az elválasztást vagy felbontást kimondó jogérvényes ítélete mind a két félre nézve döntő erejű. A házas­ságnak kötelékére nézve, a nemkatholikus házastárs házassági bírósága által kimondott felbontása azon­ban, a katholikus félre nézve a házasélet közössége tekintetében csak az asztaltól s ágytóli életfogytig­lani elválasztás hatályával bir. 68. § Ha a katholikus házassági biróság ítéleté­ben az asztaltól s ágytóli életfogytiglani elválasztás mondatik ki, a nemkatholikus fél azon ítélet alapján saját egyházi bíróságánál a házassági kötelék fölbon­tását kérheti, ő azonban mindaddig új házasságra nem léphet, míg a végelválasztás saját házassági bírósága által ki nem mondatott. 69. §. Ha a katholikus egyházi bíróság ítéletében a nemkatholikus házastárs az elválasztásra nézve hi­básnak nyilváníttatott, az ő kérelmére a hibásság té­nye iránt, a­mennyiben azon vagyoni igények ala­pulnak, a rendes bíró határoz. Ez áll azon esetben is , ha a nemkatholikus fél keresete folytán annak házassági bírósága a katho­likus felet a házasság elválasztására vagy felbontá­sára nézve hibásnak nyilvánította. 70. §. Ha a házastársak között vagyoni viszonyaik tekintetében egyesség nem jö létre, úgy az átalános polgári törvénykönyv 1264.­ és 1266. határozatai alkalmazandók, ahhoz képest, a­mint a házastársak csak asztaltól s ágytól elválasztottaknak tekintendők, vagy a házasság a nemkatholikus házastárs tekinte­tében föl van bontva. Ez utóbbi esetben a katholikus fél sem támaszthat igényt a törvényes öröködéshez, (átalános polgári törvénykönyv 757—759 § ) habár hibátlannak nyilváníttatott volna is. 71. §. Ha az egyházi biróság ítéletében a katho­likus fél föllépése folytán, a határozatlan idővel el­választást mondotta ki, s ha három évnél hosszabb időköz eltelte után még nincs kilátás arra , hogy a katholikus házastárs az ismétt egyesülésbe bele fog­na egyezni, úgy a nemkatholikus fél saját házassági bíróságánál a végelválasztást kérheti. De ha ő az el­válásra oly cselekvény által szolgáltatott okot, mely a hibátlan katholikus felet, a­mennyiben ő a katholi­kus egyházba nem lépett volna, végelválasztás vagy asztal s ágytóli elválás iránti keresetre jogosította volna, úgy a végelválasztás megtörténte után a va­gyoni viszonyok akkor rendezendők, mintha a végel­választásra nézve a nem katholikus fél volna a hibás. A vagyoni kérdések különben az átalános polgári törvénykönyv 1266 §. első pontja szerint kezelen­dők ; a mennyiben pedig oly körülmények forognak fen, melyek az ismét egyesüléstöli vonakodást iga­zolják , s a katholikus fél illendő tartására ele­gendő vagyonnal nem bir, a nemkatholikus fél neki vagyonához képest, a rendes biró által méltányos belátása szerint meghatározandó évi összeget köteles fizetni. 72. §. Ha a végelválasztásnak a nem katholikus fél házassági bírósága által tett kimondása után a házastársak ismét egyesülni kívánnak , ebbeli szán­dékukat a katholikus fél házassági bíróságánál köte­lesek bejelenteni, s a végelválasztást kimondott házassági bíróságtól, ítélete megszüntetését kiesz­közölni. Mihelyest ez megtörtént, a házasságnak minden polgári hatályai ismét előállanak, csak a korábbi házasulási egyezmények nem élednek újra föl. Az isméti egyesülésről a rendes biró értesítendő. 73. §. Ha azon férj, ki az átalános polgári tör­vénykönyv 121 §-nak esetén kívül feleségét már mástól teherbe ejtve találja, ezen körülmény fölfe­dezése után tüstént, vele való házassági közösülését megszünteti, s egy hónap alatt az elválasztás iránti keresetet megindítja, úgy azon esetben, ha az elvá­lasztás ki nem mondatnék , a rendes bíróság elé terjesztendő kérelme folytán, az ő házasságán ala­puló, pusztán polgári jogviszonyok akkor rendezen­dők, mintha a feleség hibája által okozott asztaltól s ágytóli elválasztás történt volna. Ugyanazon határozatnak van helye a hibátlan házastárs javára, a 12 §. esetében: 74. §. A katholikus austriai alattvaló , külföldöni egybekelésénél , a házasságkötésnek az országos törvények által kiszabott vagy megengedett alakját zsinórmértékül veheti annyiban , a­mennyiben az azon föltételeknek megfelel, melyekhez azon ország­ban, hol a házasság köttetik, a katholikus egyházi törvény a házasság érvényességét kapcsolja. Minda­zokban, mik nem csupán a házasságkötés alakját tárgyazzák, ezen törvény szabályaihoz kötve marad. Egyszersmind, ha a külföldön még egy egész évig nem lakik, köteles arról gondoskodni, hogy szándék­­lott házassága a belföld azon helyén , hol utoljára lakott, háromszor kihirdettessék. 75. §. Ha valamely austriai állampolgár, ki kül­földön házasságra lépett, a császárságba visszatér, köteles, házasságát azon helyen, hol lakását veszi, a plébánia házassági könyvébe bejegyeztetni. 76. §. Ha valamely házasság érvénytelennek nyilváníttatik, vagy a férj halála által fölbontatik, az asszony ha terhe, szülése előtt, ha pedig terhessége iránt kétség támad, a hatodik hónap eltelte előtt, új házasságra nem léphet. De ha a körülmények, vagy a szakértők bizonyítványa szerint a viselősség nem valószínű, úgy három hónap lefolyta után, még­pedig érvénytelennek nyilvánítás esetében az országos kor­mányszék által, s oly helyeken, hol országos kor­mányszék nem létezik, a kerületi hatóság által, azon esetben pedig ha a házasságot a férj halála bontotta fel, csupán az országos kormányszék által s csak fölötte sürgős okokból, fölmentés adathatik. 77. §. Ha ezen szabály megszegetik, a nő elveszti az előbbi férjétől házasulási egyezmények , örökségi szerződvény vagy végrendelet által nyert előnyöket, s mind a két fél a körülményekhez mért büntetéssel rovandó meg, a férj pedig elveszti a 63. §-ban szá­mára föntartott jogot. Ha ily házasságból gyermek születik, s legalább kétséges, váljon nem az első férjtől nemzetett­e, annak jogai védelmére gondnok rendelendő. 87. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatal­ában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a pzím. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellette pénzzel együtt bé mentesítve egyenesen a kiadd hivatalhoz utasitandók. NEMHIVATALOS RÉSZ. A triesti helytartó ur ö excja a bel­ügy­minist­er ur ö excjához következő távirati sürgönyt küldött: „Triest, nov. 22. Tegnap d. u. 5 órakor csá­szári ebéd volt, melyre több kat. és polg. állású személyek meghivattatni szerencsések voltak. A város kivilágításának tegnap estre heves kora miatt el kelle maradnia. „­ Felségei­k ismét jelen voltak egy opera­­előadáson a fényesen kivilágított színházban. — Ma Császár Ő Felsége meglátogatta a té­bolydát, a központi tengerészhatóságot, a kikötőhi­­vatalt s a Ferdinand-Maxi­ailianum múzeumot; a kitűzött Lloyd-hajójáratnak a heves kora miatt el kell­ maradnia “ Pest, nov. 24. II. (Politikai szemle.) Ma több lapban, egy bécsi közlés után azt olvassuk , hogy Oroszország nem csak Belgrádra, hanem a kígyószigetekre nézve sem változtatá meg eredeti határozatát, s igényeit mindkettőre fenntartva, ragaszkodik annak sürgeté­séhez, miszerint e kérdéseket congressus döntse el, még pedig olyan, melyben mind az öt nagyhatal­masság képviselve legyen. Hogy Oroszorságnak ez komoly szándéka, azon körlevél is megerősíti, melyet ez ügyben hg Gorcsakoff a külföldön levő orosz követekhez intézett, s melyben , mint erősítik, azon okok részletesen kifejtetnek, melyek egy új congressus egybehívását kívánatosnak tün­tetik föl, s e congressus megalakítása forma szerint indítványoztatik. A neuchateli kérdés végleges megoldása felé mind nem akar haladni, s a „Times“ ma arról értesít, hogy az folyvást nehézségekre talál. Az Austria és Poroszország közt ezen kérdésben történt sürgönycserét illetőleg utólag közlik, miszerint a már tudvalevő jegyzékeken kí­vül austriai részről még egy újabb­­ keletű sürgöny is bocsáttatott ki, melyben e ka­binet a Poroszország jogai megóvására alkal­mazandó rendszabályokról határozottabban nyilat­kozik, mint az a már ismeretes okmányokban tör­tént ; hozzáteszik, hogy e sürgöny Berlinben há­lás elismerésre talált, s jólértesült körökben való­színűnek tartják, hogy Poroszország közelebb a du­nai fejedelemségek kérdésében eddig követett maga­tartását Austria szándékainak eddiginél meg­­feleltbé fogja módosítani. Mi D u f o u r küldetését illeti, a bnokot a császár nagy szívességgel fogadta ugyan, vele három óráig beszélgetett, s nyájassága egész a frisítőparancsolásig terjedt; de hogy maga a dologra nézve e küldetésnek sikere lett volna, ed­dig megerősítve nincs. Schweiz ekközben nem mu­lasztja el elővigyázati intézkedéseit. A szövetségi katonai igazgatóság, egyéb rendszabályokon kívül, közelebb körlevelet intézett minden kantonhoz, melyben azokat figyelmezteti, hogy az u. n. Sand­­wehr szervezését el ne hanyagolják. Eddig a hadi­szolgálat ez ágára nem sok gondot fordítottak. Másik szembeötlő tény a jelen conjuncturák közt az, misze­rint Neuchatel iparos hegyvidékein a néphad közt, mint az „Ind. b.“-ben olvassuk, egy kérvény ke­ring, melyben a válogatott hadjutalékhoz tarto­zó fiatalság a szövetségi végrehajtó hatalomtól kedvezésül azt kéri, hogy az ellenség előtt első sorba állíttassék azon (bizonyára igen valószínűtlen) esetre, ha a szövetség ellen komoly hadi demon­strálók kísértetnének meg. Kedvező a kiegyenlí­tésnek azon hír, miszerint a Neuchatelbe küldött szövets­elfoglalócsapat egy zászlóaljra szállíttatott le. Sydow porosz követ egy hosszabb audientián előterjesztő a szövetségi elnöknek a neuchateli foglyok kibocsátása iránti ismeretes kivonatot. A követet írásbeli kivánataikkal Austria, Bajor­ország s Baden támogaták, a többi német államok eddig semmi lépést nem tettek. E kivánatok no­vember 19-dikén fogtak a szövetségi tanácsban tárgyaltatni, azonban úgy hiszik, hogy ez a kívá­nathoz, legalább a föltett formában nem járuland, s a foglyok kibocsátása föltételéül folyvást Neuchatel teljes függetlenségének Poroszország általi elis­merését követelendik. Ámbár A­n­t­o­n­i­n­­ marquis Párisban már út­levelét kikapta, még e fővárost el nem hagyta, úgy hogy erre az illető kormányhatóság részéről kü­lön figyelmeztetés volt szükséges, mely annak meg­jegyzésével létetett, mikép a franczia udvarnál nem osztják azon reményt, melyet az örömest késlelkedő marquis a békés kiegyenlítés iránt táplálni látszik. Másfelől a „Times“ban azt olvassuk, hogy a nápolyi lazzaronik közt oly összeesküvés létezik, melynél fogva ők azon esetre, ha a királyság és a nyugatiak közt ellenségeskedések törnének ki, a Nápolyban levő angolokat és francziákat mind meg fognák gyil­kolni. Ez mutatja igaz voltát azon régebben ki­mondott nézetnek, mikép a nyugatiak szélsőségig menő eljárása Nápoly ellenében, a­helyett hogy a kimondott czélt elérné, csak a kedélyek felizgatá­sára szolgál. Azon harcz, mely Luxemburg aégség képviselő­kamrája és kormánya közt támadt, még mind ma­kacsul foly. A kamra, mely, mint akkor följegyez­­tük, October 28-a szétoszlott, miután kijelenté, hogy a kormány nem bírja bizalmát, november 19-n ült újra össze. Arra is emlékezhetünk, hogy a kormány főnöke Simons a bizalmatlansági sza­vazatra azzal válaszolt, mikép azért a ministéri­­um nem fog visszalépni. S valóban most ugyan­azon ministerek léptek a kamra elé , s megje­lenésük a szélső ellenzék részéről új javaslatot idézett elő a kamra újabb elnapolása iránt, mely­nek elfogadása annyit tett volna, mint a je­len kormánynyal minden összeköttetést általában félbeszakítani. Azonban a többség nem akart ennyire menni, s az elnapolási indítvány 25 szóval 24 ellen elvettetett. Ebből azonban nem lehet következtetni, hogy a kamrai ellenzék az alkotmány revisiója ellen gyengült volna, mert a többség véleménye a régi maradt. Többször emlegette már a külföldi sajtó mint valószínűt Dánia királyának leköszönését. Ma ezt a „Havas“ féle ügynökség Berlinbe állítólag hi­teles közlés után mint elhatározott tényt jelenti. Mindamellett jó lesz e forrás hitelességét még bő­vebb tudósításoktól felfüggeszteni. Vájjon Heratot a persák elfoglalták-e vagy nem ? máig sem tudjuk. Most egy October 22-ről szóló teheráni tudósítást közöl a „Moniteur-uni­verselle“, melyben azt olvassuk, hogy a bok­­harai kereskedők, kik Héráiból épen septemberben érkeztek, e városból elindulásukkor alig látták va­lami nyomát az ostromnak, az egész csak a főkapuk zárlatára szorítkozott, a többieken az élelemszerek, sőt a karavánok is szabadon bemehettek a városba. Amerikai nov. 8-ig menő tudósítások megerősítni kezdik azon nézetet, miszerint Buchanan, ha a kormányon lesz, nem osztandja azon pártjelszót, mely arra emelé. A rabszolgaság fontos kérdésében nézetét már is módosította s kijelentette volna, hogy Kansast csak mint szabad államot veendi fel az unióba. A császári birodalom külfor­­galma viszonyítva annak egyes iparüzleteihez. VHI. (Lásd „Budapesti Hírlap“ 269. sz.) Kvk. A fényűzés igényeinek kiválólag hódoló iparnemek közül kevesen bírnak oly népgazdászati fontossággal vannak , kevesen a mező­gazdasági érdekek gyámolítására oly jótékony befolyással mint a selyemipar. Ez ágnál a magasabb társadalmi köröknek a szoros szükségen fölül emelkedő igény­­letei a mű- és mezei iparnak érdekeivel legszeren­csésebben találkoznak. Ha valamiben, úgy bizonyo­san ez iparágszolgálta czikkekben mutatkozik a fényűzésnek jobb oldala. A selyemáruknál a kül­csín karöltve jár belértékükkel, a szépség ölelke­zik a szövemények tartósságával. A selyemipar nyert anyagával felette hasznos, kevés költség s fáradságba kerülő mezőgazdászati foglakozást idéz elő, mely milliomokat jövedelmezhet, s százezerek­­nek becsületes keresetet nyújthat. Ha mind a selyemtenyésztésnek mind a selyem­fonás és szövésnek eredményét együtt s egyetem­­leg veszszük tekintetbe, valamennyi európai államok közt Francziaország tagadhatlanul áll első helyen, hol még 4-ik Henrik idejétől fogva és pedig foly­tonosan növekedő mértékben szetik ez ág. Terje­delméről némi fogalmat nyerhetünk a következő számadatokból, melyek Moreau de tennis hirp.fi fraancho -------’ 1

Next