Budapesti Hírlap, 1857. március (49-73. szám)

1857-03-22 / 67. szám

Pest« Vasárnap, 67. Martius 22. 1857 Szerkesztői iroda : Egyetemutazó 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van: Egyetem-utazóban, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 ffrt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a­ap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt ,bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. martius 7-ki legfelsőbb határozata által dr. Manna­ge­ta-L­er­eben­au Fülöp lovag országos fő­­törvényszéki tanácsost Bécsben, az általa kért jól megérdemelt nyugalomba tétel alkalmából, sokévi hű és sikeres szolgálatai elismerésein ud­vari tanácsosi czímmel dijelengedés mellett leg­kegyelmesebben fölruházni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége sajátkezű­leg aláirt okmány által Ettingshausen András cs. k. kormánytanácsost, tanárt és igazgatót a bécsi egyetem természettani osztályában, mint az austriai cs. Lipótrend lovagját, ezen rend sza­bályai értelmében az austriai cs. birodalom lo­vagi rangjára legkegyelmesebben fölemelni mél­tóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. mártius 1-ji legfelsőbb határozata által H­o­ff­m­a­n­n Jó­zsefet, az egeri gymnasium igazgatóját, a prágai óvárosi gymnasium igazgatójává, legkegyelme­sebben kinevezni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. február 25-ki legfelsőbb határozata által a groszmerg­­thali égés alkalmávali érdemes segélynyújtás elismeréséül , Gr­­­ö­b­l Ferencz pénzügyőrségi utánnézőt ezüst érdemkereszttel legkegyelme­sebben földiszíteni s megengedni méltóztatott, hogy az ottani pénzügyi őrs többi legénységé­nek az ez alkalommal kifejtett tevékenységgel­ legmagasb megelégedés tudtul adassék. Az igazságügyminister Sedlaczek Mátyás, Wensoh János és V­a­r­g­h­a János ideiglenes törvényszéki segédeket a pesti közigazgatási területen, végleges; to­vábbá K­o­r­o­n­a­y István és V­a­k­o­v Péter ideiglenes törvényszéki segédeket törvényszéki segédekké extra statum; végre Haraszovszky Fülöp figyelőt ideig­lenes törvényszéki segéddé Budán, K­ő­v­á­r­y Lajos fi­gyelőt ideiglenes törvényszéki segéddé Kecskeméten, P­á­­­y Bálint figyelőt ideiglenes törvényszéki segéddé Miskolczon és B­e­c­z­e­y Gyula figyelőt ideiglenes tör­vényszéki segéddé az esztergomi járásbírósághoz oszta­­tás mellett kinevezte. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osz­tály Szabó László segéddolgozót a szegedi kerületi pénzügyigazgatóságnál saját hivatali területén III. osztályú ideiglenes irodai segéddé kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Fleischl Dávid az izraeli cultus-község tagja s szabadalm. nagykereskedő Pesten , va­gyontalan, derék izraelita tanitóhivatali jelöltek számára a pesti cs. k. tanitóképző intézetnél 50 pftot ajándékozott, mely elismerésre méltó tettet nem lehet köztudomásra nem juttatnunk. A pest-budai cs. k. földtehermentesitő bizott­mány 1857 jan. végéig megszüntetett úrbéri já­radékokért 1547 jogosított számára kárpótlási tőkében 17,491,800 ft 56 krt, 1848 máj. 1-je óta hátralékban levő kamatok fejében kötelezvé­nyekben 2,318,880 ftot, és kiegyenlítés végett készpénzben 35,189 ft 34­4 krt, részletfizeté­sekben lejárt kamatokra 78 jogosított szá­mára 1,664,850 forintnyi adóssági kötelezvé­nyekben számított ki. Február hó folytában pe­dig 1­­2 jogosult számára kárpótlási tőkében 8612 frt 30 kr. 2) hátralevő kamatokban 3800 frtot;­­ 3) kiegyenlítési összegekben 161 frt 82/4 krt; 4) részletfizetésekben lejárt kamatokra 1 jo­gosult számára 4300 frtot számított ki. Egészben tehát: 1) 1549 fél számára 17,500,413 frt 26 krt; 2) 2,322,680 frtot; 3) 35,350 frt 42­4 krt; és 4) 79 fél számára 1,669,150 frt számíttatott ki és utal­­ványoztatott. Pest, mart. 21. VISSZAPILLANTÁS AZ 1856-o. ÉVRE. XXI. (Körös-Berettyó-szabályozás.) Az összes szabályozási munkálatok 5 főrészre oszlanak, maga a főfolyamnál s ennek mellékfolyamainál eszközlött munkálatokhoz képest, s ennélfogva magukban foglalják: 1) az egyesült Körösök szabályozását, a Ti­szától fogva a budai közig, területen, Békésig, a n.-váradi közig, területen; 2) a Fehér-Körösét, Arad megyében, Békésig; 3) a Fekete-Körösét,­­Gyentától Békésig ; 4) a Sebes-Körösét, N.-Váradtól Körös-Ladá­­nyon alulig; végre 5) a Berettyóét Szalárdtól Nagyhalomig. A 2, 3 s 4 alatti munkálatok kizárólag csak a n.­váradi közig, területet illetik; az 5. alatti munkálatok pedig a budai közig, területet is; még­pedig Karczagtól délre, Turkevi­s Mező- Turnál, a Berettyónak a Körösbe szakadásáig. Mindjárt a szabályozási munkálatok kiindu­lási pontjánál egy nagy s nehéz munkára buk­kanunk ; ez az úgynevezett Kurcza elgátolása. A Körös-folyam — mint tudjuk — épen Csongráddal szemben szakad a Tiszába, azonban ez csupán egy folyam-ág, mivel kevéssel ezen torkolat előtt, Técsnél a főfolyamból egy ág ki­törvén, a Tiszával párhuzamban foly tovább s Szentest és Szegvárt maga mögött hagyván, csak Mindszentnél szakad ismét a Tiszába. Ezen folyamát elgátolása, mely ez által egé­szen elenyészendik a térképről, egy több mint 4000 folyó-ölnyi nagy nehéz gázmű elké­szítését foglalja magában, s Szentes, Csongrád s Szegvár községeknek összes előállítható munka­erejét teljesen igénybe veendi. Azonban mivel a Kurcza elgátolása s a­ Körös-torkolat szabályo­zása szintén a Tiszaszabályozás körébe esik, s annak a tiszaszabályozási érdekeltek által kel­lene létesíttetnie, azért az említett községek el­vállalták ugyan ezen­­ gázmunkálatok előleges elkészítését, de csak azon föltétel alatt, hogy nekik ama munkákérti díjtöbblet, miket ők a sza­bályozási munkálatokban részvevésrei saját kö­telezettségükön túl létesítnek, megfelelő részle­tekben s készpénzben az összes érdeklettek által megtéríttessék. E tekintetben a Körös-torkolat­­náli munkálatok is a tiszaszabályozási munká­latok alkatrészéül tűnnek föl, s a következő ada­tokban többé nincsenek bennfoglalva. A­z 1-ső számhoz. Az egyesült vagy hármas Körösnél eszközlendő szabályozások csupán át­metszésekben s gátakban állanak. Az átmetszé­sek 19,270 folyó-ölnyi hosszúságuak, 320,000 köb­ölnyi anyagtartalommal. Ebből a n.-váradi közig, terület lakosai 160,000, s a budai közig, területet 130,000 folyó-élet létesítés végett ön­­kénytesen átvettek, a hátralevő 30,000 köb­ölnyi földmozdítás közmunkaerővel fog eszközöltetni.A folyó ezen átmetszések által 85,390 öllel, vagyis közel 22 mértfölddel rövidül meg. Az átmetszé­sekhez szükséges földet a községek és földbirto­kosok ingyen engedték át, hasonlóképen a szük­ségessé lett hidak építését is ők vállalták el. A megkívántató védgátakat majd csak az átmet­szések elkészítése után fogják elkezdeni, egy­szersmind lehető leghamarabbi elkészítésük is meg van ígérve, mindazáltal mindig a fenérintett elv fentartása mellett, hogy a községeknek tar­tozáson fölül teljesített munkálataik annak ide­jében az összes érdekeltek részéről kártéríttes­­senek. A 2. számhoz. A fehér körös szabályozásán Arad megyében már évek óta dolgoztak, s a sza­bályozást úgy tekinték, mint befejezett tényt. De az újabb vizsgálatok bebizonyíták, mikép a gátrendszer elégtelen és tökéletlen volt, minél­fogva azt föl Boros­ Jenőig tökéletesebbé kell tenni. D E végre azon a vonalon is új átmet­szést kell létesíteni és 3 régibbet tökélyesbiteni. Ez átmetszési munkák 8000 frt tőkeértékre, a gátmunkák Jenőtől Váriig 52.000, egészben tehát körülbelől 60,000 pártra vannak téve. A részes községek e munkákat is a fölösleg mun­káknak az érdeklettek részéről annak idejében leendő megtérítése mellett, önként átvállalták. E vonalon van az összes szabályozás legfon­tosabb tárgya is, a­mennyiben a munka a Gyu­lától Békésig terjedő vonalra vonatkozik. És ez az egész Fehér-Körösnek Gyula, Csaba és Békés népes városoktóli eltávolítása egy a jobb parton vezetendő csatorna segélyével. A csatorna egész hossza 12000 öl, mely 10 öl szélesség mellett 187,994 köb­öl földmunkát igényel, melyet Vári, Gyula, Csaba és Békés község lakosai fognak eszközölni. Ezen csatornázásra 372 hold alaptér is jön ingyen átengedve. Az országos építési ala­pot csupán egy az uj medren át építendő 3000 pftos híd reendi igénybe. A 3-hoz : A Fekete-Köröst is nagyobbrészt szabályozták már a régibb időben. A még létesítendő munkák a következők : a­) A kártékony malmok eltávolítása. b) A folyam ágyának kitisztítása. c) A part hosszában növő fák kiszakítása. d) a még szükséges átmetszések létesítése és e) az ártérgátak elkészítése. Mi a malmokat illeti, a tulajdonosok áthatva a vállalat nagyszerűségétől a lelkesítve azon óhaj­tástól, hogy az áldásdús sikert erejüktől kitel­­hetőleg előmozdítsák, ezen munkákat, melyek 300.000 ftra becsülhetők, minden kártérítés nél­kül áldozatul hozák, és csak egy külön malom­csatornát szándékoznak létesíteni a régi folyam­meder használásával. Ép ily készséggel vállal­ták el a községek és földbirtokosok a folyam ágyának tisztítását is, az erdők ritkítását, továb­bá az átmetszések s a hiányzó védgátak elkészí­tését, melyek 216,000 köb­ölnyi földmunkát kí­vánnak. Ezen végrehajtandó átmetszések által a fekete Körös folyása 30,235 öl vagyis 71/2 mért­földdel rövidíttetik meg. A 4-hez. A sebes Körösön szabályozási mun­kák eddig elő csupán Nagy-Váradtól az úgyne­vezett Sárrétig voltak tökéletesen megállapítva ; ezek magukba foglalják a folyamágy tisztítását, 6 átmetszés megnyitását s mind­két oldalon védgátak emelését, melyek összesen 106,000 köb­öl földmozdítást kívánnak. A károsaknak elis­­­­mert malmokat tulajdonosaik itt is eltávolíták, oly feltétellel, hogy megengedtessék nekik a folyó­víz egy részét rendes zsilip segélyével egy kü­lön malomárokba vezetni s úgy használni. A sebes Kőrös alantabb részét illetőleg a sza­bályozási munkálatok csak a jelenleg fönforgó adatok és vizsgálatok kiegészítése után fognak következni. Az 5-hez. A Berettyó folyón is a szabályozási munkálatok mindenekelőtt az ártalmas malmok félreháritását, s e végre egy malomcsatorna hely­reállítását rendes osztó­művei, foglalják maguk­ban, továbbá a Berettyó medrében 44 — a Kő­rös medrében Szeghalomtól egész a Nagy-Körö­sig 13 — egészben 57 átmetszés szükséges, de mely mind együtt véve csak 75,000 köb­ölnyi földmozdítást igényel; végre a Szalámát egy csatorna 24,000 köbölnyi és a Berettyó-Sárréten egy másik csatorna 76,000 köbölnyi földmozdí­tással készítendő. Az itt előadott számadatokat összefoglalván, kitűnik, mikép a Körös és Berettyó folyók ki­vitel alatti szabályozása 1,355,000 köb­ölnyi földmozditást kíván, melynek végrehajtását Csongrád, Szolnok, Békés, Csanád, Arad, Bihar megyék és Nagy-Kunság lakosai vállalták el.­­ Ha e munkálat értékét egy köb­ölnyi föld­­mozditás után csak 2 ftra teszszük, az egész munkálat 2,710,000 ftnyi pénzértéket képvisel.­­ Ha még a szabályozási művekhez szükséges telkek, továbbá az eltávolított malmok értékét, az új hidak építéséhez még megkívántató össze­geket stb. hozzá számítjuk, úgy a Körös-Berettyó szabályozás összes költségei 4,500,000 ftra rúg­nak — melyekhez az orsz. építészeti alap csak 50.000 fttal — az államkincstár semmivel sem járul. Ezen költségek eredménye lesz, hogy 84,000 holdnyi földterület fog a művelés számára meg­­nyeretni, és az érdekeltek vagyona, a szabályozási költségek levonása után, 12,300,000 fttal sza­­poríttatni.­­ De nem csak ezen, már most is számokkal adatolható előnyök elérése van a Körös Berettyó szabályozása által kitűzve, de még sok egyéb is, melyek horderejét még most ki nem számíthatni, s melyek egy biztos, rende­sen járható vizi út nyeréséből származni fog­nak. Ezen roppant, nyíltan szembetűnő elő­nyök , melyeknek elérését korábbi idősza­kokban egyes s ennélfogva mindig meghiú­sult kísérletek és az egész Körös-vonal hosz­­szában fönállt külön egyletek is kitűzték, de melyeknél épen elszigeteltségüknél fogva mindig a nagy mű sikerültéhez megkivántató egység — továbbá a szükséges pénz- és munka­erők hiányoztak, s melyeknek soha sem állt ren­delkezésükre azon erély és nyomaték, mely most kifejtetik, mióta a m. kormány maga vette azt kezébe, — azon előnyök e vidékek összes lakos­ságánál valódi és tartós lelkesedést ébresztettek ezen óriás mű kivitele iránt, úgy hogy a legna­gyobb nehézségek legyőzését s a legnagyobb mun­kák bevégzését az 1858. év folytán majdnem bi­zonyossággal várhatni. Némely községek ugyan nehéz és szinte meg nem bízható munkateljesítést és pénzáldozatot vettek magukra — így p. K.­Szt.-Márton köz­sége is, mely körülbelül 8000 lélekszám mellett, 4 átmetszésnek — ezek közt 2 leg­nagyobbnak létesítését az egyesített hármas Körös egész vonalán , és egy 100 öl hosz­­szu hídnak építését sajátjából elvállalta. Gyula és Békés községek is az által, hogy a Fehér-Körös e népes helységektől egészen távol szoríttatik, nagyobb áldozatot hoztak, mint men­nyibe a fennemlített csatorna kerül.­­ Tagad­­hatlan ugyan, hogy a Fehér-Körösnek Gyulán keresztülmenő folyamágya nem elegendő a fel­sőbb vidékről lejövő, az aradmegyei szabályo­zás által szaporított és gyorsított víztömeget föl­venni és levezetni. Ez által Gyula városa a leg­nagyobb veszélyeknek van kitéve és a házak legnagyobb része minden vízárkot, a földalatti víz az alapot föllágyítván, elkerülhetlen össze­omlással fenyeget; ehhez járul még egy a hely­ségben levő, czélszerűtlenül épített kőhíd, mely a vizeknek a városon keresztül folyását gátolja. Ily körülmények közt a helység védelme csak a folyam szándékolt elvezetése által volt bizton és tökéletesen elérhető. De másfelől nem lehet félreismerni, mily kimondhatlan előnyt nyújt az élővíz népes városoknak, ipari, kézművi, gazdá­­szati s kereskedelmi tekintetben, az egésségnek mily megbecsülhetetlen forrása az a lakosokra nézve. Az egésség és ipartevékenység e leglénye­­gesb elemétől most az új folyamvezetés által Gyula, Csaba és Békés népes városok elesnek. E tekintetek e helységek egyik legfőbb érdekeül tüntetik föl, élővíznek falaik közti fenntartását, ha a legnagyobb áldozatot kellene is hozniok, annál inkább, mivel különben az elzárt és álló­vízzé változtatott folyamágy hosszú időre beteg­ségek forrásává lenne. És e czél elérése nem is jár nehézséggel, az uj folyamágyból a régi me­der használásával a vízvezeték által. Ezzel lehetségig hű képét adtuk az egész Kö­­rös-Berettyószabályozás már a legerélyesebben megkezdett óriási művének, — egy oly vállalat­nak, melyhez merészség, nehézség és hasznos­ság tekintetében e pillanatban párja nem egy könnyen található, s melynek erélyes, gyors kivitele fölött az országnak abban érdekelt min­den hatóságai ernyedetlen tevékenységgel őr­ködnek. Mindjárt ez óriási mű előmunkálatai kezdeté­nél előrelátható volt, hogy ha az egyszer létre­jö, nem fog egyedül maradni, hanem más, rég tervezett, azzal lényeges összefüggésben álló szabályozási művekre is lényeges hatással leend. E várakozás nem is csalt. Annak első követke­zése , a Kun-lapos nevű mocsárnak Karczag községe által már munkába vett kiszárítása. E szabályzáshoz sorozkodik a Szamos és Szathmár többi folyóinak szabályozása, mi a gőzhajózás tehetségére a Szamoson, és egy fö­löttébb nagy ártér kiszárítására kilátást nyit. sz. Kis-Szebenből. (A Szepességen.) —y—ez. (Úrbéri viszonyokról. I.) Az úrbéri viszonyokról számos czikk jelent meg a hírlapokban, melyek a boldogabb alvidék lakói tollából származván, igen természetes, hogy Csak az ottani viszonyok érdekeit terjeszték a közön­ség elé. A méltányosság igényli, hogy a kárpáti hegyvonal tövében létező nem oly fényes viszo­nyokról is hallattassék valami. A Budapesti Hírlap egyik czikkirója, a mara­dékföldek keletkezését elszántogatásból szár­­maztatá. *) — Boldog vidék, és még boldogabb földesur, ki csak annyi maradékföldet veszít, mennyit volt jobbágyai elszántogatás által csíp­hettek el tábláiból. A felvidéken a maradék­földeknek egészen más az eredete és természete. A természet mostohaságát itt a hajdani idő óta szorgalomnak kellett pótolni; ennélfogva mun­káskezek szaporítása volt az itteni földesurak főczélja, ugyannyira, hogy még az urbárium be­hozatala után is folytonosan gondoskodtak em­bereik jóllétéről; saját majorságaikból engedtek át nekiek, külön munkabér mellett, sok helyen még egyszer annyit, mennyit úrbéri állománya tett; ennek valóságát, s a volt földesurak atyás­kodó gondoskodását tanúsítja a felvidéknek még most is sokkal nagyobb népessége. Midőn 1715. az állandó katonaság megállapittatott, és tartá­sára országos rendes adóról kelle gondoskodni, adó alapjául kijelöltetett a porta név alatt összeirt nemnemes lakosok száma,­­ mert azon időben hatalmasan védték azon elvet, hogy „a teher ne tapadjon a telekhez.“ Alig merült föl az állandó adófizetés törvényszerinti kötelezett­sége, azonnal akadtak számos oly földesurak, kik pusztáikat megnéptelenítés által igyekeztek az adó alól kivonni, úgy hogy a legközelebbi országgyűlésen meg kelle alkotni a puszták meg­­népesitésére kötelező 1723- 181. czikket **),mely több országgyűlésen megujíttatván, csak szapo­­rítá a törvények halmazát, a nélkül hogy az al­­vidéki terjedelmes pusztákból csak egy is meg­­népesittetett volna. Hogy az országos adót fizető nép a földes­*) Nem annyira származtató, mint inkább az X-dik törvényczikk 7-dik §-ának szellemében fejtegette. S z e r­k. **) Nem csupán azon okból , hanem inkább a birtokta­­lan néposztály ellátása tekintetéből. S z e r­k.

Next