Budapesti Hírlap, 1857. március (49-73. szám)
1857-03-22 / 67. szám
Pest« Vasárnap, 67. Martius 22. 1857 Szerkesztői iroda : Egyetemutazó 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van: Egyetem-utazóban, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 ffrt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: aap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt ,bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. martius 7-ki legfelsőbb határozata által dr. Mannageta-Lerebenau Fülöp lovag országos főtörvényszéki tanácsost Bécsben, az általa kért jól megérdemelt nyugalomba tétel alkalmából, sokévi hű és sikeres szolgálatai elismerésein udvari tanácsosi czímmel dijelengedés mellett legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt okmány által Ettingshausen András cs. k. kormánytanácsost, tanárt és igazgatót a bécsi egyetem természettani osztályában, mint az austriai cs. Lipótrend lovagját, ezen rend szabályai értelmében az austriai cs. birodalom lovagi rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. mártius 1-ji legfelsőbb határozata által Hoffmann Józsefet, az egeri gymnasium igazgatóját, a prágai óvárosi gymnasium igazgatójává, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. február 25-ki legfelsőbb határozata által a groszmergthali égés alkalmávali érdemes segélynyújtás elismeréséül , Gröbl Ferencz pénzügyőrségi utánnézőt ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni s megengedni méltóztatott, hogy az ottani pénzügyi őrs többi legénységének az ez alkalommal kifejtett tevékenységgel legmagasb megelégedés tudtul adassék. Az igazságügyminister Sedlaczek Mátyás, Wensoh János és Vargha János ideiglenes törvényszéki segédeket a pesti közigazgatási területen, végleges; továbbá Koronay István és Vakov Péter ideiglenes törvényszéki segédeket törvényszéki segédekké extra statum; végre Haraszovszky Fülöp figyelőt ideiglenes törvényszéki segéddé Budán, Kőváry Lajos figyelőt ideiglenes törvényszéki segéddé Kecskeméten, Páy Bálint figyelőt ideiglenes törvényszéki segéddé Miskolczon és Beczey Gyula figyelőt ideiglenes törvényszéki segéddé az esztergomi járásbírósághoz osztatás mellett kinevezte. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Szabó László segéddolgozót a szegedi kerületi pénzügyigazgatóságnál saját hivatali területén III. osztályú ideiglenes irodai segéddé kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Fleischl Dávid az izraeli cultus-község tagja s szabadalm. nagykereskedő Pesten , vagyontalan, derék izraelita tanitóhivatali jelöltek számára a pesti cs. k. tanitóképző intézetnél 50 pftot ajándékozott, mely elismerésre méltó tettet nem lehet köztudomásra nem juttatnunk. A pest-budai cs. k. földtehermentesitő bizottmány 1857 jan. végéig megszüntetett úrbéri járadékokért 1547 jogosított számára kárpótlási tőkében 17,491,800 ft 56 krt, 1848 máj. 1-je óta hátralékban levő kamatok fejében kötelezvényekben 2,318,880 ftot, és kiegyenlítés végett készpénzben 35,189 ft 344 krt, részletfizetésekben lejárt kamatokra 78 jogosított számára 1,664,850 forintnyi adóssági kötelezvényekben számított ki. Február hó folytában pedig 12 jogosult számára kárpótlási tőkében 8612 frt 30 kr. 2) hátralevő kamatokban 3800 frtot; 3) kiegyenlítési összegekben 161 frt 82/4 krt; 4) részletfizetésekben lejárt kamatokra 1 jogosult számára 4300 frtot számított ki. Egészben tehát: 1) 1549 fél számára 17,500,413 frt 26 krt; 2) 2,322,680 frtot; 3) 35,350 frt 424 krt; és 4) 79 fél számára 1,669,150 frt számíttatott ki és utalványoztatott. Pest, mart. 21. VISSZAPILLANTÁS AZ 1856-o. ÉVRE. XXI. (Körös-Berettyó-szabályozás.) Az összes szabályozási munkálatok 5 főrészre oszlanak, maga a főfolyamnál s ennek mellékfolyamainál eszközlött munkálatokhoz képest, s ennélfogva magukban foglalják: 1) az egyesült Körösök szabályozását, a Tiszától fogva a budai közig, területen, Békésig, a n.-váradi közig, területen; 2) a Fehér-Körösét, Arad megyében, Békésig; 3) a Fekete-Körösét,Gyentától Békésig ; 4) a Sebes-Körösét, N.-Váradtól Körös-Ladányon alulig; végre 5) a Berettyóét Szalárdtól Nagyhalomig. A 2, 3 s 4 alatti munkálatok kizárólag csak a n.váradi közig, területet illetik; az 5. alatti munkálatok pedig a budai közig, területet is; mégpedig Karczagtól délre, Turkevis Mező- Turnál, a Berettyónak a Körösbe szakadásáig. Mindjárt a szabályozási munkálatok kiindulási pontjánál egy nagy s nehéz munkára bukkanunk ; ez az úgynevezett Kurcza elgátolása. A Körös-folyam — mint tudjuk — épen Csongráddal szemben szakad a Tiszába, azonban ez csupán egy folyam-ág, mivel kevéssel ezen torkolat előtt, Técsnél a főfolyamból egy ág kitörvén, a Tiszával párhuzamban foly tovább s Szentest és Szegvárt maga mögött hagyván, csak Mindszentnél szakad ismét a Tiszába. Ezen folyamát elgátolása, mely ez által egészen elenyészendik a térképről, egy több mint 4000 folyó-ölnyi nagy nehéz gázmű elkészítését foglalja magában, s Szentes, Csongrád s Szegvár községeknek összes előállítható munkaerejét teljesen igénybe veendi. Azonban mivel a Kurcza elgátolása s a Körös-torkolat szabályozása szintén a Tiszaszabályozás körébe esik, s annak a tiszaszabályozási érdekeltek által kellene létesíttetnie, azért az említett községek elvállalták ugyan ezen gázmunkálatok előleges elkészítését, de csak azon föltétel alatt, hogy nekik ama munkákérti díjtöbblet, miket ők a szabályozási munkálatokban részvevésrei saját kötelezettségükön túl létesítnek, megfelelő részletekben s készpénzben az összes érdeklettek által megtéríttessék. E tekintetben a Körös-torkolatnáli munkálatok is a tiszaszabályozási munkálatok alkatrészéül tűnnek föl, s a következő adatokban többé nincsenek bennfoglalva. Az 1-ső számhoz. Az egyesült vagy hármas Körösnél eszközlendő szabályozások csupán átmetszésekben s gátakban állanak. Az átmetszések 19,270 folyó-ölnyi hosszúságuak, 320,000 köbölnyi anyagtartalommal. Ebből a n.-váradi közig, terület lakosai 160,000, s a budai közig, területet 130,000 folyó-élet létesítés végett önkénytesen átvettek, a hátralevő 30,000 köbölnyi földmozdítás közmunkaerővel fog eszközöltetni.A folyó ezen átmetszések által 85,390 öllel, vagyis közel 22 mértfölddel rövidül meg. Az átmetszésekhez szükséges földet a községek és földbirtokosok ingyen engedték át, hasonlóképen a szükségessé lett hidak építését is ők vállalták el. A megkívántató védgátakat majd csak az átmetszések elkészítése után fogják elkezdeni, egyszersmind lehető leghamarabbi elkészítésük is meg van ígérve, mindazáltal mindig a fenérintett elv fentartása mellett, hogy a községeknek tartozáson fölül teljesített munkálataik annak idejében az összes érdekeltek részéről kártéríttessenek. A 2. számhoz. A fehér körös szabályozásán Arad megyében már évek óta dolgoztak, s a szabályozást úgy tekinték, mint befejezett tényt. De az újabb vizsgálatok bebizonyíták, mikép a gátrendszer elégtelen és tökéletlen volt, minélfogva azt föl Boros Jenőig tökéletesebbé kell tenni. D E végre azon a vonalon is új átmetszést kell létesíteni és 3 régibbet tökélyesbiteni. Ez átmetszési munkák 8000 frt tőkeértékre, a gátmunkák Jenőtől Váriig 52.000, egészben tehát körülbelől 60,000 pártra vannak téve. A részes községek e munkákat is a fölösleg munkáknak az érdeklettek részéről annak idejében leendő megtérítése mellett, önként átvállalták. E vonalon van az összes szabályozás legfontosabb tárgya is, amennyiben a munka a Gyulától Békésig terjedő vonalra vonatkozik. És ez az egész Fehér-Körösnek Gyula, Csaba és Békés népes városoktóli eltávolítása egy a jobb parton vezetendő csatorna segélyével. A csatorna egész hossza 12000 öl, mely 10 öl szélesség mellett 187,994 köböl földmunkát igényel, melyet Vári, Gyula, Csaba és Békés község lakosai fognak eszközölni. Ezen csatornázásra 372 hold alaptér is jön ingyen átengedve. Az országos építési alapot csupán egy az uj medren át építendő 3000 pftos híd reendi igénybe. A 3-hoz : A Fekete-Köröst is nagyobbrészt szabályozták már a régibb időben. A még létesítendő munkák a következők : a) A kártékony malmok eltávolítása. b) A folyam ágyának kitisztítása. c) A part hosszában növő fák kiszakítása. d) a még szükséges átmetszések létesítése és e) az ártérgátak elkészítése. Mi a malmokat illeti, a tulajdonosok áthatva a vállalat nagyszerűségétől a lelkesítve azon óhajtástól, hogy az áldásdús sikert erejüktől kitelhetőleg előmozdítsák, ezen munkákat, melyek 300.000 ftra becsülhetők, minden kártérítés nélkül áldozatul hozák, és csak egy külön malomcsatornát szándékoznak létesíteni a régi folyammeder használásával. Ép ily készséggel vállalták el a községek és földbirtokosok a folyam ágyának tisztítását is, az erdők ritkítását, továbbá az átmetszések s a hiányzó védgátak elkészítését, melyek 216,000 köbölnyi földmunkát kívánnak. Ezen végrehajtandó átmetszések által a fekete Körös folyása 30,235 öl vagyis 71/2 mértfölddel rövidíttetik meg. A 4-hez. A sebes Körösön szabályozási munkák eddig elő csupán Nagy-Váradtól az úgynevezett Sárrétig voltak tökéletesen megállapítva ; ezek magukba foglalják a folyamágy tisztítását, 6 átmetszés megnyitását s mindkét oldalon védgátak emelését, melyek összesen 106,000 köböl földmozdítást kívánnak. A károsaknak elismert malmokat tulajdonosaik itt is eltávolíták, oly feltétellel, hogy megengedtessék nekik a folyóvíz egy részét rendes zsilip segélyével egy külön malomárokba vezetni s úgy használni. A sebes Kőrös alantabb részét illetőleg a szabályozási munkálatok csak a jelenleg fönforgó adatok és vizsgálatok kiegészítése után fognak következni. Az 5-hez. A Berettyó folyón is a szabályozási munkálatok mindenekelőtt az ártalmas malmok félreháritását, s e végre egy malomcsatorna helyreállítását rendes osztóművei, foglalják magukban, továbbá a Berettyó medrében 44 — a Kőrös medrében Szeghalomtól egész a Nagy-Körösig 13 — egészben 57 átmetszés szükséges, de mely mind együtt véve csak 75,000 köbölnyi földmozdítást igényel; végre a Szalámát egy csatorna 24,000 köbölnyi és a Berettyó-Sárréten egy másik csatorna 76,000 köbölnyi földmozdítással készítendő. Az itt előadott számadatokat összefoglalván, kitűnik, mikép a Körös és Berettyó folyók kivitel alatti szabályozása 1,355,000 köbölnyi földmozditást kíván, melynek végrehajtását Csongrád, Szolnok, Békés, Csanád, Arad, Bihar megyék és Nagy-Kunság lakosai vállalták el. Ha e munkálat értékét egy köbölnyi földmozditás után csak 2 ftra teszszük, az egész munkálat 2,710,000 ftnyi pénzértéket képvisel. Ha még a szabályozási művekhez szükséges telkek, továbbá az eltávolított malmok értékét, az új hidak építéséhez még megkívántató összegeket stb. hozzá számítjuk, úgy a Körös-Berettyó szabályozás összes költségei 4,500,000 ftra rúgnak — melyekhez az orsz. építészeti alap csak 50.000 fttal — az államkincstár semmivel sem járul. Ezen költségek eredménye lesz, hogy 84,000 holdnyi földterület fog a művelés számára megnyeretni, és az érdekeltek vagyona, a szabályozási költségek levonása után, 12,300,000 fttal szaporíttatni. De nem csak ezen, már most is számokkal adatolható előnyök elérése van a Körös Berettyó szabályozása által kitűzve, de még sok egyéb is, melyek horderejét még most ki nem számíthatni, s melyek egy biztos, rendesen járható vizi út nyeréséből származni fognak. Ezen roppant, nyíltan szembetűnő előnyök , melyeknek elérését korábbi időszakokban egyes s ennélfogva mindig meghiúsult kísérletek és az egész Körös-vonal hoszszában fönállt külön egyletek is kitűzték, de melyeknél épen elszigeteltségüknél fogva mindig a nagy mű sikerültéhez megkivántató egység — továbbá a szükséges pénz- és munkaerők hiányoztak, s melyeknek soha sem állt rendelkezésükre azon erély és nyomaték, mely most kifejtetik, mióta a m. kormány maga vette azt kezébe, — azon előnyök e vidékek összes lakosságánál valódi és tartós lelkesedést ébresztettek ezen óriás mű kivitele iránt, úgy hogy a legnagyobb nehézségek legyőzését s a legnagyobb munkák bevégzését az 1858. év folytán majdnem bizonyossággal várhatni. Némely községek ugyan nehéz és szinte meg nem bízható munkateljesítést és pénzáldozatot vettek magukra — így p. K.Szt.-Márton községe is, mely körülbelül 8000 lélekszám mellett, 4 átmetszésnek — ezek közt 2 legnagyobbnak létesítését az egyesített hármas Körös egész vonalán , és egy 100 öl hoszszu hídnak építését sajátjából elvállalta. Gyula és Békés községek is az által, hogy a Fehér-Körös e népes helységektől egészen távol szoríttatik, nagyobb áldozatot hoztak, mint mennyibe a fennemlített csatorna kerül. Tagadhatlan ugyan, hogy a Fehér-Körösnek Gyulán keresztülmenő folyamágya nem elegendő a felsőbb vidékről lejövő, az aradmegyei szabályozás által szaporított és gyorsított víztömeget fölvenni és levezetni. Ez által Gyula városa a legnagyobb veszélyeknek van kitéve és a házak legnagyobb része minden vízárkot, a földalatti víz az alapot föllágyítván, elkerülhetlen összeomlással fenyeget; ehhez járul még egy a helységben levő, czélszerűtlenül épített kőhíd, mely a vizeknek a városon keresztül folyását gátolja. Ily körülmények közt a helység védelme csak a folyam szándékolt elvezetése által volt bizton és tökéletesen elérhető. De másfelől nem lehet félreismerni, mily kimondhatlan előnyt nyújt az élővíz népes városoknak, ipari, kézművi, gazdászati s kereskedelmi tekintetben, az egésségnek mily megbecsülhetetlen forrása az a lakosokra nézve. Az egésség és ipartevékenység e leglényegesb elemétől most az új folyamvezetés által Gyula, Csaba és Békés népes városok elesnek. E tekintetek e helységek egyik legfőbb érdekeül tüntetik föl, élővíznek falaik közti fenntartását, ha a legnagyobb áldozatot kellene is hozniok, annál inkább, mivel különben az elzárt és állóvízzé változtatott folyamágy hosszú időre betegségek forrásává lenne. És e czél elérése nem is jár nehézséggel, az uj folyamágyból a régi meder használásával a vízvezeték által. Ezzel lehetségig hű képét adtuk az egész Körös-Berettyószabályozás már a legerélyesebben megkezdett óriási művének, — egy oly vállalatnak, melyhez merészség, nehézség és hasznosság tekintetében e pillanatban párja nem egy könnyen található, s melynek erélyes, gyors kivitele fölött az országnak abban érdekelt minden hatóságai ernyedetlen tevékenységgel őrködnek. Mindjárt ez óriási mű előmunkálatai kezdeténél előrelátható volt, hogy ha az egyszer létrejö, nem fog egyedül maradni, hanem más, rég tervezett, azzal lényeges összefüggésben álló szabályozási művekre is lényeges hatással leend. E várakozás nem is csalt. Annak első következése , a Kun-lapos nevű mocsárnak Karczag községe által már munkába vett kiszárítása. E szabályzáshoz sorozkodik a Szamos és Szathmár többi folyóinak szabályozása, mi a gőzhajózás tehetségére a Szamoson, és egy fölöttébb nagy ártér kiszárítására kilátást nyit. sz. Kis-Szebenből. (A Szepességen.) —y—ez. (Úrbéri viszonyokról. I.) Az úrbéri viszonyokról számos czikk jelent meg a hírlapokban, melyek a boldogabb alvidék lakói tollából származván, igen természetes, hogy Csak az ottani viszonyok érdekeit terjeszték a közönség elé. A méltányosság igényli, hogy a kárpáti hegyvonal tövében létező nem oly fényes viszonyokról is hallattassék valami. A Budapesti Hírlap egyik czikkirója, a maradékföldek keletkezését elszántogatásból származtatá. *) — Boldog vidék, és még boldogabb földesur, ki csak annyi maradékföldet veszít, mennyit volt jobbágyai elszántogatás által csíphettek el tábláiból. A felvidéken a maradékföldeknek egészen más az eredete és természete. A természet mostohaságát itt a hajdani idő óta szorgalomnak kellett pótolni; ennélfogva munkáskezek szaporítása volt az itteni földesurak főczélja, ugyannyira, hogy még az urbárium behozatala után is folytonosan gondoskodtak embereik jóllétéről; saját majorságaikból engedtek át nekiek, külön munkabér mellett, sok helyen még egyszer annyit, mennyit úrbéri állománya tett; ennek valóságát, s a volt földesurak atyáskodó gondoskodását tanúsítja a felvidéknek még most is sokkal nagyobb népessége. Midőn 1715. az állandó katonaság megállapittatott, és tartására országos rendes adóról kelle gondoskodni, adó alapjául kijelöltetett a porta név alatt összeirt nemnemes lakosok száma, mert azon időben hatalmasan védték azon elvet, hogy „a teher ne tapadjon a telekhez.“ Alig merült föl az állandó adófizetés törvényszerinti kötelezettsége, azonnal akadtak számos oly földesurak, kik pusztáikat megnéptelenítés által igyekeztek az adó alól kivonni, úgy hogy a legközelebbi országgyűlésen meg kelle alkotni a puszták megnépesitésére kötelező 1723- 181. czikket **),mely több országgyűlésen megujíttatván, csak szaporítá a törvények halmazát, a nélkül hogy az alvidéki terjedelmes pusztákból csak egy is megnépesittetett volna. Hogy az országos adót fizető nép a földes*) Nem annyira származtató, mint inkább az X-dik törvényczikk 7-dik §-ának szellemében fejtegette. S z e rk. **) Nem csupán azon okból , hanem inkább a birtoktalan néposztály ellátása tekintetéből. S z e rk.