Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)
1857-07-22 / 165. szám
Pest Szerda. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. ( Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. ) A hirdetések ötször , halálosoti sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szám mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetem utca 2-ik sz. alső emeleten. BUDAPESTI Július 22. 1857 Kiadó hivatal van: Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: aap kiadó hivatalában: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt (bérmentesitve egyenesen a kiadóhivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ. öcs. k. Apostoli Felsége Cambridge herczeg ő k. fenségét a Sz. István rend nagykeresztjével feldíszíteni méltóztatott s annak jeleit neki Ferdinénd Miksa főlig ő cs. fensége által ennek legutóbbi Londonban léte alatt adatta át. 165. AZ AUSTRIAI BIRODALOM KÜLKERESKEDÉSE. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, julius 21. (Az olaszországi vihar) sok port vert fel Európában s az Angliában mulató politikai menekültek ügye, mely egy ideig hosszú viták tárgyát képezé s azóta teljes feledésbe merült, ismét előtérbe nyomul. Majdnem egész Európa cyesült erővel akar fellépni, hogy Aniát arra birja, miszerint e tekintetben erélyes eljárásra határozza magát. Azon ingerültség, mely Anglia eleiteli késedelmessége, hogy ne mondjuk vonakodása miatt más udvaroknál uralkodik, az illető kormányok inspirált közlönyeinek egyikéből másikából már is élénken viszhangzik s a dologban — az bizonyos — valami történni fog. Helyesnek és méltányosnak tekintjük, ha a szabadelvű sajtó e kérdést nem csak politiki, hanem egyszersmind humanitási szempontból is szemügyre veszi. Letűntek a középkor azon sötét napjai, a midőn a bűnös engesztelhetlen átok alá esett, midőn mint földönfutó országról országra járt s nem talált egy arasznyi földet, hol fáradt lába kipihenhetett volna; oltalom nélkül, mint madár a jégben, minden perezben arra kellett készülnie, hogy a legközelebb feléje jövő ember a Nemesis tisztségét magára vállalja. Ezen sötét idők letűntek ; még a büntető kezet is a humanitás nemzete irányozza, s a hol lehet, a kegyelem sugarait vezeti a börtön élébe Alig van ország, mely 1848. óta ismételt amnestiák tanúja ne lett volna; alig van kormány, mely a visszatérni akaróknak — ha ez iránt folyamodtak — az ebbeli engedélyt meg nem adta volna Kik tehát azok , kik még a Temze partján Európa nyugalma ellen fondolkodnak ? Azokról természetesen nem szólunk, kik — ábrándjaikból kijózanodván — odaküvnn becsületes kenyeret kerestek és találtak; ők nem makacsságból maradnak távol azon földtől, ahol felnövekedtek ; ők bizonyosan nem is háborgatandják annak nyugalmát. De a többiek ? Részint merész rajongók, kiknek álmainak a valóság soha és sehol sem fogna megfelelői, lángeszű költők, kik nem fontolják meg, miszerint nem mindenki rendelkezhetik szárnyas lóról, mely könnyeden tulreplil a gyakorlati élet göröngyein s végre — nagyravágyó agitátoruk, kiknek az izgatás mestersége s egyetlen foglalkozása, — eszköz és egyszermind czél is! Egyedül ezen utóbbiak valóban veszélyesek, egyedül , ellenük leend irányozva minden lépés, mely a menekültek ügyében történik s ezen embereket valóban a legfellengzőbb humanitás szempontjából sem lehet sajnálni, annyival kevésbbé , mintán nem megsemmisítésük , hanem egyedül az czéloztatik, hogy megvetendő eljárásukat tovább ne folytathassák. Ők a „szabadság"* nevében ugyanannyi bűnt követnek el, mint amennyi hajdan a „vallás“ nevében elkövettetett s ők ezáltal most ugyanannyit ártanak a valódi szabadságnak, mint hajdanában mások a valódi vallásosságnak. Nevezetes egyébiránt, hogy a tervezett lépéseknél nem Austria áll előtérben , hanem Francziaország, amaz sokkal nyugodtabban tekinti a dolgot, miután olaszországi tartományaiban méltányos engedmények által a lakosság józan részét meghódító, a részakaratúakat pedig elegendő anyagi erő által féken tartani képes , míg Francziaországban se a nyilvános demonstrátiókat gátolni nem tudják, se méltányos javítások által a józan kivonatokat kielégíteni nem akarják! Úgy látszik, a nyugati szövetség áldott évei tűnőfélben vannak s most a sovány évek küszöbén állunk; nem tudjuk, várjon az illeték amaz áldott éveken át elegendő mennyiségű barátságot gyűjtöttek-e arra, hogy a nyugati szövetség a közelgő mostoha időket is túlélhessen. Dohány, kerti s mezei termékek. Nyers dohány hozatott be 281,453 m., vitetett ki 29,298 m. s igy behozatali többség 252,155 mázsa ; dohánygyártmányi behozatal 11,501, kivitel 5435, behozatali többség 6066 ra, a kétféle behozatali többséget összevéve 258,221 mázsa, melyért a hivatalos kimutatás szerint 9,222,202 pft. megy ki a birodalomból. E veszteségems segítés eszköze a magas kormány kezében lévén, az kétségkívül fog is azon segíteni rövid időn teljes bizonyossággal. Azon kedvezések, melyek a termesztés körül évről évre szaporodnak, lehetetlen, hogy utóvégre ki ne eszközöljék dohányterményünk mennyiségében azon bőséget, mely a belszükséget teljesen fedezni képes leend; sőt mihelyt a belszükség fedezésén kívül külkereskedésre is elég mennyiséget fogunk juttathatni, akkor gondoskodni fog a magas kormány a kivitel kiterjesztése felől is. Hogy a fogyasztók élvezete a beltermékre nézve növekedjék, miszerint ennek kérésére ne tegye szükségessé a külföldi drága dohány behozatalát, ez iránt meg vannak már a lépések téve , mert épen a múlt évi termésből igen nagy mennyiségű dohány rakatott a cs. k. dohány hivataloknál jövendő készletül félre, hogy összeérés által jövendőre a kényesebb ínyeknek is megfelelő finom terméket adjon. Kerti vetemény s gyümölcs hozatott be összesen 252,904 mázsa, vitetett ellenben ki 339,119 mázsa, s igy kiviteli többség 86, 215 mázsa, mely pénzértékben 207,758 pftot képvisel Ez adat jelentékeny bizonyítvány a kerti vetemény s gyümölcstermesztés fontossága mellett , mert bár ha e rovatot a déli gyümölcscsel összevetjük, itt is tetemes veszteségben állunk, de magában az ezen rovatbeli kivitelünk szép mennyisége tanúságot tesz arról, hogy ha a kertészetet s gyümölcstenyésztést szorgalmasan kifejtjük, ebbeli kivitelünk még a déli gyümölcs behozatalából veszteségünket is képes lehet visszapótolni. A tőlünk észak felé eső hidegebb tartományok felett jelentékenyen kedvező éghajlati viszonyok közt áll ezek termelésére nézve az austriai birodalom, abban pedig különösen Magyarország. Amazoknak sok kivitelre van szükségük, csak legyen mit adni nekik. És a gyümölcsbevitelt még Oroszország sem terheli fölötte magas vámmal, a legközelebbi jan. 24-ei vámmérséklet szerint 5 forint 26 pengekrajezárt vetvén annak mázsájára. És ha Magyarország különösen a szilvatermelést erélyesen felkarolná, s aszalt, hámzott szilvával s más efféle gyümölcscsel és lekvárral, melyek az orosz tartományokban és az európai északi vidékeken igen kapósak, kezdene élénk kereskedést, e mllett jó üzletet lehetne tenni. Gabona féle és hüvelyes hozatott be múlt évben összesen 7,767,819, vizetett ellenben ki 4,901,525 rn., s igy behozatali többség 2,866,294 mázsa, mely behozatali többségért cupán a kereskedelmi táblázati alacsmy árak szerint 4,290,915 pfttal adózunk a külföldnek. A tulnyomólag földmivelő ausztriai birodalom, melyben az áldott földki Magyarország kiterjedt síkságaival esik, nem éri be belszükségére saját gabonatermékével! Lehet-e ennél nagyobb anomália ? Ez elvitázhatlan tanúbizonysága mezőgazdaságunk fejletlen, alacsonyokoni állásának. De vizsgáljuk, hogy micsoda termékek azok, melyeknek termesztésében hátra vagyunk? Tiszta búza s letokolt tenkely hozatott be 688,586, vitetett ki 1,338,778, s igy kiviteli többség 650,192 mázsa. Kétszeres, hajdina, köles, szemes kukoricza, tokos tenkely, borsó, bab, lencse, paszuly hozatott be 1,666,454, vitetett ki 2,852 076, kiviteli többség 1,185,622 mázsa.Árpa, zab és árpa szalad hozatott be 5,472,615 , vizetett ki 710,671, tehát behozatali többség 4,701,944 mázsa. E szerint egyebekben még jól állanánk, hanem különösen a tavaszi gabonafélék, az árpa és zab azok , melyeknek behozatali többsége egyéb gabonafélék kivitelébőli szép nyereségünket is fölemészti s tetemes veszteségbe taszít bennünket. Az árpa egy nevezetes része serfőzésre szokott felhasználtatni. Növeli a hiány nagyságát, ha itt a sert is párvonalba hozzuk. Névszerint ser hozatott be a múlt évben 19,535, vitetett ki 12,098 sgy behozatali többség 7437 mázsa, mely pénzértékben, melleslegen említve, hogy a ser behozatali vám 25,369 pftra rúg, 45,996 pfttal szaporítja a veszteséget. És még a rizs is 11,161 mázsával, pénzértékben pedig 75,426 pfttal hozzájárul a veszteségszaporításhoz, miután a behozatal 87,820 a kivitel csak 76,659 mázsát tesz, behozatali vám 62,097 pft lévén. A múlt év elegendőleg normális év volt, annak rendkívüliségére nem lehet róni veszteségünet. Hogy e veszteségünkön mezőgazdaságunknak okszerű kifejtése által legtermészetesebben volna segítve, az magában önként érthető; különösen a két tavaszi kalászos, az árpa és zab növelése igényel nagyobb szorgalmat. Azonban maga a kereskedelmi táblázat is igen jó módot mutat fel, mely által a most kivitt gabona mennyiségünk értéke tetemesen szaporíttatván, az abból bejövő bővebb nyereség is nagy mértékben volna képes veszteségünket csökkenteni. Jelesen lisztet 295,501 mázsát vitt ki a birodalom, és csak 122,420 mázsát hozott be, tehát kiviteli többség 173,081 mázsa, mely pénzértékben 865,705 pfttal javít veszteségi állapotunkon. Ha a szemül kivitt tiszta búzának és rozsnak csupán felét vinnék ki lisztté őrölve, mely félrész 1,600,000 mázsa liszt értékre könnyen tennék, ezért csupán a kereskedelmi táblázatok szerinti igen alacson áron, mázsánként 5 pftjával számítva is 8,000,000 pft fogna belőni, melynek a szemes gabona ár feletti fölöslege csaknem teljes mértékben fedezi a szemes gabonabehozatalbóli veszteségünket. E szempontból én a malomipar kifejtésének a birodalomban, különösen pedig a gabonatermő Magyarországon igen nagy fontosságot tulajdonítok. Hogy ez magának a mezőgazdaság előmenetelének is sokkal többet használna, mint a csupán szemül való kivitelnek bármi kierjesztése, bizonyítja az, miszerint a tőlünk vásárló külföldnek nem annyira szemes gabonára, mint inkább lisztre van szüksége, melynek szállítását a vízi és vasúti közlekedés már szintén elég kényelmessé tette. Aztán a kiterjedt malomüzlethez bent az országban is folytonosan nagy gabonakészletekre lévén szükség, ezáltal a gabona árakbani funcmallók is ismét a mezőgazdaság nagy hasznára megállapodottabb rendes állásra jutnának De nagy haszna lenne a kiterjedt malomiparból a kereskedésnek is, mert liszttel könnyebb megtartani a már egyszer elfoglalt és megszokott piaczot, különösen neveletlenebb nemzeteknek bő termés idejéni concurrentiája ellen, mintsem csupa szemes gabonával; aztán a nagyobb megállapodásra jutott árak mellett bár kevésbbé lehetne néha rendkívüli magas nyereményekre kilátás , de annál biztosabb lenne a haszon, s a mostanában igen sűrűn feltűnt nagyszerű fallimentumok megkevesednének. SZ. Bécs, júl. 19. A A répaczukor-gyártás viszonyainak földerítése végett különféle nézetű szakférfiak s érdekeltekből összehívott bizottmány, tanácskozmányait a napokban befejezte. Eredményei most a pénzügyi s kereskedelmi ministériumok előtt forognak, s eldöntő befolyással lesznek a cukorvám és adó célzott módosításai meghatározásában. Néhány lap azon állítása, hogy a répaczukoradónak mázsánkint 12 ftról 18 ra emelése határozatba ment volna e bizottmányban, hiányos, amennyiben e bizottmány köre nem terjedt anynyira, hogy adót határozhasson el, legföbb javasolhatott , ámbár valószínű, hogy ezen adófölemelés eldöntő helyen e tanácskozmányban kiderült adatok alapján el fog határoztatni. Egyrészről a répacukorgyártók, másrészről a gyarmati nádczukorfinomítók oly karczban állnak egymással , melyet okokkal nem lehet kiegyenlíteni, mert a nyeremény érdeke hatályosabb az okoknál ; de a két párt fölött és kivűl áll a financzministerium , mely az államjövedelmek érdekét s a nemzetgazdász, ki a közvagyonosodást tartja szem előtt. A financzministerium s a nemzetgazda teljesen egyek oly államban, melynek pénzügyi politikája helyes elveken nyugszik. Ez az eset Austriában, mióta a régi finanszrendszert elhagya. A répacukorgyártók érdekeiket azonosítják a hazai munka érdekével, a földmivelés virágzását, s egyéb szépen hangzó dolgokat hoznak föl érvül maguk mellett, miknek érvényességét nem is lehet tagadni, föltéve, hogy oly magas védvámot nem igényelnek , mely tettleges monopollal egyértelmű. Törekvésük azonban ide van irányozva Németországban , s nálunk is. Poroszországban, hol a „Kreuzzeitung“ legtízesebb védője a répaczukor érdekeinek, mert a czukorrépa földbirtokosaik fő jövedelem ága,ki van mutatva, hogy a czukorrépa csekély megadóztatása mellett a gyarmati czukor behozatalának magas vám által korlátozása az állambevételt nyolcz millió tallérral csökkenti; azaz ha az állam oly magas adót vetne a répaczukorra, s annyira leszállítja a gyarmati czukor vámját, hogy egymással szabadon versenyezhetnének, nyolcz millió tallérral szaporodnék állambevétele. Ki űzeti e nyolcz milliót ? a fogyasztó, ki drágábban fizeti a czukort s kevesebbet emészt; a nagy közönség mely egyéb adókkal kénytelen fedezni e hiányt, néhány répaczukorgyártó javára. Menynyire hasonlít a mi viszonyunk ehhez, eddig kimutatva nincs.De tény az, hogy a répaczukor gyártmány mennyisége néhány év óta rendkívül emelkedett (ámbár a gyárak száma kevesebb lett) míg a gyarmati czukor behozatala csökkent . 1851-ben 125 czukorgyár létezett, jelenleg 110. Mégis maguk a répaczukorgyártók állítása szerint az austriai birodalomban jelenleg 9—10 millió mázsa répát dolgoznak föl, tehát még egyszer annyit, mint egy-két év előtt. Ez magában örvendetes volna, önzéstelenül örülünk hazai czukorgyártóink nyereményén. De kinek rovására történik e virágzás — aziránt az állambevételek kimutatása eléggé fölvilágosit. Mint már említek a (gyarmati) czukor s czukorliszt behozatalától! vám ezen év két első havában 300,000 frital kevesebbet tön ; e csökkenés progressiv, s legalább két millióra tehető éven kint; mig a répaczukoradó 1856-ban, tehát eddigi legjobb évében alig 1 ,800,000 hot tőn; tehát a vámjövedék csökkenését sem fedezi; nem fedezi azon hiányt, melyet a mas vám egy részről, másrészről a répaczukor csekély megadóztatása az állambevételben okoz. Nem csoda, ha a raffinadok, czukorfinomítók nem boldogulnak, míg a répaczukorgyártás mind nagyobb terjedelmet veszen Azt hiszszük az eddigi véd vám a attal.ggé megerősödött a répaczukorgyártás, s egy kis versenyt — a közönség s kincstár javára megbizna. Ha nem ? akkor maga fölött mondott ítéletet: költséges üvegházi növény! Azonban mint mondok, ez nem a mi nézetünk. A répaczukor adó mérsékelt fölemelése, s ezukor vám mérsékelt leszállítása nem fog ártani lólábon át 16 gyárainknak, nevelni fogja a czukorfogyasztást, és az államjövedelmet. Eperjes, jul. 14. Jeles példája a tanítványi kegyeletnek. Negyvennyolcz éveken át, részben sanyarúságos időközökben s mégis derült lélekkel és föl az agyvénségig ernyedetlen buzgósággal fáradozott a helybeli evang. collegiumban, mint folyvást a gumtaxis osztály tanítója,néhai Keresztessy Sámuel úr. Az ő még 1855-ben bekövetkezett halálával az iskolai pénztár, a mennyiben lehetett, segíté a hátrahagyott özvegyet; annyi azonban nem tett, hogy akár az özvegy, akár az iskola állítson egy tisztességes emlékkövet az erre bizony érdemes elhunytnak. Elhatároztatott végre aláírást nyitni a boldogultnak még élő volt tanítványai közt, minek az lön örvendetes eredménye, hogy csak a Pesten most tartózkodó idősb és fiatalabb hajdani tanítványok adakozásából hatvanegy pft kerülne ki. Seb. .. . T. úr buzgó gyűjtése mellett, mely öszveghez az Eperjesen élő volt tanítványoktól aláirt külön 40 pftot hozzá tudva, lehetségessé lön, hogy a kívánt síremlék is felállíttassék s a maradékkal a szegény özvegy is felsegíttessék. Az ily nemes tettek ugyan már maguk is jutalmazzák magukat, de azért ki nem zárják a nyilvános elismertetést. Fogadják tehát az illető nemeskehlű adakozók valamint a tanodák s az összes tanári karnak (mely volt collegája iránttanúsított érzülete által magát is megtiszteltetve érzi) , úgy a hátrahagyott özvegynek is a legszivélyebb háláját: „Honor honorati, est honor honorantis.“ 1. 1. Sárosból, jul. 14. Az eléggé abnormis tavasz után — midőn nemcsak május közepén, de még jun. 15-kén is a szobákat több helyütt sütötték, a később virító fák virága, ugorka s. t. e. elfagyott, a cserebogarak még most is repkednek, vad szelek, hideg esők s rekkenő forróság egymást rögtön váltogatják , egészen kielégítő nyarat és őszt nem várhatni. A gabonatermés azonban megyeszerte igen szép, jég- és más csapásoktól eddig mentve maradánk. Egészségi állapotunk falukon úgy, mint városokban örvendetes. Az utazás külföldre mind inkább divatos lesz, különösen fürdőkbe. A megyebeli hajdan oly látogatott fürdők akár gyászba is öltözködhetnek; kevés vendégük közt legtöbb a beteg, kik többet várnak a fürdőtől, m mint ez tőlük. 1. 1.