Budapesti Hírlap, 1857. november (250-274. szám)
1857-11-01 / 250. szám
Pest Vasárnap, 850. November 1. 1853. Nzerkeentői Iroda : Egyetemuteia 1-gő *«. «. 2-1|j emeleten. BUDAPESTI Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre:1 frt. Helyben: félévre : frt, évnegyedre : 4 frt. A hirde té sek ötször halálosott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr szémutatik. — Egyes szám 80 pkr. Előfizetési felhívás & „BUDAPESTI HÍRLAP“ november — december kéthónapi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhordással . ... . . . 2 ft 40 kr Postán naponkinti szétküldéssel . . ? 3 — 20 — E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülményiél fogva, miszerint a hivatalos lapokbani igtatványok különös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasznosak, bátorkodunk azt igtatványokral minél gyakoribb használatra ajánlani: a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri beigtatásnál 6 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ O cs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 9-ki legfelsőbb határozata által dr. Stephan Alajost a trieszti pénzügyészségi osztály segédét, állandó nyugalomba lépte alkalmával, hosszú évi dicséretes működése elismeréséül pénzügyi tanácsos czimével legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. ______ Öcs. k. Apostoli Felsége f. hó 9 ki legfelsőbb határozata által dr. Potochnyak Lukács cs. k. ezredi orvost, a konstantinápolyi austriai kórházban kifejtett érdem teljes orvosi működése elismeréséül, a koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. , öcs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 15-i legfelsőbb kabineti irata által Zirigovich Jakab drinápolyi tiszteletbeli akconult, koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. A magyarországi cs. k. f . kormány az utonszervezett pozsoni fővámhivatalnál rendszerezett főhivatali ellenőri állásra, Sandhaas Jánost ezen hivatal eddigi ellenőrét kinevezte. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Hoffmann Ferencz cs.k.pénzügyőrségi utánnézőt a pesti cs. k. fővámhivatalhoz HI. osztályú hivataltisztté kinevezte. A budai cs k.orsz. pénzügyi igazgatósági osztály által a pesti s budai fogyasztási adós vonal-hivataloknál következő egyének ideiglenesen kineveztettek; u.m. fogyasztási adószedőkké: pesti fővámhivatali tiszt Pauer Zsigmond, eddigi vonal s fogyasztási adószedők Weisz Károly, Splrhál Móritz, Kikorszky Adolf, Kapeller Ferencz, Di Kelniczky Pál, Giresch Ede, továbbá Horniaczek Antal, Gebauer Alajos, Quirini Ferencz s Schwarcz Ferencz ellenőrök, pesti fővámhivatali segéd Streker Ernő és Szvoboda Adolf pénzügyőrségi utánnéző, fogyasztási adóhivatali ellenőrökké Grabovszky Szaniszló, Dokay József, Kellner András , Domitsch György eddigi vonali fogyasztási adószedők, Hoffner Ferencz, Litzenmayer Ferencz és Ohm Vilmos ellenőrök, Müller Miksa vonalhivatali tiszt, Bauer János vonalhivatali segéd, továbbá Fanta Lajos, Fill József vámszedők, végre Trullmann Engelberth s Lehaat József pénzügyőrségi utánnézök; vonal-s fogyasztási adóhivatali tisztekké: eddigi vonaladó-hivatali ellenőr Spanner Mihály, eddigi vonaladószedő Bely János , továbbá Knoppek János s Scholz Bódog pénzügyőrségi utánnézők, vonal- s fogyasztási adóhivatali segéddé :Goldemund Vilmos irodai segéd. Kedden f. é. oct. 27-én adatott kis küldetett szét a budai cs. k. egyetemi nyomdából a magyar orsz. kormánylap XXI-dik darabja német egyes és valamennyi kettős kiadásokban. E darab tartalma : 163. szám. A pénzügyi ministeriumnak s a hadsereg főparancsnokságának 1867. aug. 25-kén kelt kibocsátványa , kiható a ságrábi országos pénzügyigazgatóság területére, a károlyvári generalatusra s a két báni ezred járására nézve rendelt vámmentességek tárgyában. 164. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. aug. 28-kán kelt kibocsátványa , kiható minden koronaországokra , Dalmátországot kivéve , a sertösi fogyasztási adó fizetését tárgyazó törvényes határozatok megváltoztatása iránt. 165. sz. A pénzügyi, belügyi és kereskedelmi ministeriumoknak 1837. aug. 29-diki kibocsátványa, kiható az átalános vámterületben foglalt koronaországokra, a fővámhivataloknak a festékkel bevont szárított gyümölcs, továbbá a zöldes aranyszint játszó asztali és játékedény beviteli megvámozására lett följogositása iránt. 166. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. aug. 31-kén kelt rendelete , kiható Csehországra, melylyel a pribrami bányakapitányság Prágába tétetik át, s a schlani és miesi bányabiztosságok megszüntetnek. 167. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. sept. 3-kán kelt rendelete, kiható minden koronaországokra , a katonai határőrséget kivéve , a büntető eljárásbani védőnek abbeli kötelezettsége iránt, mely szerint ő a bírói ítélet kihirdetésénél jelenlenni tartozik. 168. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. sept. 14-kén kelt kibocsátványa, kiható az átalános vámterületben létező koronaországokra , a vámvonal bizonyos darabjaira nézve engedett kedvezményes eljárásnak, az Elbétől Krakóig terjedő vámvonal által körített külföldi területen keresztül, a Zittaun, Oderbergen és Krakón át vezető országutakoni szállításra kiterjesztése iránt. 169. sz. Az igazságügyi és kereskedelmi ministeriummoknak 1857. sept. 16-kán kelt rendelete, kiható Cseh-, Morvaország és Slézia koronaországokra, a kereskedelmi könyveknek ezen koronaországokbani vezetése iránt. 170. sz. 1857. sept. 19-kén kelt császári nyiltparancs, melylyel az austriai birodalom összes területére az 1857. jan. 24-kén kelt, s az 1857. évi birodalmi törvénylap 101 számában közzétett pénzszerződvény folytán, a pénzügy szabályozását tárgyazó határozatok bocsáttatnak ki. 171. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. sept. 22-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, mely által az 1854. jun. 16-kán kelt büntető birósági utasítás (hírod. törv. lap. 165. sz.) 42. §-ban kiszabott VH. minta helyett egy uj minta hozatik be. 172. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. sept. 22-kén kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, melylyel a cs. k. legfőbb törvényszéknél létező „tanácstitkárok“ czimének „udvari titkár“ czimmé lett változtatása tétetik közhírré. 173. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1858. sept. 22-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországra Dalmátországot kivéve, a répából főzött czukortól fizetendő fogyasztási adó mennyiségének meghatározása iránt. 174. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. sept. 24-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, Dalmátországot kivéve, a répaczukortól fizetendő fogyasztási adó hitelezésének kiterjesztése iránt. F. é. oct. 29-kén a cs. k. üdv. és államnyomdában a birodalmi törvénylap XI. darabja megjelent és kiadatott. Tartalma: 205. sz. Császári nyiltparancs 1857. oct. 21-ről — hatályos e birodalom egész területén — mely által az egyenes adók az 1858-ik közigazgatási évre kivettetnek. 206. sz. Rendelete a pénzügyministeriumnak 1857. oct. 27-ről — hatályos a birodalom egész területén, kivéve a határőrvidéket — a fenyítő perrendtartás 17 —19 §-ainak magyarázatául a tanácsgyüléseknek a törvényhatóságoknál bűnvádi Ügyekbeni Ítélet végett) leendő egybealkotása iránt. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, October 31. (Politikai napi szemle.) A delhii győzelmi hírt most egymás után követik a részletes tudósítások. A győzelem eredményére s hatására nézve eltérhetnek ugyan a vélemények, de a legtekintélyesb angol és franczia lapok azon általunk is kimondott nézethez csatlakoznak, miszerint a delhii esemény erkölcsi hajtása az anyagit messze fölülmulandja s a lázadók bátorságát nem csekély mértékben csökkenteni fogja. Az bizonyos , hogy Angolországnak még nincs oka szerfölött diadalmaskodni s tán ezen körülménynek tulajdonithatjuk azt, hogy Francziaország azon ügyben, melyben Anglia nézetei az övéitől eltérnek , t. i. a Dunafejedelemségek ügyében ismét valamivel erélyesebben mer föllépni. A „Patrie“ legújabb nyilatkozásáról tegnap szóltunk, a többi inspirált lap , minek a „Pays“, „Constitutionnel“ stb. hasonló irányban , bár kevésbbé szenvedélyesen nyilatkozik : „Törökország háládatlansága“most mindnyájoknak jelszava, valamint abban is megegyezők e czikkek , hogy Francziaország sehogy sem hajlandó eredeti terveiről lemondani. Ez annyival csodálatosabb, mivel épen Párisból jelentették először Poroszország elpártolását az uniótól s most ugyanonnan veszszük azon (eddigelé még nagyon határozatlan) hirt, hogy Oroszország szintén cserbenhagyja a moldva-oláhokats hogy legközelebb Gortsakoff herczegnek egy jegyzéke várható, melyben az orosz külügyminiszer egyenesen az unió ellen nyilatkozik. Megvalljuk, hogy e hírnek kevés hitelt adunk ; azt mondják ugyan, hogy Oroszországot a két fejedelemségekben elhatalmasodó forradalmi elem elriasztá , továbbá hogy Austria és a porta határozott ellenállása Sz.Pétervárott azon meggyőződést szülte, miszerint az uniót csak európai háború segítségével lehetne keresztülvinni , amire Oroszországnak szintoly kevéssé van pénze, mint ezen vén világrész bármely más vén vagy fiatal államának; mindez azonban csak azon várakozásra jogosít, hogy Oroszhon legvégsőre nem juttatandja a dolgot, hanem a „tizenkettedik órában“ majd ő is enged , de ebből korántsem következik az, hogy már most, midőn erre se ok se szükség nincsen, unióellenes demonstrátiót tenne. Oroszországban nem szoktak csupán csak máról s holnapról gondoskodni; e birodalom jövőbeli terveiben a fejedelemségek mindenesetre még nagy szerepet fognak játszani , minek követné el Oroszország azon tapintatlanságot , hogy ily fölösleges demonstrate által a moldva oláhok rokonszenvét magától eltávolítsa , miért ne tettetné magát inkább úgy, mintha szivében az uniót még most is akarná s annak valósítását jobb időre fenntartaná magának, most pedig e tervét csak a legsürgetőbb szükség elől vonja vissza?! Nem hiszszük tehát ama Gorzsakoff féle jegyzék lételét , míg arra teljesen hiteles bizonyítékaink nincsenek. A félhivatalos franczia lapok fönnemlített „vértezett“ czikkei természetesen az egész diplomatiai világban nagy figyelmet gerjesztettek, hanem a körülmények jeles ismerői mégis azt állítják, hogy ezt nem kell annak jeléül venni, mintha Francziaország most minden áron keresztül akarná az uniót vinni; szerintük Napóleon császár csak azért üttet oly nagy zajt, hogy a portától azon kudarctért elégtételt kívánhasson, melyet a franczia politika Resid pasa fölemeltetése által vallott. Nem szükséges, hogy ezen elégtétel épen a Dunafejedelemségek politikai uniójából álljon . Napóleon császár sebzett hiúsága másnemű bünhödést is elégetne; tehát felvilágosítások fognak kívántaim s a porta által leglekötelezőbb modorban megadatni, s ezzel vége lesz a vitának. Ez igen tapasztalt s avatott emberek véleménye, s igy megérdemli, hogy figyelembe vétessék..........a holnapi eseményekről kezeskedni, arra e perczben senki a világon nem képes. A moldva oláhok ezalatt tovább álmodják szép, de merész álmaikat s uj deputatiot neveztek ki, mely Talleyrand bárótól ismételve egy franczia herczeget kér fejedelmül. — A nemes báró erre azt felelte, hogy a franczia kormány egyik jelöltnek sem akarja pártját fogni és általában nem bolygatni e kérdést, míg a párisi congressus nem nyilatkozott. Bámulatos, hogy ezt a románok nem értik, alkalmasint csak akkor fognak föleszmélni, ha a taliga kereke orrukon keresztülmegy ! Stambulból újabb híreink nincsenek, egyedül a „Pays“ közli némi fontossággal bíró tudósítás gyanánt, hogy Prokesch báró épen most régiségbúvárlati kirándulást tesz az Athosz hegy környékén; — néhány nap múlva a „Nord“ mindenesetre azt fogja írni, hogy a stambuli austriai követ — vissza fog hivatni, mert ily válságos időben sétautakat tesz. A dán holsteini ügy legújabb fordulata a franczia és orosz lapokat kissé megdöbbentő; a „Nord" máris megvallja, hogy a frankfurti gyűlés e vitának természetes és törvényes birája, kitől engesztelő „Európát nem nyugtalanító“ ítéletet vár. Hogy Francziaország Dániát engedékenységre intette volna, miután a párisi kabinet gyámolítására nem számolhatna, nem igaz ; a dán felfogás iránt Párisban még most is nagy SZ. Kiadó hivatal van: Egyetem-uteiában, tiklám alatt, földszint Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-üzem, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs.kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatal kos utasitandók, rokonszenvvel viseltetnek . .. Poroszország elhatározása mindenesetre rögtöni volt s a diplomaták nagy része is egyedül a „Zeit“-ból tudta meg azt; majd meglátjuk, mit szólnak hozzá, ha az első ijedségből magukhoz tértek! AZ EGYESÜLÉS HATALMA AZ ERKÖLCSI VILÁGBAN. IV. ok. Nálunk azon fölötte czélszerűnek elismert intézkedés még nem létezik, hogy tiszteletbeli tagok is a társulati működésbeni részesülésre bocsáttatnának, pedig Francziaországban ez intézmény különösen üdvösnek bizonyult be, hol t. i. magasabb körökből való egyének, kik a nélkül hogy a társulat jótéteményeivel élnének, egyedül adakozásaik, magasabb értelmiségük és tanácsuk által járulnak az egyleti czélok valósításához ; és mily nevezetes összegeket szoktak e tiszteletbeli tagok évenkint e nemes czélra szánni, onnan kivehető , hogy 1855-ben 459.000 irtokkal bővítették az összes egyletek közjövedelmét. Egyáltalán Francziaországban a társulati igazgatások , az épen érintett tiszteletbeli tagok, valamint a közszellemnek hódoló egyészségügyi személyzetnek valamennyi közlegei egyaránt buzognak, hogy ezen hasznos társadalmi intézeteknek jövedelmét lehetőleg szaporítsák, másrészt pedig a szükséges kiadásokat minél inkább csökkentsék. Azért is, daczára annak, hogy az egyes tagokra eső jutalék (cotisation) rendesen csak 70—80 centimére szokott, ritkán egy frankra, vagy annál többre rúgni , — havonkint tehát 20—24 -ra, mégis a közjövedelem rendszerint jóval fölülmúlja a kiadásokat, és még 1855-ben is, daczára az ez évben uralkodott általános drágaságnak, nevezetes ősziét maradt mint fölösleg, mint az összes társulatoknak ez évbeni jövedelme és kiadásai következő summákból kivehetői : összesen 4,925,775 Csoda-e tehát,ha ily előzmények után a franczia társulatokat 1856-ban már 16 millió franknál nagyobb tartaléktőke birtokában találjuk ! Ha már most birodalmunkat Francziaországgal összevetjük, mily kiáltó nagy különbség; nálunk összesen csak 188, és a külön néposztályokra fennállókkal együtt 339, Francziaországban 3404 ily társulat létezik, csaknem tízszer annyi, hát még tekintve a tagok számát, melyet elég sajnosan nálunk még megközelítőleg sem adhatunk; tekintve az egyleti tevékenység terjedelmét, tekintve a jó szervezésnek messzeható vívmányait, és szabályzott cselekvőségük nagyszerű eredményeit. Pedig nálunk, jelesen Magyarországban, hol a közintézetbeli segélyezés különben is szűkebb körre szorítkozik, különösen nagy szüksége mutatkoznék ilyen a puszta egyesülés varázsvesszejére keletkező társulatoknak. Mert vannak ugyan nálunk nőegyletek, vannak számos jótékony intézetek, de ezek alamizsna formájában nyújtják a segélyt, ez nem jogosan keresett, és joggal követelhető segély , ez nem ébreszti és edzi meg a reászorulóban az önsegélyezési hajlamot, az nem éleszti az önerőre támaszkodni szokott férfias öntudatot, pedig erre volna leginkább szükségünk munkásainknál, mi nálunk annál könnyebben lenne eszközölhető , mert épen a magyar népnek egyik nemzeti tulajdona a magáratartás a lelkierő, a férfias önállósági érzet és féltékeny becsületérzés, sőt sajátlagos egyik jellemvonásunk a nemzeti büszkeség. Kövessük Francziaország példáját, az megmutatta, mily könnyű hasonló egyletek létesülése. Gyakran csak a lelkésznek, a községi elöljárónak, egy értelmes polgártársnak kezdményezése elég vala azoknak teremtésére. Hol a lelkész, jövedelem: frank , állam és községi segélypénzek 448,260 tiszteletbeli tagoktól 459,012 a tagok adakozásai 4,343,105 tőkék kamatjai 553,204 különféle bevételek 366,528 összesen: 6,170,110 kiadás: frank orvosi, gyógyszertári és segélyzési temetkezési stb. nyugdíjazások kezelési költség különbfélék 3,218,953 318,657 519,424 295,867 572,874