Budapesti Hírlap, 1858. február (26-48. szám)
1858-02-14 / 36. szám
Pest Vasárnap, e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: félévre 6 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda: Egyetemutcza l-ső sz. a. 2-ik emeleten« Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész: A pest-eperjesi gyorsutazási intézet részvényeseinek adománya. .— Politikai napiszemle. — Magyarország 1857-ben IV. — Bérleteink és curialistáink. II. Levelezések: Kassa (Főreáltanoda alapítása.) Miskolcz. (A miskolczi nemz. casino múltja s jelene.) Pécs. (Takarékpénztári kimutatás.) Napihirek és események. Nemzetszínház. Külföld: Anglia. (Walewski gr. sürgönye a „Moniteur“-ben közlött feliratok ügyében. Alsóházi tárgyalások folytatása az összeesküvés elleni bili tárgyában. (Ira Aldridge 2-dik föllépte.) Francziaország (Espinasse tbk. körlevele. A hivatalnokoknak általa történt fogadtatása.) Oroszország. (Kaukázusi hadmiveletek.) Távirati tudósítások Színházi előadások. — Dunavizállás. Tárcsa. (Ég és föld között. Elbeszélés folytatás. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 2-ki legfelsőbb kabineti irata által Pfäffinger György damaskusi császári tiszteletbeli akconsult a Ferencz József rend kis keresztjével legkegyelmesebben földiszkeni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr.4-ki legfelsőbb határozata által báró Bruck Ottó tengerészeti sorhajós hadnagynak legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott, hogy a neki adott portugál kir. torony- és kardrend kiskeresztjét elfogadhassa és viselhesse. A budai cs.k. helytartósági osztály elnöksége Rosenberg Ede napbirnokot cs. k. megyeirnokká az esztergomi cs. k. megyei hatósághoz kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. A pest-eperjesi gyorsutazási intézet részvényeseinek 1857-dik év dec. 17-kén tartott utolsó közgyűlése a közkóroda és az ágostai hitvallású evangélikusok szegényekházának javára Eperjesen, valamint a kassai árvaházra is, alapítványtőkék gyanánt külön és egyen kint ötven pengő forintot adományozott, a mely jótékonysági öszvegek rendeltetésük helyére általadottak. Pest, február 13. (Politikai napi szemle.) Aki Palmerston lordnak e hó 8-n tartott beszédét olvasta, melylyel az uj bilit bemutatá, az hiába keresné benne a geniális öregnek szokott humorját, azon gunyor nyilait, mikkel elleneit ha nem is halálra sebezni s tartósan legyőzni, de lábaikról leütni s pillanatra „nem küzdhetővé" tenni szokta. A perez ünnepélyessége úgy látszik még a vén satyricuson is erőt vett, szava komoly volt és méltóságos s amaz órában egy angol minister mintaképe állt a szószéken! Palmerston azt fejtegeté, hogy a felvilágosult conservatismus épen abban áll, miszerint minden idejekorán betöltessék, kimutatta az angol törvény ama hézagát, melyről tegnap szóltunk s fölolvasta azon bilit, mely által e hézag pótolható. Messze elveti magától azon véleményt, mintha akár az angol kormány, akkár a parliament puszta gyanú alapján bárminő rendszabályra is határozhatná el magát, szintoly erélyesen utasítja vissza azon gyanút, mintha ő nem pusztán a méltányosság kívánalmainak , hanem főleg a franczia kormány unszolásainak engedett volna. — Aztán majdnem átlátszó világossággal rajzolá a két kormány közt folyt alkudozásokat. Walewski gróf első sürgönyét ismerik olvasótok, de követte azt még egy második, mely Cowley lord reclamatiójának következménye vala, Francziaország kormánya e második sürgönyben tiltakozik az ellen, mintha a „Moniteur" adressek által Angliát sérteni akarta volna s a felelősséget azon egyénre hárítja, ki a közzéteendő adresseket kiszemelte , s annyi száz felirat közt két három olyant is hozott nyilvánosság elé, mely nem oda való volt; a császár Walewski grófot megbízta, hogy ezen hiba miatt ő felsége „őszinte sajnálkozását" nyilvánítsa.Mindezt Palmerston beszédjéből veszszük; mondják azonban, miszerint ama második franczia sürgöny Roebuck ismeretes kifakadásai miatt is neheztelt, vagyis inkább azért, hogy e szónok „rendre" nem utasíttatott. Meglehet,hogy Walewski gr. ily panaszt emelt, de nem valószínű, hogy Palmerston azt felelte volna rá,mikép e panasz alapos, hogy — mihelyt még egyszer fordul elő ily eset, a britt kormány (!) az illető szónokot rendre fogja hivatni, nem valószínű pedig azért, mert a „rendrehívás" joga nem a kormányt, hanem kizárólag az elnököt, a „speaker"t illeti. Egyébiránt úgy hiszszük, hogy Párisban méltányolni fogják azon áldozatot, melyet Palmerston hozott s a dolog végképen ad acta fog tétetni Hire jár ugyan, hogy Benedetti ur a párisi congressus ismeretes tollvivője, külön küldetéssel Londonba megy, hanem e küldetés czélja remélhetőleg csak köszönetmondás lesz, — újabb követelés semmi esetre sem! Ha a három radikál belga lap, mely a januári merényletet feldicsérte, elítéltetik, talán ezen irányban is helyre állandó jó egyetértés; ha pedig a jury „nem-vétkes"-t találna kimondani, akkor csakugyan igen komoly események előestéjén állhatunk. Schweizzal határozottan roszul áll a dolog: Francziaország igen sokat követel (hallomás szerint minden menekültnek különbség nélküli kiutasítását) s a központi kormány tán némi engedményre hajlandó, de az egyes cantonok kormányai nagyon féltékenyek önállóságukra, s így Párisban azt határozták , hogy valamivel „komolyabban“ fognak felszólalni — Telivére ellenében ! Más részről tökéletesen valósul az, amit tegnap a franczia - austriai viszonyra nézve mondtunk , s e kedvező fordulat még határozottabb alakot öltene, ha azon hír valósulna, hogy Drouin de Lauys ismét a külügyek élére fogna lépni, Walewski pedig mint követ az orosz udvarhoz küldetni, mely iránt két év óta annyi rokonszenvet tanúsított. Különös játéka a véletlennek , hogy míg a franczia kabinet ekként Austria felé közeledik, Szardinia irányábani rokonszenve tetemesen csökkenni látszik. Gavour gróftól azt kívánták, hogy néhány radikál lapot megszüntessen, bizonyos személyeket az országból kiutasítson és a szélső baloldaltól határozottan elszakadjon. Gavour gróf mindezt nem teszi, azon egyszerű okból , mert nem teheti s igy minden attól függ , mi becsesebb a szárd király előtt, Gavour gróf tanácsa, vagy pedig Francziaország barátsága? Mazzinit megfogták — néhány német újságban, azaz Kehiben letartóztattak egy szegény ördögöt, kinek az a szerencsétlensége van, hogy nagyon hasonlít a nyughatatlan agitátorhoz. Természetes, hogy nem sokára ismét szabadon bocsátották , hanem most azt az Allsop nevű angolt keresik, ki egy angol erőművésznél a jan. 14-én használt gránátokat megrendelte, pedig egyik párisi tudósító azon nagyon valószínű állítással áll elő, hogy ezen Allsop nem más, mint maga Orsini, kinél ama névre szóló útlevelet is találtak. Éopen hágában a birodalmi tanács most a főváros erődítésével s a többi erősségek jobb karba helyezésével foglalkozik. No, no! Nem kell bolondozni ! Puskával nem szabad játszani! Egy trivial példabeszéd azt mondja, ha az Isten akarja, még a puttón is elsül; — hátha a német diéta egyszer kiesnék szokott szerepéből, s nem akarván tréfát érteni, „executionalis“ sereget indítana oda fölfelé ?! Magyarország 1857-ben. IV. Az iparviszonyok statistikája nem csak nálunk, hanem az iparfejlődés észrevehetőleg magas fokon álló európai államokban is egy csak gyéren müvelt mező. Minden adalék, mely az ipari tevékenység statistikája eszképének tökéletesítését előmozdítja, óhajtott homlokkő gyanánt szolgál e nagy építményhez s legszivesb fogadtatásra számolhat. — Feladatunk szerint ugyan az iparmozgalom terén csak a lefolyt év előhaladását kellene elősorolnunk, miután azonban egyrészt az 1857-ik év, ami az ipari lendületet illeti, általában nem igen kedvezőleg tüntette ki magát, másrészt pedig a múltévi visszapillantásokban a pozsoni közigazgatási terület iparos vállalatainak se összeges áttekintése nem nyuttatott, se egyes fontosabb üzletnemek, szilárd adatok hiányában, tüzetesebben nem tárgyaltathattak , hitelt érdemlő adatokra támaszkodva legelőbb is az ellenőrség alá helyezett iparosokat, mint a pálinkaégetést, serfőzést és a hazai anyagokbeli czukorgyártást vesszük figyelembe , és ezekre nézve a legkitűnőbb ipartelepeknek tömött foglalatban futólagos szemléjét adjuk. A fölnevezett iparvállalatok annyival inkább alkalmasak terjedelmes tárgyalásra, mivel egyrészt azok kiterjedése és fokonkénti fejlődése a legbiztosabban kijelölhető, mert ez iránt a megadóztatás végett fönnálló ellenőrség a leghatározottabb adatokat nyújtja, másrészt pedig épen a kérdésben álló üzletágak itt a legnagyobb jelentősségben állanak. Magyarország ipari jellemében még általában valami mezőgazdászati vonás van,azon ipari foglalkozások ennélfogva kiválóbb figyelmet érdemelnek, melyek nyersanyagukat közvetlenül Magyarország áldott földjéből merítik, egyszersmind pedig terményeik által a mezőgazdaság emelésére és a marhatenyésztésre kedvező visszahatással bírnak. Ide pedig elsősorban tartoznak a répaczukorgyártás, a pálinka- és a szeszégetés, valamint bizonyos tekintetben a serfőzés. A czukorgyártás hazai anyagokból, nevezetesen czukorrépából a pozsonyi közigazgóterületen is mind nagyobb tért nyer. Ezen gyártási ág újabb jóknak talált módszerei mindinkább alkalmaztatnak, s a fennálló gyáraknak évről évre emelkedő tevékenységét lehet észrevenni. Így 1857-ben, a pozsoni területen fennálló 9 gyárban összesen 260,850 mázsa répa dolgoztatott fel, miből 13,740 mázsa megszárasztott, 247,110 m. pedig fris állapotban jutott feldolgoztatásra.Az 1856 évhez képest, melyben összesen 234,891 mázsa használtatott fel, átalában 11,0 percentnyi növekedés mutatkozik, különösen pedig a szárított répa használatánál állott be észrevehető emelkedés; annak mennyisége 11,157 mázsáról 13,780 mázsára, s e szerint 23, 1 pc-el emelkedett. A fris répát feldolgozó gyárak közt legjelentékenyebb a nagy surányi, Komárom megyében, mely maga a múlt évben 103,305 mázsát használt fel, s e szerint a feldolgozott répa öszfogyasztásából arra 41, 8 pc. jut. Az égettbor-termelést nem annyira az erkölcsiség, mint inkább a földmivelési jelentősség szempontjából kell tekintetbe venni, ha annak növekedő kifejtését mint közhasznút akarjuk föltüntetni. Ha szinte nem lehet tagadni, hogy fájdalom a pozsonyi terület éjszaki részei lakosságának a szeszes itallal élészei hajlama is nem keveset tesz ezen iparág virágzására, másrészről azonban ama szembetűnő előnyöket sem szabad félreismerni, melyeket az égettbor-termelés, a nagyobb földbirtokkal összeköttetésben űzetve, kívánatosabb etetési eszközök előállítása, s ennélfogva tetemesebb számú marhák tartásának lehetővé tétele , valamint másrészről a törköly az emelkedő kereskedelmi közlekedés ezen keresett czikke termelése által kétségtelenül nyújt. A pálinkaégetők ezen előnyei,azoknak az ittasságra káros befolyásával szemben, annál inkább előtérbe lépnek, minél inkább szaporodtak a nagyszerű modorban fölszerelt mesterséges készülékekkel ellátott s iparilag Űzött vállalatok, az egyes földbirtokosok által nem iparilag űzött égettbor-termelés rovására. Márpedig honunkban épen azon örvendetes észrevételt lehet tenni, hogy az előbbiek szaporodnak, az utóbbiak ellenben folyvást fogynak, így egyedül 1857-ben 23 új mesterséges készülék állíttatott fel, s az ezen területen fennálló 1185 iparszerű pálinkaégetők közöl 280 mesterséges habarós égetőkésszülékkel bir, sőt ezek közt, van 26, melyek úgy készitvék , hogy 100 akónál többre menő naponkénti czefrehabarásra alkalmas tértartalommal birnak. Ellenben a gazdasági égetőkben évenként növekedő csökkenés mutatkozik , melyek száma a korábbi években körülbelöl 12,000 volt . 1857- ben 9130-ig szállt le s melyek többnyire a szeszes folyadékoknak nem lisztes anyagokból termelésére szorítkoznak. Habár 1857-ben a legközelebb múlt évekhez képest a pálinka-termelésben egy kis hanyatlás vehető észre, mint ez a felhasznált anyagok mennyiségéről szóló következő kimutatásból kitűnik , mi főleg a pálinkaárak leszállásának következménye volt, mégis tagadhatlan, hogy a termelés 1852-től fogva oly lendületet nyert, mely a termelési mennyiséget majdnem megkettőztette. A czefre térfogatot véve föl alapul, az utolsó két évben pálinkatermelésre használtatott akókban: 1856 évben 1857. lisztes anyagokból 2,956,400 2,835,212 bogyós gyümölcs és borókából .......................... törkölyből . . . . összesen 3,057,191 2,983,172 e szerint 74,026 akó czefremennyiségbeli csökkenés tűnik ki, főleg a lisztes anyagokbeli termelésnél. Habár a sörtermelés virágzó bortermesztéssel és főleg olcsó borral bíró országban kevés kilátást nyújt a gyors emelkedésre , mégis főleg oly területen, mely sok oly vidéket mutat föl, hol Bacchus országa föl nem található, a serfőzés a bortermelés versenytársául léphet föl, kivált ha előnyösb gyárkészülékek által árára is méltóbb ital állittatik elő. Hogy ez a pozsoni közig, területen valóban úgy van, mutatja e folyadéknak fokozott termelése, s a jobb minőség mellett szól a fogyasztás évenkénti gyarapodása. Így azon 144 sörház, melyek az e területen létező 188 közöl a múlt évben működésben voltak, összesen 162,169 akót állított ki, mi az 1856 évnek 119,270 akóra menő termelésével egybevetve, 42,899 akónyi vagy 36% szaporodást mutat. Itt egyúttal a dohányügyről is, mely a földmiveléshez tartozik ugyan, de múlt czikkünkben előadott okoknál fogva ide is vonható, némely adatokat kívánunk felsorolni. A dohánytermesztés az utolsó években ugyanazon fokon tartotta fönn magát, így a kincstárnak átszolgáltatott : községben, plántától, hold 1856- ban 46 2186 11287* térség 1857- ben 51 1839 11127, gén kőmagu gyümölcsből, borsepröböl . . . serhulladékból . . 1321 5441 1985 68,530 97,494 70,984 2178 827 sz. Február 14. 1857 1857-ben több 5 — — kevesebb — 547 6/8 Az 1857 év beváltási eredményei még nincsenek tudva, de 1856-ban 10,438 m. 65 font kerül beváltás alá, a miért 91,650 ft 12 krnyi vételösszeg s fuvarköltségek megtérítésére 935 ft 48 kr, összesen tehát 92,586 ft 2 kr fizettetett ki. E szerint egy hold dohánynyal beültetett térségre körülbelül 9 mázsányi termesztési mennyiség, s a beváltási összegből 80 ftnál valamivel magasb hányad esik. Azon előlegek, melyek a termesztőknek a beváltási összegből levonatásra adattak, s a termesztési kedv élénkítésére hatalmasan közrehatottak, 1856. évben 34,37, ft 30 krra, s igy a kifizetett vételi összeg egy harmadára rúgtak . A dohányültetvények lisankénti emelkedése mellett szól továbbá azon körülmény, hogy a külföldről 1857. évben behozott nyers dohány mennyisége sokkal csekélyebb volt mint a megelőzött évben, igy a pozsoni fővámhivatal kimutatásai szerint 1856-ban 8188 vám mázsa, 1857-ben ellenben csak 2650 vám mázsa nyers dohány hozatott be e területre. Mi végre a dohány-fogyasztást illeti, 1857. évben a kincstári raktárakból az árudakba átmentek szivarokból . . . 32,281,200 darab nyersdohányból , 3,39,810 font burnótból . . . 40,115 „ Tekintettel az összes népességre, ezt 1,628,000 főre tévén, 1 főre átlag esik majdnem 20 darab szivar , 1% egész 1/2 font dohány, és 142 font burnót. De vegyük csak a 20 éven fölüli férfinépességet , s csaknem 70 szivar esik egy főre a 20 évnél idősb férfinépességből. Mennyire növekedik a szivarfogyasztás, egy kis összehasonlítás csattanban bizonyítja : 1841-ben a birodalomnak akkor egyedáru alatt állott valamennyi területrészeiben csak 55 millió db., 1842-ben 57, 1843-ban 65 millió db adatott el, tehát csak két annyi mint 1857-ben az egyetlen pozsonyi kerületben elkelt, ezért akkor csak 9—10 szivar esett a 18 éven fölüli férfilakosság közel egy főre. Valóban bámulatra méltó emelkedése a fogyasztásnak 14 —15 évi időköz alatt. Ha még röviden a pozsoni közigazgatási területen létező egyéb gyárszerűen fölszerelt ipartelepeket akarjuk vázolni, találunk ott különösen 15 papírgyárt, 13 üveg, 2 edénygyárt, 5 gőzmalmot, 3 vegytermék-, 2 posztó-, 2 boritéafa 1 pokrócz és szőnyeg, 1 pamut, 1 pecsétviasz, 1 selyemszalag, 1 arany és ezüstsodrony, 1 czikória és 1 borítékpapírgyárt, 5 rozsális és likőr, 3 champagnel, 2 eczetgyárt, továbbá 3 olajfinomítót, 5 hamuzsit és 1 enyvfőzdét, 2 lőpormalmot, végre 20 mész- és téglaégetőt, mellőzve a kivált az északi részen erősebben képviselt bányaipar számos vállalatait és termelőhelyeit. Egyébiránt az iparok az imént lefolyt évben