Budapesti Hírlap, 1858. március (49-73. szám)
1858-03-02 / 49. szám
49 Mártius 2.1858. Pest Kedd, Sicrkcsatíi iroda: Egyetemutcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hi rde tések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig,4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentes tve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. Előfizetési felhívás „BUDAPESTI HÍRLAP“ egy és négy havi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhordással martins hóra 1 ft 20 kr Postán naponkinti szétküldéssel .... 1 — 40 — Pest - Budán naponkinti házhozhordással martinsmnins négy hóra ... 5 — 40 — Postán naponkinti szétküldéssel ..........................6 — 40 — Budapesti Hírlap kiadóhivatala. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. — Jótékonyság. — Politikai napiszemle. — Magyarország 1857. XIV. — Erdőrendezésünk törvényes alapjai. I. Levelezések: Rábaköz (Rába szabályozás. Folyt.) Békés-Csaba (Vasútépítési mozgalmak.) — Bécs (A maroniták adománya a fogadalmi templomra. — A hitelintézet a vorsjátéki részjegyeket aprilban adja ki. Bécs nagyobbitása. Napihirek és események. (Gazdasági s kisdedóvó egyleti közgyűlések.) Külföld: Anglia. (Bernard perének előleges tárgyalása.) Francziaország. (Vegyes hírek.) Olaszország (Brofferio előadóvá választatása a külföldi fejedelmek elleni összeesküvéseket illető törvényjavaslat ügyében.) Spanyolország. (A cortesgyülés megnyitása.) Távirati tudósítások — Pest városi ig. főorvos havi meteorologiai és egésségi jelentése. — Gazdasági hirek. — Színházi előadások. — Börze. — Megérkeztek. — Dunavízállás. Tárcza . (Vádokmány a Napoleon császár élete elleni jan. 14-diki. merénylet ügyében. Folyt, és Vége.) HIVATALOS RÉSZ, czeg Albert Főkormányzó ur ő cs. Fensége által a szűkölködő iparosok javára alaptott segélytőke részére száz pengő forintot ajándékozott és pedig ez összeg felét Buda, felét Pest részére, és azt a budapesti cs. rendőrigazgatóságnál befizette. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. február 15-ki legfelsőbb határozata által az austriai töörténeti nyomozás számára a bécsi egyetemnél fennálló intézet által fényképészet segélyével kiadott Monumenta graphica medii aevi ex archivis et bibliothecis Imperii Austriaei két első kötetének egy példányát legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. február 18- ki legfelsőbb határozata által Duschern György schilderni tanítót Felső-Austriában , az iskolaügy körüli hosszuévi dicséretes működése elismerésein, koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszkeni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. február 19- ki legfelsőbb határozata által az állami hitel- és központi udvari könyvvivőségnél megürült aludvari könyvvivői állásra rendszerezett javadalmakkal Suier Józsefet, ezen udvari könyvvivőség számvivő tanácsosát legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. fökormány Dömötör Alajos pénztárnokot számvivőségi segéddé a budai cs. k. országos főpénztárnál, és Siebenhuener Ferencz számvivőségi segédet H. oszt. pénztárnokká ugyanott kinevezte. A cs. k. orsz. fökormány a budai cs. k. kamarai levéltári hivatalnál megürült I. osztályú sorjegyzői állomásra Rupp Jakab II. osztályú sorjegyzőt kinevezte. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály az ugyanazon kamarai levéltári hivatalnál megürült következő állomásokra, u. m.: egy II. oszt. sorjegyzői állomásra Széplaky Ferencz HI. oszt. sorjegyzőt; egy III. oszt. állomásra Krizbay Ede I. osztályú mutatókönyvvivőt; egy I. oszt. mutatókönyvvivői állomásra Plaveczky Ferencz H. oszt. mutatókönyvvivőt; egy II. OsZt. mutató könyvvivői állomásra Szigetváry János levéltári írnokot; egy irnoki állomásra Jankára György I. osztályú járulnokot, végre egy I. oszt. járulnoki állomásra Lednitzky János II osztályú járulnokot ideiglenes minőségben kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lévai Henrik úr az első magyar általánosan biztosító társulat vezénylő igazgatója a Főher Pest, március 1. (Politikai napi szemle.) Az angol parlament tíz napra elnapoltatott, hogy az uj ministerek betalálhassák magukat új hivatalukba. Ez reájuk nézve szintoly kellemetlen munka lehet, mint ha valaki új szállásba költözik, s már is ott találja a fölmondást, mely szerint e szállást rövid idő múlva oda kell hagynia. Az új ministérium első teendője az leend, hogy Walewski gróf jegyzékére feleljen ; ez nem igen nehéz feladat! Malmersbury lordról az egész világ tudja, miszerint Napóleon császárnak oly hit és jó barátja, hogy bátran vegyíthet egy adag „erélyt“ ama válaszba anélkül, hogy az valakire, legkevésbbé a tuileriák kabinetére, rosz benyomást tehetne. Ha a színpadon valamely vén apa, kiről a néző tudja, hogy gyermekéért él hal, valami „mesalliance“ vagy afféle miatt iszonyú lármát üt, s úgy tesz, mintha egész környezetét fel akarná falni, a közönség csak mosolyog rajta, s így mosolyogni fog akkor is, ha az új angol külügyminiszer igen erélyes kifejezésekben magyarázza Francziaországnak a britt menedékjog szentségét. Sőt a „Times“ már is azt jelenti, miszerint az összeesküvési bili nem sokára ismét tanácskozás alá fog kerülni, s így Páriában csakugyan meg lehetnek elégedve a dolgok állásával. Hanem egy bökkenő mégis van! Az angol lapok t. i. azon hirrel lépnek elő , miszerint Derby lord a kis John Russellel egyezkedvén, ennek gyámolítására számolhat, Russell maga, miként tudjuk, tekintélyes politikai személyiség, de pártot nem képvisel, s nagyobb súlylyal csak akkor bír, ha a radikálokkal egyesül. Ezek pedig ingyen nem adnak semmit, s ha az új kabinetet gyámolítják , ettől viszontszolgálatokat fognak kívánni. Mindezeknek daczára meg sem hiszi senki, hogy a torykabinetnek hosszú élete lehet, de aztán ? Vagy Russel következnék a radikálokkal, vagy Palmerston, de nem mivel az ország rokonszenve ismét feléje fordult, hanem faute de mieux, azaz mivel ellenei nem képesek kabinetet alakítani, a nemes lord — miként a német mondja — Nothnagel lenne, melyet az ember eldob, mihelyt rá nincs többé szükség. Dániában nagyon örülnek azon, hogy Disraeli az angol kabinetbe lép, azt remélvén, miszerint a dánok iránt még most is azon rokonszenvvel viseltetik, melyet az 1848—1850-ben a háború alatt az alsóházban irányukban tanúsított. E rokonszenv, ha csakugyan létezik, azonnal elidegenítené az uj kabinettől az egész német szövetséget, mely a hannoveri indítvány elfogadása által azt tanusitá, hogy csakugyan komolyan hozzá akar látni ezen évekig tartó viszály befejezéséhez. Két dán minister Krieger és Andrä vissza akart lépni, mert a tiszttársai által Németországnak létezni szándékozott engedményeket ellenezte ; ma úgy hallatszik, hogy e két úr hivatalban marad, ki engedett ? ők e vagy pedig collegáik ? Tán ez utóbbiak is új bátorságot merítenek Derby és Disraeli hatalomra jutásából ? ! A brini kamra választmánya már erősen foglalkodik az uj törvényjavaslatokkal s ha már eleitől fogva nem igen kedvező hangulat uralkodott azok iránt, a legújabb angol események a rosz kedvet még növelték. Belgiumban ellenben 80 szavazatnyi többséggel elfogadtatott azon törvényjavaslat, miszerint idegen fejedelem elleni sértés esetén a hatóság ex officio fölléphet a nélkül, hogy a sértett rész panaszát bevárná. Egy rajnai lap bécsi tudósítója azt akarja tudni, miszerint munkahiány következtében déli Francziaországban igen aggasztó hangulat uralkodnék, úgy hogy a hatóság zavaroktól is tart. E hir eddigelé elszigetelten áll és sehonnan sincs megerősítve. Madridban a cortesgyűlés e hó 19. ismét egybegyült , új miniszerkrízis óriási léptekkel közeledik s a küzdelem most annál élénkebb , mivel a közbenső pártárnyalatok mindinkább eltűnnek s a politikai körök vagy a szélső reactio vagy a szélső demokratia zászlaja körül csoportosulnak. E szélső pártok összekocczanása rémítő lehet, ha idejekorán fölülről közbenyúló erélyes, de ildomos akarat ez összeütközést föl nem tartóztatja. sz. Magyarország 1857-ben. XIV. Az egyesületi élet mezején, mely kiterjedt társulati vállalatokra nézve a két testvérvárosban találja természetes központját, az 1857-ik év szintén siker nyomait hagyá hátra, s ennélfogva nem egy újjá- és átalakítást és reményteljes magvetést kell jelentenünk. A magyar gazdasági egyesület, melynek alapszabályai legfelsőbb szentesítést nyertek, végrehajtó elnöke és bizottmányainak megválasztását, s most készül az új alapokon tevékenységét megkezdeni, melytől az egyesület által képviselt érdekeknél fogva kedvező eredményt várhatni. Egy további egyleti intézet, mely előtt a közhasznú működésnek széles mezeje nyílik, az első magyar általános biztosító társulat. Azon rendkívüli fordulat, mely utolsó időben a pénz- és hitelviszonyokban bekövetkezett, készteték a magyar kereskedelmi bankot, hogy alapszabályait revisió alá vegye, s új alapszabály-tervezetet nyújtson be, mely az alsó austriai leszámítoló társulat alapszabályai szerint lévén szerkesztve, az összes hitellel élők együttes kezességének elvén alapszik. Továbbá engedményért folyamodtak egy tyúktenyésztő és nemesítő egyletnek, valamint egy lovarda építésére és üzletben tartására mint halljuk már engedélyezett egyletnek alapítására Pesten,továbbá egy vadász- és lóverseny egyletnek a lótenyésztés emelése végett alapítására Szolnok megyében, és egy borkereskedőrészvényes társulatra Egerben, mely utóbbi terv azonban mint látszik ismét fenakadt. Hogy az esztergomi csizmadiáknak is készül egy egylete alakulni oly czélból, hogy az anyagszereknek nagyban bevásárlását s azoknak a részvényesek számára lehető olcsón kiszolgáltatását eszközölje, ez már mint annak tanúsága is érdemel említést, hogy a tőkék egyesítése által eszközlendő előnyök fölismerése már az iparos osztályban is mindinkább lábra kezd kapni. Végre a társulati testületek igen számos csoportozatát képezik a beteg-és halottegyletek, melyek czélja a gyógyítási és temetési költségeknek tagjaik számára leendő fedezése, melyek közöl Pesten Budán ez évben is több keletkezett ; azon hátrányok tekintetéből azonban, melyek a társakozási erők szétforgácsolásával járnak, ezen egyletek közöl többnek összeolvasztása saját érdekükben igen kívánatos lenne. Elemi viszontagságok közöl jégverés az 1857. év folytán e közig. területen csak kevés fordult elő, és ezeknél is a hatás szerencsére csak kis tájrészekre szorítkozott. Az áradásoktól e közig, terület a mondott évben egészen mentve maradt; ellenben fájdalom igen sok tűzvész fordult elő, s a közjótékonyságot a szerencsétlen szüköldödő lakosok javára sokfélekép igénybe kelle venni , kiknek gyámolítására részben a közigazgatási területen, részben az egyes megyékben, kegyes adományok gyűjtése rendeztetett. Pest-Buda fővárosokban a fenálló oltóintézetek gyorsan kész és sikeres segély által tökéletesen kielégítőknek bizonyultak be. Sajnálatos jelenség, hogy a vidéken előfordult tűzvészek nagy részénél a gonosz akaratú gyújtogatás iránti gyanú többé kevésbbé alapos volt. Ezért Fehér megyében a rögtönbiróság újra ki jön hirdetve, s 6 egyén, kikre a gyújtogatás rábizonyult, rögtönitéletileg kivégeztetett. A helyi hatóságoknak ezen baj elfojtása végett mindenütt a legszigorúbb őrködés, valamint a csavargó és veszélyesekül ismert egyének fölötti legszorosb felügyelet len meghagyva. Megnyugvással lehet az 1857. évi egésségi viszonyokra tekintenünk vissza. A közig. terület lakosságának egésségi állapota átalában kedvező volt. Legközelebb a kanyaró januárban járványos jellemet vett föl, s a sajátszerű időjárási viszonyok s a jégnek erős ózontartalma mellett egészen júniusig eltartott; azonban mégis átalában ezen kor jelenetei s folyama igen szelídek voltak. Leginkább el volt terjedve ezen ragály maga Buda városában, hol körülbelül 750 gyermek esett abba, s annak következtében 52 halt meg. Továbbá még Monor s Hidegkút, Pest-Pilis megyei helységekben, valamint Borsod megye több helységeiben is, mint: Szalonna, Lak, Bánfalva, Várkony, és Sz.Péter, vérhasjárvány — Ocsán (Pest-Pilis megyében) pedig köhhurut-járvány észleltetett Az előbbiben öszvesen 231 egyén betegedett meg, kik közöl 163-an gyógyultak föl, s 72-en (tehát szinte egyharmad) haltak meg ; az utóbbiban 34 személy betegült meg, kik közöt 2 halt meg abban. A hasznos házi állatok egésségi helyzete, ezen év folytában szintén különösen kielégítő volt. A mezőgazdára nézve rettentő, s évek óta mindig visszatérő marhavész 1857-ben, az egész közigazgatási területen sehol sem volt észrevehető. A szarvasmarhák és sertések l épfenéje, s a lovak rühe ugyan valamint minden, úgy ezen évben is, mint az időjárási viszonyok következménye, gyakran helyi vagy szórványos baj gyanánt merült föl, azonban a nélkül, hogy különösen elterjedt volna, a megkívántató egésségrendőri s gyógyászati rendszabályok alkalmazása által sikerrel elnyomatott. Ami a közigazgóterület egésségügyi személyzetét illeti, az összesen 340 orvostubor, 310 sebész, 195 báromorvos, 711 bába, s 113 nyilvános gyógyszertárból áll. Nem érdektelen ezen személyzetnek a fővárosok s a síkföld közti szétoszlása, ugyanis esik : * Pestre Budára, a megyékre Orvostudor ! ~~ Sebész Baromorvos Bába Gyógyszertár E szerint Pest egyedül ugyanannyi orvost mutathat fel, mint a közig, terület 9 megyéje összevéve, s szinte 8 szór annyit, mint Buda, s általában a közig, terület összes orvosainak 47, sebészeinek 20,6, baromorvosainak 7, bábáinak 21, s gyógyszertárainak 12 ha petjét bírja. Pest-Buda kivételével, a megyékben körülbelül esik : 6 mértf. s 9331 lakosra „ 6774 „ 1 orvos 3/2 1 sebész 21/2 1 baormorvos 3 1 bába 1 1 gyógyszert. 6 „ 2979 „ ■P . „ 16,670 „ Már ha szinte általában ezen viszonyok tűrhetőleg kielégítők is, mindazáltal az orvosi személyzet egyenlőtlen szétosztásának hiányai ittott érezhetők. A közigazgatási terület gyógyintézeteit illetőleg megjegyezzük, mikép a magas belügyministériumtól eredt azon rendelet értelmében, mely ama feltételeket szabályozza, miket a kórházaknak be kell tölteni arra nézve, hogy nyilvános betegintézeteket ismertessenek el, melyek számára a be nem hajtható, betegápolási kiadások ezentúl országos segélyforrásokból megtérítendők, a következő öt kórház: a pesti Rókus-kórház, a szegedi Rókus-kórház, továbbá egy-egy kórház Miskolczon, Esztergomban s Gyöngyösönnyilváníttattak nyilvános betegintézeteket. A várakozásnak igen megfelelt a szürkenénék működése a gyöngyösi, szegedi és székesfehérvári kórházakban, az utóbb nevezett két városban a betegápoláson kívül még az enkonomikus igazgatás is átadatott nekik. A keresetre képtelen vagyontalan agyok e közigazgatási területen Pesten az itteni aggápoldában, továbbá az egyes kórházak e czélra rendelt osztályaiban, Budán, Szegeden, Székesfehérvárott, Kecskeméten, Holdmezővásárhelyen ápoltatnak, részint pedig az erre fönnálló alapból időnkint pénzadományokban részesíttetnek. A nyilvános egésségügy egyetlen ágában sem volt eddig Magyarország oly hátra, mint a betegek legszánandóbb osztálya az elmekórosok iránti gondoskodásban , kikre nézve saját kizárólag a lélek orvoslására szentelt községi vagy országos intézetek nem léteznek. Az 1857-ik év e tekintetben Magyarországra időszakot képez, a mennyiben tudniillik a csász. kir. Apostoli Felsége legmagasb bőkezűsége következtében az országos tébolyda építésére eredetileg fönnlévő 733,427 ft 51 '/* kr alap 300,000 fttal szaporíttatván , most már annak haladéktalan létrehozásához lehet látni. A Budaváros községétől vásárolt s a Lipótmezőn fekvő telken mindenekfölött a szükséges kutakat ásták meg, s október első napjaiban már bő forrásokra is találtak. A terület által az építkezés elé gördülő nehézségek a szomszéd lapályos telekrészek megvásárlása által már elenyésztek. Addig is míg az elmekórosok e menhelye megépül és szervezve lesz, az elmebetegek a pesti, szegedi, és székesfehérvári Rókus-kórházak egyes tébolydaosztályaiban , s a budai, egri és pápai irgalmas kórházakban, a budai irgalmas nénék korodájában, továbbá dr. Schwarzer Ferencz budai magán-tébolydájában, és ha ezek sem volnának elégségesek, külső tébolydákban, (főkép a bécsi köztébolydában) fognak elhelyeztetni. A budapesti közigazgatási terület fürdői és gyógyvízkútjai közt különösen az Erzsébet I Császárnő forrásnál Budán lehetett tetemes lendü- 160 21 159 64 27 219 144 177 160 63 498 149 89