Budapesti Hírlap, 1858. március (49-73. szám)
1858-03-28 / 71. szám
Pest Vasárnap Szerkesati iroda: Egyetemutcza ]g& sz. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Kiadóhivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeribeiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Dunahajózási okmány. (Folytatása és vége.) XXXI. czikk. A parti országok kormányai a hajózás érdekében föntartják maguknak, mindazon határozatokat meghozni, melyeket a tapasztalat javasland, hogy a veszteg rendszer minél inkább egyszerűsíttessék. XXXII. sz. Hajótörés vagy egyéb szerencsétlenség esetén azon ország helyi hatóságai, melyekben a baleset történt, a körülmények által kivánt mentési és biztosítási intézkedéseket azonnal megteendik. Magától értetődik, hogy a partjog megszüntetik. XXXIII. ez. Oly czélból, hogy szerencsétlenségek a Danán a mennyire csak lehet, kikerültessenek, valamint a hajózás nagyobb biztonsága és könnyítése tekintetéből, minden kormány az alkalmas helyeken kellőleg szervezett révkalauz szolgálatról fog gondoskodni. Azon hajók, melyek a Danán hajóznak, kötelesek törvényesen jogosított révkalauzokat a folyam azon vonalain fölfogadni, hol ez jelenleg elő van szabva, vagy jövőre elő fog szabatni, magukat az illető rendeleteknek alávetni. A parti országok bizottmánya a révkalauzkényszer iránt létező szabályok megvizsgálását fogja eszközölni. XXXIV. sz.A parti országok kormányai fönntartják maguknak, közös egyetértésben az állandó bizottmány által a részletes hajózási és folyamrendőrségi szabályzatokat megállapítani. Egyelőre a parti országok mindegyikében fennálló vagy netalán még megjelenő ilynemű törvények és szabályok mindazon esetekre alkalmazandók, melyek jelen hajózási egyezményben élő nem voltak látva. Azon intézkedések, melyeket a dunai torkolatok hajózása tekintetében az európai bizottmány ideiglenesen tenni szükségesnek találanda végre, hogy az 1856. márczius 30. kelt párisi szerződvény XVI. czikke értelmében neki adott feladványát teljesíthesse, mindaddig hatályban maradandnak, mig az szükségesnek fog találtatni. XXXV. sz. Jelen hajózási okmánynak határozatai a Dunának tutajok általi bejárására is lesznek, a mennyiben lehetséges leend, alkalmazandók. A XVI. czikkben előszabott szakadék helyett a tutaj vezetőjének egy valamely parti állam illetékes hatósága által kiadott tatajos szabadékkal kell ellátva lennie. A tatajos szabadékok kiadására és bevonására nézve egyébiránt ugyanazon elvek szerint kellene eljárni, melyek a XVI. és XVII. czikkekben kimondattak. A XIV. sz. előszabott szakadékra a tutajosnak nincs szüksége. Mindazáltal minden tutajvezetőnek azon papirosokkal kell ellátva lennie, melyek által a tutaj tulajdonosa vagy elküldője, annak származása és rendeltetése kivehető,s azokat a hajózási hatóság kívánságára előmutatni tartozik. XXXVI. sz. A parti államok kormányai kötelezik magukat, névszerint, mindegyik a magát illető részben, azon munkálatokat létesíttetni, melyeket a parti államok bizottmánya kölcsönös egyetértésben az 1855. márt. 30. kelt párisi szerződvény XVII. czikkének 3. sz. értelmében szükségesnek találand. Ezen munkálatok elkészítési és föntartási költségeinek fedezése a jelen szerződvény XXI. czikkének 2. sz.-hoz képest fog történni. XXXVII. sz. A fentebbi czikk határozatainak foganatosítása tekintetéből a bizottmány szakértőket fog megbizni, a végre, hogy a Duna különbféle részeit azon ponttól a hol hajókázhatóvá válik, szakzsáig bejárják, hogy azon természeti akadályok minőségét, melyek a folyóban jelenleg találhatók, megvizsgálják s annak folytán a nekiek szükségeseknek tetsző munkálatokat kijelöljék. Magától értetődik, hogy a vaskapu nevezete alatt ismeretes folyamrész ezen vizsgálatnak fő tárgyát képezendi. A bizottmány ennek folytán, ezen tanulmányok eredményeinek alapján közös egyetértésben kijelölendi azon munkálatokat, melyek az előbbi czikkben említett rovazatba tartozandnak. XXXVIII. ez. A mi a folyónak hajókázhatását Isaktsától lefelé illeti, a parti államok bizottmánya , az 1856. márt. 30. kelt párisi szerződvény XVII. czikkének 4 sz.-ban s XVIII czikkében foglalt határozataihoz fogja magát tartani. XXXIX. ez. A parti országok kormányai a dunai forgalom és hajózás érdekében megígérik, miszerint minden gondjukat arra fogják fordítani, hogy ezen folyó hajókázhatása mindinkább oly intézkedések által is javíttassák, melyek a nélkül hogy a XXXVI czikk által kijelölt kötelezett munkálatok rovatába esnének, nekiek mindazáltal hasznosaknak vagy szükségeseknek fognak tetszeni. XL. ez. Nem leend szabad oly folyam- vagy parti műveket a Dunán megengedni, melyek ezen folyam hajózhatásának ártalmára válhatnának. A parti kormányok ezen fölül a szükséges intézkedéseket megteendik, hogy malmok vagy bárminemű más művek, melyek ezen a folyón léteznek vagy jövőre felállittatandnak, a hajókázásnak soha akadályára ne válhassanak. Hasonlókép a hidak alatti szabad átmenet a hajóknak és tutajoknak lehető gyorsasággal engedtessék meg. XLI. cz.A Duna partjain létező vontatási utak, amennyiben ezt a hajózás szüksége igényli, jó karban lesznek tartandók. A hajóvezetők, járműveik legénysége vagy vontató állataik által a vontatási utakon vagy azok közelében okozott minden kárért felelősek. XLII. cz. A parti országok kormányai kötelezik magukat,mindegyik saját területén, a szükséges intézkedéseket megtenni a végre, hogy rakodó és kikötő helyek a mutatkozó szükséglethez képest előállíttassanak, s hogy amennyiben elérhető, az áruk számára elégséges számú raktárak és rakhelyek létezzenek. XLIII. ez. A Dunának minden alkalmas helyén vízmértékek lesznek fölállítandók és a vízállás fölött szabályszerű szemléletek lesznek tartandók. XLIV. ez. Az állandó parti állambizottmány, hatáskörének határai között, a jelen hajózási okmány foganatosítására s föntartására Ügyelend. További egyezmény fogja ezen hatáskört, valamint a bizottmány szerves szerkezete iránti határozatokat megállapítani. XLV. ez. Mindenben, a mi jelen hajózási okmány által nem szabályoztatok a parti államok között már eddig fönnálló szeződvények , egyezvények és megjegyzések hatályban maradnak. XLVI.cz. Jelen hajózási okmány 1858. jan. 1-vel lépend hatályba s a parti országok kormányai a foganatositási intézkedések iránt a szükséges közléseket egymásnak megteendik. XLVI. cz. Ezen hajózási okmány jóvá fog hagyatni s a jóváhagyások Bécsben hat hét alatt s ha lehetséges előbb is ki fognak cseréltetni. Minek bizonyságául az illető küldöttek ezen okmányt aláíratták és pecsétjöket arra illesztették. Kelt Bécsben, egy ezer nyolcz száz ötven hetedik év november havának hetedik napján. (P. H.) Blumfeld F. S. s. k. (P.H.)Daxenberker F. S. s. k. (P. H.) Davoud G. A. s. k. (P. H.) Müller Adolf s. k. Nos visis et examinatis omnibus et singulis Conventioni, hujus articalis, eos omnes ratos gratosque hisce profitemni et declaramus verbo Nostro Caesareo et Regio promittentes. Nos ea omnia, quae in illis continentur, adeliter adimpleturos esse, in quorum fidem ac robur praesens ratihabitionis Nostrae instrumentum manu Nostra siguavimus sigilloque Nostro adpenso muniri justimus. Dabantur in Urbe Nostra Imperiali Vienna die 25 mensis Decembris anno Domini 1857, Regnorum Nostrorum decimo. Franciscus Josephus. (P. H.) Gomes a Buo-Schauenstein m. p. Ad mandatum Sacr. Caes. et Reg. Apostolicae Majestatis proprium . Max Liber Baro a Gagern m. p. Consiliarius Ministerialis. A magyarországi cs. k. Fő kormány Nacho- rovszky József soborsini cs. k. urmestert a magyarországi építészeti hatóságok építésznövendékévé kinevezte. A magyarországi cs. k. Főkormány Hillay Lajos II. oszt. adószedőt Rozsnyón I. oszt. adószedővé Tornallyán kinevezte. A békés-csanádi cs. kir. megyefőnök a szarvasi cs. kir. vegyesszolgabirói hivatalnál megürült irnoki állomásra Demeszki Ferencz eddigi megyehatósági napdijast nevezte ki. Előfizethetni helyben: & lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ egy és négy havi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhozással martius hóra 1 ft 20 kr Postán naponkinti szétküldéssel . .1 — 40 — Pest - Budán naponkinti házhozhordással martiusmnius négy hóra . . 5 —20 — Postán naponkinti szétküldéssel . . .... 6 — 40 — A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. TARTALOM]: Hivatalos rész Nemhivatalos rész. Jótékony adományok. A dohányegyedáruság Magyaroszágban. V. Magyarország nevezetesebb fürdőintézetei. Napihirek és események. Magyar akadémia. Külföld: Anglia. (A franczia útlevélrendszer iránti interpellate az alsóházban. Pynt röpirata kereset alá vétetett s kiadója befogatott.) Francziaország. (Az Univers czikke. Pelissier kineveztetésének hatása. Canrobert frigy bevonulása Nancyba.) Spanyolország (A gyarmatokbeli rabszolgaság eltörlése iránti törvényjavaslat.) Németország. (A dán válasz hatása. Távirati tudósítások. — Gazdaság ipar és keresk. — Börze. — Megérkeztek. — Dunavizátlát. Tárcza . (Londoni levelek.) HIVATALOS RÉSZ. cs. k. A postoi Felséges. hó 22-iki legfelsőbb határozata által lőwenkreutzi Matti Ferencz kormánytanácsost és a legfőbb lovászmesteri hivatal irodaigazgatóját dijelengedés mellett udvari tanácsos rangjával legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. martinséki legfelsőbb határozata által Gallo Lajos tanulmányfőnököt a vicenzai püspöki papnöveldében, kanonokká a vicenzai székeskáptalannál megürült di Sant’ Antonio Abate kanonokságra legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. mart. 17-ki legfelsőbb határozata által dálnoki Teleki Lajos első oszt. megyei biztost helytartósági tanácsossá Magyarországban legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ( cs. k. Apostoli Felsége f. hó 21-ki legf. határozata által a galicziai vaspályavonalnak Krákétól Dembicáig, a Wielizka és Niepolomicébe vezető szárnyvonalakkal együtt,továbbá a Dembicától Rzezsowig terjedő építés alatti vasutszakasznak a keleti galicziai pályák alapítóinak kezére bocsáttatását legkegyelmesebben jóváhagyni s ezeknek a nevezett útszakaszoknak kiépítésére Frzemyslig , valamint a nevezett összes vonalak üzletben tartására legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott. Egyúttal a przemysl-lembergi vonalra nézve korábban adott engedély föntartatott, ellenben az 1857. mart. 3-iki engedély-okmányban említett többi vonalakra nézve az engedély helyébe az e vonalrai engedély-adásnál a nevezett alapítók más pályázók fölötti elsőbbségének legmagasb ígérete lép. sz. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztetett: gróf Montenuovo Vilmos altbgy és hadosztálynak, az 5-ik sz. huszár ezred tulajdonosává. Előléptettek: A tüzérségnél: glinzendorfi Hutschenreiter József alezredes a 6. sz. Vilmos féhg tüzérezredben, ezredessé és az 1. sz. cs. k. Apostoli Felsége nevét viselő tüzérezred parancsnokává ; továbbá : ezredesekké a következő alezredesek: nemes Kille Ferencz a 4. sz. lovag Fitz tüzérezred parancsnoka, és b. Sternegg Ignácz a 9 sz. lovag Pittinger tüzérezred parancsnoka; alezredesekké a következő őrnagyok : Gaszínayer Alajos a 2. sz. Lajos főlg tüzérezredben, a 3. sz. b. Augustin tüzérezredhez, Beranek János A dohányegyedáruság Magyarországban. V. Az egyedáruság jövedelmezőségére 1. csk. A dohányegyedáru bevétele, az eladott gyártmányokon kívül, áll az engedélyekért bejövő díjaktól, s a külföldről önhasználatra behozott dohánygyártmányokért illetékekből, a külföldi államoknak eladott dohányérti jövedékekből, pénzbírságok s egyéb kisebb jelentékenységű bevételekből. A kiadások alatt a nyersanyag, s a külföldi gyártmányok bevásárlása, minden közigazgatási költség beszámításával, a gyártmányok eladása , szállítása, az uj épületek g gépek foglalvák, végül azon kártérítések s évi jövedelmek , mik az egyedáruságnak Magyarország és volt mellékországaiba behozatalából erednek.Az uj épületek s beruházások egyszer mindenkorra ugyanazon év jövedelméből számíttatnak le. Az egész állam-egyedáruság területén 1851- től 1856-ig bezárólag hat év alatti bevételek tőnek . . .. . . . 241,716,205 ftot a kiadások 114,641,977 „ A hat évi tiszta jövedelem tehát összesen .... 127,074,228 ft. Ezen tiszta jövedelem mellett a 11,641,977 ftnyi üzlettőke 110. 8%-ot jövedelmez. A hat évi bevétel évenként következő külön eredményt mutat föl : egybevetjük, hat év alatt 12,630,814 ftrcali vagyis 90. c. százlélvali emelkedést veendünk észre. Ugyanez időszakban egyéb közvetett adók jövedelme is tetemesen emelkedett, így a fogyasztási adóké 30. 9. °/° vámé 3. 1. a sóegyedáruságé 3. 6. „ De oly tetemes jövedelemszaporodás, minőt a dohányegyedáruság az összes államterületre kiterjesztése óta mutat föl, aligha az állambevételek valamely ágában, kivált a közvetett adózásban valaha észrevehető volt. Ily eredményt semmi más fogyasztási tárgynál , a fogyasztó kevesebb terhelésével nem lehetne elérni. De csakis az egyedáruság által érhető az el. A dohányültetés mégoly magas megadóztatása egybekötve a legjövedelmezőbb kis beviteli vámokkal az egyedáruság jövedelmének alig egy parányi töredékét fogná behozni. Az egyedáru behozatala előtt átalános volt azon előítélet, hogy az ily nagy terjedelemben évben Üzlettőke jövedelemkamatozás forint forint 0/0 1851 14,821,204 13,926,773 93.9 1852 19,375,278 17,210,977 88.7 1853 17,320,513 21,382,625 123.4 1854 20,278,016 22,129,915 109.1 1855 20,361,034 25,866,491 127.4 1856 22,485,932 26,557,517 118.1 Ha az 1856-ik évi jövedelmet 26,557,517 ft az 1851 ik évi jövedelemmel 13,926,703 fttal Martins 28.1858. a 4. sz. lovag Hauslab tüzérezredben és Hartung Károly a 6. sz. Vilmos főhg tüzérezredben, mindketten illető ezredeiknél. Őrnagyokká ezen első oszt. századosok : Bronn József a tüzéri törzskarban, a 2. sz. Lajos főhg tüzérezredhez, és Eisler János a 4. sz. lovag Hauslab tüzérezredben, a f1. sz. Vilmos félig tüzérezredhez ; végre, a hadsegédi testületben: Sauer József első oszt. százados, őrnagygyá. Fölruháztatott : Mauller János nyug. első oszt. százados őrnagyi ranggal ad honores. Nyugalmaztattak: Gürtler Károly és Lux József második oszt. főtörzshadbirók. NEMHIVATALOS RÉSZ. Augusz báró helytartósági alelnök ur a budai tiszthatósági elnökségnek száz pengő forintot adott át a szűkölködő iparosok számára Főherczeg Főkormányzó Ur ő cs. Fensége által alapított segélyzési pénzalap javára. A budai takarékpénztári egylet igazgatósága a budai tiszthatósági elnökségnek ötszáz pengő forintot adott át szegények közti valláskülönbség nélküli kiosztás végett.