Budapesti Hírlap, 1858. április (74-98. szám)

1858-04-22 / 91. szám

Pest, Csütörtök Kiadó­hivatal van Egyetemy­ utczában, 2-ik szám. Alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap as Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. •A Mffintf Ai. díj(■ Vidékre: f­é­l é­v­r­e: 10 frt, é­v­n­e­g­yr­e­d­r­e: 5 frt, Hely­yben fáj é­vre..8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hird­e­t­é­s­e­k ötször halábozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, t többszöriá­rt pedig 4 kr szá- U u . mittatijs. — Egyes szám 20 pkr. irodaEgyetemutcza 1-BC sz. a. 12-ik emeleten. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivat­a­láb­a­n, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint­­i v­i­d­é­ken minden es« kit. p­o­st­ahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadóhiva-­ talhoz utasitandók. Előfizetési felhívás a ' kU „BUDAPESTI HÍRLAP' april—siinius negyed évi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhor­dással . 7| • i • A ’ r­ ‘ i "J ' ;' 4 ft Postán naponkinti szétküldéssel 5 ft . r. g. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. TARTALOM: Hi­vatal­os rész. Ne­mh­i­v­a­t­a­l­o­s rész. Politikai napi­ szemle. — Nemzetgazdászatunk gyarapodásának alap­jai V. Levelezések. Bécs. (Az orosz-amíriai ke­­resk. szerződés megújítása fölötti alkudo­zások. Borvári, Vélemény a magyar borok­ról. Gymnasiumi tanterv.) Jászki­sér. (Cselédkönyvről.) Kö­rmöcz. (Takarék­­pénztár.) Napihiírek és események. k­ü­l­föl­d : A­n­g­l­i­a. (Pelissier fogadtatási be­széde Edwin James védbeszéde Bernard ügyében.) F­r­a­n­c­z­i­a­o­r­s­z­á­g. (Uj fran­­czia terv a danafejedelemségek szervezése tárgyában. A „Const..“, a piemonti szárd osztály ügyében.) Németország. — Olaszország. (Egy francziának egy nápolyi tiszt általi leszaratása. Brofferio beszédének ismertetése.) . Távirati tudósítások — Szín­házi előadások. — Börze.— Meteorologiai észleletek budis. — D­u­n­a v­í­z á­ll­á­s. T­á­r e­z a. (Ég és föld között. Folyt. Őstörténel­mi tanulmányok. Folyt.) HIVATALOS RÉSZ. A Görögország királya Ő felsége által rendkí­vüli követté és meghatalmazott ministerré a leg­­magasb cs. udvarhoz kinevezett báró S­in a f. hó 15 én volt szerencsés. 0 cs. k.A p o s t o 1 i Fel­ségének külön andientián a maga hitelesít­­vényeit átnyújtani. 0 cs. k. A p o s t o 1 i Felsége f. é. mart hó 11 -ki legfelsőbb határozata által Szeghied Vin­­cze cs. k. alconsulnak Caneában, a neki adott görög k. megváltó rend kiskeresztjének elfoga­dását és viselését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott.­­ . ,i . cs. k. A p o s t ó l­i Felséged c. apr. 9 ki legfelsőbb határozata által Stangher Ferencz haditengerészeti kormányost; egy emberéletnek saját élte veszélyével a vizbe fúlásból megmen­tése elismeréséül; koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben feldisziteni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Előléptettek: A 3-ik sz. szász király vér­tesezredben : báró Sedlniczky Ferencz alezre­des a 8. sz. Károly porosz hg vértes ezredben, má­sodik ezredessé; a 4. sz. Ferdinánd császár vértes ezredben Räu­ber Sarkander őrnagy alezredessé és P­o­ll­a­k Sándor első oszt. százados a 7-ik sz. Károly Lajos félig dzsidás ezredben, őrnagygyá; a 8. sz. Károly porosz hg vértesezredben,­ hg Auersperg Nándor alezredes a 7. sz. herczeg Windischgrätz dragonos ezredben, ezredessé és ezredparancsnokká; herczeg B­e­n­t­h­e i­m S­t­e­i­n­­furt Ferdinand őrnagy, alezredessé, és lövenwa­­di lovag De Best, Ágoston első osztályú százados a 4.sz. Ferdinand császárvértes ezredben, őrnagygyá, az 5. sz. Jenő hg. dragonos ezredben. L­e­b­i­n­d- J­ö­c­k­er Jenő alezredes a 7. sz. braunsebweigi bg vértes ezredben, ezredessé és ezredparancsnokká. NEMHIVATALOS RÉSZ­ Pest, ápril 21.­ ­ (Politikai napi­ szemle.) Miután James Edvin,, Bernard védőjének beszédjét olvastuk, többé semmi meglepőt nem találunk az esküdtek fölmentő ítéletében; az angol ügyvéd még túltett Orsini védőjén, nem csak buzgalom, vagy inkább túlbuzgalom, hanem finom taktikára nézve is. Az angol ügyvéd helyzete egyébiránt egészen más is volt. Favre tudta, hogy a franczia bí­rákra hatnia nem lehet, s hogy legfölebb azon sikert szabad remélnie, miszerint beszéde a közönség tetszésével fog találkozni. Jamesnak pedig első s egyedüli czélja az volt: h­a m­­i, az esküdtekre hatni; a többi közönséggel az angol ügyvéd mit sem gondolt. E czél elérésére való­ban a legeszesebb eszközöket alkalmazta: telje­sen vétketlennek Bernardot nem mondható, egyik másik tény mégis ellene­ szólt, de a gyilkosság bűne nem volt még rábizonyítva. James tehát inkább megvallá, hogy védenc­e csakugyan nem egészen ártatlan, hogy bizonyos fondorlatokról tudott,ugyan, hanem hegykőit csak fölkelés forgott szóban, nem pedig gyilkosság,­­ az­tán nem is franczia, hanem eredetileg Olaszor­szágban. Ez által , az esküdtek lelkiismeretét megnyugtatá. Ez meglévén, a dolog politikai ol­dalát ragadá meg, arra utalván, miszerint Páris­n­­ál először az angol földön tartózkodó menekül­tek kiadatását kívánták, aztán jöttek a franczia ezredesek feliratai, aztán tartotta Persigny azt a piros beszédet London városának képviselőihez, aztán került szőnyegre Palmerston összeesküvést fi­llje, s midőn ez a múlt kabinetnek­ életébe ke­rült, Derby, minister­iuma, ugyanezen czél felé ugyán, de más után törekedett,s ezért inditá meg a Bernard féle pert. Az angol ügy­védő tehát úgy tekinteté a dolgot,­ mintha az esküdtek ítélete p­o­l­i­t­i­k­a­i horderővel bíró tény lenne s az elő-­ ítélés azt jelentené , hogy ők is a franezia po­litika aszályát, hordják. „Kérve kérlek — így kiáltott ,föl-—ítéljetek függetlenül a franezia ezredektől, a franezia készületek­től, franezia be­töréstől! aggodalomtól; mutassátok meg Napo­leon császárnak, hogy angol férvre nem lehet ráriasztani, hogy az esküdtszék az angol sza­badság szentélye, s hogy lelkiismeretes ítéletet hoztak, akár­­600000 franczia szurony villog szemetek előtt, akár ezer francsia ágyú dörög fületekbe:“ Már­ most képzeljük az egyszerű, pol­gár embert, a kinek mindezt ily élénk nyelven előadják, ki a maga „politikai fontosságát“ érzi, kit az ellenzéki viszketeg ellenállhatlanul meg­ragad s kinek a mellett kilátása van, egy em­ber életét megmenthetni..... az esküdtek íté­lete ezeknek megfontolása után nem lehet meg­lepő ! Miután Bernard ügyvéde és ö­nmaga is azt val­lotta,hogy az összeesküvésről tudomása volt,most az ezen áthágás miatti kereset tüstént meg fog indíttatni, mi sikerrel? majd meglátjuk. A szárd-nápolyi vitára nézve a „Nord“nak azt írják Páriából, miszerint Nápoly hajlandó lett volna a Gagliarit kiadni, ha a két nyugati hata­lom a dipl­omatiai összeköttetést helyreállítja; de se Franczia , se Angolország e föltételre rá nem állt s legalább is azt kívánja, hogy a békü­­­lést átalános amnestia előzze meg, mert ha Ná­poly egyik ügyet (a Cagliari lefoglaltatását) jóváteszi, ez mit sem változtat azon helyzeten, mely más tényből t. i. a reformkivonatok visszautasításából eredt. A szardiniai sajtótörvény elfogadására nézve nőttön nő a valószínűség, s miként távirati tudó­sítás jelenti, Gavour gróf azon beszédét (melyről keddi számunk távirati sürgönyei közt említés létetett) szűnni nem akaró tetszést követte. E be­szédben a premier egyebek közt­ azon (a mi sür­gönyünkben elő nem forduló) nyilatkozatot tette, miszerint „Francziaország köztársasági kor­mányra nem alkalmas , és se az első se a má­sodik respublica semmit sem tett Olaszország érdekében, míg a napóleoni dynastia sokkal job­ban viselte magát stb.“ Elég lesz — ismétlések elkerülése végett — arra utalni, mit tegnap ugyanezen pontra nézve mondtunk. Fuad pasa,ki a portát a conferentián képvise­lendő 1—2 hét múlva útnak indul Páris felé, hol a conferentiának május közepe felé meg kell indulnia .... Az a conferentia mindig Csak in­dul, indul, és soha meg nem érkezik! Nemzetgazdaságunk gyarapodásá­nak alapjai. V. Melyek azon iparágak, melyeknek Magyarországon jövendőjük van. (Lásd B. P. H. 87. sz.) 2. 01 új gyártás. Repezemivelésünk mos­tanában örvendetesen emelkedett nemcsak kiter­jedésére , hanem okszerűségére nézve is. Ha a gabonaárak ismét aránytalanul föl nem rúgnak, daczára annak, hogy a legközelebb múlt ősz­i, tél igen szerencsétlen volt a repczevetésekre, még örvendetesebb kiterjedésnek néz az eleje. Kü­­­­lönösen­ pedig ha a Tiszaszabályozás s más vi­­­­zeink szabályozása be lesz végezve, az ezen vi­zek alól felszabadult jó föld még nagyobb tért nyit e mivelési ág könnyű szerrel való szaporítá­sára. Most is egyébiránt úgy áll a birodalom e termelésre nézve, hogy míg a legközelebb múlt évben a behozatal repeze­t­len kendermag, mák , más olajmagvakból­ 136,883 mázsára ment, ad­dig a kivitel 266,069 mázsát tevén, kiviteli több­letünk 129,186 mázsa. És mint az előző évekről szóló kereskedelmi táblázatok mutatják,a rendes behozatal folytonos apadásban, a kivitel pedig szembetűnő emelkedésben van. Különösen te­kintve semmivel sem roszabb e tekintetben Ma­gyarország állása az egyetemes birodalminál. Egészen ellenkező az eset az olajos magvak­kal való gyártásra­­. i. az olajgyártásra nézve. E tekintetben belgyártásával a birodalom sem fedezi belszükségletét. Név szerint hozatott be a legközelebb múlt évben a birodalomba összesen 437,737 mázsa különféle olaj; vitetett ellenben ki csak 7117 mázsa,­ tehát behozatali többlet 430,620 mázsa. A behozatalnak legnagyobb ré­sze ugyan faolaj, minek termelésére a birodalom­nak csak nagyon kis része alkalmas, Magyaror­szág pedig épen alkalmatlan, de a repezet len­mag stb. olajbehozatal is 44,495 mázsányi jelen­tékeny sommát tesz, melyből ha a fentebb kimu­tatott magul kivitt mennyiséget itt benn dolgoz­­nak fel, minden mázsa olajos mag (repere, ken­der-lenmag, mák) után csak 20 font olajt szá­mítva, legalább is 25,837 mázsa volna fedezhető. Nemcsak az teszi egyébiránt az olajgyártást különösen Magyarországra nézve fontossá, mivel a birodalom olajszükséglete fedezve nincs, és az olajos magvak, kivált a repete termesztése gya­rapodó kiterjedésnek örvend, hanem azon kö­rülmény is, hogy az olaj nevezetes és kapós ki­viteli czikket is képez. Angolországban minden­féle szappangyártásra szolgálván a repeteolaj e czélra s más iparos czélokra is nagy mennyi­ségben fogyasztatik, s mint­­félgyártmánynak vámmentes bevitele van Hasonlóképen igen sok olajat fogyaszt és visz be Francziaország. Mi­nélfogva az olajból nemcsak nagymennyiségű, hanem egyszersmind állandó kivitelre is lehet számítani, mi nagy kiterjedésben űzendő gyári vállalatnál a legfontosabb körülmény. De az olaj­­g­ártás szaporítása igen sok más gyáriparé­gakra nézve is fontos, és ha már annak mint félgyártmánynak további felgyártását Angolor­szág is, mely tulajdonképen olajat maga nagyon keveset termel , (leginkább csak lenmagolajt), nagy haszonnal űzi, mennyivel hasznosabb le­hetne az azzal való foglalkozás egy oly ország­ban , mely ahhoz az első nyersanyagot is bőség­ben szolgáltatja ? Sőt szintén magára a mezőgazdaságra még a nyers­anyag termelésén kívül is igen jó­tékony visszahatása van az olaj gyarapodásá­nak. Értem az olajpogácsában nyert barom­takarmányt. Egy katastrális hold föld ugyan­­is igen középszerű terméssel megterem 12—15 mérő repetét , mely 70—75 fontjával össze­sen 840 — 1125 font oly takarmányt ad, mely kétannyi közönséges szénával fölér. És ha föl­­veszszük, hogy az olajpogácsának mázsája most is 2 pft, midőn a csupa szénát is ritkán lehet olcsóbbért venni, akkor világos , hogy az olaj­pogácsa szaporításában baromtenyésztésünk ki­terjedése a legkedvezőbb alapot nyeri. Ellenben míg szemül hordatik el tőlünk a repete, addig legszükségesebb takarmányunkat is egyre hordja a külföld most is hanyatlásban álló baromte­nyésztésü­nk elől. Nagy kár azonban, hogy magyar gazdáinknál még annyira kevéssé jött divatba az olajpapácsa­­takarmányozás , miszerint a már működő olaj­­gyáraink által előállított mennyiségnek is egy nevezetes része az országból kivándorol, így a győri olajgyár termelésének nagyobb részét Po­roszországba szállítja. Annál fogva hogy a rep­­c­etermelésnek és olajgyártásnak kellőleg ve­hessük hasznát, és jö­edelmét teljes mértékben húzhassuk, az olajpogácsa-takarmányozás gya­korlatán kell kezdenünk a dolgot. Minden városaink közt talán legkedvezőbb körülményekkel e vidé­k­kel bír az olajgyártásra Szolnok és Szeged, mindenik egy kiterjedt rep­­c­etermelő vidék közepén, keresztülvágó vízi vasúti közlekedés közelében feküvén , de és kisebb mérvben az olajgyártás egyes gazda­ságok körében, mint nem önálló , hanem gazdasági iparvállalat is a legczélszerűbben föl­állítható, annyival inkább, mivel ekkér nagy befektetési tőkét nem is igényel. , 3. Papírgyártása a birodalomnak most is oly­ meglehetős lábon áll már, hogy a multévi behozatal csak 25,514 mázsára rúgott, midőn a kivitel 70,522 mázsát tett, s így a kiviteli több­let 51,008 mázsa. De a papírgyártás növelése Bécs, ápril 19. A Az orosz austriai kereskedelmi szerződés­nek, mely jövő évben lejár, megújítása fölött, mint értesülünk, újólag folyamatban vannak a két év előtt eredménytelenül bezárt alkudozások. Kilátás van arra, hogy az orosz cs. kormány, mely nagy birodalma gazdászati reformjának tervét úgy látszik komolyan megállapító, annak kivitelében ősz hangzatos, s a mai belátás színvo­nalán álló elveket követend, s kereskedelmi po­litikájában,a régi rendszerről lemondva, szabad­elvűbb nemzetközi vámszabványt fog behozni, meggyőződvén arról, hogy az egymással adás ve­­rés viszonyában álló nemzetek egyike sem veszit, hanem mindenike nyer. — Egyúttal a német vámegylet irányában is formulázzuk igényein­ket. Ezeknek élén áll a borvám. A cs. k. keres­kedelmi ministérium felszólita az iparkamrákat véleményezésre : mily magasságú vámtételt tar­tanának a hazai bor kivitele s a financz érdeké­ben kívánatosnak. A bécsi iparkamra 1 ft 30 kv mellett nyilatkozott. Ezen tétel mellett úgy hiszi, hogy az austriai közép­minőségű borok, legki­vált a magyar vörös bor kivitele, valamint az itt szintén kedvelt rajnai s mozeli borok behozatala és e szerint a kisebb vámtétel daczára a vámegy­leti államok bevétele is emelkednék. Mellékesen azonban el nem hallgathatom , hogy a magyar bor itt a mily híres , kereskedői körökben an­nyira decreditálva van. Egy igen nagy borkereskedő , ki hazánkban évenkint sok ezer adót összevásárol, mindanmellett, vagy tán épen azért mondá nekem múltkor: „Önök nagy zajt ütnek boraik mellett, s ha az ember oda megy, keres, kisérel — alig talál haszonvehetőt. Önök csodálják sajátjukat, de úgy a mint vannak azon borok, nem kellenek s nem kelnek külföl­dön. Önök nem értenek a pinczézéshez,“ és a többi. Hasonló sőt kedvezőtlenebb véleményt többektől ismételve hallottam : relata refero. — Egy angol társaság szabadalmat kapott egy nagyszerű téglagyár fölállítására, mint érdekelt körökben hallani, oly föltétel mellett, hogy 12 fton adják a téglát, azaz az eddiginek fele árán. Ez igen fontos esemény a város újjáépí­tési szempontjából. Az építészi rendszabályok illő módosítása is el van határozva. Tehát nem csak építészi helyről , hanem arról is lesz gon­doskodva , hogy olcsóbban lehessen építeni.­­— De hát annyival okosabbak nálunknál az ango­lok­­ kiáltott föl minap egy sokszoros Haus­hert, hogy fele áron képesek előállítani a tég­lát? — Nem okosabbak, hanem vállalkozóbbak. Nálunk a nem rég elhunyt Mi­e­s­b­a­c­h tettleges egyedárasságot gyakorolt tégláival, óriási üzlete által feltétlenné téve egyesnek a versenyt, s ő csinálta az árakat; aztán minek is vállalkozzunk mi, minek veszélyeztessük pénzünket, midőn elég biztos papirunk van, mely 6 Vie száztélit jö­vedelmez ; s nem kell hozzá egyéb investitio, mint egy olló, melylyel a szelvényeket levág­juk sno tempóré, de az angol consolok 2­­/a ás 3 0/0­.lit jövedelmeznek csak, ki nagyobb kama­tot óhajt tőkéjétől, annak vállalkozni, koc­káz­­tatni kell. ., ■ Mint tudjuk, a gymnasiumi tanterv módo­­ sz. April 22.1058. mégis annál több­ figyelmet érdemel, mert a fo­gyasztás nemcsak nálunk, hanem más országok­ban is folyvást növekszik, és a papír folyvást kapós kiviteli czikket képez. Különösen szem­betűnő tanulságot meríthetünk a papírgyártás hasznos és szükséges volta iránt a legközelebbi évi kereskedelmi táblázatnak a megelőző évivel való összehasonlításából.­­ Ugyanis 1857-ben 1856 hoz képest­ 6304 mázsával növekedett a birodalom behozatala, kivitele ellenben 7566 mázsával csökkent. E különbséget egyedül azon körülmény idézte elő, mert a legközelebbi évben némely csehországi és alsó austriai papírgyárak kénytelenek voltak a nagy szárazság következ­tében beállott vízhiány miatt üzletüket csökken­teni, vagy időközileg­ megszüntetni. Elég ez an­nak bizonyítására, hogy a birodalomnak magá­nak is jól esik a gyártás szaporítása. Nyers­anyag pedig erre van elég, mert ámbár most több rongy jön be külföldről, mint mennyit oda ki­viszünk , de tudjuk, hogy bizony nem is valami nagy szorgalom van annak összeszedésére for­dítva; Magyarország kivitele pedig különvéve csakugyan tetemesen fölülhaladja a behozatalt. Az 51,008 m. bírod. papírkiviteli többlet ér­téke csak a kereskedelmi táblázati árak szerint is 1,590,823 pftra rúg. Igen szép dolog az, midőn a különben szemétben veszendett rongyból az ipar ily értéket teremt, a megérdemli, hogy Ma­gyarország is amaz értéktelen forrásból gyűjt­hető anyag fölhasználásában iparát minél inkább kifejteni törekedjék.

Next