Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)
1858-05-02 / 100. szám
a városi község késznek nyilatkozott a hivatal szállását saját költségén felbatorozni. * Kolozsvárt a városi tanács jelenleg az üdvös mezei rendőrség szabályozásával foglalatoskodik. Alapul a helyi viszonyok tekintetbe vételével az 1840-ki magyar országgyűlés és legújabban az erdélyi gazd. egyesület által készített ide vonatkozó alapszabályok szolgálnak. Tárgyalási terem. Végtárgyalás a 42 bankjegyhamisító ellen a budai cs. k. országos törvényszék e 1ő 11. V. T. Ádám vádlottnak már azelőtti nap megkezdett kihallgatása pénteken ápr. 30-án folytattatott és bevégeztetett. Mi itt az összefüggés kedvéért rövid kivonatban adjuk az egész kihallgatást. Ezen vádlott , pásztor a patikáriusi pusztán K.Sz.Miklós mellett a k.sz.-miklósi cs. k. kapitányság előtti eredeti kihallgattatása alkalmával őszintén bevallotta, hogy a hamisítványok főkiadójával szoros ismeretsége volt, s először tőle 12 db hamis 10 ftos bankjegyet kapott fele áron, hogy vele több vásárt meglátogatott, s különösen egyszer, akkoron megbetegedett fia András nélkül, F. István társaságában Pestre utazott. Egyszersmind ellene föntorog : hogy Brugger korcsmárosnénál Pakson egy hamis 10 ftos bankjegyet beváltott, és hogy lekomázások alkalmával, ismerőseit e szavakkal nógatta az ivásra: „Csak igyatok , van nekem elég pénzem.“ T. Ádám korábbi vallomását később visszavonta; ezúttal is megmaradt ezen visszavonása mellett; nagy korát (60 éves) és feledékenységét, meg a lehető bántalmazástóli félelmet adván okul, mi mellett azonban meg kelle engednie , hogy eredeti kihallgatásakor semmi testi bántalmat sem szenvedett. Ezután fiát és haszonbérlőtársát H. Andrást vezeték elő. Bevallá a F. Istvánnak benső viszonyt, ki, kimondása szerint, tanyájukra 3-szor betért, mig ő s közben atyja T. Ádám is és annak idején sógora P. István F. Istvánnál Tason hasonlag háromszor beszéltak. Azon kő esetéről, mely állítólag a bankjegyek számára a viznyomáshoz Pesten szereztetett be, és F. István által Vadkertre szállíttatott, következőleg nyilatkozott. Neki T. Andrásnak, Harasztiban földbirtokosa Tóth gyógyszerész számára ennek megbizásából egy tartozást kelle behajtani. Ő sógora P. István haszonbérlő kocsiján Harasztiba ment, azonban a pénzt nem hajthatá be. Ennek daczára elhatározó, hogy sógora P. Istvánnal Pestre bemegy. Útközben F. István tasi lakos megkéri őt, hogy vigye be ő pénzért Pestre. Ők a soroksári utczában a vendéglőben jobbra a 2 koronához szálltak be. Nap folytán F. István onnan kiment s állítólag vásárlásokat tett. Midőn elinduláskor T. András a kocsi-ülést meg akará igazítani, az ott levő tarisznyát félretoló s nehéznek találó, T. András maga kérdé Istvántól, hogy mi lehet tarisznyájában ? F. ezt válaszolta : „Kő van benne.“ Ez iránt kérdőre vonatva azt mondja, hogy tarisznyájában akkor házi szükségre több tárgy volt, köztük egy bödöny sajttal és más efféle, és hogy T. Andrásnak e kérdésre csak tréfából felelte azt, hogy tarisznyájában kövek vannak. T. András továbbá ugyane kőre nézve azt mondja, hogy midőn Tasra érkeztünk, F. István fiával gyorsan szánba fogatott, és K. Sz. Miklósra vágtatott, azt állítván, hogy ott a vendégfogadóban egy idegen várakozik a kőre. F. pedig akkori sietségének okául azt a körülményt hozza föl, hogy az ottani már akkor megkezdődött vásárra sietett. T. András még tovább azt is állítja , hogy F. István később nála volt és tudatta vele, hogy azon idegen a fenebbi időre nem jelent meg a vendéglőben, és hogy a követ magának kellett egy házba vinnie. Mit F. István egyátalában tagad. T. András elismeré továbbá, hogy ő atyjától T. Adámtól, midőn ez Pestről hazaérkezett, hét darab tizforintos bankjegyet, melyeket atyja állítása szerint egy ló árában kapott, vett által, és azokat P. István sógorának adósságba adta át. E hét darabból P. István testvére P. Pál által 1 darabot G. Fülöp haszonbérlőnek kölcsönül adott; s miután ezt Fülöp-Szálláson kérdőre vonták, P. István a fennmaradt többi hat darabot T. Andrásnak, ki az előbbit jó pénzben kárpótolta, visszaadó. Ezenkívül T. András valla, hogy ő F. Istvánnal volt paksi mészáros legény Sz. Imre utján ismerkedett meg, ki őket onnan ismerte , mivel mind a ketten mint fegyenczek együtt voltak a pesti megyeházában; továbbá hogy neki F. a nagyállási csárdánál 11 darab hamisítványt s előbb 1 darabot adott át, melynek hamis voltát ő akkor állítólag nem tudta. A vádlott P. István haszonbérlő a fekete-halomi pusztán és sógora F. Andrásnak azt vallja: a) hogy ő F. Istvánt T. Andrással csakugyan Pestre vitte, b) hogy azon alkalommal F. tarisznyájában egy követ Tasig vitt magával, c) hogy neki, mielőtt Pestre indultak, fuvarbért ígért, ezt azonban Tason nem fizette ki, hanem d) Tasra érkeztekor, fia által a szánba gyorsan befogatott s e annak szemei előtt Kunsz Miklós felé indult. Továbbá bevallja, hogy T. Andrástól, követelésének törlesztése végett, 7 darab 10 forintos bankjegyet vett át, ebből 1 darabot, mint kölcsönt testvére P. Pál által, G Fülöphöz küldött, s miután ezt Fülöpszálláson nem akarták elvenni, ő a többi 6 darabot, jó pénzbeni kármentesítés mellett, T. Andrásnak visszaszolgáltató. Testvére s haszonbérlő-társa, P. Pál megerősíti az 1 darab 10 forintos bankjegynek G. kezébe átadását, s a 6 darabnak testvére által T. Andráshozi visszaszolgáltatását. Ugyanő bevallja, hogy midőn G. Fülöp vele együtt az egyik hamis bankjegy darabot, a fülöpszállási vendéglősnek az ott általuk ivott égett bor kifizetése végett kiadta, s erre G. Fülöp a városháznál, saját valódi neve helyett „Schweiger Pál„ álnevét" jelöli ki, s azon hamis ürügyet hozá fel, miszerint ezen hamis bankjegyet (nem P. Istvántól, hanem) lovának egy megvásárlójától kapta. P. Fái ezen két hamis állítását saját tanúskodásával (állítólag akkori zavarában) támogatá. G. Fülöp haszonbérlő s vádlottárs a fennebbi hamis bankjegy átvételét, kiadását s az az elleni kifogástételt, a két hamis állítással együtt azon hozzátétellel vallja be, miszerint ő nem ismerte a bankjegy hamisságát, s miszerint Ő a két hamis állítást zavaradottságában hozá elő. H. Ferencz, paksi lakos és vádlott, sógora T. Andrástól, ki 20 pengőforinttal tartozott neki, ezen adósság törlesztése, s azonfölül még állítólag a T. András-féle paksi szőlőskert mivelésének fejében 4 darab 10 forintos bankjegyet kapott, miből 2 darabot egy disznóért, 1 darabot egy 3 port értékű sipkáért, s a 4-ik darabot nejének egy ruhájáért adta ki. Azzal mente magát, hogy ő eredetileg nem tudta ezen bankjegyek hamisságát, hanem arról csak akkor értesült, midőn azokon már túladott. Egyszersmind H. Ferencz ugyanazon vádlott, kinél a cs. k. dunaföldvári szolgabiró ura hamis bankjegyek első fölmerülését észrevette, ezen végtárgyalásnál magától hozá elő, mikép a bűntársak közöl 2 magyar tegnap s tegnapelőtt, midőn mellettük elvitetett, ezen szavakat intézte hozzá: ne vállalja el, minden jó lesz. Miután beszéde további folyamában, bűntársai közöl 3 magyar, M. János, J. György s F. István háta mögött állíttattak fel s azon kérdés intéztetett hozzá, ha vájjon a háta mögött állókban, hangjoknál fogva, ama 2 magyarra ismer-e, tényleges határozottsággal M. Jánost s F. Istvánt jelölé ki azokul, kik a fölebbi szavakat súgták fülébe, mely szavakat azonban ezen két egyén tagadott. Végül a meghatálozott V. Sándor bűntárs özvegyének , kinek vadkerti burgonya vermében találtatott meg a bankjegy-sajtó, egy lemezzel együtt, a 60 éves V. Évának, mint tanúnak kihallgatása kezdetett meg, azonban azt az éj beállta s a miatt, hogy a hamis bankjegyek előmutatása s fölismerése gyertyavilágnál nem lett volna eszközölhető, másnapra kellett halasztani. KÜLFÖLD Anglia. Az alsóházban f. hó 26-kán öt hosszú órán keresztül folyt a vita India jövő kormánya fölött. Disraeli azon indítványnyal lépett elő,hogy a ház alakuljon pénteken bizottmányává, mely előtt az indiai ügyre nézve, a bejelentett resolutiókat elő fogja terjeszteni.Igaz ugyan,úgymond, hogy a jelen kormány több tagja kétségbe vonta azt, hogy a parllamentnek czélszerű beavatkozni ez ügybe,de minthogy a parliament többsége akkor ellenkező nézetet tanúsított, a kormány kötelességének tarja engedni. Három eljárási módot indítványoztak. Az egyik az egyszerűség úgynevezett barátjaitól eredt. Ezek szerint Indiát egy államtitkárral kellene kormányozni, altitkári és irodai személyzettel körülvéve, mintha India csak oly gyarmat volna, mint bármely más. Márpedig azon ázsiai birtokok kormánya sok tapasztalást és helyi ismeretet kíván, amelylyel egy hamarjában kinevezett minister nem bírhat. Ennek csak az lenne eredménye , hogy a főkormányzó tettleg korlátlan hatalmú kényurrá emelkednék. Második terv a volt kormányé (Palmerston 1. bitje.) Ezen tervet, a kormány által kinevezendő csekély számú ind tanácsossal, ugyanazon kényuri, bár kissé leplezett egyszerűség jellemzi. Harmadik helyen említi szónok az önmaga által előadott javaslatot.Azt mondják, ez bonyolult. Részéről úgy hiszi, hogy Angliának minden többszázados intézménye bonyolultnak látszhatnék első tekintetre. Ha egyszer a ház szükségesnek véli a tanácskamarát — ami kétségtelen — legyen az valódi tanács; oly kamra, mely a képesség hasonló elemeivel bir, mint most az igazgatóság, eléggé számos, az ind igazgatási ügyek elintézésére s efölött nem csupán a korona szolgáiból áll. Megütközéssel hallja, hogy azzal vádolják bilijét, mintha osztályi érdekeket képviselne, mert mi által emelkedett a parliament maga is világhírű hatalomra és fontosságra, mint az által, hogy valódi képviselő testület. Védi szónok bilije választási elvét is s Lancashiret, a gyár- és kikötő városokat, melyeknek közvetlen érdeke fekszik India emelésében, s a melyek először kezdték sürgetni a reformot, úgy tünteti fel, mint a legjobb választókat. Minden más egyéb kérdés mellékes dolog; a valódi tanács a fő , attól függ India jó kormányzása. Ha az ellenőrségi elemet kihagyjuk, jobb ha nem bántjuk a társaság kormányzát, amelynek köszönjük az indokrit ország kifejtését. L.Palmerston válaszolja : Azt hinné az ember, a kincstár kanczellárja a megboldogult mro 2. indbili második felolvasását indítványozza. A resolutiókról csak alig ten futólag említést. Szónokot kissé a sírbeszédre emlékeztette az előadás, aminőt a csatornán túl nagy hazafiak, művészek, írók temetésekor hallhatni, azon egy különbséggel, hogy itt a sírbeszéd szónoka halottját maga temette el. Ha Disraeli úr ..úját mihol anynyira kedveli, miért ejti el, miért dobta ki a kormány hajójából, mint hasztalan podgyászt? Az igen tisztelt úr először feláldozta a bilit, s azt határozta hogy resolutiókat fog indítványozni ; aztán kétszer kijelenté , hogy a bili csak fel van függesztve , mig a city érdemes követe felszólalására másodszor is eltemette. Ma meginszltem tudja, mitevő legyen, s olyformán beszél, mintha a bili közel föltámadásának nézne eléje. Erről azonban szó sem lehet. Ezután különösnek mondja Palmerston, hogy végrehajtó testület alakítására alkalmazza szónok a választási elvet, ami kiáltó ellentétben állana az vidügyi állatitkár felelősségével. 18 tanácsos nagyon nehézkes gépezetet képezne, midőn nem tanácskozó, nem is ellenőrző hatalomról van szó, se a kettős kormányrendszer visszaálításáról. Gladstone így szól: Megint ott vagyunk, ahonnan kiindultunk. Még kora dolog az ind reformot elővenni.Egyik terv szerint sem állana elő a mostani directoriummal fölérő tanács. Se egyik se másik terv nem kell neki. Hasonló szellemben szól Sykes ezredes, védve a társaság kormányzását. S. H. Verney annyira védi az előbbi rendszert, hogy a directorium hatóságát még külebb akarja terjeszteni. Mr. Gregory is fölöslegeseknek tartja Disraeli indítványait. Mr W. Ewart védi ez indítványok előterjesztését. Lord J. Russell: Kimerítő tárgyalás következtében el lön határozva , hogy India kormányzása a koronára ruháztassék. E határozatot csak hasonló érdemleges tárgyalással lehetne felforgatni. Részéről sajnálná, ha ez történnék , egy év múlva megszűnnék az érdekeltség India iránt, s minden a réginél maradna. Részéről szónok helyesebbnek tartja a korona által kinevezendő tanácsot. Rose Mangles (a keletind társaság elnöke) pártolja Gregory nézetét. Egyébként lord Derby tanácsát jobbnak tartja a Palmerstonénál, mely csak árnyék testület lenne. Hosszasabb, érdektelen vita után D i s r a e 1 i L indítványát a resolutiók előterjesztése végett szavazat nélkül elfogadják. A f. hó 27-ki ülésben Wise a dán-német viszály ügyében intézvén kérdést a kormányhoz Fitzgerad azt válaszolá,hogy ez ügy a legnagyobb érdeket gerjeszti egész Dánia és Németországban súlynemzt,hogy ő fels kormánya s talán más európai hatalmak is késztetve érezhetendik magukat, arról véleményt adni. Ward lipcsei főconsul 1857. május hóban a kormány megbizásából beadott egy jelentést, melynek czélja volt, hogy ez ügy bizalmas után fontolóra vétethessék, s épen azért az ily bizalmas jelentést nem lehet közzétenni; az azonban közöltetett a dán kormánynyal, de több levelezés nem is folytathatott vele. A német lapokban közlött okmányok nem közöltettek teljesen, s tudtára elég alapos ok volt ezen visszatartózkodásra. A„Herald“ is hoz egy czikket hoz a herczegségek ügyéről; ezúttal egészen más hangon szól mint februárban. A német szövetséget mérsékletre és türelemre inti. Francziország, Pár is ápr. 28. A választási harc legélénkebb volt a hatodik választókerületben, hol a választástól tartózkodás is legkisebb mértékben foglalt helyet. Az alkotmányellenes és ezért megsemmisített választói cédulák közt állítólag volt mintegy harmincz negyven, melyeken Bernard Simon neve állt. Egészben jó hatást tettek a választások a kormány barátjaira. A közönség hangulata Bernard fölmentetése folytán lényegesen befolyt a kormány győzelmére. — Ma ment végbe a külügyministériumban gróf Walewski elnöklete alatt az ázsiai török határszabályozásra vonatkozó okmányok kicserélése, s pedig azon hatalmak összes képviselőinek jelenlétében, melyek a párisi szerződést aláírták. — L.Cowley Londonból ismét visszatért. — Ismét hire jár, hogy Espinasse tbkr leteszi a belügyministerséget. A franczia lapok folyvást közölnek londoni leveleket, melyek a menekültek ellen erős kifakadásokat tartalmaznak s azt igyekeznek bebizonyítani, hogy Bernard fölmentetése valódi botrányt idézett elő Londonban, így a Payse egy levele szerint „az angol fővárosban igen komoly reactio támadt a menekültek pártja ellen, s eszes férfiak belátják, hogy ez emberek az angol alkotmány szabadelvűségét felhasználták arra, hogy egy ismeretlen elemet vigyenek be az országba, mely közeljövőben a nemzetre nézve veszélyes lehet. Ez a titkos társulatok eleme, melynek szervezete mindennap szaporodik , s melyek a társalom legalsóbb osztályaiban a legártalmasb sociális tanokat terjesztik. A rend emberei ismerik a dolgok e helyzetet, s ők a legerélyesb hívei a franczia szövetségnek.“ Németország, Berlin, april 28. A több oldalról kifejezett kétség daczára is tartja magát azon hír, hogy Victoria királynő látogatása Berlinben még a nyár folytán, valószínűleg késő nyárban fog bekövetkezni. •Spanyolország, Madrid apr. 27. A pénz-ügyminister tegnap egy törvényjavaslatot terjesztett a cortesgyülés elé, melynélfogva a még el nem adott javak a clerusnak vissza fognának adatni. Törökország: Trebinjében e peretben egy neme a congressusnak tartatik s annak tárgyát a Montenegro elleni rendszabályok képezik. Az orosz és franczia ügynökök állitólag Montenegro fejedelmének javára járnak közben. Távirati tudósítások. London, apri 30. Az alsóház tegnap éji ülésében Divett egy oly módosítványt jelentett be, miszerint az indiai törvénykezés megváloztatása, Derby kormán,,^ alab mint , szerűtlen, abban hagyatnék. — ^D 0 0 D e r katholikusellenes Maynooth-féle va et vettetett. — A felsőházban Avragiffisti azt állítá, hogy Angolországnak Száraidjával együtt, Nápólytól a „Cagliari“ kiadatását véli követelni, miután a koronai jogászok annak elitéltetését törvénytelenné nyilvánítók. —Malmesbury lord azt válaszolómikép az elvétetés kérdése még nincs eldöntve. Angolország Erskine hibája által egyáltalában nem tekintheti magát kötelezettnek. Ő fájlalja, hogy egy piemonti minister Szardiniának Angolország általicserbenhagyatásáról beszél. Angolország semmit sem ígért, hanem Piemontnak csupán jó szolgálatait ajánlá fel, Nápoly rábeszélése végett , mivel Szardinia részérőlt gyors hadüzenettől,és ennek következtében általános európai bonyodalmaktól félt. Az összes kormányok ugyanily szellemben működnek Derby lord hozzáteve, mikép Francziaország barátságos viszonyban áll Angolországgal. Páris, april 30. A „Moniteur“ megcáfolja a pénzügyminister lelépéséről a híreket. Turinból jelentik, hogy a De fore star törvény 110 szavazattal 42 ellen elfogadtatott. A Crédit-mobilier részvényeseinek tegnapi közgyűlése elhatározó, hogy az 1857. évre nem fog osztalék fizettetni. — Az „Indép. beige“ egy hónapra Francziaországban letiltatott. — Lyonban az üzletviszonyok kissé javultak. Frankfurt, april 30. A tegnapi „Frankf. Journal“ egy Bernből, csütörtökről kelt táviratot közlött, mely szerint a szövetségtanács, az elnök elhatározása által egyenlően megoszlott szavazatoknál, a franczia consuli ügynökök fölvételét határozta el. Stampflinek a szövetséggyűlés tüsténti összehivatása iránti indítványa elvettetett. — A Holstein-ügyi bizottmány a szövetséggyűlés tegnapi ülésében jelentést tett; a szavazás három hét múlva fog történni. Turin, april 29. Hirszerint az a 1essandriai nemzetőrség legközelebb szét fog oszlattatok — 30. A Deforesta-törvénynek (fölebb Parison át jelentett) elfogadtatása alkalmával, a baloldal miódósítványai elvéttettek ; az esküdtszékre vonatkozó módosítások iránti 3-ik czikk elfogadtatott. — Egy franczia társulat, az asti-vercelli-i vasút építése tárgyában , szerződést kötött az érdeklett helységek képviselőivel. Velencze, april 30. A Canal granden átvezető vasrostélyhíd, a vasúti állomás közelében, tegnap adatott át a közlekedésnek. Triest, april 30. Mosztárból ide érkez szett tudósítások szerint, 1.hi 9l-ia Zargvizánál a basibozukok összeütköztek a Undokkal, s az ezekkel egyesült montenegróiakkal. — Konstantinápolyból érkezett tudósítások szerint Mehemed-bey Circassiából oda érkezett; elitéltetése valósult. Alexandria, april 26.(Hivatalos indiai posta). Sir Colin Campbell hadteste 24-én Bareilly, s egy osztály Azimghur felé nyomult.— Rose tábornok ápril 2-án elfoglalta Shanzit; a fölmentő seregből 1,500, s a futó helyőrségből 3000 ember öletett meg. Egy angol osztály Azimghurban megsemmisíttetett. — Benaresz környékén nyugtalanság mutatkozott. — Az éjszaki tartományok ellenállás nélkül lefegyvereztettek. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemzeti színpadon: „Portréi néma“ Opera 5 felv. A pestinémet színpadon: „Martha.“ Oper in 4 Ausz. lég azon tartalma 0—10. reg. 66. 5. est. 10 ó. 5. Megérkeztek. Ápr.30. Gr. Eszterházy An- L földb. Bécsitől. B. Bornemisza János földbicsből. B. M e s z n i 1 Victor földb. Bicéből. Di e■ich Rudolf a cs. k. legfőbb törvényszék titkára lesből. Máj. 1. B. Luzsénszky Károly cs. k. kamaszoorról. Bárczay Gyula földb. Barczáról.áhory Gábor helyettes superintended N. Kö-Dunavizállás máj. 1. estve : 8/ 8/ 0,,/0 fölött. Felelős szerkesztő : NÁDASKAY LAJOS. Bécsi börze. máj. 1.apr. 30. Nemzeti kölcsön % • , 841'16 841/4 Metallique ®/o • S’ 815le 815/g Magyar földteherment. köt. 80Vr 81% Államkötelezvény 5a/0 • — ml •, 303 „ 1839. 1«tituss FiUl 129% „ 1854. 4%., 108% 10.9 London ■ • - n• • nrq 10.17 10. 17 Cs. k. arany . . . Vs 107% Meteorológiai észleletek Budán. April 28. o a I 1 tó r. I sd M “ Pn wJ Uh a.r.i 331.sa ó.d. 331.30 >ó.e. 332.j +15.51 5|EN. í 13—i-IS** f 1-93 26aü E. 1 —' : 2 73I521—■ (j RT j 2.43I48—---— j “