Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)
1858-05-04 / 101. szám
Pest, Kedd 101. MÁJU4.1858. Szerkesitili iroda : Egyetemitcza.leölt, a 2-ik emeleten. Kiadó hivatali van Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földiárul. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig(14 kr)számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcaa 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.— Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesíttve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ april—juntus negyed évi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhordással . • • . i ^ 4 ft Postán naponkinti szétküldéssel 5 ft TARTALOM.:’ Hivatalos rész. Nem hivatalos rész. — Politikai napiszemle. — Uj pénzünk. —j Ugyanerröl az 1 „Oest. Corr.B —i’ 1 • Levelezések. Békés (Gazdasági fiókegyesületet kellene alakítani), Temesvár (Egyesületi mozgalmak) Békés (Körös-Tarcsa állattenyésztése.) Napihírek és események. Nemzeti színház. [Tárgyalási terem. (A bankjegyhamisítók elleni végtárgyalás VI.) Külföld, Anglia. (Panshawe aladmirál a földközi hajóhad parancsnokává neveztetett. Malmesbury nyilatkozata a Cagliari Ügyében.) Járaneziaország. A hadügyminiszer jelentése a legújabb ujonczállitást illetőleg.Proudhon perbefogatása.Vegyesek.)Németország.(A szö vagyülés bizottmányának jelentése a dán német virályügyben. A hatalmasságoknak ez ügybe avatkozása.) — Törökország (Fuad pasa missiója. Mehemed bey. Etnem pasa tevékenységének befejezte s az uj szerb miniszerekenek kezdete. Alexandriai menekült-kravall.). Távirati tudósítások. — Színházi ■ előadások. *■ Börze. — Duna vzállás. Táróra. (Vasárnapi levelek Bécsből). HIVATALOS RÉSZ.... Öcs. k. Apostoli Felsége megengedni méltóztatott, hogy Strnt£rnö Dénes a vaspályaépítések központi igazgatóságának mérnök segéde a spanyol, kir. kath. Izabellarend kiskeresztjét elfogadhassa és viselhesse. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. ápril 22-ki legfelsőbb határozata által bánó Vécsey József sorhajóhadnagynak a hajóhadnál legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott, hogy a neki adott görög k. megváltórend kiskeresztjét elfogadhassa és viselhesse. ▲ kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministeriumnak 1858. márt. 14-én kelt rendelete, kiható Magyarországra s a Szerbvajdaságra a Temesi bánsággal együtt, melylyel a Tiszára nézve egy gát-rendtartás bocsáttatik ki. Grát-rendtartás a Tiszára nézve. (Folytatás.) Árvizek alkalmávali eljárás. 14. §. Az építészeti egyletek kötelesek intézkedni az iránt, hogy alkalmazottjaik által, mind azon esetben, midőn a víz tartós esőzések, felhőszakadások vagy jégzajlások folytán a vízmérőn az „emelkedő viz” pontot elérte, mind pedig akkor is, ha a víz az „árvíz“ pontig nőtt, az illető politikai hatóságoknak s a szakasz építő hivatalának tüstént jelentések tétessenek. Ha a víz az „emelkedő víz“ pontot eléri, az egyletek s alkalmazottjaik kötelesek minden előintézkedéseket megtenni s készen állani, hogy a valóságos árvizek minden módon meggátoltassanak. Ha a víz a vízmérőn az „árvíz“ pontot eléri, úgy az előkészített rendszabályok foganatosítandók. 15. §: Ha a politikai hatóságok küldöttjei a helyszínén megjelennek, mindenki köteles magát az ő rendelkezésük alá adni, a intézkedéseiknek engedelmeskedni. Hol a politikai hatóságok küldöttjei jelen nincsenek, a szakasz építészeti hivatalának egy hivatalnoka, vagy annak megérkezése előtt az egyleti mérnök, vagy különben az egylet által kirendelt közlöny vezérli a biztosítási rendszabályokat a gátak s a hozzájuk tartozó tárgyak tekintetében. 16. §. Mihelyest a víz az „emelkedő víz“ pontot eléri, a gátfölvigyázó az egylet mérnökének vagy különbeni kirendeltjének jelentést tesz. Ez arról az egyleti választmányt értesíti, az illető gátfölvigyázók kíséretében, a reá bízott egész gátvonalt s az abban létező árokzsilipeket bejárja, az anyagszer-, szerszám és eszközökben készleteket megvizsgálja, a gátfölvigyázók mellé kellő magatartási szabályok kijelölésével a körülmények szerint szükséges számú segéderőket rendel, a távollevő vagy beteg gátfölvigyázók helyére más alkalmas egyéneket állít,s kijelöli azon helyeket, a melyekre a gáton nem lakó gátfölvigyázók és segédőrök számára szükségbeli gunyhók állitandók. A gátvonal bejárása után a leletről s a tett intézkedésekről az egyleti választmánynak jelentést tesz. 17. §. Az egylet mérnöke vagy különbeni kirendeltje oly helyen tartózkodik, a melyről a biztossági intézkedések a leggyorsabban és legbiztosabban megtétethetnek,s tartózkodása helyéről a gátfölvigyázókat, az egyleti választmányt s az illető községek elöljáróit értesíti. Ő köteles 24 óránként az egyleti választmánynak jelentést tenni. 18. § Az illető községekben, valamint az egyleti választmány székhelyén egy egyén rendeltetik ki, aki éjjel nappal a beérkező jelentéseket s a politikai és építészeti hatóság vagy az építészeti egyletek alkalmazottjai által a 4. §. alapján tett követeléseket átveszi s tüstént a körülmények szerint szükséges intézkedéseket megteszi. 19. §. Azon mértékben, amelyben a víz az „emelkedő víz“ ponton túl nő, a segédőrök száma, kiknek választása sürgetős esetekben a gázfelvigyázót illeti, szaporíttatik, s a híradások közlésének gyorsítása végett az építészeti egyletek alkalmazottjai számára fölállított ideiglenes tartózkodási gunyhóknál kellő számú lovas egyének tartandók készen. Ezen gunyhók mellett, hogy ismerhetővé tétessenek, éjjel, a gátak tetején elegendőleg fölülemelkedő két nagy lámpás állittatik föl. 20. §. A gátak a gátfölvigyázó vezérlete alatt álló segédőrök által éjjel nappal őrszemmel tartandók. E végre kötelesek a segédőrök kettesével, mindegyik egy lapáttal és kapával s éjjel egy lámpással is ellátva, a gázművet bejárni s megvizsgálni, és az észrevett fogyatkozásokat és rongálásokat, átalában mindazt, ami ártalmas lehetne, a gátfölvigyázónak jelenteni. 21. §. A gátfölvigyázó tartozik, mihelyest ezen jelentés hozzá érkezik, ezt az egylet mérnökének vagy különbeni kirendeltjének jelenteni, egyszersmind pedig a szükséges védintézkedéseket megtenni s a rendelkezése alatti segédeszközöket tüstént kellőleg alkalmazni. (Vége következik.) NEMHIVatalos rész. Pest, május 3. (Politikai napi szemle.) Ha valaki azt mondja : a ftt zö ld s a másik azt mondja rá: nincs igazad, a fü nöm e vitán minden okos ember csak nevethet; pedig épen ilyen vitát folytatnak most a lapok , midőn az egyik azt mondja : báró Prokesch Párisba fog menni, a másik meg azt mondja rá : nincs igazad , báró Prokesch nem veend részt a conferentiában. Pedig ez is igaz, amaz is: a conferentiát egyedül a párisi szerződést aláírt két hatalmasságnak rendes párisi követei képezendik, hanem Páriában nem igen lehetett a keleti állapotokat tanulmányozniok, s a vita részletekre is térhetvén át, szükséges, hogy a követek oldala mellett oly férfiak álljanak, kik a kelet viszonyait tapasztalásból ismerik, így Francziaország részéről Thonvenel és Talleyrand, Anglia részéről Bulwer, Oroszország részéről Basili, Austria részéről pedig ennek legjelesebb „orientalistája“ Prokesch báró lesz jelen, nem magán a conferentián ugyan , hanem a franczia fővárosban, hogy e szakismerők a követekkel közvetlen érintkezésben maradjanak. A „Nord“ nagyon sajnálja, hogy a conferentia csak (általunk már említett) három kérdéssel akar foglalkozni, és Perim ügyét, a suezi csatornát sat. érintetlenül hagyni. Pedig e három kérdés elintézése is elég bajos lesz. Francziaország a veszett fejszének nyele után kapkod, s miután az uniót tettleg létre nem hozhatja, legalább ennek nevét akarja fitogtatni, „egyesült moldva-oláh tartomány“ nevet indítványozván a két fejedelemség számára, már ezen indítvány is konok ellenállásra talál, még inkább pedig azon terv, hogy a két diván együtt — egyszer egyik, másszor megint a másik fővárosban — ülésezzen. A dunahajózási szerződésre vonatkozó nehézségekről már szóltunk , ámbár remény van, hogy az ebbeli véleménykülönbség talán még a conferentia kezdete előtt ki lesz egyenlíthető. Mindazáltal nem tehetünk róla, hanem előttünk úgy rémlik, mintha Francziaország nem minden utógondolat nélkül fogna e conferentiához s mintha az Angliával jó egyetértést is egyedül amiatt törekednek fönntartani, hogy e hatalom az adott perezben Francziaország elleneinek részére ne álljon. Az inspirált párisi tollak természetesen egészen máskép rajzolják a kölcsönös viszonyt; szerintük a malakoffi herczeg nem minden aggodalom nélkül ment Londonba , de most teljesen meg van nyugtatva , s lassan-lassan hozzászokik a szigetország „sajátszerűségedhez. Néha néha bizony furcsán érezheti magát a heves katona. A minap a brit múzeumot látogatván meg, egyszerre szemközt találta magát egy emberrel, és mereven nézett rá. A herczeg azt kérdé kísérőjétől : ismeri-e ezt az embert ? „Oni, c’est le célèbre docteur Simon Bernard“, válaszolt amaz. Képzelhetni, hogy a tábornagy is nem csekély érdekkel nézett most ezen váratlan vis-á-vis szeme közé. Ily találkozás valóban csak Angliában lehetséges, — gondolható Pelissier. De ha igaz is, hogy a tábornagy iránt Angliában, főleg a mostani ministerek nagy nyájassággal viseltetnek, mégis nem egészen indokolatlannak tartjuk azon kérdést : meddig fog e ministerek létele tartani ? A kormány három fontos kérdésbe belekapott s mind a háromban kudarczot vallott. Első volt az összeesküvési bill s a Bernardféle per; mind a kettőt el kellett ejteni; amaz palmeratoni örökség volt ugyan, de ímert a mostani kormány iose fecit. Második volt a Cagliari ügy; először Nápoly mellett nyilatkoztak s nemcsak Clarendon politikáját, hanem még saját brini követőket is defavonálták ; aztán a közvéleménynek engedve, Nápolyt szorítani kezdték, de csak a két angol fogoly érdekében ; míg utóbb Szardiniának is „felajánlották jó szolgálataikat“ , de anyagi gyámolításról mit sem akarnak tudni, ki tudja, mennyire hozza őket majd Kinglake indítványa?! Harmadik az indiai bill; Palmerston bilijét elvetették s újat terjesztettek elő; az ellenzék azt mondta: e bili nem kell, hozzunk inkább egyes határozatokat s hagyjuk egyelőre a formaszerű bilit! A ministerium igent bicczentett s határozatokat indítványzott. Mielőtt e határozatokat tárgyaljuk — monda ismét az ellenzék — nyilatkoztassátok először, hogy a biliről lemondtok. Ezt is megtették. Most meg épen nem kellenek a ti határozataitok, íme az enyéim! Kiált a Russel sigya ministerium lépésről lépésre vissza lön szorítva az ellenzék által. Ehhez járult aztán még a zsidók ügye, melyet Russel szőnyegre hozott; a felsőház azonban becsapta az ajtót a zsidók orra elől s az ellenzék most azt mondja, hogy ezen eredmény miatt nem csupán a lordokat, hanem a ministereket kell vádolni, mert ezek nem kívánják a zsidóbill elfogadtatását. Ha a dolog másként van, mutassátok meg, tegyétek a zsidóbilit kabinetkérdéssé! Így rivalganak most a miniszerekre, úgy hogy szegények egyik ijedségből ,a másikba esnek. Ezen eviczkélés egy ideig mulattathatja a parlamentet, hanem tréfának a dolog nagyon is komoly. Nagybritannia az oroszlánt, nem pedig a csörgősipkát hordja czimerében; maholnap megunhatnák a bolondozást, az oroszlán sörényét rázhatná s a világ egyik szép reggel csodálkozva azt kérdené: torykabinet — nbies ?! 10. nj félkrajezár = '/1 pkr *) B) Régi pénz: 1. koronatallér = 2 frt 80 kr nj pénz2. félkoronatallér = 1 ft 12 kr n. p. ; 3. negyedkoronatallér =£ 55 nj krajezár; 4. két (pengő) frtor= 2 ft 10 kr nj pénz; 5. egy (pengő) frtos = 1 ft 5 kr nj pénz; 6. a régi veretű, alakra nézve nagyobb huszas = 34 nj kr; 7. újabb veretű, kisebb huszas = 36 nj kr; 8. ezüst tizes = 17 nj kr ; 9. ezüst ötös = 8% nj kr; 10. ezüstgaras = 5 nj kr. Van azonkívül 1848—9 óta ezüst váltópénz. i. 11. ezüsthatos& 10 nj krajezár. Aztán réz váltópénz : 12. két krajezár = 3 nj kr; 13. pengőkrajezár == 1/2 nj kr; 14. fél pengekrajezár 8=1 1 uj kr. (Ezen arány, miként mondták, csak 9 forintig terjedő apró fizetésekre nézve áll.) Az eddig forgalomban levő bankjegyek értéke : 1. ezerforintos = 1050 uj forint; 2. százforintos 105 nj frt; 3. ötvenforintos = 52 nj frt és 50 uj kr; 4. tízforintos = 10 nj frt 50 nj kr; 5. ötforintos ±= 6 nj frt 25 nj kr; 6. két forintos == 3 nj forint 10 uj kr ; 7. egyforintos == 1 nj forint 6 uj kr; Magyarországban Ütött még a váltópénz (Wiener-Währung, Scheingeld) is divatozván, ennek értékét is ide igtatjuk: 100 váltóforint t( 42 nj forint 60 „ = 21 nj frt'; lö ) „ i =4= 4 uj frt 20 uj kr. 1 „ i ^ 42 uj kr ; i 6 váltókrajciár == 4 us uj kr; (az Vs mint ki nem fizethető, elmaradhat.) 3 váltókrajciár == 2 uj kr. T Ezen arányszámok szerint bármily reduetio is könnyen végrehajtható. A pengő és nj pénz közti reductió azonban még egyszerűbb módon történhetik: a) ha nj forintot régire (pengőre) akarunk átszámítani, minden forinttól egy garast elveszünk péld. 60 pengőforintot új forintra akarván átszámítani, 60 garast azaz 3 forintot elveszünk, marad 57 pengőforint, tehát 60 nj forint , 57 pengőforint ; b) régi pengőforintoknál minden forinthoz egy garast hozzá adunk s megvan az nj forintok száma; péld. 100 pengőforinthoz 400 gurut (=5 ft) hozzáadván, lesz 105 ft v igy 100 pírt == 105 nj forint; c) pengőkrajezárokhoz(apró összegeknél, mert nagyobbakat nem szabad krajczárokban fizetni) azoknak felét hozzá adjuk s megvan az nj krajezárok száma; péld. 8 pengőkrajezár = 8 —1— 4 = 12 nj kr; d) az nj krajezárok számát kettőztetjük s aztán harmadrészét veszszük, s megvan a pengőkrajezárok száma; péld. 6 nj kr = kétszer 6 kr ’V3=4 pkr. elosztva 3=mal A m. kormányezen egyszerű arányokat az apró forgalom könnyebbségére fogadta el, mert igy apró fizetéseknél a hiba alig érezhető; a nagyobb pénznemeknél az arány már szabatosabb, azonkívül e kis hibák is csak addig tariljulak elő, míg az új pénz mellett a régi is forog; ennek eltűntével pedig természetesen a különbségnek is el kell tűnnie. Az „Oster. Corr.“ben, szintén az új pénzlábra vonatkozólag a következő magyarázatot olvassák : „A birodalmi törvénylapnak ma (máj. 1-jén) megjelent XVI. darabjában községeit, 1858 ápr. 27-től kelt legmagasb nyiltparancstop elveket állapítja meg, melyek , szerint az1357 sept. 1-től kelt császári nyiltparancs következtében a pénzforgalom viszonyai s az ij „austriai pénzérték“ behozatala szabályoztatnak, mely utóbbi 1653 nov. 1 -től fogva az összes birodalomnak kizárólagos törvényes országos pénzértéke leend. Az új pénzérték s az eddigi pénzértékek közti mérv, az állam s magánszemélyek minden viszonyait illetőleg, ezen arány alapján állapíttatik meg : 100 100 pengőforintért, 42 100 héoki pénzértéke forintért, 35 100 lira austriacáért. *) Ezen apró pénznemeknél az érték, kiegyenlítése nem szabatos; épen azért csak egy negyed forint erejéig szabad ezen aprópénzt a fennebbi érték szerint fizetésre használni; egynegyed frton túl az 1—5 alatti tiszta ezüstpénzzel kell fizetni. Új pénzünk. Ámbár az új pénzláb behozatalára vonatkozó törvények elég világosak és határozottak, e törvények mégis oly terjedelmesek, azonkívül egyik és másik megjelenését oly hosszú időköz választja el egymástól, hogy olvasóink elismerését véljük kiérdemelni, ha ezen egész törvénysorból itt átnézetesen egybeállítjuk azt, amit a gyakorlati életben múlhatlanul tudnunk szükséges, egyszersmind néhány ujjmutatáist adván egyik pénznemnek a másikra való átszámítására. Mig a m. kormány a régi pénzdarabokat a forgalomból ki nem vonja, ezek az 1858 nov. 1. forgalomba hozandó újak mellett fognak keringeni, lesz tehát új pénz és régi pénz (austriai és conventiós pénzláb.) A régi forint hatvan (pengő), az új száz (új) krajcrárra osztozik. Lesz tehát: A) Uj pénz: 1. kettős tallér = 2 frt 51 kr pp. — 3 frt nj' pénz; ' $. egy fillér = 1 frt 25 '/a kr pp. == 1 frt 50 kr uj pénz; 3. uj kettős frt — 1 frt 54 kr. pp. — 200 uj krajezár. 4. uj forint = 57 kr pp. = 100 nj kr. 5. uj negyedforint = 14% kr pp. = 25 uj kr. Ezek az uj ezüstpénzek (Silbermünzen). Lesz azonkívül új ezüst váltópénz (Silberscheidemünze.) 6. uj tiz krajezáros = 6 pengekr. = 10 uj kr. 7. uj öt kros = 3 pkr — 5 nj kr. Aztán lesz réz váltópénz (Kupf.scheidm.) 8. nj háromkros = 2 pkr. = 3. nj kr. 9. nj krajezár = 3/1 phr.