Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)
1858-05-16 / 111. szám
Pest, Szombat 8zerkmefti iroda: Egyetemutcza első sz. a. 2-ik’emeleten. Kiadóhivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HIRLIP. Megjelenik a lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre 6 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig(14 kr* számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utó*1 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó postaeljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. TARTALOM:. Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. Főherczeg Főkormányzó Ur ő császári Fernsége körútja.. — Politikai napiszemle. ^ A régi műemlékek képentartása ügyében kelt minist. határozat. Levelezések. Debreczen (Takarékpénztár.) Nagy-Becskerek (Bégacsatorna Folyt.) Napihirek és események.Austriai szarvasmarhafajok rajzai. Felhivás az érmelléki borkiállításra. — Tárgyalási terem. , (A bankjegyhamisítók elleni végtárgyalás XIV.) 1'0j föd . Anglia. (L. Ellemborough lemondása a felsőházban bejelentve.)Francziaország. (A „Moniteur“ czikke Montenegrót, illetőleg.) . Távirati tudósítások. Szinházi előadások. — Börze. Meteorologiai észleletek.— Dunavizállás. HIVATALOS RÉSZ. A kereskedelmi ministerium Fuchs Rudolfnak a budai kereskedelmi, s iparkamra elnökévé megválasztatását, s Perger Ignácznak ugyanannak alelnökivé ujramegválasztatását megerősítette. Változások a cs. k. hadseregben. Előléptettek: A tüzérségnél : Immertreui Kretzer József alezredes, vártüzérségi igazgató Mainzban, ezredessé ezen alkalmazásban. Krippl Ferencz alezredes a 8 sz. Branttem tüzérezrednél ezredessé és parancsnokká a 10 sz. észtől főlig. Miksa tüzérezrednél; ezredesekké a következő őrnagyok : * nemes reichsheini Rohm János vártüzérségi igazgató Ulmban; Prischka Lajos a hadseregi főparancsnokságnál, és Lindekh József a tüzérségi bizottmánynál, mindnyájan jelen alkalmazásukban meghagyatván; — továbbá Schlag Vilmos az 5 sz. b. Stertnik tüzérezredtől, a 8 sz. Branttem tüzérezredhez ; őrnagyokká a következő első oszt. századosok: nemes rend S 0 k a 11 Vincze a 8 sz. Branttem tüzérezredtől, a 12 sz. b. Vernier tüzérezredhez; werthenfeldi és engelheimi Thim János az ö cs. k. Apostoli Felsége nevét viselő 1 sz. tüzérezredtől a a 6 sz. Vilmos főhg tüzérezredhez; kapellenfeldi lovag L e i d 1 Henrik a 10 sz. észtei Miksa főhg tüzérezredtől az 5 sz. k. Stwrtnik tüzérezredhez, és lovag H a b 1 Ferencz a 9 sz. Pittinger lovag tüzérezredhez. A bécsi cs. k. udvari és államnyomdában a birodalmi törvénylap XV darabja kiadatott és szétküldetett. Tartalma: 55 sz. Császári nyiltparancs 1858. márt. 27-éről, hatályos Dalmatia koronaországra, mely által ezen koronaországban az 1852. dec. 3-ki nyiltparancs által kibocsátott erdőtörvény behozatik s 1858. nov. 1-jétől kezdve hatályba léptetik. 56. sz. Kibocsátványa a legfőbb rendőrhatóságnak 1858. apr. 7-ről, mely által az ellenőri hatóságoknak végleg jóváhagyott intézménye Galicziában közzététetik. 57. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak 1858. ápr. 14-től — hatályos az általános vámterületbe foglalt, Törökországgal határos koronaországokra — a tűzifa s közönséges müfa szárazi szállításának a török határ hosszában a vizi szállítással a vámkiszabásra nézvei egyenlősittetését illetőleg. 58. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak 1858. ápr. 15-ről, újon kinevezett pénzügyőrségi biztosok házasságkötéseinek korlátozását illetőleg. 59 sz. Körrendelete a hadseregi főparancsnokságnak 1858. april 19-ről, mely által az 1858. april 15-ki legfelsőbb határozat folytán azon határozmányok megállapittatnak, melyek szerint jövőben a kát. házassági biztosítékoknak fekvő javakra fektetése Magyar, Horvát, Tótország a Szerbvajdaság és Temesibánságban megtörténhetik. 60. sz. Kibocsátványa az igazságügyministeriumnak 1858. ápr. 23-tól — hatályos az összes koronaországokra, kivéve a határőrvidéket — mely által azon legmagabb rendelet közzététetik, melynél fogva oly jogügyekben, melyekben az orsz. főtörvényszék elnöke személyesen érdekelve van, az ellenfél kérelmére,a legfőbb törvényszék által egy más orsz. törvényszék küldendő ki. 61. sz. Rendelete a belügyministeriumnak 1858. apr. 24-ről —hatályos az összes koronaországokra, kivéve a határőrvidéket — a cs. k. birodalmi sas vagy országezimer jogositatlan használatát illetőleg. 02. sz. Rendelete az igazságügyministeriumnak 1868. ápril 26-től — hatályos az összes koronaorrszágokra, kivéve a kát. határőrvidéket, mely által azon eljárás szabályoztatik, mely a törvénysz. hivatalnokok által fölveendő váltóóvásoknál az azért járó illetékek kiszámítását vagy följegyzését illetőleg magán az óváson követendő, NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, május 15. FőherczegFőkormányzó Ura császári Fenségének még jelenleg is folyvást tartó szemleútja tárgyában folytatólag arról értesülünk, hogy Ő cs. Fensége f. hó 9-én Szathmárról Nagy- Bánya felé utaztában Sárközön özvegy Vécsey bárónő ő excját látogatással tisztelé meg; annak kastélyában egy ideig mulatni s villás reggelit elkölteni méltóztatott, mire a magas utazás folytában Szinyér-Várallyán a szolgabirói hivatal s a városház megszemlélése,- továbbá 3 óra felé Nagy-Bányán a magas megérkezés, ott a jelenvolt hatóságok bemutatása, valamint a bányászati-, erdészeti- s jószág igazgatóság megszemlélése ment végbe. Másnap reggel a császári Fensége a közel eső fernesee-i erdős huta-hivatalt, minden egyes részeiben kegyelmesen megszemlélte. Nagy-Bányára visszatérve meglátogatta a szolgabirói hivatalt , a csendőrségi laktanyát, s a városházat, továbbá a gymnasiumban több tárgyakból rövid vizsgálatokat eszközöltetett, s végre a polgári kórházat látogatá meg. Ezen napon Ő cs. Fensége Lisszón át Erdődre érkezett, s ott megszemlélte a szolgabirói hivatalt. 11 én a Főherczeg ur Király-Daróczon, Tasnádon , Margitán s Székelyhidon át, Diószegre érkezett, hol Zichy Ferencz gróf ő excja kastélyában volt az éji szállás . O cs. Fensége itt s Margitán is a szolgabirói hivataloknál az ügyvezetés iránt magának beható meggyőződést szerezni, valamint a fogházakat meglátogatni méltóztatott. Ez utóbbi helységben 0 császári Fensége a mölki apátság administrátorával ebédelt. 12-n délelőtti 10 óra felé Főkormányzó Ur 0 császári Fensége Nagy-Váradra érkezett,s Szaniszló püspök úr palotájában szállott meg. Ő cs. Fenségét a két püspök ő exoláik, s Alemann báró cs. k. altábornagy úr, továbbá a különböző hatóságok főnökei várták, erre ő csász. Fensége bemutatásokat fogadott el, andientiákat adott, többféle szolgálati ügyeket tárgyat, s még asztal előtt a magas papság tisztelgését méltóztatott elfogadni; 5 órakor ő cs. Fenségen helyőrséget, a „Mazzuchelli“, s a „József Főherczeg“ gyalog ezredeknek egyegy zászlóalját, továbbá a „Clamm gróf“ dzsidás ezrednek egy osztályát kiállíttató s azzal hadgyakorlatokat létetett , mely alkalommal a gyalogság több tüzelési hadmozdulatokat eszközlött, mi esti 7 óráig tartott. Csütörtökön reggel a császári Fensége újólag andientiákat méltóztatott adni, s a székestemplomban jelen volt a püspök úr által tartott misén ; az isteni tisztelet után a magas személynél a különböző hatóságok hivatalnokainak további bemutatásai történtek, mire Ő cs. Fensége, a nap további folytában kizárólag szolgálati ügyekkel foglalkozott,estve pedig Zichy grófnő e méltóságát a helytartósági osztály alelnökének nejét magas látogatással tisztelé meg. A Nagy-Váradon magas jelenlét alkalmából, Szaniszló püspök úrnál mindkét napon nagy ebéd volt. 14-én reggel a magas utazás Belényesen át a hegység felé tovább folytattatott, mindez már pénteken meg van rendelve, s teljesen vesztve volna, ha Derby, Disraeli stb. szombaton már nem lennének ministerek s igy lakomát sem adhatnának. Kiváncsiak vagyunk tehát, miként fognak a toryk e nehézségek fölött győzelmeskedni ?! Alkalmasint úgy , hogy — megveretésük esetén is — szombaton még hivatalban maradnak, s lemondásukat csak vasárnap adják be. Szomorú dolog lehet, ha egy ministérium már élő testtel kénytelen kimúlása órájára gondolni! Azonban nem lehetetlen, hogy Cardwell — Ellenborough leköszönése következtében — indítványát visszavonja, s ekkor a kés, mely már is a kabinet torkán áll, néhány napra talán visszavándorol a hüvelybe. Azt mondjuk néhány napra talán visszavándorol a hüvelybe. Azt mondjuk néhány napra, mert hosszú életről többé nem lehet szó, az ellenzék megtámadásaihoz most a ministerium keblébeni egyenetlenkedés is járulván. Ellenborough lordot föláldozták, Disraeliről Derby azt mondta, hogy meggondolatlanul cselekedett, midőn a Ganninghoz intézett sürgönyt nyilvánosságra hozta, higy egyik a másik vállán akar felszállni s végre az lesz, hogy mindnyájan megbuknak ! A montenegróiak s törökök közti véres összeütközés, melyről tegnapi távirati sürgönyünk értesített, szomorú illustratiója a Moniteur czikkének. A montenegróiak voltak a megtámadók , ők rohantak a törökökre, kik Grahovo táján táboroztak. Grahovo, miként minden jó térképen láthatni , Montenegro határain kvül Hercegovinában fekszik, tehát oly földön, mely (ha már Montenegróra nézve kétség léteznék) minden kétség nélkül a porta souverainitása alatt áll; a montenegróiak tehát nyílt ellenségeskedésre keltek a török had ellen, nem védelmi , hanem megtámadó háborúban, nem montenegrói, hanem török földön. Ily esetre a Moniteur által felhozott,.mentségek egyátalában nem alkalmazhatók, s újakról kellene gondoskodni, ha Párisban a cernagorzák ezen legújabb tettét is védeni akarják. Törökország ezalatt új csapatokat küld Herzegovina és Montenegro felé, de egyelőre a már ottlevőknak megtiltó, Montenegro határán átlépni , várjon a fentebbi események után respectálják-e majd e tilalmat, nem tudjuk. A stambuli franczia diplomatia, mely Fuad pasát arra akarta indítani, hogy Bécs mellőzésével Marseillen át menjen Páriába, Montenegro ügyében is hátrálásra unszolja a portát, hanem „porta dansa est“ azaz a portánál mindeddig csak zárt fülekre talált. Majd meglátják, várjon a párisi conferentia mit hozand ez ügyben ? Napoleon herczeg alkalmasint kieszközlendi mindazt, amihez mint feltételhez az algíri alkirályság átvételét csatolta; a ministerium mellőzésével egyedül a császárral fog levelezni, egyedül ettől parancsot venni; úgy hiszszük, ha a herczeg még kétszer annyit kíván, ezt is teljesítik ; annyira szeretik őt — távol Párisiól! Pest, május 15. (Politikai napi szemle.) Jean Paul ismeretes geniális modorában rajzolja a haldoklónak érzelmeit, midőn körülötte, az örökösök nevetése, a vén asszonyok pityergése, az ügyvédek perlekedése, s itt ott egy egy őszinte barát zokogása hallatszik. Ilyen lehet körülbelül e perezben az angol ministerek érzülete , miután tapasztalt diagnotikusok már napok óta azt állítják, miszerint a kormány szombatnál tovább nem élhet. Caldwell bizalmatlansági szavazata t. i. pénteken éjjel jővén vita alá , az eldöntés szombaton reggel tudva lesz. Minthogy azonban épen szombatra esik a királyné születésének napja , a ministerek ez által igen kényes helyzetbe juthatnak, melyből csak éles elméjök különös megfeszítésével fognak kiszabadulhatni. A királynő születése napján t. i. a ministerek more consueto nagyszerű lakomákat rendeznek ; a pástétom, a pezsgő, néhány mázsa beessznek. — A régi műemlékek épentartása ügyében kelt minister! külön határozat. K—k. A történeti műemlékek fönntartására irányzott törekvés és a régi korból reánk szállott hagyományos ereklyék iránti kegyeletes érzület mindenesetre magasabb műveltség mellett tanúskodik s egyúttal számos a letűnt eseménydús múltnak hű őrei gyanánt fönnmaradt becses kincseket ment meg az enyészet és végpusztulás csapásaitól. Fölötte örvendetes tehát, hogy az újabb kor birodalmunkban is, mely e tekintetben oly igen gazdag, egy központi bizományt hozott létre, mely a régi műemlékek kipuhatolását és azok épen tartását tűzte ki serény működésének üdvös czéljául, az egyes koronaországokban megrendelt buzgó conservatorok, mint közlegei, segélyével gyakorolván ebbeli hasznos tevékenységét. De e nemes czél természetszerűleg kevesbbé közvetlen utón, kényszer által, mint a meggyőződésre ható erkölcsi közegek, oktatás, buzdítás s több efféle védek által érhető el, főleg hol olynemü emlékek fönntartásáról van szó, melyek egyes községek tulajdonát képezik. Ez értelemben nyilatkozik egy f. é. mart. 19 . kelt belügyministeri határozat is, melynek alapján az egyes községek tulajdonában levő régi építményi műemlékekre nézve, csak azon intézkedések követelhetők parancsolólag, melyek valamely fenyegető veszély elhárítására közbiztonsági tekintetből, szakértő vizsgálat nyomán, mulhatlanul szükségeseknek mutatkoznak. Vájjon a fenyegető veszélynek elhárítása az efféle községi tulajdont tevő építményi tár Május 16.1858. gyaknak többé kevesbbé költséges helyreállítása által eszközlendő-e, eziránt a hatóságok nem határozhatnak, hacsak a mondott tárgyak végképi lebontása és elmozdítása műtani vagy rendőri okoknál fogva elkerülhetlennek nem találtatnék. A régi, érdekes és tiszteletre méltó műemlékek fönntartására s telhetőképein kijavítására irányzott helyes s mindenesetre igazolható kivánalom tehát e minister rendelet szerint is csak önkénytes úton, felszólamlások, pénzgyűjtések, egyleti mozgalmak, önkénytes adakozások s magán vagy hatóságbeli serkentés által valósítható. Községeink józan gondolkodásában, s a közügyek iránt mindenkor tanúsított, jóra, nemesre kész hajlamukban bízunk , hogy nem fognak e fennebbi ministeri rendeletre támaszkodva a conservatorok méltányos figyelmeztetései s kívánalmai iránt közönyösek maradni, vagy épen az ebbeli hatósági intelmeknek ellenszegülni, tudván, hogy kényszer ellenük nem fog használtatni , mert épen csak az önkénytesség, a készséges önelhatározás az, mely hasonló cselekvőségnek, a valódi erény és kegyelet nemes jellemét adja. Debreczen, május 10. (Takarékpénztár.) Talán nem késett még meg közleményünk egészen. Azért közöljük a debreczeni takarékpénztárnak legközelebb múlt évi forgalmát, hogy e közlemény is az e lapokban már közlött 24 takarékpénztár kimutatását kiegészítni segítsen. Bevétel: 1) a megelőző 1856-ik évről maradt készpénz 635 ft 45 kr, 2) legközelebbi évi betételek és tőkésített kamatok 63,522 ft 50 kr, 3) előlegek kamatja 260 ft 47 kr, 4) kölcsönök kamatja 656 ft 6 kr, 5) leszámítolások 7,567 ft 11 kr, 6) beírási dijak 60 ft 1 kr, 7) késedelmi kamatok 44 ft 26 kr, 8) könyvecskedijak 12 ft 42 kr, 9) részvényátírási dijak 8 ft 30 kr, 10) letéti dijak 12 ft 40 kr, 11) arany beváltásból 7 ft, 12) visszafizetett előlegek 18,337 ft, 13) visszafizetett váltók 461,996 ft, 14) visszafizetett kölcsönök 1360 frt, összeg: 554,480 frt 58 krajczár. Kiadás : 1) betételek visszafizetésére 27,914 ft 3 kr, 2) betételek kamataira 531 ft 53 kr, 3) tőkésített kamatok 1,422 ft 19 kr, 4) részvénykamat 1852 től 1855-ig 256 ft, 5) váltók kamatvisszatérítése 40 ft 45 kr, 6) előlegezésekre 16,622 ft, 7) váltókra 504,816 ft, 8) jövedelmi adóra 173 ft 13 kr, 9) kezelési költség 272 ft 22 kr, 10) hivatalos fizetések 1,380 ft összeg: 553,428 ft 35 kr. Pénztári maradvány 1857. december 31-én 1052 ft 23 kr. Meglevő vagyon: 1) készpénz 1052 ft 23 kr, 2) kölcsönökben 12,028 ft 30 kr, 3) kölcsönök után hátralevő kamatokban 254 ft 57 kr, 4) előlegekben 3244 ft, 5) előlegek hátralevő kamataiban 34 ft 34 kr, 6) váltókban 106,546 ft, 7) értékes szelvényekben 191 ft 24 kr. Összeg: 123,351 ft 48 kr. Függő teher 1) részvényekért 30,000 ft, 2) betételekért 84,485 ft 24 kr, 3) betételek kamataiért 1606 ft 3 kr, 4) váltók előre fölvett kamatiért 580 ft 56 kr, 5) tartaléktőkéért 1200 ft 2 kr, 6) részvénykamatok fejében 1852-től 1856 ig 2366 ft, összeg 120,237 ft, 25 kr. Levonván a függő terhet a meglevő vagyonból a legközelebb lefolyt 1857-ik év tiszta jövedelme 3114 ft 23 krban mutatkozik. Nagybecskerek, máj. 10. (Bega csatorna. Folytatás.) A Bega csatorna javítás iránt előtérben levő három terv következő : első a régi terv, mely a csatornát Nagybecskerektől Aradácznak akarja a Tiszába vezetni ; második Nagybecskerektől Török-Becsének akarja azt vinni, hogy ott a más oldalról szintén oda áttétetni szándéklott Ferencz-csatorna torkolatjával egyenesen szemközt emöljék össze; harmadik szerint szintén Török-Becsénél volna ugyan a csatorna a Tiszába vezetendő, de nem Nagybecskerektől, hanem ezt alul hagyván el, Elektől kiindulva. Mindeneknél új csatorna-ásás szüksége forog fenn. Legkevesebb az Aradácz felé menőnél, csak mintegy 8600 folyó él. A Becskerektől és Elektől Új-Becséig menő igen egyenlő, mintegy 19—20000 folyó él, mégis talán a klekki valami 1000 öllel rövidebb. Legkevesebb költséget igényel az aradáczi csatorna, de ez által nem lehet egyebet elérni, minthogy a csatorna 11—12000 folyó öllel megrövidül s a Titteltől a csatornatorkolatáig való út is eltávolítva lesz: a folyampart egy cseppet sem lesz szilárdabb, s nagy kérdés, a zuhany elkerülése tekintetéből menynyire lehet a csatorna medrét a nélkül leejteni, hogy a Tisza víz fölnyomulásának veszedelmétől félnie ne kelljen, vagy költséges zsilipre ig !