Budapesti Hírlap, 1858. június (123-146. szám)
1858-06-01 / 123. szám
Pest, Redd Szerkesztői iroda: Egyetemutcsa*s6 sz# a* 2-ik emeleten. BUDAPESTI Kiadóhivatal van : Egyetem utasában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévére 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 8 kig számittatik. — Egyes szám 20 pkr. mondjuk — csak a területre vonatkozó engedmények iránt, suzerainitási joga nem lehetvén kétség vagy vita tárgya,amit egyébiránt Anglia sem kívánt, de kívánta Franczia és Oroszország sőt eleinte Poroszország is ; ez utóbbi azonban — miként a félhivatalos „Zeit“ legújabb czikkei mutatják — alkalmasint Anglia iránti előzékenységből e kívánattól elállt és szintén csak a határszabályzást sürgeti. Ennek következtében Franczia és Oroszország kisebbségben marad s a kérdés alkalmasint a többség értelmében, azaz a porta suzerainításának vitatása nélkül Stambulban a rendes követekkeli értekezés útján fog eldöntetni. Amint a dolgok most állnak, tehát a franczia-orosz politika e téren is vereséget szenvedett volna. Hogy e miatt Páriában nagy ingerültség uralkodik, könnyen megfogható. Ezen ingerültség nemcsak abban nyilvánul, hogy Hübner bárónak és Faad pasának nem küldetett meg a számukra készen tartott meghívás Fontainebleauba, hanem nyilvánult a második conferentiai ülésben is, mely — on hit szerint — korántsem vala oly csendes, mint az első. Walewski gróf ezen második ülésben Törökországnak elég érthető szemrehányásokat tön azon „háládatlanságért,“ melyet az tanúsít s mely a nagyhatalmak háromévi erőfeszítéseinek sikerét kockáztatja, de Fuad pasa nem maradt adós a felelettel, hanem alaposan megcáfolá a franczia minister vádjait, arra utalván, miszerint következetlenség lenne a porta függetlensége mellett háborút vinni, utólag pedig e háború eredményét kockázottnak mondani, mivel a porta függetlenségének fönntartására törekszik. Hübner báró e fölfogásban osztozott s török collegáját erélyesen gyámolttá, míg a többiek távol tartották magukat ezen vitától, mely — ha ismétlődik — könnyen a conferentia programmján túl is fogna vezethetni. Mennyire mentek a meghatalmazottak a tulajdonképeni tanácskozásban, azaz a dunafejedelemségi szervezés vitatásában, arra nézve nincs tudósításnak, hanem úgy látszik, hogy ismét új nehézségek jöttek közbe, mik iránt a követek kormányaiktól utasításokat fognak kérni; ez okból az ülések csak néhány nap múlva fognak folytattatni. Londonban a politikai világ és — miként távirati sürgönyünk mutatja — a parlament is azon beszéddel foglalkozik , melyet Disraeli egyik minapi lakoma alkalmával tartott. A kincstári kanczellár elősorolta a mostani kormány érdemeit s ez alkalommal azt is mondá, miszerint Palmerston leléptekor a Francziaországgali hálom távolságát már nem hónapok vagy hetek , hanem csak órák szerint kellett számítani. A toryk vetettek véget (?) e kínos helyzetnek, ők eszközölték ki a két angol gépész szabadonbocsáttatását, ők követnek India irányában nagylelkű politikát, szóval ők és egyedül csak ők emberek a gáton. S az ország mégis gúnyolni meri e kormányt, gyöngének mondja, tartósságában kétkedik — ingrata patria! Pest, május 31. (Politikai napi szemle.) Külföldi lapok bécsi sürgöny alapján azt jelentik, miszerint a két franczia hadihajó, Algésiras és Eylan e hó 27. a gravosai kikötőt ismét odahagyta volna; az angol flotta pedig — ennek következtében ellenparancsot vévén — az adriai tengertől távol fogna maradni. Ha ezt Bécsből táviratozzék a külföldi lapoknak, föl kellene tenni, miszerint tudnak e dologról, pedig a bécsi lapok egyike sem jelenti még a két franczia hajó visszavonulását, az angol flottára nézve azonban teljesen hallgatnak és csak azt vitatják, hogy a franczia hajók jelenlétének már semmi jelentőssége nincsen, miután a montenegrói ügy kiegyenlítésében már nem lehet kétkedni. Május 27 -ről kelt párisi tudósítások szintén mit sem tudnak Julien de la Graviere admiral hazameneteléről, sőt ellenkezőleg azt jelentik, miszerint a franczia tengerész a klecki kikötőt megszemlélte s a török tábort is meglátogatni szándékozott. Másfelől folyvást új hajók neveit emlegetik, melyek a franczia középtengeri hajórajhoz (főhelye Toulon) csatlakoznak; így példe napokban az Austerlitz, most a Napoleon stb, továbbá azt tudatják, hogy Hamelin admirál legközelebb szemlét tartaná e flotta fölött, melynek fölszerelésére és szaporítására feltűnő gondot fordítanak. Mindez természetesen nem igen szolgál a kedélyek megnyugtatására, valamint az sem, hogy Olaszországból folyvást bizonyos rejtélyes hírek érkeznek, minő példa az, hogy a francziák nyakra főre erősítik a civita-vecchiai kikötőt, ami — az egyszerű logika szerint — csak egyetlen hatalom ellen lehet irányozva s ez — Anglia. De ennyire vannak-e már Angliával? Igaz, hogy ez is a Dower közelébeni „Downs“ nevű öbölszerű kikötőben roppant hadikészületeket teszen, de mi czélból ?...........Az ember nem bir utat találni, mely a kérdések e tömkelegéből kiviszen, — a választ az időre kell bízni, mely mindent meghoz s e választ is meghozandja. Ami a Montenegro körüli alkudozásokat illeti, talán nem ártandó hatalmak e tekintetbeni állásáról futólagos vázlatot adni. Anglia azt kívánta, hogy a viszály kiegyenlítésére vegyes bizottmány neveztessék ki ; a brit diplomatia egész átalánosságban tette ezen indítványt; minő forma alatt fog az valósíttatni, az neki mindegy; ő csak a vérontásnak és egyoldalú beavatkozásnak akarta elejét venni.Austria ez indítványt elfogadta, de — miként a minap említettük — a bizottmányt Bécsben akarta egybeléptetni. A porta azon nézetből indul ki, miszerint itt közönséges közbenjárásról nem lehet szó. Montenegróval — mint vazallállammal — még közbenjárás útján sem léphet alkudozásra, hanem csak kegyelemből tehet engedményeket, miket Konstantinápolyban kell tőle kérni, hol az öt hatalom rendes képviselőivel értekezni kész, de, miként Gabonakereskedésünk ügyében. 1. Folytonosan jobban-jobban meggyőz bennünket a tapasztalás, hogy a gabonakereskedésben csakugyan erős vetélytársaink nekünk az aldunai tartományok és a Fekete tengernek hús gabonatermő vidékei. És ezt akkor érezzük legjobban, midőn mind ott, mind nálunk bő a termés, mert azoknak nagyszerű vizi közlekedésük lévén, csakugyan kevesebb költséggel s könnyebben adják világkereskedésbe gabonájukat, mint adhatjuk mi, s ha termékeik jóságával nem ír , de szerencsés közlekedési helyzetükkel valóban meggyőznek bennünket; mert ennek következtében az odesszai, moldvai, oláhországi búza, kukoricza még Triestben s Fiuméban is, következéskép a tengerrel érintkező egyéb fogyasztó piacokon még inkább versenyez gabonánkkal. E szerencsés helyzet okozza azt, hogy az odesszai, brailai, galaczi termelő és szállító piaczokon a gabonaárak megegyeznek a bécsi fogyasztó piaczi árakkal, sőt, mint most is, gyakran jelentékenyen fölötte állanak annak, úgyhogy épen a bánság és bácskaság gabonája részére nem ok nélkül jött az mostanában megpendítésbe, hogy Galaczon egy szabad átmeneti gabonaraktár állíttassák , mert a Titeltől Galaczig terjedő 131 mérföldnyi dunai vonalon, a mostani gabonaszállítási kulcs szerint mintegy 30—40 párba kerülvén egy mázsa bánsági búzának szállítása, ha közbenső átmeneti s kiviteli vámok nem szolgálnának akadályai, e szállítás bér , a mostani bánsági és galaczi árak mellett még arra is lehetséges volna a kiszállítás. Pedig tagadhatlan, hogy ama tartományok lakosai még most tetemesen csekélyebb költséggel termelnek, mint a mi földmiveséink. Amit a vasutaktól remény lettünk : abban számításunk sok tekintetben fensült, mert a vasúti szállítási árak sokkal magasabbak, mintsem azok mellett, bár sokkal rövidebb úton, a vízi szállítással versenyezni lehessen. Máskülönben ha a vasúti közlekedés egyenlő olcsó szállítást képes volna eszközleni a vizivel, akkor semmit sem kellene félnünk bármely ország concurrentiájától, mert egy részről magának országunknak és az egész birodalomnak igen sok pontja van olyan, mely ha a vitelbér aránytalanul föl nem emeli az árt, szívesen veszi a gabonaszállítást, s így a legfőbb fogyasztó piacok is közelebb esnek hozzánk szárazon, mint a tengeri kerülő úton magukhoz az alsó tartományokhoz is vizen. Mit ugyan e lapok során már több ízben emlegettünk, hogy t. i. a nemzetgazdászatunkat az léptetheti körülményeink szerint igényelt stádiumába, ha a túlnyomó gabonatermesztést egy részben terjedtebb takarmánytermesztés által baromtenyésztéssel, azaz nagyobb hústermeléssel cseréljük fel, más részben pedig az ipartermények mivelésének is az eddiginél nagyobb tért adunk, legszebb jövendővel biztató eszköz ugyan gabonaforgalmunk versenymérlegének emelésére is , mindazáltal igen sok időbe fog kerülni még, míg a földmivelési arány e tekintetben czélszerűleg kifejtik. Megvitattuk azt is, hogy a lisztgyártás szintén lényegesen javíthat gabonakereskedésünk forgalmán, mert gabonakivitel helyett lisztkivitellel, még vasúti szállítás mellett is sokkal könnyebb a verseny a fogyasztó piacokon, miután különösen a finomabb liszt, melynek ára egyenlő súlymérték után három-négyszeresen haladja a még őrletlen gabona árát, sokkal jobban kibírja a szállítási költséget. Örömmel is tapasztaljuk e szempontból, hogy a legközelebb lefolyt évben nemcsak lisztgyártásunk növekedett számos új és pedig jelentékeny forgalmú malmok keletkezésével, hanem lisztkivitelünk is folyvást szembetűnőleg szaporodik. Név szerint míg a birodalom még 1854-ben mindössze is csak 106,109, már 1855- ben 242,500, majd 1856 ban 303,026, a legközelebb múlt 1857 ben pedig szinte 513,591 mázsa lisztet vitt ki. De még ily örvendetes emelkedés mellett is viszont igen sok időt igényel, míg gabonakereskedésünk helyébe oly lisztkereskedés léphet, mely kiterjedésével csak mostani gabonakereskedésünket is egyensúlyozza. Azért valóban igen üdvös lesz egy kevéssé gondolkodnánk azon, hogy jelen körülményeink közt miképen javíthatnánk mostani gabonakereskedésünk állásán , különösen a szállítás elcsítása és könnyítése által ? Mily hasznot adna a Dráva folyamnak , ha tovább nem csak Varasáig való hajózhatóvá tétele is, a szávai hajózás példája fényesen bizonyítja. De valószínűleg hajózhatóvá válna az tehető, ha nem is egészen Villachig, legalább Klagenfurth közelében Sz.-Kanziacig, hol már a jelentékeny Glan és Gork folyamokat magába vette, sőt csatornázás által a Gail csatlakozásig való hajózhatása is kisebbszerű hajókkal alig szenved kétséget. E hajózás a karantháni, tiroli és salzburgi piaczokat nyerné meg gabonatermelésünknek , melyek most a triesti piacznak fölötte állanak , s bár fogyasztásuk nem valami rendkívülileg jelentékeny , mégis fájdalmas, hogy az iránt egy részről a triesti piaczon által tengeri, más részről bajorországi gabonával kell concerrálnunk, holott az épen somogyi baranyai gabonatermelő vidékeinket keresztülfaló s egyenesen a bácskaság gazdag vidékére torkoló eme vizi út képes bennünket ama fogyasztó piaczokon minden más termelő vidékek fölött előnybe állítani. E vizi utat a karantháni iparkamara is még 1853 ban a magas ministeriumhoz fölterjesztett jelentésében igen hathatósan támogatta és sürgette. Hasonló körülmény merül föl a Vág-folyamnak Rév - Komáromtól legalább Vág-Ujhelyig rendesen hajózhatóvá tétele körül. Vágh-Ujhely most is jelentékeny gabonapiaczot képez nemcsak Árva-Turócz, Trencsén megyék, sőt Morvaországnak szomszéd vidékeire nézve is. Többi vizi útainkat nem említem, bár volnának még többen, melyek különösen csatornázás által a belső forgalomnak figyelmet érdemlő közvetítőiül kínálkoznak. Különösen ha figyelembe részesük, hogy közülük többeknél a csatornázás sokkal kevesebből létesíthető, mint mennyiért Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utczm 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs* kir. postahivatalnál. —Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmemnott feve egyenesen a kiadó hiva* talhoz utasitandók. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. — Főherczeg Fő* kormányzó Uri cs. Fanségé körútja. — Politikai napiszemle. — Gabonakereskedésünk ügyében. Levelezések. Jász-Árokszállás (Marhaszám a kerületben.) Gyula (A sajtó működése.) Napihirek és események. Tárgyalási terem. (A bankjegyhamisítók elleni végtárgyalás XXIII.) Külföld: Anglia. (Disraelinak buckinghamshirei választóihoz mondott beszéde és annak hatása.) A ministerium kiegészítése. A Morn. Post a Cagliari ügyéről.) Francziaország. (A második értekezleti ülés.) Törökország. (Török csapaterősítések.) Távirati tudósítások — Pestvárosi meteorológiai egészségügyi jelentés. — Színházi előadások. —■ Börze. — Dunavízállás. Tárcza. (Vasárnapi levelek Bécsből.) HIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által Pfisterschmid József cs. kir. nyugalmazott orsz. főtörvényszéki tanácsost, mint az austriai vaskorona rend harmadik osztálya lovagját, e rend szabályai értelmében az austriai birodalom lovagi rangjára wallenani melléknévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége Bánhidy István aradi úrbéri törvényszéki tanácsost cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, junius 1. A lefolyt hó utólsó napjaiban Főherczeg Főkormányzó Ur ő Császári Fensége az ország délnyugati megyéiben lévő körutazását, azonban, alkalmasint a szokatlan erős esőzés és dér következtében, melyben több napokon át a magas utazás történt, 29-kén Sátoristyében lázba esett, úgy hogy a szándékolt tovább utazásnak abba kellett maradni, és Battináról gőzhajón Budára visszaindulni, hova ő ég. Fensége tegnap estre megérkezett. Május 25-n reggel a gyorsvonattal Bécsből elindulván, ő császári Fensége délután Spielfeld és Radkersburgból Vas megye határán keresztül, aztán a szolgabiróhivatalnak Mura-Szombatban megszemlélése után Bellatinczon át késő estre Alsó-Lendvára érkezett, hol éji szállás volt, és helytartósági osztályalelnök báró Ambrózy ura magas érkezést várta. Másnap reggel az e helyen létező szolgabirói hivatal magas megszemlélése és a végrehajtás alatt levő folyamszabályozási munkálatokat Zala megyében illetőleg szerzett meggyőződés után . Főherczegsége délelőtti 11 óra tájban Nagy- Kanizsára érkezett, ott herczeg Batthyány kastélyába méltóztatott szállni, a tisztikar, papság, aztán a cs. k. és községi tisztviselők tisztelgését elfogadni, majd az Ernő Főherczeg gyalogezred 4-dik zászlóalját gyakoroltatni, melynek elő ezredtulajdonosa Ő cs. Fensége az altábornagy hadtestparancsnok úr Pestről Kanizsára már reggel megérkezett, és Albrecht Főherczeg császári Fenségét a további magas körúton kísérte. Főherczeg Főkormányzó Ura császári Fensége továbbá Kanizsán a lézengők házát, a helyőrséget megszemlélni, a polgári hatóságoknál, valamint a városháznál a hivatalvitelbe betekinteni, erre a kathol. gymnasiumot magas jelenlétével szerencséltetni méltóztatott, hely Fensége ez intézetben Ranolder püspök úr ő exoja által kísértetett, és annak minden osztályaiban rövid vizsgákat tartatott; végre az izraelita fő és reáliskola is mgszemléltetett. A herczegi kastélyban végzett ebéd után 2 óra tájban történt a magas elutazás Kanizsáról és útközben Iharos-Berényben a szolgabiróhivatal megtekintése . Babócsány császári Fensége az éjét gróf Somnidh kastélyában méltóztatott tölteni, a kinek fija cs. kir. főhadnagy, volt szerencsés ő császári Fenségét fogadni. 27-n a magas út Sélyén át Siklósra volt folytatandó ; azonban egy több nap óta tartó erős 1 80, melyhez éjjel még egy dühös orkán csatlakozott , kiöntések által a közlekedést ez irányban annyira félbeszakitá, hogy az utazásnak Szigetváron, Szent-Lörinczen és Pécsen át kellett történni; a két előbb nevezett helyeken, úgy szintén Siklóson 0 császári Fensége meggyőződött az ügyvitelről a szolgabiróhivataloknál, míg Pécsett csak leváltás történt, minthogy a magas szándék az volt, e városban későbben mulatni. Főherczeg 0 császári Fensége Nagy Harsányon át Lakra érkezett , honnét 28-n Ernő Főherczeg úr kíséretében több praediumoknak magas megszemlélése a Drávaszögben, rövid tartózkodással Bélyén a délidő alatt, aztán a szolgabiróhivatal magas megszemlélése Dárdán, végre rövid látogatás következett Eszék várában, mire estve 0 császári Fensége Lakra visszatért. 29-n reggel 0 Császári Fensége Mohácson egy osztályt a Miksa főherczeg dzsidás ezredből gyakoroltatott, megszemlélte ugyanott a szolgabirói hivatalt, erre magas szemügyre vette Sátoristyében saját ménesintézetét. Sátoristyéből a magas utazás, a személyközlekedésre még meg nem nyitott mohácsi vasút használatával Pécsre volt folytatandó, onnét pedig a magas szemle Tolna és Somogy megyékben történendő, azonban a császári Fensége bekövetkezett megbetegedése miatt 29-n délután Sátoristyéből Lakra utazott, a legközelebb elmenő hajót bevárandó. Miután a pécsi helyőrség a 29-éni kiállásra már parancsot kapott, azt Ernő Főherczeg Ö császári Fensége megszemlélő, aztán Albrecht Főherczeg úr Ö császári Fenségével szintén ide viszszaérkezett; szerencsére Főherczeg Főkormányzó Ura császári Fenségét újabb lázroham nem látogató meg. SZ. Június 1-jén 1858.