Budapesti Hírlap, 1858. június (123-146. szám)
1858-06-10 / 130. szám
Pest, Csütörtök Kiadó hivatal van : Eegyetem utczában, 2-ik száma alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : Félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt.-A hirdetések ötször halározott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számutatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleteik Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem -utcza 2-dik szám, földszint; vidékén minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. kéznek munkája az a sok baj , a mi Törökországot most egymásután éri, de annyi tagadhatlan, hogy „van módszer ez őrültségben“ , hogy az aláaknázás oly ügyességgel s következetességgel történik, mely dicséretére válnék minden MM vakandoknak. Míg a dunafejedelemségi kérdés a dák-román, a montenegrói pedig a szláv világot hozta forrongásba, addig a canadai lázadás azon konczot képezi, mely a görög elemnek vettetik oda s miként újabb tudósítások mutatják, a görögök nem vetik ám meg e falatot s Epirusban már is kétségtelen jelei mutatkoznak ugyanazon nyugtalan hangulatnak, mely 4 év előtti tét- tökben is, nyilvánulván— oly tetemesen növelte azon nehézségeket, mikkel a portának akkorában amúgy is küzdenie kellett. Meglehet, hogy maholnap a dunafejedelemségi és montenegrói kérdés mellett kandiáiról is fogunk hallani , a „Patrie vagy Pays“ aztán mindenesetre azt fogja vitatni, miszerint ez is korántsem török kérdés, hanem:— európai! Pedig úgy látszik, hogy a már eddig is meglevő „európai“ kérdésekkel sem tudnak boldogulni. -A Montenegro ügyében még a szombuli bizottmány egybelépte előtt a helyszínére küldendő biztosokat akarnák útnak indítani, hogy aztán a követeknek legyen miről szólniok. Mert ha a szeramnitási kérdésnek nem kell szóba jöni, a határszabályzás vitatására pedig hiteles adatok hiányzanak, természetes, hogy a követek legfölebb a szép időről beszélhetnének s ennél csak tudnak maguknak jobbmulatságot. Ez ügy eldöntő fordulata azonban — véleményünk szerint — nem e bizottmány tanácskozásaitól, hanem azon határozatoktól függ, mik franczia részről Julien de la Graviere admirál jelentése folytán hozatnak. Parisban nagyon komolynak tartják a helyzetet és hallomás szerint Seebach úr, ki majd a békegalamb, majd a vészmadár szerepét játszani, „nagy eseményeket“ jövendölt. Elvárjuk bárt A harmadik conferentiai ülésre nézve már szombaton eitve , tehát még az ülés napján, a bécsi börzén azt akarták tudni, hogy ez ülésben a danafejedelemségek kérdése teljesen el len intézve; szó sincs róla, sőt minden arra mutat, hogy a diplomata urak ez idén a nyári vapátió nagyobb részét el fogják veszteni s majd csak a „canicula“ táján lehetene „procus negotiis“ a conferentiázás kellemeitől magukhoz térniök. A mi végre a dunatorkolati (galatzi) bizottmány ellenőréül kineveztetendő párisi bizottmányt illeti, ebből alkalmasint semmi sem lesz, hisz már a galatzi bizottmány is elég sokba kerül, és igen sok — hivatalnokot alkalmazott; minek még egy bizottmányt hozzá biggeszteni ?! A sulinai torkolat azért mégis csak oly járhatlan lesz , a minő volt s a minő még most is, daczára annak, hogy a galatzi bizottmány két év óta húsz tisztviselővel és 200,000 arany költséggel működik! Az Anglia és Északamerika közti viszályról is kellene szólnunk, melynek oka abban keresendő, hogy Anglia mint a rabszolgakereskedelem kiirtása mellett buzgólkodó — több rabszolgahajót, mely amerikai lobogó alatt evezett, átmotozott, de nem tartják különös figyelemre méltónak ezen kis viszályt,mert Anglia még nagy miatt sem menne e perezben Amerika ellen háborút kezdeni, jól tudván, miszerint egy másik jó barátja Európában tán élne az alkalommal s most kétszeresen pótolná azt, amit már hasonló esetben tenni elmulasztott. Ha már annyi időn át tartott ezen az emberiségre nézve annyira megalázó kereskedés, hadd tartson még vagy egy évig, addig talán mégis egy s más tisztába lesz hozva Európában s akkor majd lesz érkezés az óczeánon túli ügyekkel is foglalkozni. Gyakorlati tájékozások a mérnöki munkálatok körül, birtokrendezésünkben. HL (Lásd B. P. H. 126. be.) Könyveket lehetne irnunk, a következő fő nagy fontosságú a tagosításnak valóban legérdekesb mozzanatát képező tárgyról.—Értjük a düllök vagyis egyes földdarabok osztályozását, melynek föladata az, hogy a birtoktagosításban akkoron, midőn a földesúr földei a jobbágyokéitól már elkülönöztettek, s midőn a jobbágyok földei is egyenkint mind menynyiség mind minőség szerint meghatároztattak, a haszonvehetőség aránya szerint bizonyos osztályba soroztassanak, hogy a földeknek ily vagy amolyan értéke meghatározva legyen,s ezen osztály szerint kinekkinek földje s rétje egyenértékben jelöltethessék s hasíttathassék ki a határon. Ezen osztályozásban tehát fődolog azt eltalálni, hogy egy vagy más birtokrész a határon hasonló, vagyis egyenértékben, a minőséget arányosítva a mennyiséggel, adathassák ki. Természetes, hogy ezt elérni csaknem lehetlen, s hogy itt csak a megközelítő igazságról lehet szó , azonban nem kissé meg van nehezítve e tárgyban még a megközelítő igazság is, különösen az által,hogy valamint régibb egy újabb törvényeink által meg lévén határozva a szabott mérték az osztályozásban, mind a bíróságok,mind a mérnökök, mind a felek tartoznak nemcsak tekintetbe venni a volt földesurak s jobbágyok közt fönállott úrbéri viszonyt s az erre vonatkozó úrbéri osztályozást, hanem egy-szersmind a földek minőségének s értékének osz- tályozásánál, az egyesek birtokai hasonértékben parancsolt kiadásánál is, ezen úrbéri osztályozást kötelesek alapul venni. Ezen nehézségnek okát s eredetét, a máriateréziai urbárium elveiben kell keresnünk, mint mely kútfeje egyszersmind az osztályozásnak. Itt ugyanis az vétetett föl elvül, miszerint a holdak a föld minőségéhez képest három osztályba soroztassanak, s hogy ennélfogva az első osztályba eső földek 1,100 ; a másodikba 1,200 ; a harmadik osztályba eső földek 1300 □ ölével számíttassanak. Fönntartá ezen elvet az 1832/01 V-dik t.czikk is, mely rendeli, hogy „miután a helyek osztályzatai a jobbágytelki állománynak ezen épült mennyisége az illető úrberi szabályok által az ország minden részében már régóta meg van határozva , s annyi időtől fogva igen sok telekosztály s határrendezés ezen szabályokon alapul, az eddigi helyosztályozati állomány-mennyiség jövendőre is fönn fog tartatni“, — újabban szentesítő ezen elvet az 1853. mart. 2-iki nyiltparancs 5-ik §-sa is, mely parancsolja, hogy az urbéri jobbágy és úrbéri zsellértelkek törvényes mértéke ezentúl is minden urbéri tárgyalásnál zsinórmértékül szolgáljon. Azonban állapodjunk meg itt egy kissé, hogy megérthessük , fölfoghassuk azon jelentőséget, melylyel e rendszabály az osztályozásoknál bír. Tudnunk kell ugyanis az osztályozásnak eredetéről, hogy az, a máriateréziai rendezés alkalmával nem olyan iránya volt, mint jelenleg. Mert ezen osztályozásban akkor csak az volt a fő czél, hogy a földesúr el ne vonhasson valamit a jobbágy birtokmennyiségéből, s hogy ennélfogva, határrendezés alkalmával minden jobbágy megkaphassa azt a földesúrtól, amennyit mennyiségben és minőségben jogosan követelhetett, így ezen osztályzat, melyet, minthogy tisztán az úrbéri viszonyon alapult, méltán úrbéri osztályzatnak nevezhetünk, nem terjedt ki a tagosításra vagyis azon viszonyra, hogy mint most, egyegy földdarabra nézve araszról araszra, sőt marokról marokra, mindenki egyenértékitett (ad aequatam parcellam) s mind mennyiségben mind minőségben igazságos arányban kaphassa ki birtokát. Azon osztályzat, mondom , nem terjedt ennyire, mivel akkor oly összetes tagosításokról mint most, szó sem volt, s mivel a földesúr és jobbágyok közötti birtokviszonyok rendezésénél a gazdasági tekintetek teljesen mellőztettek. Most ellenben máskint állnak a dolgok , mert most tagosításokkal lévén összekötve az úrbéri rendbeszedések, a gazdasági tekintetek s a föld minősége s mennyiségének meghatározása sokkal nagyobb kört s szigorúbb mértéket igényel mint régenten. A törvény ezen utóbbira nézve semmit sem parancsol,de ellenben szigorúan fönntartatni rendeli a régi háromfokú osztályzatot. Miért? természetesen azért, mivel a jelenlegi tagollásoknál is egyik fő dolog az úrbéri birtokállapot tisztába hozatala. Jegyezzük meg még a most mondottakon kívül a következőket. Az osztályozás általában kétféle: vagy abéri, amint már magyaráztak, vagy gazdasági, mely tudniillik nem a földesúri jobbágyok közti birtokviszonyokra, hanem csupán arra vonatkozik, hogy valamely földbirtokos gazdászatilag is berendezhesse s kihasíthassa birtokát, s legyen az volt földesur vagy jobbágy, a maga földét egyenértékű arányban kaphassa ki a határ észletéből. S jegyezzük meg, hogy ezen utóbbi esetben már minden birtokos mint közbirtokos áll egymással szemközt, és vizsgálják a megoldást nehezítő okokat és körülményeket. Azt mondják, hogy ily okok és körülmények mindkét esetben előfordulnak, legyen bár szó csupán úrbéri osztályozásról, vagy egyszersmind a tisztán jobbágybirtokok tagosításánál előforduló osztályzatról. Íme megmagyarázzák, hogy miért és miképen. Az úrbéri osztályzatnál tudniillik, melyen már az új törvény sem segíthetett , az történt, hogy e szerint az ország egész területe csak három, itt ott négy osztályban és pedig a nélkül vétetett föl, hogy az ugyanazon egy megyében és községi határban létező földek, a parcellák minőségére nézve is gond fordíttatott volna. Ebből az következett, hogy régi földesúr, nem annyira azért, hogy saját jobbágyainak okozzon fogyatkozást, hanem inkább , hogy összes jószágának hitelét minél inkább emelje, oly községi határt is első vagy második osztályba tétetett, mely különben alig érdemelné a 3-ik vagy 4 ik osztályt; innen ismét az következett s az következik most is, hogy a legroszabb határon is, ha az első osztályba van téve, csak 1100 ölével kaphatja ki a jobbágy a maga illetőségét, holott ha az osztályozás már kezdetben igazságos lett volna, most méltán követelhetné 1400 élével kiadatni a maga birtokát. Ezen azonban, mint mondom, most már segíteni nem lehet, mivel a régi birtokjogi alapot az új törvény sem forgathatta föl; lehetséges azonban akkor, midőn a jobbágyi s a földesúri birtoköszlet tömeges elkülönzésének munkája fordul elő , midőn már a jobbágy is, nem mint jobbágy, hanem mint közbirtokos áll szemközt a földesurral s m időn már az osztályozás is más értelemben s más jelentősségben fordul elő. Midőn ugyanis a jobbágyi birtokok összes tömege kijelöltetik, a földesurak vagy közbirtokosok földei pedig külön kiadatnak: a jobbágyoknak szabadságukban áll vagy azt kívánni,hogy az ő birtokaik egyénileg s ege darabban hasíttassanak ki, vagy azt, miszerint fordulók szerint azaz gazdászatilag adassék ki mindenkinek birtoka. Megjegyzendő azonban, hogy mindkét esetben főkérdés gyanánt fog előmerülni, hogy már most miképen osztályozzanak, vagyis mily osztályforma szerint adassék ki a jobbágyok részére külön kihasított telkek észletéből mindenkinek a maga birtokmennyisége ? Erre nézve a törvény határozott utasítást nem ad s ezen kérdés megoldása annál fontosabbá válik, mivel itt már a gazdálkodási tekintetek is előtérbe nyomulnak. De itt merül föl egyszersmind azon kérdés megvitatása is, hogy mindent összevéve s figyelembe tartva mind azt, miszerint mindenki igazságos arányú mennyiségben és minőségben kaphassa ki a maga birtokát, mind pedig hogy gazdálkodási szempontból mi legyen a legjobb az, váljon a pénzbecs szerinti osztályozás, vagy pedig a földbeli osztályozás választandó e ? Ennek pedig ezen kérdés fontosságát különösen azon körülmény is, mivel ép itt nyílik rés arra, miszerint a munkálkodó mérnök áldásosan hathasson a tagosítás eredményére, vagy pedig ellenkezőt eredményezzen, mint a következő sorokban bővebben előadandóak. Ungvár, június 2. Megyénkben keres valaki újdonságot? Olyan ez mint a tópart, mely a közélet verdeső hullámainak csak végső , lankadt gyűrűivel érintkezik. Messze vagyunk a világtól, messze az ország központjától ,s ha néha előfordul is köztünk valami úgynevezett „érdekes“, ezen „érdekes“ is olyformán tűnik föl közöttünk, mint valami elnyűtt gúnya, mely csak azért vándorolt ily messzire, hogy vevőt találjon, mint a vén kisaszony, ki miután a városi salonokból kikopott falnra költözik férjhez menni, vagy legalább udvarlókat szerezni. Midőn azonban a geographiai situatio megtagadta törtsnik azt, hogy a közélet jelentősb mozzanatainak panorámájául szolgálhassunk, s megáldotta kárpótlásul a természet oly kincsekkel megyénket, melyek valamint a nemzetgazdászat, úgy az ipari kereskedelem szempontjából méltán magukra vonhatják a távolabb vidék figyelmét is. Ilyen nevezetesen az, hogy jóformán mi birunk legterjedelmesebb s legszebb erdőségekkel az országban, s hogy megyénk felső részét a Verhovinát, méltán nevezhetnék Magyarország cserkoszorajának. Vaserekben szintén kiállják a concurrentiát bármely más megyével, s mondhatni, hogy ha azok a szemes angolok tudnák, miszerint Tarna völgyén s közelében oly finom vas találtatik a legnagyobb s tán soha meg nem apadó mennyiségben, miszerint a czigány pöröly is ostyavékonyságra képes simítani, azok a szemes angolok bizonyára régen megvásárolták volna már egész megyénket, hogy aztán nyújtott s hengerezett vasrudakban, a minek készítéséhez nekünk fogalmunk is alig van, pénzünk pedig épen- Réggel nincs — Magyarországnak második kiadásban duplán s triplán eladhassák. De nem- TARTALOM: Hivatalos rész. , ^ 1 Nem hivatatos rész. Kegyelmi tSm. — Politikai napiszemle. — gyakorlati tájékozások a mérnöki munkálatok körül: 111. Levelezések: Un.;gyár. (Vegyes.) Laczháza. (Építkezés.) -i» . .; 1 Béca.. .(Vegyesek.) Napi hirek és események. Magyarij Akadé mia.1 Pesti - 10Veisse-i nyéki IfiSS. ) Külföld : Anglia. (A „Times“ a montenegrói ügyről. A chinai ügy. Az amerikai hajókmegtartozása.Ügyében kiadott koro rmányrendeletek.) Prandzisország. (A harmadik értekezlet| ülés. Hamis hírek) elleni hirdetmény. Összeesküvési vádlottak) Dánia. (A dán korány váradó magatartása iránti hirek. Törökország.) iá .iS© 's Távirati it.adósítások. -p- Színházi előadások.|ir-Börze. — Meteorologiai észteletek. a. M'eg' érkeztek. — Duna Vizátláb. Tárcza. (Londoni levél.) HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. máj. 19. legfelsőbb határozata által gr. Valmarana József osztálytanácsost a lombard-velenczei királyságok Főherczeg-Főkormányzója Ő cs. Fensége irodájában , udvari tanácsossá ugyanott a rendszeresített járadékokkal legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. május 27-ki legfelsőbb határozata által Kohen Ignácz fregát-kapitányt a haditengerészetben, az általa mint a „Karolina“ vitorláskorvett parancsnoka által igen jó sikerrel elvégzett nagyobb , tengerentúli küldetése és az a körül tanúsított s körültekintés és tengerészi jelessége elismeréseül, a vaskoronarend harmadik oszt. jelével ditelengedés mellett legkegyelmesebben földiszkeni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. május 30-ki legfelsőbb határozata által dr. Sinn*mayer Ágoston második oszt. főtörzsorvost, hosszú évi jó szolgálatai elismeréséül, a Ferencz Józsefrend kiskeresztjével legkegyelmesebben földiszitent méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. május 24-ki legfelsőbb határozata által Bien Lipót lelkészt és esperest Starkenbachban, ötven éven keresztül az egyház és iskola körül szerzett érdemei elismeréséül, koronás érdemikereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. máj. 23-ki legf. határozata által dr. Mayr Ferencz magántanárt, első rendű orvost a Wieden külvárosi Sz.József gyermekkórházban és a gyermekasszony képző intézet igazgatóját, rendkívüli klinikai tanárrá a gyermekbetegségek számára a bécsi egyetemben legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. május 28-ki legfelsőbb határozata által Casne di Rafael festésznek a milánói szépművészetek akadémiájának rendes tanácsosává megválasztatását legkegyelmesebben megerősíteni méltóztatott. _______ Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti országos főtörvényszék területén Tichy Károly kineveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. Legfelsőbb helybenhagyás mellett a következő politikai menekülteknek: Erősy János, Balogh István, Lévay Sándor s Marta Eduárd Magyarországból, Gornisiewicz Antal, Stanisz Antal s Ringowski Antal Galicziából, továbbá Franck Gusztáv lovag Bécsből, követségi után beadott kérelmük folytán az austriai birodalombal büntetlen visszatérés megengedtetett. Pest, junius 9. (Politikai napi szemle.) Akár a vak véletlennek, akár pedig egy alattomban működő 130 sz. Junius 10. 1858.