Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)
1858-09-01 / 199. szám
Pest, Szerda HIVATALOS RÉSZ. öcs. k. Apostoli Felsége a belügyministerhez következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátani: „Kedves báró Bach! Minthogy a Horvát és Tót királyságaimból, a Szerbvajdaság és Temesi bánságból, továbbá Erdély nagyfejedelemségből származott ifjak számára, aránylag a birodalmam más országai számára fönnálló alapítványhelyekhez, a theresianumi academiában tetemesen kevesebb alapítványhelyek léteznek, ennélfogva kegyelmesen indítva érzem magamat . Horvát és Tót királyságaim számára három, a Szerb vajdaság és a Temesi-bánság számára három, Erdély nagyfejedelemség számára négy állam-alapítványi helyet a theresianumi akadémiában alapítani. Ezen rendeletem végrehajtása végett ön a megfelelő intézkedéseket megteendi.“ Laxenburg, aug. 26. 1858. Ferencz József s. k. , cs. k. Apostoli Felsége a belügyministerhez következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátani: „Kedves báró Bach! Azon szándékban, hogy érdemteljes hivatalnokok és katonák hátrahagyott lánygyermekei Horvát és Tót királyságaimban, Erdély nagyfejedelemségemben , továbbá a Szerb vajdaságban és Temesi-bánságban a birodalmam többi országaira nézve fönnálló haiti alapítványi helyekben és ellátási ösztöndíjakban részesíttessenek, kegyelmesen indítva érzem magamat, ezennel három alapítványhelyet és három ellátási ösztöndíjt a Horvát és Tót királyságaimból, négy alapítványhelyet és négy ellátási ösztöndíjt az Erdély nagyfejedelemségeiből, végre három alapítványhelyet és három ellátási ösztöndíjt a Szerb vajdaság és Temesi-bánságból való jelöltnek számára alapítani. Az ezen alapítványhelyek és ellátási ösztöndíjak megnyerésének föltételeit illetőleg, melyeknek megadása Nekem fönntartva marad, az erre nézve fönnálló alapítványi szabályok érvényesek. Ezen rendeletem végrehajtása végett ön a megfelelő intézkedéseket megteendi.“ Laxenburg, aug. 26. 1858. Ferenci József s. k. Öcs k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt okmány által birkenhamni Brzesina Ferencz cs. k. őrnagyot az 55-ik gy. ezrednél, mint az austriai vaskoronarend harmadik oszt. lovagját, e rend szabályai értelmében, az austriai birodalom lovagi rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. ö cs. kir. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt okmány által Habernagel Antal cs. kir. alezredest a 30 sz. gy. . serezredben, az austriai birodalom nemesi rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Ö cs. k. Apost oi Felségedé, ang. 11 -ki legfelsőbb határozata által d’Elvert Keresztély pénzügyi tanácsost a morva-sziléziai pénzügy-igazgatóságnál, második főpénzügyi tanácsossá ezen orsz. pénzügy-igazgatóságnál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Ap ost o 1 i Felségei, é. aug. 12-i legfelsőbb határozata által kanonokokká a bergamoi székeskáptalannál Alessandro Valsechi rectort a S. Alessandro püspöki növeldei gymnasiumi intézetben ugyanott, továbbá Pietro Speranza rectort a püspöki növeldei gymnasiumi intézetben Celanában, és Paolo Carminati prépost-lelkészt a S Grata inter Vites-nél, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ó cs. k. Apostoli Felsége f. hó Wllki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Hosp Vincze rendőrbiztos, a braunschweigi bgi oroszlány Henrik-rend kiskeresztjét elfogadhassa és viselhesse. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 11-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy dr. Brache 11 Hugo Ferencz fogalmazási segéd a kereskedelmi ministeriumban, a neki adott szászkoburgi tudomány- és művészeti érmet zöld szalagon elfogadhassa és viselhesse. Ö cs. k. Apostoli Felség ef. évi aug. 11-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy báró Schönstein Károly cs. k. kamarás és nyug. ministeri tanácsos, a pápai Krisztus-rendielt; gr. Gailenberg Hector cs. k. kamarás a johannita-rend díszkeresztjét; — nemes dr. Hönigsberg Benedek cs. k. fürdőorvos Wildbadh-Gasteinban, az ottomán Medzsidié-rend ötödik osztályú és Hoffmann János a bécsi józsefvárosi színház igazgatója, a szász-kóburgi rgi művészet- és tudományi érmet zöld szalagon elfogadhassa és viselhesse. Ö cs. kir. Apostoli Felsége az alábbnevezett tengerészhadból valóknak legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott, hogy a nekik adott idegen rendjeleket elfogadhassák és viselhessék ; és pedig : báró Sterneck Miksa sorhajó hadnagy a pápai bene merenti első osztályú arany érmet és Zenkovich Ferencz fregát hadnagy ugyanazon második osztályú érmet. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 10 ki legfelsőbb határozata által a szabad Frankfurt városa consulává kinevezett kereskedő Hitteroth Károly kinevezési okmányának a császári exequaturt legkegyelmesebben megadni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 1-ji legfelsőbb határozata által Koffler Károly triesti nagykereskedőnek a triesti toscanai nigi fő consulságnál neki adott tiszt, alconsuli állás elfogadására legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott. Az igazságügyminiszer Huf József ideiglenes törvényszéki segédet a sopronyi közig. terület szolgabiróhivatalainál, végleges törvényszéki segéddé, jelen alkalmazásában meghagyatás mellett, és Zuber Kálmán figyelőt ideiglenes törvényszéki segéddé a kaposvári megyetörvényszékhez utalás mellett kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Zsófia Főherczegné Ő császári Fensége a Fenséges Koronaherczeg születése örvendetes eseményének alkalmából 500 frtnyi összeget s® September 1.1858. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt évnegyedre: 1 frt. Helyf* ben : 1 é 1 évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — ÁhirdetésekC s*r Halábozott Borának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedigré kr sz mutatik. — Egyes szám 70 pkr. Szerkesztői iroda: Egyetemutca l-®ő •• emelőt©11» TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. , NEMHIVATALOS RÉSZ. Legmagasb kedvezménykiterjesztése. Jótékony adomány. Az „Oestr. Corr.“-ból. Politikai napi szemle. Rá bízathatok az elemi iskolatanitókra, hogy a népnek az okszerű gazdálkodásban vezetését kezeljék? Bé cs. (Jótékony adakozások és ünnepélyek a fenséges Koronaherczeg születése alkalmából. Vegyesek.) Napihirek és események. Külföld: Anglia. (Az angol lapok és főleg a „Times“ Gr. Persigny beszédéről. Ayrton alsóházi tag Cherbourgról.)Francziaország. (Gr. Persigny beszédének az angol szövetségre vonatkozó része.) Ázsia. (A peihói erődök.) Távirati tudósítások. — Színházi előadások.— Börze. — Dunavizás 1á 8. Tárcza. (Az irodalmi mozgalom Spanyolországban.) Kiadó hivatal van : Egyetem-utciában, L ikoiám alatt. (Aldsinnt előfizethetni helyben: a lep kiadó hivatalában, Egyetem-utca» 1-dik szám, földszint; vidéken minden os. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a caim, lakhely s utolsó posta feljegyzése ■ellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók, méltóztatott kegyelmesen ajándékozni a pesti gyermekkórház számára. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 10-től kelt legfelsőbb határozatánál fogva, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy ugyanazon kedvezmény, melyet a József-akadémiából kikerült alorvosok, a polgári sebészek fölötti föltétlen elsőbbségre vonatkozólag sebészi polgári állam alkalmazásokon folyamodásoknál élveznek, a polgári osztályból belépett alorvosokra is kiterjesztessék, ha azok a hadseregnél hat évig feddhetetlenül szolgáltak. Továbbá Ő Felsége ugyanazon legfelsőbb határozatnál fogva, az alorvosoknak a XII- dik napdíj-osztályba besoroztatását legkegyelmesebben megrendelni méltóztatott. Ezen legfelsőbb határozat azon hozzátétellel hirdettetett ki, miszerint a polgári osztályból a tábori-orvosi szolgálatba belépő sebészek, a cs. k. hadsereg számára a szervezési szabály értelmében, nincsenek többé négy évi szolgati kötelezettség alá vetve. „A „Wiener Zig“ tegnapi száma, a Rudolfalapítvány közzététele által a közönség számára örvendetes meglepetést készített. Szép l lélekemelő gondolat volt, az emberiségnek szenvedő, nagyrészint gyámoltalan részéről gondoskodni. Az adományzás módja, azon körülmény, miszerint az egészen legkegyelmesebb Urunk Császárunk segédeszközeiből foly, s az alapítvány kitűnő üdvös volta, szép jelentőségű mozzanatok, melyek mutatják, mily jótékony s szeretetteljes érzület uralkodik a legmagasb körökben. A fölajánlott telek igen kedvező fekvésű; az alapítványnak ezer betegágyra kiszabása oly tetemes, hogy a székváros egésségügyi intézetei az által valóban nagyszerű, s ama nagyobb - népesebb Bécsrei tekintetnek, melyet a Fenséges Koronaherczeg egykor maga előtt találand, megfelelő kiterjedést fognak nyerni.“ (D. C.) Pest, augustus 31. # (Politika*! napi szemle.) Azon elkeseredettség, mely Pázisban nem annyira Anglia mint inkább a mostani angol kormány ellen uralkodik, új táplát nyerend, ha azon hir, miszerint az angolok ismét a maguk rovására cselekedtek oly ügyben, melyben Francziaországgal karöltve kellett volna járniok. A Madagascar szigetén lakó hóvák köztudomás szerint néhány európai tengerészt meggyilkoltak s a két nyugati hatalom föltette magában, miszerint ama úja a népet e kegyetlenségért meglakoltatja. J£08t pedig — Francziaország közremunkálását be sem várva — az angolok maguk a Jauritius sziget előtt horgonyzó „Scindian“ nevű hajójukat kiküldték, hogy a meggyilkolt tengerészeket megboszulja. Hanem, miként már tegnap fejtegettük, a mérték már annyira megtelt, hogy egy panaszszal több vagy kevesebb szóba sem jő. Palmerston lordnak múlt kedden andientája volt Napoleon császárnál s a ma érkezett párisi lapok azon nézetünkben osztoznak, miszerint a lord utazása csakugyan politikai czélú, vagy, — még világosabban — hogy Páriában uj whig-ministerium hatalomra léptetésében fáradoznak. Ezért magasztalta Persigny, Palmerston barátja, oly igen nagyon az angol szövetséget, — nem mivel e szövetség még fönnáll, hanem mivel újra helyreállíthatni vélik — még pedig, at figura docet, az utolsóelőtti angol kabinet tagjainak segélyével. E fáradozás sikere természetesen még bizonytalan. A torykra nézve azonban minden körülmények közt csak két út marad: vagy meghunyászkodni,és Francziaország kegyét hajhászván, a fenyegető viharnak talán még elhárítását megkísérteni, vagy pedig az eddigi úton még tovább menni, Francziaország ellenében határozottan ellenséges állást foglalni és a hatalmat, míg még kezükben van, az ellenpárt terveinek szétrontására minden erélylyel felhasználni. A mostani kabinet legtöbb tagjának báránytermészetétől azt várhatni, hogy az első utat választandják, ámbár meg vagyunk győződve, hogy ez cseppet sem fog használni s Napóleon császárt csak megerősitendi azon hitben, miszerint amaz urak részéről — ha barátjai — mit sem remélhet, — ha ellenes, mitől sem tarthat. Az minden gyönge és határozatlan politikának sorsa, hogy se elleneinek ártani, se barátjainak használni nem tud. A török ministerek úgy látszik érzik az imént kimondott igazságot, daczára annak, hogy a hatalomnak valóban csak minimumával bírnak, legalább azt, amennyire csak lehet, használják, így Ali pasa a montenegróiak kolazsini öldöklései ügyében — az orosz franczia diplomata akaratának ellenére is ö körsürgönyt intézett az európai hatalmakhoz, melyet e hatalmak stambuli képviselőinek kézbe ölttetett.De az orosz és franczia követ vonakodott e sürgöny elfogadásától. Ali pasát még ezen gorombaság sem vetette ki a contenanceból, hanem sürgönyét egyszerűen a párisi és sz.-pétervári török követhez küldte, hogy ezek juttassák az illető kormányok kezébe. Anglia a török nagyvezér eljárását helyeslé s Austria szintén lesz-e sikere e lépésnek s megadják-e az európai hatalmak a kívánt elégtételt, az még kérdés, de Ali pasa erélye minden kétségen kívül áll; a többiről ő nem tehet; altra posse nemo tenemr! A „Times“ nagy kegyelmesen szól Persigny gróf beszédjéről, azaz annak Angliára vonatkozó részéről. Hogyis ne ? Mikor Persigny azt mondja, hogy Anglia barátsága Francziaországra nézve úgyszólván nélkülözhetlen, az angol lapok csak nem fognak ez ellen tiltakozni, valamint az ellen sem, hogy Angliának nincs szándéka Francziaországot megtámadni, hanem, mondja a „Times“, jó volna, ha Persigny gróf arról is biztosítaná a világot, hogy Francziaországban nem létezik megtámadási szándék Anglia ellenében. Ami a grófi szónoklatnak Francziaország bel állapotára vonatkozó részét illeti, a „Times“ egyszerűen azt jegyzi meg, miszerint nincs érdekében, e részt bírálgatni, hogy azonban úgy látszik előtte, mintha Persigny több ügyességgel mint igazságszeretettel szólt volna. A minap említettük, hogy a régi bretagnei nemesség a császári körút alkalmával visszavonultságban tartá magát s korántsem hallatott „az őrjöngéssel határos“ örömriadást; az „Union“ nyilatkozatáról is szóltunk ; ma hozzá kell tennünk, hogy a„Constitutionnel“ az„Union“nak felel és három hosszú hasábon — talán az ünnepélyekben részt vett nemesi családokat sorolja elő ? nem, hanem a legitimisták ellen polemizál, vagy inkább önmaga ellen, mert a polémia teljesen indokolatlan, ha, miként a „Constitutionnel“ el akarja hitetni, az összes bretagnei nemesség, kevés kivétellel, a császári párnak hódolatát tanuslta. . . . Ezek után nem tudjuk, kitüntetés vagy büntetés-e az a bretagnei régi nemességre nézve, hogy a császár vagy fiát vagy unokaöcscsét — tehát mindenesetre egy Napóleont — „bretagnei herczeggé“akarja kinevezni. Rábizabalik-e az elemi iskolatanítókra, hogy a népnek az okszerűbb gazdálkodásban vezetését kezeljék? A porosz-rajnai gazdasági egyesület f. sept. 26—29 -én tartandja 25 évi jubilaeumát Bonn városban ; az egyesületi közgyűlésre első kérdésül van kitűzve a fölülírtani kérdés, másodikul még következő kérdéssel folytattatván : Mennyiben e kérdésre nem tagadó volna a válasz, micsoda újításra van szükség a tanítóképző intézetekben, hogy a tanító jelöltek ama feladatnak minél tökéletesebben megfelelhessenek ? E kérdések minket nem kevésbbé érdekelnek mint Poroszországot, s annyival inkább közéletünkbe vágnak , mert mezőgazdaságunkat illetőleg épen egy nagyszerű kezdemény gyökeres átalakulás küszöbén állunk, mindenek fölött a nép gazdasága körül, hol az eddigi nagyon is külterjesség helyett okvetlen és minél előbb egész belterjességre kell törekednünk. Hogy e tárgy körül a néptanítóknak igen sok, mondhatnám talán legtöbb hasznukat lehetne venni, igen valószínű. Hiszen ők értelmes, okos, józan emberek, kik oly egyszerű, természetes dolog iránt, mint milyennek a nép gazdászatának, még a belterjesség után is kell lenni, maguknak könnyen alapos ismeretet szerezhetnek, mindenesetre könnyebben és tökéletesebbet, mint a közönséges pár, kiműveltségben, a segédtudományok leírásában sokkal mögöttük áll. E mellett a nép mintegy már gyermeksége óta megszokta, hogy általuk oktattassék. És mily rendkívüli hatásra lehetne számítani, ha az országban szerteszéjjel 8000 értelmes egyén, mennyire az elemi tanítók számát kerek számmal tenni lehet, legrendesebb és legtermészetesebb foglalatosságában oktatóul állna a nép előtt! A mezőgazdaság tudománya nem is oly idegen tan a néptanítók állásától, mint némelyek hiszik , állítani szeretik. Hiszen ez a legelső gyakorlati reál-tudomány. És a tanító már maga is mintegy állásánál fogva hivatva, kényszerítve van ennek gyakorlati folytatására, mert rendes