Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)
1858-10-23 / 243. szám
Pest« Szombat 243. sz. October 33. 1858. Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre : 5 frt. Helyben : félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. Kiadó hivatal van: Ferencziek tere, 7-ik szám alatt, földszint. nyünket, miszerint Francziaország a hajó és a legénység kiadására nézve föltétlen engedést kíván, s a kárpótlást is legalább elvben elismerve akarja látni; az összegre nézve ellenben nem bánja, ha harmadik hatalom ítéletére bizatik az eldöntés. Fog-e Portugál ezen elég megalázó feltételekre ráállni ? S ha nem ? A franczia kormány azt mondja, hogy Francziaország a fődologra nézve semmi további alkudozásba nem akar bocsátkozni és az ultimatum pure et simple elfogadtatását kívánja ! Ha tehát Portugál föltétlenül nem hajtja fejét a franczia követelések alá, kész a szakadás! A párisi börzén még azon hír is szállongott, miszerint Plymouthból tetemesebb hadihajóraj indult útnak, szintén dél felé, mit akar ez jelenteni ? Ámbár különben nem tartozunk az optimisták közé, de ezen ügyre nézve mindeddig nem kétkedünk a békés kiegyenlítés közelségében; az események meg fogják-e hazudtolni ebbeli várakozásunkat s azon tanulságot szolgáltatni, miszerint a mai időben még kivételesen és egyetlenegyszer sem szabad optimistának lenni! A tetuáni gyilkosság mindinkább azon kétes tér felé vonul hátra, hol „a történet végződik s a mythos kezdődik.“ A Tangerből érkezett hírek mit sem tudnak az egész eseményről s a hírlapok ezen kétszeresen örülhetnek, először azért, mert örvendetes, hogy ily iszonyú hir nem valósul, másodszor pedig azért, mert nem valamely hírlap, hanem hivatalos állással bíró franczia tábornok volt első, ki ezen hírt terjesztette. Ebből az következik, hogy a hatóságok sem csalhatlanok,még a francziaországiak sem, ámbár ezek mindig úgy tesznek, mintha még az egész teremtést is tetemesen korrigálhatták volna, ha az Úristen tőlük tanácsot kér! A Cappes völgy miatti ügynek legközelebb el kell dőlnie. Ezen, a Dole tövén fekvő völgy 40 év óta se nem franczia, se nem schweizi, a bécsi congresses a waadti cantonhoz csatolta, hanem a nagyhatalmak néhány hóval később ismét megsemmisítették e határozatot s azóta Francziaország magáénak nézi e völgyet, ámbár tettleg nem voló annak birtokában. Hogy minden czivódásnak vége legyen, 350,000 franknyi kártalanítást ajánlott most Napóleon császár s a waadti canton hivatalosan felszóllhtatott, e tárgyban nyilatkozni. Már e napokban mondtuk, miszerint a közvélemény Schweizban nem igen kedvez ez alkunak, hanem — miként halljuk — a szövetségi tanács azért mégis elfogadta a franczia ajánlatot.... A Mortara ügyben a kath. irányú „Univers“ hevesen megtámadja a „Constitutionnel”t, ki a pápai szék eljárását roszalta; mind ezen roszalás, mind pedig az „Univers“ visszatolása oly határozott hangon van írva, miszerint a közönség már sehogy sem bírja kitalálni, melyik hát a kormány véleménye ? Ha az “Univers“ et helyesli, hogyan jelenhetett meg ama czikk a félhivatalos „Constitutionnel“-ben? Ha pedig ez utóbbi volt a kormány indulatainak tolmácsa, hogy mérheti az „Univers“ oly szenvedélyesen megtámadni? Azonban majd elválik a dolog, midőn egyik vagy másik lapról a „Moniteur“ben azt fogjuk olvasni, hogy a megintetett, vagy tán úgy kívánják- e a tuileriákban, hogy a kormány nézetei iránt a közönség homályban maradjon s ez okból szántszándékkal hozatták színre a két lap kakasviadalát ? Nevelési irányzatok. .. Nevelésről beszélvén, észrevehették olvasóink , hogy mi nem annyira az iskolai nevelés mint inkább az élet, a társadalmi nevelés irányzatait taglalgatjuk. S a Bzldőket kivált — úgy véljük, — ez oldalról sokkal nagyobb felelősség és földat terheli, mint azon felügyelet, melyre az iskolai nevelésnél szintén feljogosítvák s kötelezvék. Mert iskolákban a tanítók s intézetekben a nevelők, csak a szülők és az állam által tett közös megbízás föltételeire s teendőire kötelezvék; ezek itt a növendékeknek nem szabhatnak életirányt. Ama legfőbb hatalom, melynél fogva a gyermekeknek életpálya tűzetik ki, még mielőtt iskolákba adatnának, a természeti s társadalmi jogoknál fogva a szülőket illeti, ők adják meg azon első lökést, mely vagy helyes czélok felé irányozza a fogékony szellemet, vagy tévesztett pályára taszítja, melyen az egyént magára és az országra egyformán üdvtelen, boldogtalanság örvénye várja. Megtörténik pedig ez mindenütt s mindannyiszor, a hol és a midőn Előfizethetni helyben:a lap kiadó hivatalában, Ferencziek tere, 7-dik szám, földszint ] vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadóhivatalhoz utasitandók, a szülőket kevélység, előítéletek, tudatlanság vagy kiirthatatlan ambitiók vezetik a nevelési pályairányok megválasztásánál. — Megérintem ezen eszméket, hogy alkalmam lehessen szólni azon előítéletekről , elfogultan kevély nézetekről is, melyek minálunk a mezőgazdászati pályáknak még most is oly sok oldalról állják útjait. — Mert még most is nem kis számmal vannak köztünk, a földesúri rend egész egyetemét véve, kik lealázónak tartják gyermekeiket oly határozott életpályára neveltetni, mely bár nem igér is ragyogó czimeket, de eszközöket nyújt arra a személyes képességben, hogy az ősi birtokot megtarthassák és gyarapíthassák, s melyen személyes képesség, szakértelmesség, belátás és munkásság által annál fényesb és kényelmesb élet alapjává emelhetik az ősi örököt. Ez a mezőgazdászati pálya. Ezen pálya azonban csak egyoldalulag lenne kimivelve, a így köznevelésünk is egyoldalú maradna, ha annak mellékágait mellőzve, reálnevelésünk irányát egyedül a száraz földmivelésre szorítnók. Nevelésünket, mint mondom, nem csupán a magánérdekek, hanem az országos közszükségek és a gazdászati öszviszonyok kívánalmaival is hangegyénbe kell hoznunk. Különösen most, midőn új nemzetgazdászati tényezők állottak elő, midőn erdőgazdászatunk, bányászatunk és a mezőgazdászati ipar, csaknem tökéletes díjával van az alkalmas és kiképzett egyéneknek. Magyarország nevezetesen, mint tudjuk igen gazdagon meg van áldva a természettől erdőségekkel. A nemzeti vagyon ezen gazdag forrása azonban nálunk még most alig van csak felnyitva is. Nincs erdőgazdászatunk , mert nem értünk az erdőkezeléshez. Az üdvös erdőtörvény pedig, mely I. 1858. január első napjától kezdve már hatályban van, mely minden birtokost büntetés terhe alatt kötelez az erdők gazdászati berendezésére; mely községek, földészek és magánbirtokosoknál egyformán múlhatlan szükséggé téve a szakértő erdőgazdák alkalmazását s a rendszeres erdőkezelést, kellő sikerrel nem foganatosíttathatik , mert mint mondom, nem értünk az erdészethez s nincsenek erdőgazdáink és tiszteink, így arra vagyunk büntetve,hogy eszünket és szorgalmunkat e részben is mások pótolják. Pedig idegen ész és munka mellett anyagi jóllétünknek soha sem jutandunk azon fokára, hová saját értelmünkkel és munkásságunkkal rövid idő alatt fejlődhetnénk. Mert mindazon kiadás és áldozat, melyet csak az erdőgazdászatban is kénytelenek leszünk mások eszéért és ügyességéért évenként kiadni, bizonyára milliókban apasztja a ránk hagyott ősi tőkét és gazdagságot. Lássuk csak ezt számszerinti arányban, legalább megközelítőleg, hogy tájékozhassuk e részben is magunkat. Magyarországban a legújabb statistikai nyomozások szerint 8,475,495 holdnyi erdőbirtok létezik. Az új erdőtörvény szerint ezen összes erdő mennyiségi külön erdőtestekre fog gazdászati szempontból felosztatni; azt, hogy hány holdnyi füszér fog egy gazdászatilag önálló erdőtestre számíttatni,egész bizonyossággal nem mondhatom, hanem fölteszem, hogy ezen felosztás oly arányban fog valószínűleg nálunk is történni, mint azt Hecke legújabb munkájából olvashatni (Die Forstwirthschaftsfehre 1731.) s mint az általában a birodalom egyéb tartományaiban is divatozik; t. i. egy erdőtestbe, mely a törvény szerint kellő számú erdőszemélyzettel lesz ellátandó, — ezer holdnyi tér fog számíttatni. Elosztván már most ezen ezer számmal az erdőmennyiség fenebbi összegét, kisó, hogy Magyarországban legalább 8475 erdőtest alakíttathatik, s ha az erdőszemélyzetet csak 3 egyénnel számítjuk is, már a közel jelenben legalább 25,426 egyénnek nyílik alkalmazása az erdészeti pályán! Mily tág mezeje a szerencsének; mily ajánlkozó alkalom arra, hogy milliókra menő összegeket mi magunk érdemeljünk ki, és munkásságunk dijába keressünk; s hogy végre, azon összeget min magunknak használjunk! S mi kívántatik ehhez? Semmi egyéb mint az, hogy értsük meg e részben is saját javunkat, tegyük félre az ál szemérmet, s ne tartsuk lealázónak gyermekeink számára az erdészeti pályát, hol valamint maguknak igen szép kenyeret biztosíthatnak, úgy a legnagyobb haszonnal gyümölcsöztethetik a haza közjavára is eszüket és munkásságukat. Debreczen, oct. 18. (Nőnevelő intézet.) Tegnapelőtti levelemben megígértem, hogy a debreczeni nőnevelő közintézet ügyállásáról szólok. Az ügy így áll: mintegy 20 évvel ezelőtt a debreczeni ref. egyháztanács átlátván, hogy egy felsőbb lánynöveldére nagyszükség volna : e czélból megvásárlón egy alkalmas épülettel ellátott és czélnak megfelelő helyen levő derék telket , ha jól emlékszem 400 pyőért évi fizetéssel Steinacker Gusztáv urban nőnevelőt állított abba, ki nejével együtt mintegy 5 évig vezette az intézetet; ekkor több körülményektől kényszerítve, elment Triestbe papnak. Ez történt ezelőtt mintegy 15 évvel. Azóta nevelőintézet nélkül vagyunk; több ízben meg-megpendült a tárgy, de eredmény nélkül; most négy éve bizottmány is küldetett ki az ügyben; ez sem végzett semmit; tavaly ismét sürgettük az ügyet, a bizottmány tagjait felfrisítők , belevonatván abba az új lelkészek, több tanárok és számos avatott férfiak. E küldöttség csakugyan folyó évi ápril elején össze is ült, s hathatós szóval tolmácsolván a kérdéses nőnevelőintézet szükségességét, s elismervén a sok kárt, mely eddigi mulasztásunkból is származott, véleményét kivonatos pontokul következőkben állapította meg: A leánynevelőintézet különösen városunk és helvét hitvallású egyházunk részére és igényei szerint szereltessék föl; a nevelést benne főképpő vezesse, mert azt hiszi a bizottmány, hogy közvetlen nő nevelhet legbiztosabban derék nőset; — a nevelés úgy irányoztassék, hogy a növendékekből szelid, vallásos nők, gondos házi asszonyok s jó anyák váljanak. A felügyeletet egy egyházi s egy világi egyén gyakorolná. A nevelőnő részére 800 pft készpénz, s lakásul s intézeti helyiségül az épen e czélra vett egyházi ház volna biztosítandó. A tanfolyam 3 évre terjedne s kezdetét venné ott, hol a közönséges elemi iskolák végződnek. Tandíjul minden helybeli növendék 12 pftot fizetne, a vidéki pár forinttal többet. E tandíj tenné az intézet tulajdonképeni jövedelemalapját, s a nevelőnő 800 pftnyi fizetése ebből tennék ki, ki még 12 növendéknek kosztra szállásra fogadása által is szaporíthatná bevételét; ezen kívül a vallástanításért az egyház egyik lelkészét 100 pfttal fogná díjazni, különben a többi segédek fizetése és tartása az intézetvezető nevelőnő terhére esnék, miért a részére biztosított 800 pfttnyi rendes díjon fölül bejövő tandíjjövedelmet is egészen élvezné. E terv a bizottmány által az ápril közepén tartott egyházi gyűlés elé terjesztetett; ott azonban több okoknál fogva,többek közt, mert az intézetnek mindenekelőtt alapra van szüksége, a tandíj pedig, mely alapul terveztetik, ilyenül mennyiségének bizonytalansága miatt el nem fogadható; továbbá magának a nevelőnőnek 800 pftreállapított fizetés kevés, s legalább is 1000 pft kell, s a segédek fizetése még e mellett reá épen nem rovathatik, hanem azon fölül 3 segéd fizetésére egyenként még szintén legalább három-háromszáz forint igényeltetik, mi összesen 1900 pftot tesz.) — el nem fogadhatónak nyilváníttatott, s azon vélemény fejeztetett ki, hogy míg a már meglevő épületen kívül legalább 1909 pengőforint évi biztos jövedelmet adó alap nincs, addig a nevelőintézet felállításáról szó sem lehet. Azon kérdésre, hogy honnan szereztessék a lap , a gyűlés a meglevő intézeti házra utalt. Ez eddig évi 600 párt bért hozott be, ezutánra a bér 709 pártra emeltetni véleményeztetett. Voltak , kik időközben kisebbszerű nevelőintézetet véltek fölállíthatónak a német-utczai iskolahelyiségen. A gyűlés a bizottmányt új terv kidolgozására, különösen bővebb alap keresésére utasítá. Ez is megtörtént, a második terv is egyházgyűlés elé került, el is vettetett ismét; most harmadik terv van kidolgozás alatt. Szóval annyi véleménykülönbség , nézet elágazás üldözi e tárgyat, hogy Isten tudja mikor és mikép juthat révpartra, s addig a jó házias nevelés hiányainak kára szaporodik, mint előző közleményeimben érintem. Pedig a dolog igen egyszerű: egyházunk nőnevelőintézetet szükséges, de nincs teljes alapja,miből ezt fölállítsa; ez a legnagyobb reformáta ekklézsiában,az ország legkiterjedtebb határú városában, melynek a többi egyházak előtt is jó példával előjárni hivatása, nem épen dicséretes dolog, de azért nincs ok a nem kezdeményezésre, sőt én bátran azt mondom, hogy lesz alap is, mert Debreczen város mostanság belső közügyei legfontosbjainak egyikét nem hagyhatja adomány nélkül, s épen ez alapos remény is ösztönző lehet a kezdeményezésre. Van egy épületünk, mely a kérdéses czélra alkalmas, épen arra is szereztetett. Ha ezt az itt létező 5 leánynevelő intézet tulajdonosai közöl egy kibérli, senki sem fogja mondani, hogy az nem szabad. De egyházunk több okoknál fogva TARTALOM. HIVATALOS RÉSZ. NEM HIVATALOS RÉSZ. Politikai napi szemle. — Nevelési irányzatok. III. Levelezések: Debreczen. (Nőnevelő intézet.) Bécs. (Vegyesek.) Napihirek és események. Külföld: Francziaország. (Az _*(). C.“ a franczia társalmi viszonyokról. A „Times“ és a „Patrie“ a portugali viszályról. A tetuai hír alaptalansága.) Németország. (Az országgyűlés megnyitása.) Spanyolország. (A közelgő választások.) Távirati tudósítások. — Színházi előadások. — Börze. — Dunavízállás. Tárcza. (A Peri, beszély. Vége.) HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 26-ki legmagasb kézirata által hoffenburgi báró Hofer Antalt, a tiroli és vorarlbergi orsz. főtörvényszék elnökét, titkos tanácsosi méltósággal hijelengedés mellett legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli F e 18 ég e f. é. oct. 12-i regf. határozata által az alábbnevezetteknek legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott, hogy a nekik adott idegen rendjeleket elfogadhassák és viselhessék, és pedig: I gróf Schaafgotsche Ferencz lovassági tbk és parancsnokoló bh. Morva- és Sziléziában, az orosz cs. Sz. Newsky Sándor rendjelt; gr. Thun-Hohenstein Károly ahogy a németalföldi királyi tölgykoronarend nagykeresztjét ; b. Edelsheim Lipót ezredes, a 10 sz. porosz király huszárezred parancsnoka, az orosz cs. Sz. Anna-rend másodoszt. jelét; villatburgi V 11 a ta Guido alezredes a 8. sz. toscanai örökös nhg dragonos ezredben, a toscanai nhgi kát. érdemrend másod oszt. jelét; Catty Adolf őrnagy a főszállásmesteri törzskarban , a németalföldi k. tölgykoronarend tiszti keresztjét; hg Hohenlohe-Schillingsfttrst Konstantin százados a hadsegédi testületben s a cs. kir. Apostoli Felsége segéde, az orosz cs. Wladimir rend 4-dik oszt. jelét; Sichrowsky József százados a b. Stein partvidéki tüzérezredben a pápai sz. Gergely rend kiskeresztjét; köllensteini b. Kellner Frigyes százados a 10. sz. gr. Clam-Gallas dzsidásezredben , a németalföldi k. tölgykorona rend kiskeresztjét, gr. Strachwitz Alfred százados a hadsereg létszámában, a toscanai nhgi Sz. István rend kiskeresztjét, és Krieghammer Ödön főhadnagy az 5. sz. Miklós orosz császár dzsidás ezredben, az orosz cs. sz. Szaniszló-rend 3-ik oszt. jelét. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, October 22. (Politikai napi szemle.) Végre tehát a „Times“ is fölszólal a Charles Georges ügyében s mintegy igazolást és commentárt nyújt a két angol hajónak Lissabon melletti megjelenéséhez. Érdekesnek tartjuk, hogy a cytilap, mely az egész vitát eddigeléppen nem akarta tudomásul venni, most hoszszasan bizonyítgatja azt, amit mi elejétől fogva mondtunk s amit minden részrehajlatlan bíráló megvallott, hogy t. i. Francziaországnak nincs igaza, hogy hatalmával viszszaél, s hogy kevéssé nemes eljárás az, midőn Portugal ellenében, mert kis állam, olyant mer tenni, amire Anglia vagy Északamerika irányában nem lenne bátorsága. A „Times“nak se érvei, se az azokból vont következtetések nem igák, hanem miután ezen lap rendesen az angol közvélemény hű tükre, örülnünk lehet annak tudatán, miszerint ama nézetekben a brit nép is osztozik. A kérdés csak az, mi fog most történni ? A félhivatalos „Patrie,“ mely be sem várva a „Times“ féle czikknek teljes szövegét, már a távirati kivonatra siet felelni, ez alkalommal megerősíti abbeli közlemé