Budapesti Hírlap, 1858. november (251-274. szám)

1858-11-25 / 270. szám

Pest, Csütörtök 230. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 1­90 sz. a. 2-ik emeleten. Kiadó hivatal van: Ferenciiek tere, 3*ik szám alatt, földszint. PESTI HÍRLAP. A vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve mindennap reggel. Wolverdei díj austr. pénzértékben : Vidékre: november és december hóra: , 2 kr' Helyben : 2 frt 80 kr. — A hirdetések ötször halálozott so­rának egyszeri beiktatásáért 10 kr, többszöriért pedig 3 kr számittatik.­­Egyes szám 35 pkr. Előfizethetni helyben:a lap kiadó hivatalában, Ferencsiek tere, 7-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadóhiva­talhoz utasítandók. .. ... Az adomány rendeltetése Az adakozó neve Adomány tárgya írt kr 80000 —1 1084 25 Késmárk szab. kir. város lakói 55 38 Igló város 48— Altendorf szolgab. járás lakosai 210— Eperjes sz. k. város lakosai 346 25 Az eperjesi takarékpénztár 500 Ugyanaz 50­ — Bártfa sz. k. város lakosai 10 22 A bártfai szolgab. járás lakosai 8­4 Girálth szolgabirói járás lakosai 13 30 S. A. Ujhely községe Tokaj községe 10 ~~~ Szerencs kath. községe 200— A szolgabirói hivatal tagjai és a járási jegyzők 20 Gálszécs községe 208 A nagymihályi szolgabirói járás községe. 869‘ N. Mihály lakosai Unghvár községe 25 30 A 4-dik csendőr­szárny-parancs­­nokiság legénysége Ungvárott Tabódy Pál, bereg ugocsai me­gyefőnök Munkács mezőváros Bereghszász községe Davidovits Bernát izr.cultus elől-5000•-­járó Mármaros-Szigeten Tecsői szolgabirósági hivatalno­kok Tolyay István, szolgabiró Rahón 12 Egy reáliskola alapítása, s a lelkészek s tanítók dotatiójának javítására. Melyben 259 helybeli szegény részesittetett. 100—100 ftot a rokkantak pénzalapja, a nem­zeti muzeum, a váczi süketnémák intézete s a pesti vakok intézete számára. Egy járási kórház fölállítására. (Az aláirt ösz­­szeghez legtöbbel járultak: Heissl Károly ol­­vasztókemencze-tulajdonos 100 fttal, Probstner Adolf földesúr 50 fttal, Gnezda városközsége 200 fttal , Lubló 120, Podolia 108, Ka­­mienka 100 és Jakubicza 50 fttal. A Nassau herczeg nevét viselő gyalogezred má­sodik zászlóaljának borral megvendéglésére és 90 helybeli szegény megajándékozására. 90 városi szegény megajándékozására. A szegények megvendégelésére. A járási szegényalapra. A helybeli szegények részére. Egy vizvezetés építésére. A komáromi tűzkár vallottak részére. A helybeli szegények részére. A járásbeli szegényalapra. Ugyane czélra. A helybeli szegények részére. Megvendégelte a helybeli szegényeket. Templomuk kijavítására. Egy hadastyán részére. A helybeli szegények részére. Egy járási kórház építésére. Alapítványul iskolai ösztöndíjakra. 52. helybeli szegényt megvendégelt. A verkóczi leégettek számára. 4 mázsa marhahúst és 1 hordó bort a 4. szám­ig Liechtenstein gy. zászlóalj legénységének. 300. szegényt megvendégelt. Egy kórháznak alapítására ugyanott. 5 teljes ágyat a M. Szigeten állítandó kórház számára. 28. helyi szegényt megvendégeltek s 87-et egyen­ként 10 krral megajándékoztak. 150­ darab kenyeret a kőrösmezei helybeli szegé­nyek számára. (Folytattatik.) Dobsina város községe A gölinicz­bányai járás lakosai B­rzeviczy Albert földbirtokos Sároson A lublói járás lakosai 156 56 400— Lőcse szabad kir. város 100 TARTALOM­­ HIVATALOS RÉSZ.­­NEMHIVATALOS RÉSZ. —3 cs. Felségeik Prágából eluta­zása és B­r­ü­n­n­b­e , m­e­g­é­r­k­e­­­zésük. — Átnézeti összeál­lít­á­s­a a Felséges Koron­a•* herczeg boldogító sz­ül­e­­­tése alkalmából gyakorolt jótékonysági és humanitási tetteknek. Folyt. — Politikai n­a­p­i s­z­e­m­l­e.­­ — A legújabb váltójogi határozmá­n­y­o­k és változtatások. II. Levelezések: Hajdú - B­­ö­s­z­ö­r­­­mény. (Vegyesek.) , B­é­c­s. (Vegyesek.) Napihirek és események. Külföld: Anglia. (A áriások a suezi csatornái­a) Francziaország. (Hí­rek és c­áfolatok.) O­l­a­s­z­o­r­s­z­á­g. (A monacói hőség eladása.)N­ém­e­torsz­ág. (A porosz régens-herczeg beszéde az ál­­lamministeri lophoz.) Oroszors­z­á­g. (Szláv propagand­a­) Távirati tudósítások. — Gazda­ság, ipar és kereskedelem. — Színházi előadások. — Börze. — Meteorologia ész­lelete­kor- D­ii­n­agv­i r­ét 1­­­á­n. Tárcsa,­­ Montenegrói harczok. Vége.) HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. kir. Apostoli Felségei, é. nov. a­ki legfelsőbb határozata által az utóbbneve­­zetteknek legkegyelmesebben engedélyt adni néltóztatott, hogy a nekik adott idegen rendje­­eket elfogadhassák és viselhessék, és pedig : Ő Felsége első vezérhadsegéde, gr. G­r­u­n­n­e Károly altbgy, és gróf Thun-Hohen­stein Károly altbgy, m nassani ligi nassani Adolf kát. és érdemrend nagykeresztjét a kardokkal; báró Weinhardt István altbgy, a dán kir. Danebrogh rend nagykeresztjét; lovag R­u­f­f Ágoston ezredes a főszállásmes­­eri törzskarban, a bádeni nhgi zähringi orosz­­ány rend 2-dik osztálya tölgylombos közép­­keresztjét ; lovag Löwenthal János ezredes a 2. sz. diklós orosz nhg huszárezredben, az ottomán Hedzsiché rend 3-ik oszt.­jelét; hg Auersperg Sándor ezredes, a 8. sz. Ká­roly porosz hg vértes ezred parancsnoka, a porosz kir. vörös sasrend 2-ik oszt. jelét; rohrbergi S c­h r o 11 Henrik alezredes a dán kir. Danebrogh rend középkeresztjét, és Ries János főhadnagy a 35. sz. gr. Kheven­­itt­ler gy. ezredben, ugyanannak kiskeresztjét; C d 11 y Adolf őrnagy a főszállásmesteri törzs­­sarban, a nassaui rigi nassa­ui Adolf kat. és ér­­demrend 2 oszt. combhurkeresztjét kardokkal és köllensteini b. Kellner Frigyes százados­­ 10. sz. gr. Clam-Gallas dzsidás ezredben, ugyanannak kiskeresztjét kardokkal; gr. S­z­a­p­á­r­y László őrnagy az 1. sz. gr. Divalart dzsidás ezredben, a belga kir. Lipót­­rend középkeresztjét; és lovag Schäffer Keresztély főhadnagy a 30. sz. Wasa hg. gy. ezredben a hesseni­­hgi Fülöprend kiskeresztjét. A nagyváradi vegyes szolgabirói hivatalok sze­mélyi ügyeire fennálló cs. k. országos bizottmány Fejér Ignácz szolgabiró hivatali írnokot ideigle­nes szolgabiró hivatali tollnokká kinevezte. kintélyes Mecséry báró helytartó ur ő excjával s­­ Clam-Gallas gróf altábornagy s parancsnok ló - tábornok úrral élükön, a főnemesség, a prágai helyőrség tábornokai s törzstisztjei, s más nota­­bilitások a pályaudvarnak ünnepiesen földiszí­­tett helyiségeiben gyűltek össze, hogy a F­e­l­s­é­­ges Császári párnak újólag legtisztelet­teljesebben tisztelkedjenek. Ugyancsak a pálya­udvarban a „József Főherczeg“-gyalog­ezrednek egy díszszázada volt teljes díszben kiállítva, a zászlóval s zenekarral; ezen századot, miután Császárné Ő Felsége a vagyonba fölült, Ó csa­k­ Apostoli Felsége megszemlélte. Miután Ő Felségeik a jelenvoltaktól kegy­teljesen elbúcsúztak, a néphymnusz hangjai közt a külön udvari vonat megindult, hogy a szere­tett Császári Párt, mely Prága hű országos fővárosát több mint tíznapi látogatással szeren­­csé­lte, Morvaország fővárosába szállítsa el. Azonban mégis Prágától a teljes megválásuk előtt, a Felségeik még közelebbről meg akarták szemlélni a vallásosság, a hazafias köz­reműködésnek egy művét, a karolicenthali temp­lom építését, melynek alapkövét négy év előtt ő Felségeik tevék le. Legmagasb parancsra, a Prágából elindult udvari vonat még egyszer megállapodott a karolinenthali külvárossal szem­ben, mivel a cs. k. Apostoli Felsége az ottani templomépítést legalább most még né­hány perczre megszemlélni szándékozott. Ő Felsége, a bibornok herczeg-érsek ur ő eminentiája által kísértetve s rendkívüli fé­nyes környezet által körülvétetve , a vas­útnak egy alkalmas helyén kiszállott az udvari kocsiból, hol időközben Carnin Ottokar gróf ur, mint a kath. egylet elnöke, az építési bizottmány több tagjaival, David cs. k. járási kapitány, a cs. hivatalnokok , a papság, a polgármester, a. karolinenthali községi képviselők összegyűltek. Ő Felsége legkegyesebben méltóztatott nyi­latkozni az építés előhaladása iránt; legma­gasb sajnálatát fejezé ki a fölött, hogy azt nem méltányolhatja minden részleteiben, s azon óhaj­tását nyilvánítá, miszerint az oly szépen meg­kezdett nagyszerű mű gyorsan s szerencsésen bevégeztessék. Ez alkalommal Jónak Eberhard tudor tanár , mint az építési bizottmány el­­­nöke, Tieftrunk tudor mint pénztárnok, Eltű­rnöm ur, mint vezető-építész , s Belsky , Swo­­boda s Mesika művezető urak szerencsések vol­tak, bibornok ur ő eminentiája által Ő Felsé­geiknek bemutattatni. Császárné Ő Fel­sége az udvari vagyonból szintén megszem­lélte az építést. A legmagasb kíséretben volt többek közt Bach báró minister úr ő exoja is, ki múlt szombaton az építést minden részleteiben különös érdekkel szemlélte meg.­­ Császári Felségeik még ma Klad­­rubban a császári udvari ménest szemlélendik meg, s esti hat órára váratnak Brü­nnbe, mely várost . Felségeik kétnapi látogatással fog­ják szerencsésítni. (Frag Ztg.) NEMHIV­ATALOS RÉSZ. Prága, nov. 22 Ma reggeli 7 órakor Ó cs. k. Felségeik rágát ismét elhagy­ták. A királyság magas te­­ áusa szabad kir. városa ábry Ignácz kassai püspök ur é ■excja álkház Lipót kávés s vendéglős Kassán 55 Átnézeti Összeállítása .­­ Fenséges Koronaherczeg boldogító születése alkalmából gyako­rolt jótékonysági és humanitási tetteknek. (Folytatás.) III. A kassai közigazgatási területen. Az adomány rendeltetése Az adakozó neve Adomány tárgya írt ki 500 -­A helybeli szegények közti kiosztás végett, s 2 napi zsoldot a helyőrség számára. 5 hordócska bort, a „porosz herczeg“ gyalog ezred raktári zászlóaljának legénysége szá­mára. Még pedig 40 ftot az Elisabethinum 15 ft Va­krt s 1 hordócska bort a szegények háza, to­vábbá fél borjut s egy hordócska bort a pol­gári kórház számára. Brünn, nov. 22. esti 10 óra után 30 percre ti. Ó cs. k. Felségeik ma esti 6 órakor az it­teni pályaudvarban Lazanzky gróf helytartó ur ő excja s a parancsnokló tábornok ur által a közönség legélénkebb üdvkiáltásai közt fogad­tattak, s a városnak Ünnepiesen feldíszített s fé­nyesen kivilágított utczáin áthaladtakban , a rendkívül számosan összegyűlt nép ezerszeres örömkiáltásaival ü­dvözöltettek.­­ Felségeik az országházban, az elfogadás végett ott nagy számmal összegyűlt nemesség, papság, cs. k. katonaság, a polgári hatóságok , s a községi képviselők tisztelgését elfogadni méltóztattak. sz. Pest, november 24 . (Politikai napi­ szemle.) Ha az ember bármily keskeny és kemény lóczán fekszik, ott, — ha egészséges — csakugyan pompásan lehet aludnia, míg a legpuhább ágyban is hiába ke­resendi a nyugalmat, ha minden második peres­ben egyegy tűszúrá­sát riasztják föl álmából. Ez teljesen alkalmazható a porta mostani helyze­tére, ha Montenegro felé még oly nagy darabot vágnak el tőle, ha akár másonnan is egyik má­sik területét elszakasztják : a nyoszolya kemény és keskeny lesz, de azért mégis nyugodni lehet rajta, míg ezen végehajtott pihenésre semmi ki­látás nincsen, mig a sokat említett „területi in­tegritás“ mellett majd franczia, majd orosz tű szurkálja az úgyis betegesen érzékeny testet. Nem sokára oda fog jutni Törökország, hogy a világ minden kincséért sem kap félig meddig használható miniszert; még a báránytürelmü Ali pasa is, kinek engedékenysége oly véghetetlen mint az öregebb Dumas valamely regénye, szin­tén megunta a nagy vezérséget , örömest ott hagy­ná ez állomást, csak volna, a ki ezt utána elfog­lalja. Mehemed Rusdi pasa (ezt a boldogult Sa­phir mindig Rusdi pasának hívta), kinek a nagy veziri tárczát ajánlották, megköszönte e kitünte­tést, s hasonlót ten Fuad pasa is, ki Párisban sokkal közelebbről megismerkedhetett Franczia­ország „barátias“ szándékaival, mintsem ked­ve lehetne maholnap ezekkel szembeszállni vagy pedig jobb meggyőződése ellenére — e szán­dékokat gyámolítani. Nem sokára tehát a porta kénytelen lesz nem­csak pénzt, hanem ministe­reket is külföldön kölcsön venni! Nem is kellemes azon Bors,mely a legközelebbi­­ hónapokban a török kormányra vár. A dunaba­­i józási ügyre nézve Törökország mindenesetre­­ ajtó és sarok közé jut, mert egyrészről Austriát­­ nem akarván végképen cserben hagyni, nem meri föltétlenül elfogadni a conferentia által ki­­vánt módosításokat, de másrészről arra Bincs bá­­­­torsága, hogy a zultán által formaszerűen ratifi­­­­cált szerződést—daczára a párisi conferentia köz­­beszólásának — foganatosíttassa. Ezegy! Azután­­ a Dunafejedelemségekben is mindig tarkább szint t öltenek a dolgok; a hoszpodári jelöltek gombák­­­­ként nőnek ki a földből s e napokban vagy hét új lapnak kell megindulnia, mindegyik termé­szetesen egyegy candidatus törekvéseit gyámo­­litandó. Valóban költséges verseny ! Tán jobban tennék, ha ezért pénzért valamelyik kis né­­meth­ai fejedelemséget megvásárolnák, ha már minden áron fejedelmek akarnak lenni. Morva­országban Sturdza Mihálynak legtöbb kilátása van a hoszpodári hivatal elnyerésére; miért? mert 63 éves és így valószínű, hogy egy pár év múlva­ ismét lesz választás, ismét korteskedés és meg­vesztegetés, szóval pompás alkalom a zavarosban halászatra. Miután már keleten vagyunk, említsük meg azt is, hogy a francziák a Dzseddah ellen terve­zett­ ágyúzással nagylelkűen addig akarnak várni, míg­­ az erre szükséges ágyuk a hely­színen lesznek , mert a Dachayla nevű franczia hajó még nem érkezett Dzseddah alá és Sabatier úr, bármily buzgalomteljes hivatalnok is, saját fejével csak nem ronthat a városnak, hogy azt sarkaiban megingassa. Thouvenel báró, mint halljuk, még Stambulból elutazása előtt panasz­kodott azon lany­haság miatt, melyet a török kormány a dzseddabi gonosztevők irányában tanúsított s a franczia meghatalmazott részéről erélyes eljárást helyezett kilátásba, hanem a consul úr még nem kezdett hozzá ezen iszonya­tos tragédiához, s egyelőre a „megtöltöm foj­tásra“ czímű­ vígjátékot adja elő. Már most ugorjunk nyugat felé! Legújabb schweizi tudósítások szerint a genfi cantoni vá­lasztásoknál ismét James, Fazy és a radikál párt maradt győztes. Tán nem csalódunk, ha ezen magában véve csekélyszerűnek látszó esemény­nek valamivel nagyobb fontosságot tulajdonítunk, sőt már­­nem azt mondanék, miszerint“ e válasz­tás eredménye tetemes befolyással lesz a Schweiz­­ban közel­jövőben várható alkotmánybeli küz­delmek kimenetelére. A vonz- és röperő, a cen­­tralisatio és decentralisatio közti küzdelem leend ez. Az 1838-as alkotmány már is első lépés volt a ce­ntralisatio felé , de a cantonok önállóságuk legalább egy részének birtokában maradtak. A radikálok ezen önállóságot lassanként ismét tá­­gasbitnd­ szeretnék és a centralisatio minden nyo­­­­mát megsemmisíteni, mig a conservativek csak­­ a centralisatióban látják a köztársaság üdvét s a­­ cantonok souverainitását minimumra le akarják November 25 1858.

Next