Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)
1859-04-22 / 92. szám
1859. — 92. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTENI. A Hivatalos Értesítővel együtt. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr Egész évre Fél évre 15 8 ft. kr. I Évnegyedre 4 50 Egész évre 10 — — | Egy hónapra 1 75 | Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: egy 11eki -utcza, 1. szám 2-dik emelet, KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. Ér. ki Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 25 Péntek, április 22. Előfizetési árak ausztriai értékben A Hivatalos Értesítő nélkül. ft. kr. I . . Egész évre 14 . Évnegyedre 4 Félévre 7 — Egy hónapra 1.60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. BUDAPESTI HÍRLAP. Igtatványok. Egy hatodhasábos pestisor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszerinél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számittatik. Még többször, ismétlésnél aránylag és érmeiet is engedhetik. A beigtatási bélyegdij mindannyis*:1. 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek ,föl. A küsföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt fr. kr. , tr. kr. Egész évre 19-----[ Évnegyedre 5 50 rí— ig —ggy hónapra 2 10 Fél évre HIVATALOS RÉSZ. e ca. k. Apostoli Felsége a belügyministernek legalázatosabb jelentését, egy magát meg nem nevezett egyénnek 30,000 austr. értékű ftnyi jótékonysági adományáról, legmagasb kellemes tudomásul venni s ezen öszletet egy, kretin gyermekek számárai gyógyintézet alapítására pénzalapul kijelölni legkegyelmesebben méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi ápril 7-től kélt legfelsőbb határozatával Janda Antal, kremsieri járás-hivatalszolgát sokévi igen buzgó s hasznos szolgálattételének elismeréséül, ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. * A belügyminiszer Nagy Károly tudor dél-bihari megyei orvost, a nagyváradi helytartósági osztálynál levő állítadó orvosi bizottmány tagjává nevezte ki. Az ügyvédség ismétt ideiglenes gyakorlása a pozsoni országos főtörvényszéki területen, hivatalhelylyel Ó-Gyallán, Nemesszeghy Istvánnak megengedtetett. F. é. april 16-n adatott ki s küldetett szét a budai cs. k. egyetemi nyomdából a magyar orsz kormánylap első osztályának VII-dik és a második osztálynak VI-dik darabja, mind a német egyes, mind az összes kettős kiadáss sokban. A VII-dik db tartalma: 36. sz. A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1859. február 21-kén kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a tanításpénznek a cs.k jogaka- i demiákoni fizetése iránt. 37. sz. A hadsereg főparancsnokságának 1859. február 23 kán kelt körrendelete, a főtisztek havi fizetéseire, a kapitánytól lefelé, magán-adósságok miatt intézendő birói tilalom s végrehajtás megengedhetősége iránt. 38. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1859. február 24-kén kelt rendelete, kiható Erdélyországra, mely által az erdélyi nagyfejedelemségben a földbirtok tagosítását s a határ úrbéri szabályozását tárgyazó kérvények benyújtására szabott határidő 1862. évi junius végéig hosszabbíttatik meg. . 39. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. mártius 2-kán kelt rendelete, kiható Erdély országra, mely által a kapniki és abrud bányai bányabiztosságok megszüntetnek, s az udvarhelyi bányabiztosság hatásköre kiterjesztetik. 40. sz. A pénzügyi ministeriumnak s a hadsereg főparancsnokságának 1859. mártius 5-kén kelt rendelete, kiható a katonai határőrségre az 1850 augustus 2-kán kelt törvénynek ibirod. törv. lap 329. sz.) a katonai határőrségben r bá/.közösségekre alkalmazása iránt. 41. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. mártius 8-kán kelt kibocsátványa, a cirill II. osztályú fővámhivatal elnevezése iránt. A VI-dik dara tartalma : 12. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság soproni osztályától 1859-diki február 20-káról, a soproni közigazgatásbani Duna-folyamszakaszon kijelölt azon kikötőhelyek iránt, melyeken hajók és talpaknak kikötni s árukat be- vagy kirakni megengedtetik. Az építészeti emlékeket kutató és fenntartó cs. k. központi bizottmány Dr Haas Mihály szathmári püspök urat levelezőjévé választota meg. A tiszabeői héber cultus-község azon házat, melyet neki Kántor Bernát iskolai czélokra ajándékozott, saját költségén 2 osztályú iskolává alakította át, mi nyilvános elismeréssel ezennel közzé tétetik. Belgrád, ápr. 16. (Népnevelésügyi intézkedések. Különfélék.) Legújabban az oktatásügyi ministerium különös érdekű tervvel kezd foglalkozni. E terv a népiskolák jobb karba hozatala. Jó népiskolák csak ott lehetségesek, ahol jó népiskolai tanítók léteznek; oly tanítókra pedig csak úgy lehet szert tenni, ha a tanítói hivatalt az illető tehetségekkel megkedveltetik. Az anyagi jóllét s ezzel kapcsolatban a köztisztelet azon két fő csáberő, mely a tehetséges egyéneket képes rábírni, hogy magukat a tanítói pályára szenteljék. A kormány ezt már több idő óta szem előtt tartja, s a népiskolai tanítók állapotát megjavítani törekszik. Szerbiában eddig a tanítók készpénzbeli fizetése 200—400 pft közt változik, ezen kívül szabad lakásuk s ingyen fájuk van. Ebből kitetszik, hogy Szerbiában a népiskolai tanítók sorsa nem a legroszabb. De, mivel Szerbia még mindig nagyon szükségeli az értelmi erőket, a tanítói pályára csak azok szánták magukat, akik, elvégezvén a theológiát, lelkészekké mivelték ki magukat, s addig, megillő állást találnak, népiskolai tanítókal működnek. Ez az oka, hogy Szerbia nem bír elegendő mennyiségű kiképzett tanítókkal. A kormány e bajon segítendő még némely más előnyökkel hozza kapcsolatba a tanítók állását. T. i. a tanítókat is föl akarja venni a hivatalnokok testületébe, s oly szabályokat léptetni életbe, hogy a tanítók bizonyos szolgálati évek száma szerint rendes fizetésükön kívül némi díjakat nyerjenek, úgy mint a gymnasiumi s lycealis tanárok, azon kívül a tanítókat is bizonyos meghatározandó körülményekben nyugdíjazni akarja, sőt egy pénzalapról is gondoskodik, melyből a tanítók haláluk után özvegyeik s gyermekeik némi évi segedelmet nyerjenek. A kormány rendelkezésére e czélra 20,000 darab arany, tehát közel 100,000 pft áll. E pénzt a kormány a néptől szedte össze rendkívüli adó fejében és pedig már 4 év előtt, mert már akkor szó volt ilyféle rendeletek életbeléptéről. Az oktatásügyi ministérium most fölhízta a belgrádi „iskolai választmányt“ (skolszka komiszija), amely az iskolai tankönyvek szerkesztéséről, s a tanítás szervezetéről szokott tanakodni, s tanodai ügyekben az oktatási ministérium némi adlatásaként tekinthető, hogy e választmány tervet dolgozzon ki, mely szerint életbe lehetne léptetni : 1) hogy a népiskolai tanítók fizetése bizonyos szolgálati évek lefolyta után rendesen fölemeltessék; 2) hogy a tanítók öregségük s betegségük eseteiben nyugdíjat nyerhessenek , s 3) hogy egy alaptőke tétessék le a tanítók özvegyei, árvái évenkinti fölsegélésére. Az „iskolai választmány “ a maga kebeléből egy alválasztmányt rendelt ki az illető terv elkészítésére, mely alválasztmányba kineveztettek :Szpaszits Milován oktatásügyminisze - riumi főnök, Safarik Jankó és Jaksits Vladimir lycealis tanárok. Kern lesz fölösleges ez alkalommal megemlíteni, hogy a néptanítókat Szerbiában a kormány fizeti egy külön alapítványból, melynek tőkéje 800,000 pstot tesz, s e tőke évenkint mintegy 200,000 húszassal gyarapodik, melyet a nép rendes adókép fizet ez alapítványba. Remél Adalék igazságügyi statikánkhoz, m. K.k. Ha a pesti főtörvényszéki kerületnek egyes törvényhatóságai által a büntető törvénykezés terén a múlt évben kifejtett tevékenységét veszszük tekintetbe, és azt a megelőzött 1857. évben tanúsított működési cselekvőséggel párvonalazzuk, nemcsak az eljáró hatóságok fokozottabb ügyvezetési törekvése, hanem az iránt is teljes meggyőződést nyerünk, hogy az 1857-ik év, tekintve a hazánkban előfordult bűntetteket, legkevésbbé sem valami kivételes, abnormis évnek vehető, mert tavaly nem csak hogy a teendők nem kevesbültek, hanem még tetemes emelkedést mutatnak. A bűntettek s vétségek miatt 1858-ban tárgyalandó esetek száma 13,477-re ment, míg 1857-ben csak 12,298 efféle bűnvádi eset került tárgyalás alá, tehát 9,3 százlék többlet; hogy pedig e növekvés egyedül a múlt évben újólag fölmerült és a nyomozó bíróságok részéről tárgyalásaia bocsátott új bűnvádi esetek növekvésének szüleménye, azon egyszerű adatból kézzelfoghatólag tűnik ki, hogy ha egyedül ezeket vesszük szemügyre 22,3 száztéli szaporodás mutatkozik, mert midőn 1857-ben csak 7962 új vádeset volt elintézendő, e szám a múlt évben 9742-re emelkedett. Tehát nincs kétség benne, hogy az 1857. év e tekintetben nem épen oly kivételes időszak volt. Daczára a teendők ez öregbülésének, a hatóságok tavaly a függő vádesetek közöl aránylag jóval többet intéztek el, mint az előbbi évben, mer míg 1857-ben a tárgyalandó bűntett s vétségekből csak 69,0 percent jön elintézve, 1858-ban 82.3 percentre emelkedett a befejezett tárgyalások aránylata. A kihágások esetei miatti tárgyalások ellenben némi csökkenést mutatnak, 1857-ben 25,761, ellenben 1858-ban csak 22,809 kihágási eset került tárgyalás alá, tehát 11, percenttel kevesebb. Ezek, mint huzamos eljárást kevesbbé igénylő ügyek még gyorsabban döntettek el, mint a fennmondott bűnvádi esetek, mert 92. 100 közöl valóságosan s végleg még ugyanazon évben jön elintézve. Czélszerű intézkedés, hogy a kérdéses kimutatásokban mind a nyomozási mind a büntető fogságba került egyének száma föl van véve. Az előbbi tételből a nyomozási fogságnak átlagos tartama és fejenkénti költsége számíthatók ki, az utóbbiból pedig a fegyenczek és bebörtönözött klmenczök létszáma tőlük ki. A nyomozási fogságba került vádlottak száma 1858-ban összesen 8172-re ment, és ezek közöl 7390 még ugyanaz évben került ki a fogságból, 782 pedig még tovább letartóztatva maradt. A büntetési fogságba ejtett elítéltek száma 4551-et tett, és közölük 3555-re nézve a letartóztatás az év folytán nyert véget, midőn 1096 egyén még továbbra is a külön maradt. Mi a pesti főtörvényszéknek a múlt évreli működését illeti, az elintézendő ügydarabok száma, egyáltalán, tekintve e törvényhatóságnak mint az elkobzott vagyon ellen magánkövetelések tárgyában megrendelt másodfolyamodású bíróságnak ügykezelését is, a múlt évben 16,279-re ment, mi az előbbi évhez mérve, midőn azoknak száma 14,417-re rúgott, 12,2 százték szaporodást tüntet föl, a anélkül, hogy a hátralékok is öregbültek volna, sőt a serény cselekvőségnél fogva, mely e főhatóságot dicséretesen jellemzi, valamint 1857-ben úgy tavaly is, több mint 95 percent jön a tárgyalási ügyekből valóságosan elintézve, számba sem véve, hogy 1858-ban azonkívül elnöki uton még 10,378 beadvány gyűlt be tárgyalás végett. A 2523 ítélet, mely a pesti főtörvényszék által felebbezett polgári perökben a múlt évben másodbiróságilag hozatott, valamint egyrészt ezen hatóságnak működési tevékenységéről tesz tanúságot, úgy másrészt az első folyamodás a bíróságok eljárására nézve némi fölvilágosítást nyújt a törvénykezésnek mintegy minőségét tüntetvén föl, mely tekintetben örvendetes haladás vehető észre, a helybenhagyó ítéletek száma, a módosító vagy megszüntető határozatok irányában folyvást növekedvén. Így ha az utolsó két évet egymás mellé állítjuk, tapasztaljuk, hogy a másod bírósági ítéletek közt volt: 1857-ben 1858-ban helybenhagyó 63.0 64.4 százalékkal módosító 28.0 11.5 „ megszüntető 18.6 18.1 Szemközt ezen arányával még jóval kedvezőbb viszony mutatkozik maga a főtörvényszék határozatára nézve, mert a fölülvizsgálati uton kelt harmadbirósági ítéletek közt volt: 1857-ben 1858-ban helybenhagyó 77.„ 78.9 százalékkal módosító 18.o 14.2 „ megszüntető 4.a 6.9 „ De az első folyamodású hatóságoknál is nagy különbség létezik a tiszta bírói szerkezetű és vegyes alakú törvényhatóságok eljárására nézve, amazoknál fölöttébb kedvezőbb viszony mutatkozván. A mondott 2523 ítéleten kívül a pesti főtörvényszék részéről múlt évben a polgárjogi törvénykezés illetőleg még 1934 alsó bírósági végzések elleni folyamodás intéztetett el; továbbá bűnvádi ügyekben 1318 ítélet hozatott, jelesen 468 büntettek tárgyában, 39 vétségek és 811 kihágások dolgában ; továbbá 218 a büntető eljárás alkalmával helyet foglalt folyamodás ugyanez évben másodbírósági határozat által jön elintézve. Érdekes lenne még e kép kiegészítésére a peres ügyek egyes nemeit külön fontolóra venni, mi azonban egy hírlapi czikk körén túl fekszik; az eddig fölhozottakból eléggé kitűnvén, mily megfeszített erővel törekszenek a pesti kerületbben fönnálló törvényhatóságok és az igazság-kiszolgáltatásra meghívott egyes közjegek a mindinkább növekedő törvénykezési ügyletnek hatalmas árjait a rendes folyam ama medrébe szorítani, melyen kell hogy e fontos igazgatási év akadálytalanul s gyors menetben folydogáljon Ha majd a többi főtörvényszéki kerületekben a múlt évről szóló hasonló működésnek eredményeit bemutatni alkalmunk leend, világosan ki fog derülni, várjon és mily különbség létezik, tekintve a teendők nagy halmazát, úgy mint azok végleges elintézésére irányzott törekvéseket az itteni és honunk egyéb kerületei közt. Még háladatosabb lenne e tekintetben a többi koronaországokkal párhuzamot vonni, de ott ezen adatok távol sem kerülnek oly gyorsan napfényre, mint nálunk, sőt bizton állíthatni, hogy alig van Európában állam, mely az ügykezelési eredményeknek fölmutatásában akár a közlési gyorsaságra, akár az öszszeállítások részletességére nézve bennünket fö- 101 mund. Ezen statistikai vívmányok annyival becsesebbek, minthogy a statistikai kimutatások iránti hajlam, azok iránti szükségérzet úgy a közhivatalnokokban mint a nagy közönségben napról napra mélyebb gyökeret kezd verni, az azok iránti kegyelet mindnyájunknak mintegy másod természetévé válván. Bécs, april 18. A (HI. Napoleon politikai hibái. Angliagyalázó röpirat. „A Presse“ „K ir eh e tíz eitung fée“ sajtópör.) Szerencsére az eszélyes III. Napóleon nagy politikai hibákat is követett el önmaga ellen. A legnagyobb baklövései pedig azok voltak, mikkel az angol nép közértleletét, mely jó ideig kedvezett neki, maga ellen tudtta ; a menekültek Ügye (alien-bill) ; Portugal igazságtalan bántalmazása a Charles-George ügyben, mely Anglia lealázásával volt azonos, — végre Cherbourg! — e három „blunder“ megtenné gyümölcsét. Manent alta mente reposta! Igaz ugyan, hogy Anglia haboz. Az angol kormány közvetít, de pártot még nem választott; a hírlapok — kivált a közvélemény leghívebb tükre a „Times“ ma az egyik holnap a másik felet hordja le , de — azt tessék figyelemre méltatni, hogy az entente cordiale, „our true ally“ oly rég óta divatból kiment kitételek,hogy nem is emlékszünk, mikor találkozónk azokkal angol lapokban? — Ha Napoleon Anglia részéről biztos volna — ki tudja, mely stádiumán állna már ma az úgynevezett olasz kérdés! Hogy ezt Párisban világosan érzik, természetes. De ezen érzés immár el is árulja magát. Egy előttünk fekvő röpirat, mely mint legtöbb névtelen rokona Dentu kiadónál jelent meg, ezen elhangoltságnak keserű kifejezése: „L’Angleterre, la liberté et l’Italie“ a munka czíme; benne Anglia minden intézményeivel együtt lehetőleg gyaláztatik, csak azért, mert l’Angleterre n’a pas de coeur pour la liberté d’Italie! Angliának nincs szíve Olaszország szabadsága iránt! Szerző bizonyítja, hogy az angol — nem szabad, csak kiváltságolt osztályainak bábjátéka s szolgája. Parlamentje nem képviseli a nemzetet, a választási reform csak bohózat! általános titkos szavazat — ez az arcanum duplicatum! A franczia politikai szakácskönyvben az angol beefsteak nem is étel, csak nyers hús, mely csak az „égalité" levébe mártva volna ízlelhető. Az angol munkás éhen hal, — és Anglia a proletárok közel lázadása által fog tönkre jutni! Ilyesmi, különösen a „sütőpénztár“ boldogította Pária publicistái szájában, csaknem bárgyún hangzik. Azonban ha az efféle röpiratok nem használnak is, mert az angolok nem olvassák, legalább olvassák a francziák, s abból azon megnyugtató meggyőződést szerzik, hogy a franczia proletár nem egyedül koplal, hanem az angol még sokkal inkább koplal. Ez szép vigasztalás, ámbár nem igaz, mert ha statistikai adatok hitelt érdemelnek, kétségtelenül ki van mutatva, hogy az angol munkás átlagosan erőteljesebb eledelnek örvend a francziánál. A helybeli események közöl rég megemlékeztünk volna a Zang contra Brunner-féle sajtóperről, ha bizonyos tekintetek az Ügynek sajtó útján terjesztésében nem akadályoznak. Ezek már nem léteznek, minthogy egy röpirat jelent meg itt „Der Pressprocess : Presse’ contra Kirehenzeitung!“ czím alatt. Szerzője, P f u n d h e 11 e r, e pert a gróf Montalembert-féle sajtóper mellé állítja, azt mondván, hogy az itt ép oly feszültséget gerjesztett, mint emez Párisban ! —?— Nagy szó. De némi érdeket csakugyan költött az. A „Kirchenzeitung“ ugyanis szokott heves és kevéssé választékos modorában megtámadó s prostitutioval, erkölcstelen s hazug iránynyal vádoló a „Presset.“ Zangur becsületsértés panaszával a törvényszékhez fordult. Az ügy tárgyalásának több prononcirozott pártállású ur jelenléte által némi ünnepélyes szin adatott, mintha valami nagy elvi csata fogna eldöntetni. A „Kirchenzeitung“ szerkesztője állításai valóságának bebizonyítására alapító védelmét, s a „Presse“ számtalan számaiból idézett adatokból annyit legalább bebizonyított, amennyi öt, mint egyházi lap szerkesztőjét, álláspontjánál fogva hasonló szemrehányásokra följogositható. Miért is a törvényszék őt Zang ur vádja alól fölmenté. Az egész ügy egyébiránt sok tekintetben jellemzetes volt. A netán részletekre kiváncsi olvasót utaljuk Pfundheller ur említett röpiratára. (Wien. Wendelin.) Nógrád, apr. 18. (Ujonczozás. Szabadságosok. Gazdasági egyesület. Takarékpénztár.) Az ujonczozás kivált a jelen körülmények között a közügyek egyik leglényegesebb ágazata. Általában az ujonczozások a néperő hiv tükrei és nem csak physikai de morális tekintetben is annak az életből merített bizonyítékai. Nógrád ez évi 519 főnyi újonczjutalékát oly szerencsés eredménynyel állította ki, hogy a 11-dik — 21 évesekből álló — korosztályból csak 16, az is majd mind pótférfi állíttatott. Az 1857. évi népösszeirás jótékonyságát az ez évi ujonczozás alkalmával már tapasztalni lehetett. Tenni, hogy ez iskolai alapítvány rövid idő múlva oly nagy lészen, hogy abból nagyobb összegek is fognak a népmivelődésére fordittathatni. Tegnap tűzetett föl a szárd celsus lakára a szárd zászló a szokott ünnepélylyel; a zászlót a törökök részéről a várból, Szerbia részéről pedig a szerb katonai laktanyából ágyulövések üdvözlötték. Pár hét előtt írtam, mint curiosumot, hogy a szendrői várasban lakó törökök várvajdások ellen föllázadtak, hogy a belgrádi pasa kénytelen volt oda biztost küldeni a dolog megvizsgálására. Mint értesültem, e kis komédia azzal végződött, hogy a várvajda a föllázadtak kívánsága szerint letétetett, s helyébe más vajda neveztetett ki. A ministerkrcsis még mindig tart, azonban most már semmiféle combinatiókról sem hallani. Nem lehetlen, hogy a mostani ministerek megmaradnak Mihály herczeg hazaérkeztéig. Időnk nagyon esős. Már tíz napja, hogy folytonosan esik. Az éjjel egészen nyárias zivatarunk volt s jég is esett.