Budapesti Hírlap, 1859. május (99-129. szám)

1859-05-16 / 114. szám

Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt.­­ A Hivatalos Értesitő nélkül. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre . fr. kr. I fr. kr. Évnegyedre 4 50 | Egész évre 10 — 8 — Egy hónapra 1 75 | Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Elő­fizethetni Budapesten a kiadó hivatalban, egyes szám­ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül .10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: g­y e t e m - u t c­z a, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám szint. fö­ld-Évnegyedre Egy hónapra 1859. —114. szám. HIVATALOS RÉSZ. ö eg. k. Apostoli Felsége az ügyek jelen összetódulásánál fogva elhatározó, azon ügyek szabályszerű elintézéséről, melyek legmagasb határozat alá terj­esztendők, a körülményekhez képest gondoskodni. E végre Ő Felsége 1859. május 13-án kelt legmagasb sajátkezű iratával, rokonát R­á­i­n­e­r Főherczeg Úr Ő cs. Fenségét, azon hozzá­tétellel , mikép a cs. k. birodalmi tanácsban az elnökséget ezentúl is vigye, fölhatalmazni méltóztatott arra, hogy egy előtte közelebbről kijelölt működési körön belül Ő Felsége nevében kibocsátványokat adhasson ki, melyek közvetlen legmagasb határozatok gyanánt tekin­tendők s megtartandók. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 7-től kelt legfelsőbb hatá­rozatával Golessányi Pantaleon atyát a Mária-tartománybeli Sz. Ferencz szerzet tartományfőnökét, az egyház s állam körüli sokévi érdemteljes működésének elismeréséül a Ferencz József-rend kiske­­resztjével legkegyelmesebben földíszitni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj 9-től kelt legfelsőbb hatá­rozatával Helm Antal boroszlói herczeg-püspöki főhelyettest Teschen­­ben, az állam­i egyház körüli ötven évi érdemteljes működésének el­­ismeréséül a Ferencz József-rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földiszk­nt méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évf. máj. 5-től kelt legfelsőbb hatá­rozatával Wölk Tamás grieskircheni iskola­tanítót, Felső-Austriában, sokévi dicséretes alkalmaztatásának elismeréséül, koronás ezüst ér­demkereszttel legkegyelmesebben földíszitni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 4-ről kelt legfelsőbb hatá­rozatával, S­e­e­g­e­n József tudor magántanítót a cs. k. bécsi egyetem­nél a gyógyforrástan rendkivüli tanárává a nevezett főiskolánál leg­kegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Elneveztettek s előléptettek. Az önkénytes csapatok parancsnokaivá : gróf Eszterházy Sándor ezredes a hadseregben, a jászok és ku­nok önkénytes huszár­osztálya számára; p­a­­­i­ni báró Ink­ey Eduárd ezredes a nyugdíjas-állásból, a zala­egerszegi , szendrői gróf Török Miklós alezredes az első arciére testőrség­nél az aradi, als­ó-m­átyásfalvai Matyasovszky Rudolf nyugdíjas őr­nagy a debreczen-nagyváradi önkénytes huszárosztályok számára; Rosenzweig János első osztályú százados a 23. sz. „b. Alfoldi“ gyalogezrednél,­­ ugyanekkor őrnagygyá előléptetése mellett, a pozson­győri önkénytes gyalogzászlóalj számára; továbbá Paar Gusztáv százados s­arciére testőr, őrnagygyá s az első bécsi önkénytes zászlóalj parancsnokává s gróf Auersperg Gottfried őrnagy, a 4. sz. „Hoch- und Deutschmeister“ gyalogezrednél, alezredessé s a második bécsi önkénytes zászlóalj parancsnokává; rüdensteini Rampert Lipót alezredes , a pesti helyőrségi kórház parancsnoka, ezredessé s a 3 ik hadsereg tábori kórházai igazgatójává; galanthai Nagy Rajetán alezredes az első hadsereg egésségügyi csapat felügyelője, ezredessé s a 4-ik hadsereg tábori kórházai igazgatójává s lovag Koneczny Joachim, az utásztestnél, őrnagygyá s a 4-ik hadsereg egésségügyi csapatfelügyelőjévé. Őrnagyokká s törzs-gyalogzászlóalj parancsnokokká a következő első osztályú századosok : gróf Pötting er Persing Joachim, a 35. sz. „gr. Khevephül­­ler“ gyalogezredtől, a 3-ik, s Friedbergi Salamon Edvárd a 12-ik vadászzászlóaljtól, a 4-ik hadseregnél, továbbá őrnagyokká s törzs­ dragonyos osztályparancsnokokká a következő első osztályú századosok : R­e­h­á­k Lajos, a 7. sz. „b. Limbschen“ huszárezredtől, a 3 ik, s waldbachi Watzesch Ignácz, az 1. sz. „János Főherczeg“ dragonyos ezredtől, a 4-ik hadseregnél, K­o­h­a­u­t Edvárd első osztályú százados, a 12. sz. „Vilmos Főherczeg“ gyalogezrednél, őrnagygyá az ezredben, a 2-ik gyalogsági hadtestnéli szolgá­latra kijelöltetéssel, Marochino Alajos első osztályú százados a 6. sz. „gr. Coronini“ gyalogezrednél őrnagygyá a hadseregben, az 1-ső hadseregi parancsnokságnáli szolgálatra kijelöltetéssel. A belügyminister jobaházi báró D­ő­r­y Ödön miniszeri fogalmazót a belügyministériumnál Magyarországban helytartósági titkárrá kinevezte. A cultus- és oktatásügyi minister Hofer Károlyt a magyarországi állami könyvvitel számvevő tisztjét, a cs. k. budai főreál iskolánál valóságos tanítóvá kinevezte. A nagyváradi vegyes szolgabirói hivatalok személyes ügyeire fennálló cs. k. országos bizottmány Hofbauer Zsigmond helytartósági fogalmi gyakornokot szolgabiróhivatali ideiglenes tollnokká kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyi­gazgatósági osztály Schi­er­­ Sándor ideiglenes számhivatali segédet a nagyváradi országos fiókpénztárhoz III. osztályú tisztté kinevezte. Urához intézem kérésemet, hogy Austria zászlóit mindig a Felséges Austriai Ház dicsőségére, és a közhaza javára vezesse és áldja meg.“ A pesti községtanács i. hó terén tartott illésében a je­len háború - események tekintetéből öszhangúlag elhatározá, ama 400,000 főnyi nemzeti kölcsön,kötelezvények egészévi kamatait, me­lyek a község tulajdonai, 20,000 ftnyi értékben, ezüstben, hadiczélokra az állam rendelkezésére helyezni. Ugyanekkor elhatároztatott, hogy mindazon önkénytesek számára, kik Pesten Boroztatnak be s Pestre valók, azon esetre, ha keresetre nem képes állapotban fognának visz­­szatérni, az állam részéről nekik járó ellátási illeték megkettőztessék. A pozsoni cs. k. kathol. gymnasium igazgatósága a helytartó­sági osztály elnökségének egy e tanintézet növendékei által a ma­gyar önkénytes csapatok fölszerelésére szánt 132 frt 41 kr austr. ért. és 1 db aranyból álló pénzöszletet küldött be; a Főkormány ez ajándékot a győr-pozsoni önkénytes zászlóalj számára rendelte, és az ifjú ajándékozóknak hazafias érzületük fölötti tetszését fejezteté ki. Schertzenlechner Sebestyén, cs. k. tanácsos nemzeti kölcsön kötelezvényekben 100 frtnyi összeget adott át a pesti önkény­tesek fölszerelése végett a pesti polgármesteri hivatalnál, mely utóbbi ezen összeget már rendeltetési helyére juttatá. Pest községe elrendelé, mikép a városi szegények házának ápoltjai, számszerint 300-an, a község költségén lépések készítésére alkalmaztassanak. Bartl János szálloda-birtokos a pesti polgármesteri hivatalnak két 19 s 22 fontot nyomó fehérnemű csomagot adott át, tépések s kö­tés­darabok készítése végett. Miután az 1859. máj. 11-ki ministeri rendelet 2. §.-a által a szardiniai kereskedőhajóknak szabad és háborútlan elmenetele az aus­­triai kikötőkből nyilván csak a szárd kormány részéről az austriai hajók irányábani viszonyos eljárás várása mellett engedtetett meg, ezen várakozás pedig a beérkezett tudósítások szerint nem valósult, ennélfogva egyelőre és további intézkedésig az austriai kikötőkben levő szárd hajóknak ideiglenes lefoglalása elrendeltetett. Bécs, máj.­ 14. A (Willisen tábornok küldetése. Lépések a pénzzavarok tárgyában.) Willisen tábornok ide küldetése s a porosz kamarák tárgyalásairól jött távírdai tudósítások emeltebbé tevék a hangulatot. Kívánjuk, hogy indokolva legyen. A­mi különösen a nevezett tábornok küldetéséről hallható, oda megyen ki, hogy Po­roszország további közeledése első föltételéül a mozgóvá teendő német hadseregek fővezényletét, é­s általán észak Németország fölött hadi tekintetben azon felsőbbséget igényli, mely nélkül egy vagy más ol­dalra biztosan fölléphetni nem vél. Utaljak olvasónkat a minapi leve­lünkben szóba hozott „Emlékirat“ tartalmára, melynek veleje e con­­jecturákkal teljes öszhangban van. Vájjon Bécsben s a többi német államokban is fog-e annyi bizalom találkozni Poroszország iránt, men­nyit ily intézkedés föltételez, s egyelőre ki tudná megmondani? Her­­czeg W­indischgrätz Pétervárba küldetése igen is szándék volt; nem is ejtetett el véglegesen, hanem már elhatároztatása után ismét — kérdésessé lön. Említve volt, hogy a pénzügyminiszer úrral tanácskoz­­mányokat tartottak pénzvilágunk semmitásai a kitört s még inkább fe­nyegető pénzzavarok megelőzésének módjai fölött; az utóbbiak a Ham­burg által adott példára egy hat millióval dotálandó segélybank fölállí­tását hozák javaslatba, mely fizetéseikben fönnakadt, de aktiv­álló jó házaknak födözött hitelt nyújtana,­­ természet szerint födözetül ha pil­­lanatlag nem is értékesíthető, de valódi értékeket is fogadván el. A segélybank a nemzeti-, hitel- és escompte-bankok egye­sülése által lett volna létrehozandó s vezetendő. Azonban a terv nem fogadtatott el a minister úr által, hanem a nevezett három intézet­nek kötelességévé tétetett hitelezéseiket kiterjeszteni, s lehető legbőke­zűbben eljárni; azonfölül a hitelintézet a nemzeti banknál számára megnyitott nagyobb hitel által képessé tétetett a magán escompte emelkedését meggátolni. Néhány nap óta az ezüst hatosok szüksége ismét érezhető. Bécs, május 14. (Lombard-velenczei kényszerkölcsön.)Az „Oestr. Ztg.“ Milánóból következő közlést hoz, melyet már tegnapi számunk­ban távirati uton ismertettünk: „A kormány egy ezüstben fizetendő s visszafizetendő 75 milliónyi 5% kölcsönt szabott a lombard-velenczei királyságra, miből 45 millió a lombardiai és 30 millió a velenczei tartományra osztatott ki. A befizetés 12 részletben 100 után 70-es ár­folyammal történik.­­ Ha a rendkívüli körülmények a kormányt kényszerítik, a bankjegyek beváltását egyelőre fölfüggeszteni, és az e rendszabályból eredő hátrányok a lombard-velenczei királyság ki­vételével, hol semmiféle jegyek sem forognak, az összes tartományok alattvalóinak bankjegy forgalmára kihatnak, úgy csak méltányos, hogy e koronaország is az állam szükségeinek fedezéséhez a mondott módon hozzájáruljon.“ NEMHIVATALOS RÉSZ. Grat­zban máj. 14-én délutáni 4 órakor ment végbe János Főherczeg Ur­a császári Fensége földi maradványainak az ottani Mausoleumbani ünnepélyes letétele, Albrecht s József Főher­­czeg Urak 0 császári Fenségeik, továbbá az oldenburgi herczeg ő fenségének személyes részvétével s a polgári s katonai hatóságok főnökei, a cs. k. tisztikar és sűrü néptömeg jelenlétében. K­u­n­s­z­t József kalocsai érsek Ö Ex­ej­a tízezer a. é. ftot küldött be, s egyszersmind kormányzói helyettes Ö Exejához következő leve­let intézett: „A Felséges Császári Ház iránti legrendithetlenebb alattvalói hűség és áldozatkészség érzetétől áthatva, a jelen háború fontos komolyságánál fogva örömmel teljesítem a legbensőbbleg érzett kötelességet, legföltétle­­nebb ragaszkodásom és áldozatkész odaadásom kifejezésére, és az igazsá­gos háború czéljaira szentelt öszlemnek fölajánlása mellett az Uraknak Legújabb külposta (A h­a­r­c­z t­é­r­r­e 1.) A brü­sseli lapok azt állítják, hogy a fran­­czia-szárdok ma (f. hó 15-én) kezdik meg a Vaillant trigy által ki­dolgozott terv szerint támadó hadműveleteiket. Természetesen erre nem mondhatunk egyebet mint: majd meglássuk! Azon mozdulat, melyet már tegnap jelentettünk, s mely egy erősb hadtestnek a jobb szárnyról a robbio-piacenzai vonalon a trebbiai völgyön át Riverga­­róig elöhaladtából áll, turinii sürgönyök szerint egy Piacenza ellen intézendő csapás czéljával birt s igy ez leendett az első támadó had­­mivelet, hahogy az egy kém elfogatása folytán föl nem födöztetett s meg nem hiusittatott volna. Vájjon ezen előleges és csak diversio je­­­­lentőségével birható miveletnek meghiúsulta gyorsítandja-e vagy épen elhalasztotta a nagy támadási mozdulatokat ? ezt már a Hétföt május 16. A Hivatalos Értesitó nélkül. í­ti. kr.’V'i' fr-Egész évre 14 Évnegyedre 4 — Félévre 7. —­­ Egy hónapra 1­60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál Igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri , beigtatásnál 8 ujkrajezárjával, kétszeri­nél 1 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél arany lapos ármérsék■ lés engedtetik. A be­igtatási bélyegdij m­indannyiszor 30 ujkr Mindenneírva hirdetéket a kiadó­hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dő an I.vi­déken veszi át. Előfizetési árak ausztriai értékben: VIDÉKRE ,, (Naponkint! postai küldéssel.) A hivatalos Értesítővel együtt fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 —,­­ fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 legközelebbi napok megmutathatandják. Annyi bizonyos, hogy a támadás igen nehéz lesz, mert az egyenesen egy a Pó és Sesia közti szögben erős állást foglaló, a folyó­ átm­enetében rrkodó ellenség ellen leend intézve, mely a védelem minden előnyeit kezében tartja s mindamellett is épen akkor, midőn a támadó haderők mind egy pon­ton lesznek elfoglalva, nagy erővel előtörhet s ott keresheti az eldön­tést, hol azt legbizonyosabban föltalálhatni hiszi. Abból, hogy a szö­vetségesek Casale várában az ott levő 14,000-en fölül még 16,000 em­bert akartak öszpontosítani, s a valenzai helyőrséget is erősítik, azt következtetik a turini­ tudósítók, hogy a fra­nko-szárdok e két erődített hely ágyúinak oltalma alatt szándékoznak a Pón átkelni. Tehát itt lenne a bic Rhodus hic salta. A franczia császár mint látszik csakugyan nem akar sokáig késlekedni. A május tizenharmadikán Genuában az olaszországi hadsereghez intézett első napiparancsa élén tüstént azzal üdvözli katonáit, hogy azért jött, miszerint őket ütközetbe vigye. Szent ügy­nek mondja, a mivelt világ rokonszenve által támogatottnak azt, melyért küzdeniök kellene. Aztán rögtön fölidézi emlékezetükben a szokott napoleoni emlékeket, mondván: „Nem szükséges, hogy buz­galmatokat föltüzeljem; minden hadihely egy győzelmet hozand emlé­kezetetekbe. A régi Romában a szent ut márványán fölirat fölirat­hoz csatlakozott, hogy a népet nagy tetteire emlékeztesse; ekként fog­tok most ti is, midőn Mondovi, Marengo, Lodi, Castiglione, Arcole és Rivolin át fogtok vonulni,egy másik szent útra lépni tele ezen dicső em­lékekkel. Maradjatok hűk azon szigorú katonai fegyelemhez, mely a hadsereg becsületét teszi. Itt, ezt ne feledjétek, nincs más ellenség azon­kívül, mely ellenetek küzdeni fog.­ A csatában,tartsatok szorosan ösz­­sze s ne hagyjátok el soraitokat, hogy előre szaladjatok. Óvakodjatok a túl­ nagy buzgalomtól: ez az egyetlen,­ a mitől tartok. Az uj csappan­tyús fegyverek csak távolról veszélyesek, azok nem fogják gátolni, hogy úgy mint egykor, a szurony legyen a franczia gyalogság rettentő fegyvere. Katonák! Teljesítsük mindnyájan kötelességünket s bizzunk az Istenben. A haza sokat vár tőletek. Máris Fran­cziaország egyik végétől a másikig hangzanak egy szerencsés jós ezen szavai: Az uj olaszországi hadsereg méltó lesz öregebb testvérére“, így szól II. Napóleon első napi parancsa: mi nem kívánjuk azt bírálat alá venni, megbírálandják azt a várt események. Az austriai hadsereget illetőleg a „Gáz­ di Venez'A szerint Gyu­lai tbszügy a maga főhadiszállását, mely máju­s 7-ig Mortarában volt, máj. 9-én Vercellibe tette át s ott az ottani­­ érsek, monsignore dei Conti d’ Augennes palotájában ütött tanyát, s így már ez által is töké­letesen megczáfolvák azon külfödi tudósítások,­­ hogy az austriaiak Vercelli odahagyásával a Sesia mögé vonultak vissza. E tudósí­tás turini sürgönyök alapján kelt, de a szárdok úgy látszik nem csak szerencsétlen tudósítók, hanem a csatatéren sem tanúsítják, hogy a múltnak hibáival többé nem bírnak, így a franczia parancsnokok már­is két hibát vetnek szemükre. Egyik volt a cornalei átkelésnek meg nem akadályozása. Baraguay d’Hilliers e.hír vétele után állítólag Mac Mahon trkot rögtön a főhadiszállásra küldé, hogy a piemonti tá­bornokok hanyagsága ellen panaszt emeljen. A másik szemre­hányás Canrobert tábornagytól jött, ki a Dora-vonal nagy megerő­sítését rová meg s az ott hasztalanul álló csapatokat Alessandriába rendelé. Vájjon a szárd parancsnokok nem tehetnek-e szintén szemre­hányást szövetségeseiknek, nem tudjuk, de hiszszük, mikép az első szemrehányás az lesz, hogy a hatalmat kezükből­ kivették. (Hadi m o z g a l­m a k.) Az „Ind. tBelge“ szerint a lyoni sereg parancsot kapott Olaszországba elindulni, hol a 6. hadtestet képe­zendő A 7-ik hadtest is meg fog alakíttatni, mely álland 10 gy. ez­redből, 2 vadász zászlóaljból és 8 könnyű lovasezredből.­­ A fran­czia tengerészminister megparancsolá, hogy 5 fregát a lehető gyorsa­sággal fölszereltessék. Azon bizottmány, mely a franczia partok vé­­delmezésének kérdésével foglalkodott, bevégezte munkálatait s beadta jelentését. — Úgy számítják, hogy ekkorig már 23,000 önkénytes vett szolgálatot az olaszországi hadseregben. — A császár számára ren­delt sátor m. vasárnap ment el Genuába. Az kék és fehér csikós vászonból van készítve és bélelve. Magassága mintegy 5 metre (15 láb). A sátor belseje három helyiségre, a terem, háló- és öltözék­szobára, van osztva. Minden osztálynak külön bejárása van. Egy tábori ágy, több tábori szék s asztalok képezik a bútorzatot. Az rész­ben még az első császárságból származik. A legnagyobb gyorsasággal lehet azt szétszedni és fölállítni s súlya igen csekély. A krimi háború alatt készült, de használat alá nem került. Florenz­ből a „Nord“nak azt írják, mikép a toscanai ön­kénytesek száma most­ 6000-re megy, mi a Piemontba már elmentek­kel és a belépésre már készenállókkal 12,000 embert tesz ki. G­e­n­u á­b­ó­l a franczia ellenadmirál Julien de la Graviére el­indult, hogy az adriai tengeren az ostromzárlatot kihirdesse. Egyelőre azonban nem­ az egész austriai partvidéken, hanem csak a velenczei parton fogja foganatba venni. Szardinia V. Ferencz m­o­d­e­n­a­i herczegnek­ hadat üzent, mi­vel — mint a „Gaz.­piemonteso“ mondja —­­„az estei kormány foly­vást fönntart oly kötéseket, melyek a felségjognak Austria, javárai valódi elidegenítései, s az austriai csapatoknak folyvást, átvonulást enged.“ Ezen előadás— a mennyire a tények eddig elő ismeretesek — alaptalan; a mennyiben austriai csapatok csak akkor­­vonultak be Modenába,miután a piemonti szabadcsapatok Spezziából Massát­­ Car­rar­át fellázították. Hihetőleg Piemont P­á­r­m­á­n­a­k is ha­dat fog üzenni, „a felségjog elidegenítése“ miatt, melyet az a herczeg­­nőnek Mantuábóli visszatérése által követett el. London, május 11. (Az aldershotti tábor; f­e­gy­ver­kez­é­s­ek.) A király­nő a herczeg-férj társaságában és egy kis kísérettel, jövő szombaton meglátogatja az aldershotti tábort. — Mi a fegyverkezéseket a külön­böző hadikikötőkben illeti, következő adatokat közölhetünk : Ply­mouth b­e­­­jelentik,hogy új Brion“­­sorgőzös közvetlenül az austriai had­üzenet köztudomása után Gi Irt­altárból Genuába rendeltetett, hogy az ottani kikötőkben fekvő, ,szám­os brit, kereskedőhajók számára oltalmul szolgáljon. A chathami tartalék-hajóhadhoz tartozó „Cadmus“ csavar-cervette haladéktalanul actív­ szolgálatra fog elké­szíttetni. 260 matróz , tengerészkatona van ezen a hajóra rendelve. A „Wash“ csavarnaszád s az „Amphion“ görfregatte Chatham-

Next