Budapesti Hírlap, 1859. november (260-284. szám)

1859-11-01 / 260. szám

Előfizetési árak austriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. rész évre 15 — Il évre 8 — , ft. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. I . ft. kr. Egész évre 10 — Évne­gyedre 3 — Fél évre 5 25­­ Egy hónapra 1 26 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban Egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ-HIVATAL­­ B ír­á tok te­re 7-ik szám emelet. KIADÓ-HIVATAL: Barátok tere 7. száz szint. 1-8 . Kedd, november 1. A Hivatalos Értesítő nélkül. kr. kr.i­|­j. ír. kr. Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 7 —­­ Egy hónapra 1­60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petlisor egyszeri buigtatásnál 8 ujkrajezárjával, kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárj­ával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­iktatási bélyegdij mindneny­iszor 36ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vete­tnek föl A külföld számára a hír- I­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. 1859. — 260. szám. Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkint! postai küldéssel.)­­ A.­ Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. , fr. kr. Egész évre 13 — 1 Évnegyedre 5 50 Fél évre £■ 10 — | Egy hónapra 2 10 HIVATALOS rész. NEMHIVATALOS RÉSZ. A „Wiener Zig" nemhivatalos részének élén következő nyilat- '­kozatot hoz :­­ „Bécsi s vidéki lapokban ismételve oly belügyekre vonatkozó közlemények is helyet találtak, melyek itt ott történt törvénytelen , testületi jogokat jogtalanul bitorló egyénektől eredt nyilatkozatoknak széles körbeni elterjedést szereztek. A­mily kevés­é lehet egyrészről­­ a császári kormány szándékában, a följogosított vélemény­nyilvání­tás ellen gátlólag lépni föl, vagy az előfordult tények közlését aka­­j­­ályozni— úgy másrészről ahhoz szorosan ragaszkodni kell, hogy­­ tartalmukra vagy alakjukra nézve már magukban is törvénytelen­­ ig­­yek ezenfölül izgatási eszközöket ne használtassanak föl, s hogy ama kifejezés, melyre azok kérvényekben s hasonló iratokban netalán találtak, szószerinti közlés által általánosan el ne terjesztessék. Ezért­­ a kormány megvárja ama jó hazafias szellemtől, mely a belföldi sajtó­­ közlönyeinek nagy többségét lelkesíti, hogy ezen észrevétel méltány-­j A mai szent lásra találand­ó hogy ennélfogva nem leend szükséges a kijelölt nemű közzétételek folytatása miatt azon eszközöket venni használatba, me­lyek egy folytonosan követett s a közönségre nézve káros irány ellen a sajtó-rendtartás szerint rendelkezésre állanak." Bugyi községe keresetre nem képes harczosok számára 20 ftot s Ö­r­k­é­n­y községe ugyanezen czélra 18 ft 60 krt a. ért. ado­mányoztak. Pest, oct. 31.­­ (Politikai szemle). A boroszlói találkozás körül a ho­mály szét kezd oszolni és az eredmény legalább főbb vonásaiban fölismerhető. Magától érthető, hogy a két uralkodó találkozását dip­­lomatiai levélváltás előzte meg, mely az egyetértés általános alapjait föltalálni segíti. Mind Porosz­ mind Oroszország politikája a napi kérdések határán t­úl­menő czélt tart szemmel, melynél fogva semmi személyes ellenszenvvel nem viseltetik ugyan a franczia császár ellen, de mégis üdvösnek véli, ennek „tanulmányzásait" az európai kérdé­sek terén illő korlátok közé utasítani, úgy hogy ül. Napóleon ezentúl csak a két északi hatalommal egyetértve fogna ily kérdést fölvet­hetni, ha csak azon veszélynek nem akarja magát kitenni, miszerint e két hatalmas állammal mint ellennel kellene szembe szállnia. Hogy azonban ezen általános szándék még nem zárja ki azt, hogy a két északi hatalom külön kérdésekben őszintén Francziaországhoz csatlakozhassék, mutatja az, a­mi Boroszlóban az olasz ügyre nézve határoztatott. E szerint Porosz- és Oroszország elfogadja a zürichi szerződés azon pontját, mely a középolaszhoni fejedelmek jogait „fönntartja“, sőt mind a két hatalom ki is fogná nyilatkoztatni a con­­gressuson, hogy a restaurációt kívánná, de erőszakos beleelegyedés ellen mind a kettő határozottan tiltakozni fog. Legnevezetesebb az, hogy az imént említett elv alól még a szent atya érdekében sem tétet­nék kivétel, úgy hogy a legállók is egyedül békés úton térhetnének vissza a pápa főnöksége alá. Talán nem csalatkozunk, midőn azt állítjuk, miszerint ezen po­rosz-orosz határozatok, mik Francziaország tetszésében is részesül­nek, Anglia engedékenységét tetemesen növelték. Annyit bizonyos­sággal mondhatunk, miszerint a congressus ügye néhány nap óta tetemes előmenetelt tett, és hogy — daczára a marokkói kérdésnek és a Francziaország által pártolt, Anglia részéről azonban gyűlölt Suezi ügynek — a két nyugati hatalom közt az olasz ügyre nézve a legjobb egyetértés uralkodik. Az „Independ.“ egyik párisi levelezője még tovább menvén, már elő is sorolja a congressus alapjait, mik Austria, Franczia­ és Angolország közt megállapíttattak volna, még pedig: 1) a zürichi szerződés tudomásul vétetnék; 2) az általa elren­delt területi változtatások szentesítendők ; 3) (ezen pontot Anglia dié­tálta volna) oly eszközök keresendők, mik Középolaszhonnak a rég nélkülözött nyugalmat megadhatnák. A bécsi szerződések aláírói ter­mészetesen a congressusban is részt vennének, az olasz államok pe­dig a főcongressus mellett úgy­szólván fiókcongressust képeznének és nevezetesen a confoederatio létesítése körül tanácskoznának. Végre hozzátétetik, miszerint a congressus decemberben fog egybegyűlni, — a­mi mind igen jó és szép és csak azt a kívánni valót hagyja, hogy­­ való is legyen! Meglepő sűrűséggel ismétlődnek azon hírek, melyek szerint a pápa Victor Emanuel fölött az interdictumot kimondani szándékoz­nék. Tudni való, miszerint ez az excomraunicatiónál sokkal súlyosb büntetés és nevezetesen az alattvalókak a fejedelem iránti engedel­messég alól fölmenti. Párisi levelek szerint a szárd király ily végső esetben más hitre térne, meg lévén győződve, miszerint alattvalói nagyobb része e példát követni kész lenne. Elég ezt száraz szavak­kal megemlítenünk, hogy az olvasó fogalmat nyerjen azon leirhatlan zavarról, melyet a pápai szándék­­valósítása előidézne. Remélhetni azonban, hogy azon jobb egyetértés, mely mint látszik Francziaország és a sz.­szék közt beállt, a Róma és Tarin közt uralkodó feszültsé­gen is enyhíteni fog és elejét, veendi oly lépésnek, mely egyaránt vészteljes lenne, mind arra, kit a büntetés sújt, mind pedig arra, a ki azt kihirdeti. Belgrád, oct. 25.­­ (Milos herczeg és némely érdekes rendele­tei.) Milos herczeg még nincs itten, de mindennap várjuk Kragnje­­vátiból elindulásának hirét; mindamellett senkiie tudja elindulása napját. Annyi bizonyos, hogy a telet itt töltendő, s hogy alaptalanok azon némileg elterjedt hírek, hogy a kormánynyal együtt Kragnje­­vátzra fog költözni. Míg azonban Milos­kg Szerbia heljében mulat, nem szűnik némely érdekes rendeleteket életbe léptetni. Legújabb időben három ily rendeletet hozott, melyek mindegyike megérdemli, hogy m­eg­­e­rdíthessék. Az első rendelettel Milos by életbe lépteti az 1837-diki mezei rendőrségi szabályzatot. E szabályzat szerint minden kerületben több rokonom fog kineveztetni, kiknek kötelességük lesz arról gondos­kodni, hogy a földmivelők kellő időben végezzék mezei munkálatai­kat. Legújabb időben ugyanis panaszok támadtak, hogy a szerbek igen hanyagul mivelik földjeiket, s azért szükséges, mikép az állam­­hatalom őrködjék a földmivelés fölött, s sürgesse, sőt kényszerítse is az embereket arra, hogy kellő gonddal miveljék földjeiket. Ha meg­gondoljuk, hogy igen sokszor megtörténik, e szerint némely földmi­­velő annyi gabnaneműt sem akar termeszteni, a­mennyi elégséges ünnep miatt lapunk legközelebbi száma csütörtökön nov. 3-án jelenik meg­ volna arra, hogy évi szükségleteit fedezze, beláthatni, mikép az illető szabályzatnak talán valami sikere csakugyan lesz. Az úgynevezett államgazdászok azonban úgy vélekednek, hogy e szabályzat által a kivánt czél nem fog eléretni. Milos herczeg másik rendeletével azon módot szabja elő, mi­kép lesz lehetséges az úgynevezett uzsorás adósságokat megtudni. Az adós ugyanis köteles lesz esküjével kijelenteni, mennyi a való adósság és mi az uzsora. S hogy az eskünek több értéke legyen, megparancsolta, hogy az illető adósok esküjöket a templomban, kerü­leti esperes s egy biró jelenlétében tegyék le. Ez ünnepélyességgel Milos herczeg azt vélte elérhetni, hogy az adósok hamisan ne esküd­jenek. Tartani kell attól, hogy mindemellett több hamis eskü fog le­tétetni, s hogy több ember tartózkodni fog ily nyilvános eskületétel­től. Ily módon alig lesz lehetséges kitudni az illető uzsorás adóssá­gokat. Még egy nevezetesebb rendelet adatott ki a legújabb időben, a­melylyel a hivatalnokoknak, midőn a kerületekben utaznak, a népet ebéd- s vacsora-megrendelésekkel sanyargatni tiltatik. Ez utolsó ren­deletnek legtöbb praktikus következménye lehet, de azzal a rendőri hivatalnokok állása igen megnehezült. A hivatalnokok letétele nem foganatosittatik, a­mint legelőbb hittük, de mégis hallatszik olykor olykor, hogy egyik meg másik hi­vatalnok elvesztette hivatalát. — Úgy legújabb időben hallatszott, hogy Pozsarevátz-kerület főnöke, nem tudni mi okból, letétetett. Bécs, oct. 29. A (Grüner lipcsei cs. főconsul. A bizalmi bi­zottmány. Az austriai könyvárusok gyűlése.) Tulaj­donkép semmi irnivaló tárgyam. A közhangulat némi hullámzása vá­rakozások a csalódási félelmek közt Hübner báró lelépése követ­keztében ; nyugtalanító képtelen vagy ösztönszerűen jól sejtő hírek a tőzsdén ; keretárak némi csökkenése; a valutának némi emelkedése: mindezek csak symptomák, miket mindenki lát; de miknek okait senki sem látja; és tán épen ezen általános „nemlátás“, azon sajátságos ér­zület, mintha egy zsákban élnénk, vagy az é­d fölfedezője báró Rei­chenbach „absolut sötétségű“ kamarájában — ez a nagy baj. Eddigi lipcsei cs. főconsul Grünerről olvassa a közönség lapjainkban, majd hogy visszamegy Lipcsébe, majd ismét hogy itt marad, s a külügyminiszeriumban fog alkalmaztatni, de csak kevesen tudják, mi értelme s hordereje e névnek. Grüner t. i. mint báró Hübner legmeghittebb egyénisége s elvrokona ez által hivatott idő, midőn a rendőrministeri tárczát átvevé, s közvárakozás szerint alstatiszitkári ál­lást fogott volna a ministériumban elfoglalni. Grüner úr itt léte alatt mindazokra, kik vele érintkeztek, egy nyílt fő, férfias jellem kellemes benyomását téve , és benne mindenki egy a közigazgatásban fölötte kívánatos fölfrisítő erőt üdvözölt, ki képes leend a szándékolt reform­­törekvéseket hatályosan támogatni. B. Hübner váratlan leléptével természetesen minden szem feléje fordult, vájjon fog-e további alkal­mazást kapni? elfogadni? vagy visszamegy-e lipcsei állomására? Mind e lehetőségek más conjectúrákra adhatnak ürügyet; ennélfogva némi hatást ten azon hír, hogy tegnap Lipcsébe utazott vissza. De úgy értesültünk, hogy ezen az egyedüli oka nejének veszélyes beteg­sége; különben már el van határozva, hogy őt nem fogjuk elveszteni, minthogy a külügyministeriumban báró Thierry utódjain a sajtóhiva­tal főnökévé van kijelölve. Másik tárgy, mely a főket és nyelveket foglalkoztatja, azon el­lenőrség létrehozása, melyet Ő Felsége nyilatkozmányában mint ál­­lam pénzügyein­­­ben szükséges reformot előtérre állított. Az „Osterr.-' Zig" némi adatokat hoz, miket a pénzügyminiszeri körökből látszott meríteni, s mik szerint ezen ellenőrséget egy neme a „bizalmi bizott­mánynak“ fogná képezni; mint mások hozzáteszik — egyetemben a birodalmi tanácscsal, mely az államadósság és a budgetügyekre egye­nes befolyással fogna fölruháztatni. Mint nekünk látszik, eddig az egész egyedül a pénzügyministérium javaslata, mely még más fejlő­dést vehet eldöntő helyen , és eddigi formájában se a tőzsde, se a közis-­ vélemény által eléggé hatályosnak nem találtatott. Azonban e tárgy-­­ban rövid idő alatt fog valami eldöntő rendszabály létesülni, mert a „Times" s más lapok által fölidézett s a tőzsdéken terjedő mozgalom állampapírjaink ellen gyors ellenműködést sürgetnek. Az austriai könyvárusok gyülekezetet tartanak néhány napig, melynek legfőbb czélja a valuta tekintetében külföldi collegáik irá­nyában fölötte megnehezült viszonyaik rendezése volt. Egyéb mellé­kes, de a könyvárusi ipar emelésére nézve fontos javaslatok is tár­gyaltattak; különösen ezeknek s irán egy kérelem intézhetett a kor­mányhoz a könyvvizsgáló bizottmány föloszlatása s igy a könyvkeres­kedelem teljes szabadsága végett. Ha jól értesültünk ezen ügy már egy idő óta tárgyalás alatt van a rendőrministeriumban, é s oly­­nemű intézkedés várható, miszerint a tartományokban a külföldi sajtó termékeinek elővizsgálata, mely ellen legtöbb panasz van — teljesen: megszüntetni, s a bécsi központi könyvvizsgáló bizottmány az egész birodalomra nézve eldöntő hatósággá fog emeltetni; mi ugy­an el­vileg eddig is volt, de gyakorlatilag a helyi befolyások által fölöttébb­ korlátoltatok. A 88. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 15-ről kelt legfelsőbb hatá­rozatával Krátky Venczel hittudort s a nagyszebeni katholikus gymnasium ideiglenes igazgatóját ezen tanintézet valóságos igazga­tójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 23-ról kelt legfelsőbb hatá­rozatával Brinszky Miklós orosz-gadnai görög-katholikus lel­készt s másod-főesperest, az eperjesi görög-katholikus székeskápta­lannál tiszteletbeli kanonokká legkegyelmesebben kinevezni méltóz­­tatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 20-áról kelt legfelsőbb ha­tározatával lovag Lenkiewicz Ignácz járás­főnököt a krakkói közigazgatási terület számára első osztályú kerületi biztossá legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 23-ról kelt legfelsőbb hatá­rozatával Habel Ferencz első postahivatali ellenőrt Velenczében, állandó nyugalomba helyeztetése alkalmával, sokévi hit s hasznos szolgálatainak elismeréséül,koronás arany érdemkereszttel legkegyel­mesebben földisziini méltóztatott. F. u. oct. 26-n adatott ki s küldetett szét a budai cs. k. egyetemi nyomdá­ból a magyar orsz. kormánylap első osztályának XXXIII-dik és a máso­diknak XIX. darabja, mind a német egyes, mind az összes kettős kiadá­sokban. A XXXII-ik db tartalma: 161. sz. A legfőbb számellenőri hatóságnak 1859. augustus 24-kén katt ki­­bocsátványa, a számolástanra nézve Kassán fölállított vizsgáló bizottmány tár­gyában. 162. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. September 2-kán kelt kibocsát­­ványa, kiható az általános vámterület koronaországaira, a fris tengeri halak és héjas állatok vámmentessége iránt, a vámterületbei bevitelnél. 163. sz. Az igazságságügyi ministeriumnak 1859. September 5 -én kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrvidéket ki­véve, melyb­ől a büntető törvény 503. §. értelmezted. 164. sz. Az összes ministeriumok és központi hatóságoknak 1859. Septem­ber 5-én kelt rendelete, melylyel a cs.k. államhivatalnokokra nézve a leebbítési büntetés megszüntetését tárgyazó 1859. junius.13-i legfelsőbb határozvány téte­tik közhírré. 165. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1859. September 6-kán kelt ren­delete, a jegyzői rendtartás hatályosságának kezdete iránt a Szerbvajdaság s te­­mesi bánságban. 166. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. September 7-kén kelt rendelete, a gabnának és hüvelyes veteményeknek, továbbá a liszt és őrlött termékeknek, a Lombardiából Tirolbai bevítelnek­ vámkezelése iránt. 167. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriumoknak 1857. September 9-kén kelt rendelete, kiható Krakó városára s egykori területére, a Krakó városának egyko­r területében fekvő bányaművekről vezetett bányakönyv szabályozása tárgyában. 168. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. sept. 9-kén kelt rendelete, kiható a birodalom minden koronaországaira, a welsi járási pénzügyigazgatóság megszüntetése s hivatalos ügyeinek a linzi és riedi járási pénzügyigazgatósá­gokra ruházása iránt. 169 sz. A pénzügyi miniszteriumnak 1859. sept. 11-kén kelt kibocsátvá­­nya, kihaltó az általános vámterület minden koronaországaira, a pesehierai, veronai, vicenzai, paduai, trevisoi fő vámhivataloknak s Velenczében a c. luciai fövámhivata­lak a végetti fölhatalmazás'1. iránt, miszerint a vaspályaküdeemél­­nyekre a bemond.'jegy melletti eljárást alt­almazhassák. 170. sz. A bel. igazság- és pénzügyi ministeriumoknak 1859. sept. 11 kén kelt renelete, kiható a bukovinai herczegségre, melylyel az 1859. sept 5 kén kelt legflsebb határozvány folytán, a földtehermentesítési tőkék kirendelésé­nél­ eljárás tárgyában, néhány különös határozatok bocsáttatnak ki. 171. sz A hadsereg főparancsnokságának s a bel- és pénzügyi ministe­riumoknak 1859. sept 12-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, azonban a határőrvidéki községeket ideértve, a katonai szolgálattóli fölmentésért fizetendő dij megállapítása iránt az 1860 évre. 172. sz. A pénzügyi ministrumnak 1859. sept. 15 -én kelt kibocsátvá­­nya,mely által a nemzeti kölcsönök 1859. october, november és dec. havában fizetendő kamatjaira nézve a ráfizet­vény állapittatik meg. 173. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1819. sept. 17-kén kelt kibocsátvá­nya, kiható a birodalom egész területére, Dalmátországot, a velenczei királysá­got , a katonai határőrvidéket kivéve, a bor- és húsfogyasztás megad­­tatását tárgyazó uj törvényes határozatok hatályosságának 1860. május 1-jéig leendő elhalasztása iránt. 174. sz. 1859. sept. 27-én kelt császári nyilt parancs, kiható a birodalom egész területére, melylyel az 1860. közigazgatási évre az egyenes adók hirdet­­tetnek ki. , 175. sz. A bel- és pénzügyi ministeriumoknak s a hadsereg főparancsnoksá­gának 1859. oct. 5-én kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, az átkelő katonalegénység élelmezéséért 1859. nov. 1-től 1860. oct. 81-ig adandó kárpótlás tárgyában. A XIX. db tartalma : 34 sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság kassai osztályának elnökségétől 1859-ki sept. 28-káról, melylyel a megyék volt házi pénztárai ellen támasztott s jog útjára utasított minden követelések elintézése végett a kassai közigazgatási területben bíróságok jelöltetnek ki. 35. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság nagyváradi osztályának elnökségé­től 1859-ki­septi 27-ről, a nagyváradi k­özigazgatási terület megyéinek volt házi pénztárai ellen támasztott követelések elintézése végett kinevezett fölszámító bizottmányok hatályosságának kezdete iránt. 36. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1859-ki oct. 9-ről, az 1860. közigazgatási évvel egyenes adók kivetését és beszedését tárgyazó határozványok iránt. Napi újdonságot * Egyházi ajándékok. Minap említést tettünk azon ritka művészeti becsesei biró s 450 aranyat nyomó kehelyről, melyet ő eminentiája a bi-­ bornok-herczeg-primás, félszázados papi jubilaeumának ünnepére, Bécsben készíttetett, s az esztergomi bazilikának ajándékul szánt: a „W. Zig„ újólag egy más, hasonló sz. czélra szánt, és napra készített műről értesít,­ mely szintén Bécsben készült, és oct. 23 án s további két napon át a ke­resztes-u­dvar­­Kreuzerhoff étteremében közszemlére vala kitéve. Áll pe­dig ezen, ő eminentiája által készíttetett mű, egy fényes egyházi öltözék­ből (hat pluviale-, a négy dalmark­ából, egy casuia-, s hat püspöksüveg­­gel), mindannyi nehéz arany- és ezüst brocat-szüretből, a főmagoss. bibor­­nok czimerével ellátva, mely arany- és selyemmel van kivezve, mint a ,Memoria Jubilaei" szók is , melyek az ünnepélyes alkalomra vonatkoz-­ nak, midőn először fognak isteni­ szolgálatkor használtatni. * A magyar akadémia idei nagy üléseit dec. 15. 16. és 17-kén , az

Next