Budapesti Hírlap, 1883. április (3. évfolyam, 90-119. szám)

1883-04-09 / 98. szám

1883. április 9 BUDAPESTI HIfiLAP. (98. sz.) .n.­Mw.„..ia.rufriMi. i—u—ii—vnimm-i-rirrnnTiTiiniT'iii-niTi­n~r- —— — —.................................................................................—■ .............— Brünsatel, ápr. 8. A „C­h­r­o­n­i­q­u­e“ fe­­j­e­lentése szerint egy itt lakó francia házában — ki a s­­­ganshoereni robbanás után eltűnt — motozást tar­­­­tottak és ez alkalommal titkos jelekkel b­tt kiterjedt levelezést ta­­l­­áltak. K New­ York, ápr. 8. „Greenville“-ben (Texas) egy szálloda kigyuladván összeomlott és 14 e­m­bert temetett romjai alá. Az összeomlást lőpor felrobbanása okoz­­t­a, mely a földszinten volt elhelyezve. vizsgálat tényleg 170 font tiszta nitroglice­r­int talált elrejtve. E tömeget kellő számú szak­értő munkás híjában eltávolítni egyelőre nem lehet. A lakosság e­miatt elhagyni készül há­zait : e robbanó­anyag elegendő arra, hogy az egész város levegőbe röpítes­sék. Nagy a pánik, hogy a férnek a gyártelepet hatalmukba fogják keríteni vagy az általános za­varban a rabok megszöknek börtöneikből, ezért a birminghami polgármester a fogházak őrzésére katonaság kirendelését kívánta. Minden nagyobb városban 200 katona őrködik. A vasúti állomás­­épületekre számos titkos rendőr ügyel fel. A rendőrség értesült, hogy nagy mennyiségű robbanó­anyagot készül a fém­ek bizottsága Londonba csem­pészni. Manchesterben és B­rad­io­r­­­b­a­n is óriási lett a rémület a fenyege­­­tésre, hogy a férnek a városházát leve­gőbe fogják röpítni. E városokba idegent többé nem bocsátnak. A rendőrség elfogott egy K­­­r­­­o­n nevű egyént. Az illető Izlandba való, de sokáig élt Amerikában. Azzal vádoltatik, hogy a tegnap el­­fogottakkal bűnszövetségben állt. A rendőrség a Kartonnál lefoglalt levelekből megtudta, hogy a gyilkos liga K­i­r­­­o­n­t kizárólag a robban­tási munkák végrehajtására küldte ki. Mikor letartóztatták, sokáig ellenszegült, s az­tán egészen megtörve követte a poroszlókat a börtönbe. Szocialisták Bécsben. Bécs, ápr. 8. (Saját tudósítónk távirata) Egy itteni cseh nyelvű szocialista folyóirat kiadója, azonkívül egy szedő és egy szücslegény a hatóságok és osztályok ellen való lázítás miatt elfogattak. A múlt éjjel újólag szo­­cialisztikus röpiratok szórattak szót az utcán a következő címmel: „Ausztria szociál­­forradalmi pártjának kiáltványa a munkásnéphez.“ Prágai lóversenyek. Prága, ápr. 8. (A „Bp. H. eredeti távirata.) A mai lóversenyek az alábbi ered­ménynyel folytak le: Államdíj 1000 frt, 2000 méter, gr. Henckel Hugo Tartarja másfél hosszal nyert, dr. Bathman Sándor Pierrot ja 2-dik, Mayer Arthur Arbenneje 3-dik volt, 5 ló futott. Az asszonyságok tiszteletdiját 2000 méter távolságon gr. Larisch Gy. Kitty wake-ja nyerte meg 3 hoszszal, ugyanannak Inspektor-ja 2-dik, Ellinger Tiv. lovag Schottlän­der-je 3-dik volt. A 2000 frtos Kladrubi díjban Zinner Adalb. Zorája győzött félhoszszal, gr. Hen­ckel H. Boccació-ja 2 dik, Blaskovics Ernő Árvája 3 dik, hg. Taxis King Arthur-ja 4-dik volt. A tiszti versenyt 7 versenyző között hg. Eszterházy Lajos Stanley­je nyerte­ meg kanterben , br. Kielmansegg K. Virgilius-s 2 dik, hg. Eszterházy Lajos Ilonkája 3 dik volt. Az akadályversenyben (díj 2000 frt, táv: kb. 4000 méter) szintén 7 ló indult s köztük egy félhoszszal Schawel J. — Capt. George Lumpies Vagabundus­ a lett győztes; gr. Eszterházy Miklós Talán­ja 2­ dik, hg. Eszterházy Pál Harponeer-je 3-dik volt. Árvíz, Danzig, ápr. 8. Prehnendorfon fölül négy helyit szakadt le a gát; egy helyit a szakadás 500 m. hosszú. A lakosság legna­gyobbrészt a töltésekre menekült. Az utászok azon fáradoznak, hogy a szakadás túlsó oldalán levő gátrészekről az embereket ide átszállítsák. Az élel­­miszer és a takarmány csak két napra elegendő. Nagy tűz. Bern, ápr. 8 Valtorbe faluban, Waadt kanton­ban, tűz ütött ki, mely a falunak az Orbe bal­partján levő részét teljesen elpusztította. 145 ház jön a lángok martaléka, azok közt a postahiva­tal is, meyben jelentékeny érték volt. 1200 sze­­mély maradt hajlék nélkül, s a kárt közel két millióra becsülik. Közgazdasági táviratot A dunagőzhajózási társaság kettéosztása. Bécz, ápr. 8. (Saját tudósítónk távirata.) A dunagőzhajózási társaság kettéosztására nézve a társaság, igazgatóság és a magyar kormány között máris jött létre előleges meg­­egyezés;a végleges megegyezést májusra ha­lasztották. A kettéosztás ugyanazon elvek szerint fog megtörténni, mint az osztrák államvasuttársaságnál. Bécs, ápr. 8. (Saját tudósítónk távirata.) A déli vasúttársa­ság igazgatótanácsa f. hó 19-én tartandó ülésén fogja megalapítani az 1882. évi osztalé­kot, amely legalább 4 frank lesz. Bóv., April 8. (Saját tudósítónk t­á­v­i­r­a­t­a.) A magyar pénzügyminiszter által Helfi képviselő interpellációjára a képviselőház teg­napi ülésén adott válaszból határozottan és világo­san kitűnik, hogy az aranyjáradék konverziónál a magyar kormány lehető legszűkebb határra szabta a konzorcium szabadságát, amint azt a magyar ál­lam érdeke megkívánja. Némely túlságoskodók azon­ban a mai vasárnapi tőzsdén elégületleneknek lát­szottak, mert részint gyorsabb tempót kívánnak a konverzióban, részint pedig nagyobb előnyöket kí­vánnának biztosítani a hitelintézet-csoportnak. A tőzsde ennek folytán csendes volt. Rossz benyomást tett az a hír is, hogy a holland kormány 70 millió­nyi 4% os kölcsönt akar kibocsátani, mert ez ismét csökkenteni fogja a jelenleg uralkodó pénzbőséget. Csekély forgalom mellett zárultak déli 12 órakor :­­ Osztrák hitelrész­vény 317.40, magyar hitelrészvény­­ 313 50, magyar 4%-os aranyjáradék 90 20, magyar­­ 5°/o-os papirosjáradék 8810, osztrák 5°0-os papiros-­j járadék 9310, osztrák ezüstjáradék 79, osztr.-magyar­­ vasút 341.50, déli vasút 149.80. Rimamurány-salgó- i tarjániaák kerestettek.­­ & NAPIHIREK.­ ­ (Személyi hírek.) Gróf S­z­a­p­á­r­y Gyul­a pénzügyminiszter tegnap este Bécsből Buda­pestre érkezett. — Zobel Lipót főpostaigazgató, az országos főpostaigazgatóság megbízásából Nagy-­­ Váradra utazott, hivatalos kiküldetésben, hol 8 napig­­ marad. — Aggházi Károly zongoratanárnak Berlinbe történt kinevezése folytán a nemzeti zene­denél megürült tanári állomásra Juhász Aladár alkalmaztatott s igy a zenede magasabb zongora­­osztályát most Juhász Aladár és Székely Imre együttesen vezetik. — Gróf Zichy Géza néhány nap óta szombajban szenved s a szobát kény­telen őrizni. — (& Wertheim szekrény magyar találmány.) M.­S­z­i­g­e­t­i levelezőnk írja: A tűzmentes pénzszekrények híres gyárosának ha­­­­láláról s életéről sokat írtak e napokban a la­pok, azt azonban egyik sem jegyezte meg, hogy a róla nevezett pénzszekrények tulajdonképeni feltalálója nem Wertheim volt, ő u. i. ennek titkát egy debreceni ma­gyar lakatos legénytől vásá­rolta meg ötven forintért. Ez az 50 forint aztán milliomokat kamatozott­­ Wertheimnak. A Wertheim-féle szekrény tehát magyar találmány ép úgy mint a gyufa, mely utóbbi titkát a bécsi Römer tudvalevőleg Irinyi­től 30 frtért vette meg.­­ (A Majláth rekviem.) Ma­i­l­á­t­h Györgyért a kúria által holnap, hétfőn d. e. 10 kor­­ tartandó rekviemhez a gyászravatalt, nehogy a mun­kálatok a vasárnapi isteni tiszteletet zavarják, már szombaton délu­tn felállították a ferenciek templo­mában. A főoltárt már szintén bevonták feketével s az oltárkép elé állították a nagy gyászkeresztet, minélfogva a vasárnapi nagy misét a jobb oldali­­ mellékoltárnál tartották. A gyászravatal tetején, a­­ halotti koponya előtt egy díszes virágkoszorú áll, s­­ a ravatal lépcsőzetein 168 gyertya van elhelyezve.­­ A ravatal körül csinált rózsabokrok képeznek díszt i­s a Mailáth-címer a ravatalon, valamint a főoltár­­ jobb és baloldalán látható. Perces kúriai alelnök felkérésére Kovács Zsigmond veszprémi püspök tegnap délután táviratilag tudatta, hogy hajlandó elvállalni a gyászisteni tisztelet vezetését, e szerint a rekviem még fényesebb segédlettel lesz megtartva. A gyászmise után tartandó kúriai összes ülésben fog felolvastatni M­a­r­­­á­th György özvegyének a kúria részvétiratára küldött válasza, valamint Schmerlingnek meleg hangon irt le­vele is.­­ (Adókivetés.) Az V. ker. 2-ik adókivető bizottság holnap 9-én az 1201—1502 új helyrajzi számok alatt összeírt adóköteles felek III ad osztá­lyú kereseti adóját fogja tárgyalni. — (Grévyné macskája.) Millaud Albert az elmés francia tárcaíró a következő tréfát beszéli el a „Figaródban : Reyens ur a belga követ a napok­ban látogatást tett a francia köztársaság elnökének nejénél. Beszélgetés közben a követ egyszer csak azt veszi észre, hogy Grévynének és ott sompolygó kedvenc macskája ölébe ugrott. A követ nem tudott hirtelenében mást csinálni, minthogy elkezdé a macskát szépen si­mogatni, ez azonban megvetve hízelgését, vérig karcolja a követ úr kezét. Roppant komolyan vette a dolgot a követ, siet a táviróhivatalba és megkérdi a belga külügyminisztert, hogy mit tegyen eme sérelemmel szemben. Ez válaszol: „tegyen ön búcsúlátogatást Grévy­ur­nál. Hadügyminiszterünk még ma kiadja a mozgósítási parancsot.“ A követ csakugyan elment még egyszer Gróvy palotájába — búcsúzandó. Épen a konyha mellett haladt el s a lehető legkelleme­sebb pecsenye-szag üti meg orrát. A követ ur nagy ínyenc lévén, önkénytelenül megállt a konyhaajtó előtt és átengedé magát a pecsenyeszag élvezetének. E pillanatban jön haza Grzévy. „C­iklandozza orrát ugy­e ez a jó illat — mond az elnök, — feleségem kitűnő nyúlpecsenyét süttet. Nem akar vendégünk lenni ?“ Mit volt mit tenni, a követ elfogadta a meghívást. Ebédhez ülnek ; a követ hatalmas ét­vág­­­­gyal fogyasztja a pecsenyét és nem is veszi észre, hogy az elnök nejének arcán a legnagyobb szomo­rúság tükröződik. „Nos, jó ugy­e? — kérdi az el­nök. „Kitűnő ! Nagyszerű ! — felel a követ. — Ekkor feláll a francia köztársaság elnöke és ünnepélyes hangon így szól : „Tudja meg ön követ ar, hogy ez a nyúl, melyet ön oly kitűnőnek talál, tulajdonképen nem nyúl, hanem a macska, mely önt­ő­s kegyetlenül megkarmolta. Hogy azonban Belgiummal a jó barátságot fentartsuk, kénytelenek voltunk a macskát feláldozni.“ A követnek eleintén megnyúlt az arca, később azonban elérte a tréfát és teljesen kibékült.­­ (A nyomor legborzasztóbb következ­ménye.) Alig egy hete írtuk, hogy bizonyos Urban Mari nevű 24 éves hajadon cseléd a király utcában egy kapu alatt leánygyermeket szült s őt gyermeké­vel együtt a Rókus kórházba szállították. A nő teg­nap reggel gyógyultan hagyta el a kórházat s egye­nesen régi szolgálati helyére ment, hogy ott legalább addig meghúzódjék, gyermekével, mig azt valahova dajkaságba adhatja Gazdasszonya azonban hidegen elutasította. Szolgálatra fel nem fogadták, napszámra gyermekétől nem mehetett s éjjelre nem volt fejét hova lehajtania. A rongyokba burkolt szerencsétlen nőt, midőn minden kísérlete eredménytelen maradt, csüggedés fogta el s az az iszonyú gondolat szállta meg, hogy megszabadítja magát nyomora okozójától, gyermekétől. Este 6 óra tájban kiment a városli­getbe a tópartra, ott gyermeke nyakát, azzal a szándékkal, hogy megfojtsa, összeszoritotta, aztán bedobta a tóba s maga gyors iramodással mene­külni akart borzasztó tette színhelyéről. Hanem épen akkor vetődött arra a rendőri őrjárat, amely az anya utolsó tettének szemtanúja volt; egy részök hirtelen a gyermeket mentette ki a tóból, a más rész pedig a menekülő anyát tartóztatta le. Az anya keze reszkethetett tette elkövetelésénél, mert a szorításnak alig volt nyoma a gyermek nyakán s még élt midőn a vízből­­ húzták, de magát a nőt is annyira megrendítette az eset, hogy elfogadása al­kalmával eszméletét veszté s igy szállítottak gyer­mekével együtt vissza a Rókus kórházba.­­ (Mulataág Trrpenten.) Újpesti leve­lezőnk írja : Az újpesti fiatalság néhány tagja kitü­nően sikerült hangversenynyel egybekapcsolt táncvi­galmat rendezett f. hó 7 én a­­­­palotai parkban az Arany szobor és újpesti szegény tanulók javára.­­ A közreműk­ödők talán soha oly tapsviharban nem részesültek, mi­t itt, de meg is érdemelték azt. E­ő­r­y Gusztáv szavalata, Ellinger József éneke, M­é­r­y Bála zongorajátéka s a műsort meg­­nyi­t Rubi­­stein trio g-mobja (előadták M­é­r­y Béla, Gosztonyi Dezső s Adler M.) ki­válón élvezetesek voltak. A sikerült hangversenyt a legkedélyesebb tánc követte, melyben többek között résztvettek : Bogissich György­né, Leit­­n­e­r Ferencné, Á­r­k­y Mihályné, K­á­l­d­o­r A­rtalanné, A­r­g­a­y Árpádné, W­otzászekné M­a­c­h­i­n­k­ó Bódogné, K­l­a­w­s­k­y úrnők és L­e­i­t­n­e­r Ottilia, Bauer Aranka, Szabó Aranka, Szterényi Eugenia, J­á­s­z­a­y, Rotter Mária, Varga testv., Nádas­­k­a­y testvérek, Kalchbrenner Gusztika, Molnár Vilma, Erdélyi Rózsa, Wot­­z­a­s­z­e­k Fanny, Morgenländer Jozefi­a stb. kisasszonyok. A kedélyes táncnak csak reggeli 6 óra vetett véget.

Next