Budapesti Hírlap, 1884. augusztus (4. évfolyam, 211-241. szám)
1884-08-01 / 211. szám
IV. évfolyam, 211. szám. Budapest 1884 Péntek, augusztus 1. Budapesti Hírlap Előfizetési árak : Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Felelős szerkesztő: Csukásai József. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kalap atcza 16. Hirdetések díjszabály szerint. Egyes számára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. se. Angyelics Belgrádban. Hogy mit keres a karlovici pátriárka Belgrádban ? sokan találgatják. Bizonyos, hogy politikát ment oda csinálni. Missziója lehet, vagy legalább is a bécsi külügyminisztérium tudtával és beleegyezésével teszi meg látogatását Milán királynál. Ez a szerb királyság olyan, hogy mindig támogatni kell és a szerbmagyar barátságot mindig tatarozgatni szükséges. Igen, mert a nacionalisták ellene áskálódnak. A karlovici érsek, mint szerb pátriárka a legelső szerb főpap. Mikor a szerbek vezére Nemanja István lerázta a bizánci jármot, s Novibazár vidékén Szerbiát megalapította (1165.) első gondja volt nemzeti egyházat is szervezni s azóta az ipeki pátriárkák voltak a szerb egyház fejei. S mióta a törökök elől menekülő szerbek Csernovics pátriárkájuk alatt Magyarországon telepedtek meg s az egyház főszékhelye Karlovic lett, a szerbek mindenünnen ide tekintettek, ámbár a törökországi szerb egyházak joghatóságilag a konstantinápolyi görög pátriárka alá kerültek, ki nekik görög püspököket küldött, migten a szerb fejedelemség kiválván, a belgrádi érsekségben, külön államegyházat alapított, de csak metropolita ranggal. A karlovici pátriárka tehát mindenkor előkelőbb maradt. Tudjuk, mekkora súlyt fektettek az omladinisták arra, hogy a karlovici pátriárka az ő párthívük legyen és eszköz kezeikben. A Szlávy féle statútum átadta az egyházat, a pátriárka-választást, az egyházi vagyont, az alapítványokat, az iskolákat, mindént az omladinistáknak. Ezek gazdálkodtak és hatalmaskodtak a szerb egyházban mindaddig, mig Angyelics jött és kezükből a hatalmat kicsavarta. Tolt azért harag és veszekedés és cselszövény a szerbek között nagyon sok és a küzdelemnek még most sincs vége Meg fog újulni, amint az országgyűlés összejön. A kikindai programm hívei, a mérsékelt szerbek a kormány segítségével akarnák kitúrni Angyelicset, ami nehezen fog nekik sikerülni, mivel ez Bécsben persona gratissima. A régi nacionalista ellenzék heves támadásokkal vél ugyanahoz a célhoz eljuthatni. Tiszának nehéz állása lesz e szerb pártok , klerikálisok, mérsékeltek és omladinisták között. A szerb kongresszust össze kellene hívni, de minő alapon? A Szlávyféle statútum, vagy a szerb kánonjog alapján? Mert Angyelics a kánonjogra hivatkozva a kormány által memorandumot terjesztett fel a királyhoz, melyben a régi egyházszervezet helyreállítását kéri s a királyi jóváhagyást nyert statútumot, mint az egyháztörvénybe ütközőt mellőztetni óhajtja. De nem törjük fejünket Tisza helyett, hogy a szerb kérdésben a civakodó felek közt a kormány mit tévő legyen, inkább azt nézzük, hogy mit akarhat Angyelics Belgrádban? Emlékszünk, hogy ő szentelte fel tavaly, midőn Milán király, trónja ellen intézett orosz cselszövények miatt, Mihály belgrádi érseket elkergette, s a szerb királyság püspökök nélkül állott, Mraovics arhimandritát belgrádi metropolitává. Azóta nagy barátság van a két egyházfőrök között, kik mindketten a muszka propaganda és a nacionalista túlzók ellen a szerb egyházi fegyelem helyreállításáért küzdenek. Angyelics látogatása Belgrádban okvetetlen emeli a király tekintélyét és megerősíti Mraovics érsek állását hívei előtt Mihály ekszmetropolita szüntelen áskálódásai ellenében. Enynyiben szolgálatot tesz a Szerbiában uralkodó rendszernek. De e rendszer azon alapszik, hogy Szerbia csatlakozik az osztrák-magyar monarkia politikájához, mely Szerbia önállóságát kész megvédeni. E politika ellen lázadás volt Szerbiában s a király erkölcsi támaszokat keres a népnél s ezt a papságban lelheti fel. Tehát a papokra hatni, hogy az orosz befolyástól meneküljenek s a nemzeti szerb patriarkátus befolyásához térjenek vissza, ez a fő. Két kezet mos. Milán Belgrádban Angyelics pátriárkát hívja segítségül Mihály ekszmetropolita ellen, Angyelics pedig Karlovicon a belgrádi kormány barátságos támogatását kéri az omladinisták ellen. Mert a szálak Belgrád és déli Magyarország szerbjei között folyton szövődnek. A jó baráti és szövetséges viszonynál fogva, melyben Milán királylyal és kormányával jelenleg állunk, midőn Rezső trónörökös nejével tesz nála látogatást s Ferenc József király ismét meghívja a szerb királyt az őszi hadgyakorlatokra; nincs okunk bizalmatlansággal tekinteni Angyelics útjára. Csak hadd csinálják. Mi csak örvendhetünk, ha oly régi nemzeti viszály és féltékenység megszűnik s az oly fiatal és még gyönge barátság megszilárdul. Óhajtjuk, hogy ez legyen eredménye Angyelics politikájának. A „BUDAPESTI HÍRLAP“ tárcája. Tij emberek. (A „Budapesti Hírlap“ eredeti tárcája.) LX. Miklós György. — A soffrogymegyei tabi kerület képviselője.— Miklós Györgynek irtuk, abban a véleményben, hogy mint honatya már csak elérte nagykorúságát, voltaképen azonban ő 60 éveivel még mindig csak Miklós Gyuri — lehet, talán azért, hogy a két keresztnév közül kitessék, melyik a vezetékneve. Mióta pedig Gyuri bátyánk annyira megifjodott, hogy ifjú képviselő,új ember lett belőle, azóta még több joggal illik rá a Gyuri név. Hogy Gyuri bátyánk rászánta magát, hogy honatyai gondokat vegyen ősz fejére, annak meg volt az oka. Hogy képviselőnek meglett, annak is meg van az oka. Mert hiszen ok nélkül még képviselő sem lesz és nem ehet az ember. Történt pedig olyképen a pályafutása, hogy először is a Pista fiával egyetemben szerencsésen nyakára hágott vagyonának Ez ugyan már megérlelhette volna a képviselőségre, ha Pista fia nem lett volna az ő képének is országgyűlési viselője. Lett tehát a megyei árvaszék elölülője. Nyolc évi hivataloskodása alatt sikerült magát megyebölcseként bámultatni, mert a megyegyűléseken soha egy árva szót sem szólt. Hogy pedig ez arany hallgatás alatt mily csöndes munkásságban töltötte idejét, az kitűnt a legutóbbi tisztújítás előtt, amikor 2000 mondd kétezer árvaügyet hagyott restanciában. Gondoskodott az árvaszék jövőjéről. Mert teszem föl, a kolera elragadott volna minden árvát, nem maradott volna árvaügy, meg kellett volna szüntetni az árvaszéket is, de néhány ezernyi elintézetlen ügy miatt ez nem történhetett volna meg, az árvaszék működhetett volna tovább, míg a megyének újra lesznek árvái. Azonban a hálátlan megye becsapta előtte a megyeház kapuját. Gyuri bátyánk nagy haragjában képviselő fiának példájára csődöt mondott és fölcsapott szélsőbbpártinak, még pedig képviselő-jelöltnek. Igaz ugyan, hogy maga is elcsudálkozott, mikor csakugyan belecsöppent az új emberek közé: „ezt má’ magam se hittem róla!“ — de denikve meg lett, átvevén örökségbe fiának országházbeli ülését, melyet egy időre a kormánypárti Fekete foglalt el, mígnem antiszemitás duzogással hagyta oda. Ha már a szelíd kormánypárti Fekete zsidót szidva számolt be képviselőségéről, a tulajdonképpen ősi szélsőbali kerület új jelöltül is antiszemitát keresett Két öreg ur versengett a képviselői dicsőségért: Miklós György és Tallián Lajos cs. kir. kamarás , öreg urak pedig, kivált somogyi öreg urak nem szeretik a zsidót. Példa rá a másik Tallián, a kit Pálnak hinak, bár hős Tuhutum föltámadt alakjának vélnéd. A tabi választás méltó, hogy aranybetűkkel jegyezze föl Klió, mert ott megtörtént az a hallatlan eset, hogy nem vesztegettek. Nem volt pénze sem Gyuri bátyánknak, sem a méltóságos kamarás urnak, a zsidó meg nem adott ki értük egy garast sem, úgy is elég pénz elúszott a szomszéd lengyeltótű jelöltjük bukásán. Győzni azonban Miklós Györgynek kellett, hogy kiköszörülje a csorbát, melyet egykor a zsidóktól szorongatott fia, Miklós Pista, a zsidók érdekében megcselekedett képviselőházi beszédjével ütött a Miklós néven, anélkül, hogy a megvédelmezett zsidók a csődtől megmentették volna. Hanem azért Gyuri bátyánk csak csöndes antiszemita, éppen a milyen csöndes függetlenségi és a milyen csöndes képviselő általában. Beszélni ő bizony nem fog, minek pazarolná ő a drága időt prédikálással, hiszen nem pap. Ama régi láncos okoskodás szerint, hogy qui bene dormit, non peccat, qui non peccat . . . venit in coelim, mint jó ember többre fogja becsülni a csöndes szunnyadozást a bóbiskolásra igen alkalmas képviselői székben. Lészen ekképen a szélsőbal Fejbólintó Bálintja. Csak hamarjában ott ne hagyja a tisztelt gyülekezetét. A veje, a lengyeltótii doktor legalább máris fél, hogy Miklós Pista meg Miklós Gyuri után már csak ennek az ifjabbik fia s ennek utánna ő következhetik a képviselőségbe, pedig ő is hamar visszaszökne a tuszkulumába. Mai számunk 12 oldalt tartalmaz. Hogyan dolgozik Daudet Alfonz? Az „Athlantic Monthly“ című amerikai folyóiratban Daudet Alfonznál, a hírneves francia regényírónál tett látogatását beszéli el egy ünnepelt amerikai regényíró. Jelen voltak Daudet-n kívül, még Zola és Goncourt. Az érdekes tudósításból kiveszszük a következőket: