Budapesti Hírlap, 1886. június (6. évfolyam, 151-179. szám)
1886-06-01 / 151. szám
6 BUDAPESTI HÍRLAP. (151. sz.) 1886. junius 1 — (A Duna tündéreinek ünnepe.) Több oldalról érkezett kérdezősködésre tudatja a rendező bizottság, hogy a bálban utcai toilettében is meg lehet jelenni, de kívánatos, hogy minél többen jelenjenek meg kalikó vagy egyéb jelmezes toilettében. (Munkászavargások Triesztben.) Triesztből távirják . A famunkások és a kikötői teherhordók közt az előre látott sztrájk kiütött. Miután egy küldöttségük a munkaadóktól a munkadijemelésre és a munkaidő kisebbítésére vonatkozólag tagadó választ kapott, a munkások egy viharos gyűlésen, melyben körülbelül 1000 ember vett részt, elhatározták a sztrájkot. Egy szónokot, aki nyugalomra intett, bántalmaztak, egy másik szónok rámutatott arra, hogy a munkások egyetértenek az olasz munkásokkal s együtt fogják lerázni az igát. További zavargásoktól tartanak, mert a munkásokat rendesen segélyezik s igy ezek birják a sztrájkot. — (Hányféle az asszony ?) Balzac-nak egy szellemes okoskodását olvassuk egy párisi lapban. A nőket osztályozza ebben Balzac, és pedig a — színek szerint. Minden női karakter olyan szint választ magának, amely neki megfelel. Olyan nőknél, akik narancs-amarant- vagy gránátszin, sárga fű- vagy cinegezöld ruhát viselnek, körülbelül biztosan számíthatni hóbortos vagy ehez hasonló jellemre. Nem bízhatunk azokban, akik az ibolyaszint szeretik, még kevésbé azokban akik világos kalapokat hordanak, s kerülnünk kell azokat, akik feketében járnak. Ezt a szint joggal nevezik kaballisztikusnak: az a nő, aki fekete csipkével, szövettel díszíti magát, okvetlenül szívesen adja át magát a legsötétebb, legbaljóslatúbb gondolatoknak. A fehér az olyan jellemek színe, akiknek igazi jellemük nincs. Azok az asszonyok, akik viselik, többnyire kacérak. Emlékezzünk csak vissza, mit beszélnek Jozefin császárnéról, madame Talienről, Recomier asszonyságról ? Mindig fehérben jelentek meg. A rózsaszínt olyan nők választják, akik huszonöt éveket már túlhaladták. Ifjú leányok tizenöt tavaszszal a legritkábban választják ezt a színt; elébe helyezik a sötét színeket, abból az egyszerű okból, mert az ifjúság mindig hamis világításban látja a világot. Azok az asszonyok, akik a rózsaszínt elébe teszik a többi színeknek, rendesen szellemesek, vígak, szeretnek élni, megközelíthetők, s nincs bennük semmi abból a szögletes kedvből, ami a sötét ruhásoknál visszatetszik. Az égszínkék a „szép“ asszonyok színe ; az égszínkéket szeretik minden korban, s jól is áll minden kornak. Akik ezt a szint választják, többnyire gyöngédek és gondolkozó természetűek. Gyöngyszürke ugyanezeknek a jellemeknek a szine, mikor szomorúak és szerencsétlenek. A szürke átmeneti szin közeledik már a vigasztaló égszin- és hortenzinkékhez. Lilaszint majdnem kizárólag olyan nők hordanak, akik valaha szépek voltak és már nem azok, vagy pedig akik mindig azok maradnak. Ez a „nyugdíja“ a nőknek, kik nagy diadalok után visszavonultak. Az anyának ilyen kalapot kell viselni leánya esküvőjén, s ilyent a negyvenéves asszonynak, mikor látogatásokat tesz. — Ez után a Balzac-féle „Férfiak iskolája“ után a hölgyeknek nagyon célszerű lesz lehetőleg óvni kiváncsi tekintetektől nem magukat ugyan, hanem a toilettjüket. Csak arra az egy, férfiakra, de különösen a tapasztalatlanabb ifjúságra nagyon tanúságos kérdésre nem felel meg Balzac, hogy milyen színben járnak azok a nők, akik — kétszinűek ? — (Hagy tűz a Csepelszigeten.) A szigetszentmártoni nagy tűzről ma a következő részletes tudósítást kaptuk: A tűzben nem negyven, hanem 57 lakóház és emellett számos melléképület égett porrá. A nagy szárazság következtében a tűz oly rohamosan terjedt, hogy rövid idő alatt az utca mindkét házsora lángokban állott. Oltásról szó sem lehetett, mivel a rendkívüli hőség miatt az épületeket nem lehetett megközelíteni- Csekély szobabútoron kívül nem is menthettek meg semmit sem ; a szegény embereknek a rajtuk volt ruhájukon kívül mindenök elégett s most a legnagyobb nyomornak és szenvedésnek néznek elébe. A tűz Schwarzenberg korcsmáros házában támadt vigyázatlanságból. E csapás annál súlyosabb mivel a lakosság legszegényebb részét érte ; a nyomor és kétségbeesés leírhatatlan ! ! Egy emberélet is esett áldozatul, három egyén pedig súlyos égési sebeket szenvedett. A vagyonbeli kárt 25 ezer forintra becsülik. (Milliomos az őrültek házában) 1840-ben föllármázta egész Provenceot az az eset, hogy egy Mistral Jean nevű fiatal embert milliomos apja őrültnek, hülyének nyilváníttatott s Montpellierben — becsukatta az őrültek házába. A fiatal ember sokat költött, családja akarata ellenére külföldre ment. Lengyelországban feleségül vett egy énekesnőt, Dowabrovszka k. a.-t s miután a pénze végkép kifogyott, nejével és gyermekével koldulva tért haza szülővárosába, Saint-Rémybe. Neje a gyermekkel egy rozzant talyigán ült. Ő maga a zörgős csontü gebe mellett ballagott, igy érkezett haza a milliomos fia. Az öreg ki egy rokonával épen a piaci kávéházban ült, látta a bevonulást, fiélyezett, torkon ragadta fiát, s e szavakkal: „Menthetetlenül megőrült!“ átadta rögtön a rendőrségnek. Sikerült is neki kieszközölni, hogy fiát bezárták az őrültek házába. Felesége nemsokára új házasságot kötött, gyermeke meghalt, s nemsokára rá még az apa is. Vagyonának fele az őrültek házában levő fiát illette, de ezt a részt is leánya kezelte és ennek férje, később pedig fia kezelték, s ez a vagyon a kamatokkal együtt most mintegy 60 millió frankot tesz ki. A taracsáni törvényszék, mely az ügyet tárgyalta, hosszas tanácskozás után elhatározta, hogy a most már 60 éves Mistral Jeant kihallgatja. A kihallgatás fényesen sikerült s az lett az eredménye, hogy a törvényszék rögtön elrendelte a szabadon bocsátását a szegény embernek, s visszaadta őt az életnek, akinek életéből 46 évet valósággal elraboltak. Kiszabadíttatását egy távoli rokonának köszönheti, még pedig hozzátartozói ellenében, akik mint örökösök halála napjáig sem eresztették volna ki. (Egyesületi hírek.) A berlini magyar egyesület 40 éves jubileuma alkalmából több a közügy terén működő jeles hazafit tiszteletbeli tagjává választott meg , így Matlekovics Sándor államtitkárt, Révész Bálint debreceni ref. püspököt, Vámbéry Ármint és Mikós Gyula borászati kormánybiztost. A megválasztottak köszönő és buzdító leveleket írtak az egyesületnek. — Az „Egyetértés“ férfidalegyesület részt fog venni a badacsonyi Kisfaludy-ünnepen. Az „összhang“ budapesti férfidalegyesület jan. 6-án (vasárnap) a „Fácánhoz“ címzett vendéglő kerti helyiségében (I. ker. medveutca) dif-tekedobással, hangversenynyel és tánccal egybekötött tavaszi mulatságot rendez. A mulatság kezdete délután 3 órakor. Belépődíj személyenként 50 kr., este a pénztárosnál 70 kr. (Rendőri hírek.) A pálinka. Csik Józsefnének a 8 éves Józsi nevű fia tegnap este eltűnt hazulról. Az anya késő éjjel találta meg egy árokban, mellette két literes üveg feküdt s annak a fenekén egy ujjnyi pálinka. A pálinkát a fiúnak egy férfi adta, hogy vigye haza, a fiú azonban megszökött vele s megitta. A szesz aztán meggyuladt benne s az iszákos gyermek meg is halt volna, ha az anyja meg nem találja. — Feldőlt folyosó-oszlop. A Lajos-utca 173. sz. ház I. emeleti márványfolyosóját támasztó 5 m. magas faoszlopok egyike tegnap este 7—8 óra közt feldúlt és az e fölött, volt súlyos deszka úgy ütötte fejbe a családjával a folyosó alatt ülő Mühlstein Gyula szabót, hogy súlyos sérülést szenvedett. Miután az a folyosó már nagyon bomladozó állapotban van, a rendőrség lebontatja. — Véres verekedések. Csipke János cipész az éjjel Csengery-utca 22. szám alatti lakásán Nagy Lőrinc cipésztársával összeszólalkozott, mire az felkapott egy cipészkést s azzal Csipkét a szive táján mellbe szúrta. — Zentka István az éjjel a nádorutca 56. sz. ház udvarán egy előtte ismeretlen emberrel, a ki őt alvásában háborgatta, összeveszett s az egy késsel bal karjába szúrt s a sötétben elmenekült. — Varga Czene István 33 éves napszámos az éjjel sógorával Dömök Sándorral a Csepel rakparton dulakodást kezdett, de ő húzta a rövidebbet, mert sógora úgy a földhöz vágta, hogy a jobb lába kitört.. . (Rövid hírek.) Az „Auróra“ irodalmi társulat, alapszabályait a kormány nem erősítette meg. A belügyminiszter az alapszabályokban azt a módosítást kívánja, hogy nem keresztények is lehessenek a társulat tagjai. A társulat ennek folytán feloszlik, illetőleg átalakul könyvkiadó-szövetkezetté. — Választás. Kis-Marton sz. kir. város főjegyzőjévé és kapitányává, mint lapunknak írják, e hó 22-én Farkas Ferenc volt telekkönyvi átalakítót választották meg egyhangúlag. — Kardpárbaj. Miskolcról jelentik, hogy Serényi István gróf és Miklós Gyula dr. tegnap kardpárbajt vívtak s Miklós súlyos sebet kapott. A párbaj okáról semmit sem tudnak. — Tűz. Vinárban a Szögyény-Marich-féle uradalom szérüskertjében e hó 29-én este tűz ütött ki, de a gyors oltási munkálatok következtében csak egy pár szalmakazal égett el. Azt hiszik, a tűz gyújtogatásból eredt. A párisi 1889-iki kiállítás terveire kiírt pályadijakért 107 pályamű versenyzett és ezek közül háromnak ítéltek oda három 4000 frankos díjat. Az első terv szerzője Dutert, aki a sokat emlegetett 300 méter magasságú tornyot a Marsmezőre akarja helyezni. — Sikerült majálist rendezett a m.-szigeti ref. líceum ifjúsága e hó 29-én ; a tánc, mint lapunknak írják, kivilágos kivirradtig tartott. — A trencsén-teplici fürdő vendégeinek száma, mint a május 27-ikéről kiadott hivatalos kimutatásból látjuk, 319-re rúg. — Honvéd-siremlékleleplezés. Télben e hó 13-án leplezik le Dzvonkovszky László és Münster Ede, 1848— 49-iki honvédtisztek sírjainak közös emlékoszlopát. Az ünnepre a budapesti lengyel egyesületnek mintegy 15 tagja rándul le. — Új tűzhányó hegy képződik Michiganban a Huron - tó mellett; a tudósok kiszámították, hogy 1372 év alatt fog teljesen kifejlődni s akkor tör ki. — A „Munka lovagjai“ cimű amerikai munkássztrájkot készítő munkástársulat e hó 25-én bizottsági közgyűlést tartott s kimondta, hogy a sztrájkolás jogát kebelében korlátozni fogja a képen, hogy a sztrájk kimondását a végrehajtó bizottságra ruházza. — Tömeges mérgezés. A Majna melletti Frankfurtban, mint már említettük, rossz marhahús evése miatt számos emberen mutatkoztak mérgezési tünetek. Eddig 160 ember betegedett meg. Az ügy mibenlétének megvizsgálása végett Held főállamügyész Majna-Frankfurtba utazott. — érdekes vivóversenyt rendezett tegnap délelőtt Ha Jász Zsiga fővárosi vivómester ; a versenyen kezdők és haladottak vettek részt s szép bizonyságot tettek a mester tanítási rendszerének jóvoltáról. —■ Kilenc fegyenc szökött meg e hó 26-án a zombori ügyészség börtöneiből. — Nyilvános ojtások. Kresz Géza dr. e hó 20-ika óta minden csütörtökön délután 3—4 közt a lakásán (váci körut 16. sz.) nyilvánosan és ingyen ott és revakcinál. — Uj lobogót kapott a múlt szombaton Debrecenben a debreceni ifjakból álló 39-ik gy. sorezred ; az uj zászló nem feketesárga, hanem csak tisztán sárga s a királyné gyönyörű szalagot ajándékozott rá. — Katonai jubileum. Bénáé ezredes, a Brassóban állomásozó II. Sándor-ezred parancsnoka, e hó 26-án ünnepelte meg szolgálati idejének 40-ik évét. A tisztikar diszlakomát rendezett tiszteletére s a honvédtisztikarral együtt tisztelgett nála. Nagy tűzvész volt e hó 27-én éjjel Nyizsnya árvamegyei községben; 16 ház és számos melléképület égett földig. A tüzet egy őrült leány gyújtotta. — Nemzetközi antiszemita kongresszus lesz jun. 13-án Kasselben ; bővebb fölvilágosítást Fritsch mérnök ad (Lipcse, Windmüllerstrasse 28.) — Kanyaró. Visegrádon kanyarójárvány lépett föl, úgy hogy az ottani iskolákat be kellett zárni. A szükséges orvosi óvóintézkedéseket megtették. — A zsámbéki róm. kath. iskolában szintén kanyarójárvány lépett föl, 13 fiú megbetegedett, úgy hogy valamennyi iskolát be kellett zárni. — Vadmalacot szoptat Berdárkán egy földbirtokos kopókutyája, a mely alól nemrég dobták vízbe a kölyköket ; hogy a barátság meddig fog tartani, idő és agyar kérdése. — Jegyzőválasztás. Tázlár pestmegyei községben e hó 24-én 70 szótöbbséggel Damady Sándort választották meg Jósa Károly ellenében. — Tűzfészek a dalszínházban. Az operaházban az asztalos műhelyek a szinpad közelében egymás fölé vannak építve s csak egy-egy deszkapadmaly választja el őket egymástól. Ha valamelyik kigyulad, az egész színpadot fölgyujtaná, s azért a szinházvizsgáló bizottság tűzálló padmalyokat készíttet közéjük. — (Hymen.) Karácsonyi Jenő gróf és Andrássy Karolina grófnő esküvője jul. 15-én lesz Betléren. Az esketést Haynad Lajos bíboros fogja végezni. — Dániel János esküvője Csávossy Irma kisasszonynyal junius 1-jén Bobdán fog végbemenni. — Szirákon Kovács telekkönyvvezető eljegyezte Kmetyko Etelka kisasszonyt. — Barcs Béla ügyvéd és tartalékos honvédfőhadnagy múlt szombaton vezette oltárhoz Makk Ernesztina kisasszonyt. Makk József nyugalmazott dragonyoskapitány leányát. — Nikolits Ignác budai főgimnáziumi tanár a napokban vezette oltárhoz Szalmásy Amália kisasszonyt, fővárosi tanítónőt, Szalmásy József számtanácsos leányát. Az esketést Bogisieh Mihály budavári prépost plébános végezte.— Bánffy- Hunyadon Czecz Gyula tegnapelőtt tartotta esküvőjét Gajzágó Teréz kisaszonynyal. — Akna- Sugatagon Vodicska József e napokban vezette oltárhoz Bori Emma kisasszonyt. — Tarbuk István, áll. vasúti hivatalnok Székesfehérvárott május 26-án a reform, templomban oltárhoz vezette Kovács Ignác királyi törvényszéki biró Vilma leányát. — Horváth Ádám kecskeméti jogakadémiai tanár május 24-én jegyezte el Kovács Juliska kisasszonyt, özv. Kovács Lászlóné, ottani tekintélyes földbirtokosnő leányát. — Rozs Nándor csóthi magy. kir. postamester jegyet váltott Heinrich Mariskával. — Paál Izabellát Szarvason eljegyezte Rusz Gyula mezőhegyesi gazdatiszt. — Baumann Miksa hírlapíró tegnap este jegyezte el Arnstein Hermin kisasszonyt, Arnstein Mór fogteknikus leányát. — (Gyászrovat.) Bernáthfalvi Bernáth Kálmán Biharmegye volt főszolgabirája s kataszteri felügyelő e hó 30-án 54 éves korában elhunyt Debrecenben. — Lukrits Antal m. k. pénzügyi főtanácsos, a központi számvevőség főnöke e hó 30-án 52 éves korában elhunyt Budapesten. Temetése ma délután volt nagy részvét mellett. — Sajóhelyi Béla fővárosi tanárt mély gyász érte ; öt éves kisfia, Béla, tegnap hajnalban elhunyt. — Nádasdi Sárközy József, a magy. kir. honvéd Ludovica-akadémia II. tanf. növendéke, nádasdi Sárközy Kázmér fia, május 27-én, 17éves korában meghalt. Temetése május 28-án volt Kápolnás-Nyéken. — Felső- és alsó-ruttkai Ruttkai György május 29-én, 44 éves korában F.-Kelecsényen meghalt. — Csik-bánkfalvi Kovács Sándor vasúti hivatalnok, máj. 25-én, 24 éves korában, Csik-Lázárfalván meghalt. Temetése május 27-én volt. — Dobrzanski János lembergi színházigazgató a „Narodova Gazeta“ volt kiadója, mint Lembergből jelentik, ma meghalt. — Kromek Sándor, vác-egyházmegyei áldozó pap s szőllősi lébános május 28-án 43 éves korában Vácon elhunyt. Temetése máj. 29 volt. — Szabó Lajos nagyszebeni kir. ügyész 43 éves korában e hó 14-én elhányt.