Budapesti Hírlap, 1887. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1887-02-22 / 52. szám
1887 február 22 BUDAPESTI HILAP. (52 sz.) Budapest, febr. 21. Az új pénzügyminiszteri államtitkár, Wekerle Sándor — mint értesülünk — ma kapta meg pénzügyminiszteri államtitkárrá való kinevezését. A kinevezést valószínűleg a hivatalos lap holnapi vagy holnaputáni száma fogja közölni. A kvótabizottság ma délután 6 órakor Szávy József koronaőr elnöklete alatt ülést tartott a képviselőház pénzügyi bizottságának helyiségében. A bizottság 2 és fél órai beható tanácskozás után egész terjedelmében elfogadta a Falk Miksa előadó által kidolgozott s az osztrák kvóta bizottsághoz intézendő nuncium szövegét. Most ez üzenet, az előzetesen hozott határozatok értelmében, német nyelvre le fog fordíttatni , azután a német fordítás az eredeti magyar példánynyal együtt át fog küldetni az osztrák kvóta bizottságnak. Ha azután ez üzenetre válasz érkezik az osztrák deputációtól, a magyar bizottság ismét össze fog ülni. A posta- és táviró-egyesítés. Mai számunkban írtuk, hogy az egyesített posta- és táviró-osztály élére Koller Lajos min. tanácsos fog kineveztetni. Koller min. tanácsos ma délelőtt már át is vette a közlekedésügyi minisztériumban az egyesített osztály vezetését. A kiegyezés Horvátországgal. A horvát regnikoláris küldöttség ma megtartott ülésén véglegesen megállapította ama javaslatok szövegét, melyeket a két küldöttség határozatai gyanánt a függőben levő kérdésekre vonatkozólag közös határozathozatalra ajánlatba fog hozni. A horvát küldöttség e javaslatait átadták a magyar küldöttség elnökének, s valószínű, hogy a két deputáció leközelebbi s előreláthatólag a záró ülés már holnapután megtartatik. Muszka szirén bolgár fogságban. — Saját tudósítónktól. — Olvasóink ismerik a Papaszogluné esetét. E derék asszonyság, aki Papaszoglu, kazanliki (keleti rumélia) rózsaolajkereskedő, egykori szobranyetag és jelenlegi emigráns neje Szófiába ment, megvesztegetni Mikolajev bolgár hadügyminisztert és Popov őrnagyot és megnyerni őt a muszkák ügyének. A miniszter két napig úgy tett, mintha hajlandó volna elfogadni az ajánlatot, Papaszoglu aszszonyság e két nap alatt mind mélyebben belement a hálóba, míg végre, mikor már minden ellene szóló bizonyíték a hatóság kezébe volt, egy szép reggel elfogták és hűvösre tették. Erre az esetre és főleg Papaszogluné vallomására vonatkozólag egy magánlevél, amely szófiai hivatalos körökből származik, ezeket mondja: „ ... Papaszogluné előadta, hogy jelenleg ideiglenesen Konstantinápolyban lakik és férje tudtával és beleegyezésével küldetett a konstantinápolyi orosz követség által Szófiába, hogy Nikolajev hadügyminiszter közreműködését egy újabb államcsíny végrehajtásánál megnyerje. Bevallotta, hogy jan. 25-én kelt 3550. számú táviratában a Kalupov szó 4000 török fontot jelent, amely összeg a hadügyminiszter kezébe lett volna lefizetendő, továbbá, hogy a sürgöny e kifejezései Crozier és Sugiani megkapták a váltót következően értelmezendők: „Crozier-Nikolajev hadügyminiszter és Sugiani-Popov őrnagy a szófiai első gyalogezred parancsnoka elfogadták az ajánlatot. Készek az államcsíny végrehajtásában közreműködni, és hogy a kikötött 4000 török fonton túl még 2000 forint külön jutalmat kell kifizetni“. „az államcsíny végrehajtása után az illetőknek ama levélben foglalt utasításokhoz kellett volna mindenben alkalmazkodniok, amelyet Papaszoglu úr küldött a neje által a hadügyminiszternek. Az államcsíny végrehajtása körül felmerülő költségeket pedig a konstantinápolyi orosz követség fizette volna, amely megígérte, hogy a pénzt egyenesen Szófiába küldi Papaszogluné címe alatt. A 3635. számú táviratban foglalt szó : Gyermek azt jelentette, hogy „a titkot szigorúan meg kell őrizni.“ „A mi a Papaszoglunénál talált és titkos írással irt leveleket illeti ezeknek tartalmát , emlékezetből tudta, a nélkül, hogy bármily külön feljegyzései lettek volna. Befejezésül kijelentette, hogy teljesen meg volt győződve a felől, hogy hazája érdekeinek megfelelőleg cselekszik. „Egy második kihallgatás alkalmával, amelyet a szófiai rendőrfőnök szintén tanult jelenlétében eszközölt, Papaszoglyné szóról szóra ismételte korábbi vallomását és elismerte, hogy önkénytesen vallott és semmiféle fenyegetést vag erőszakot nem alkalmaztak vallomásának kicsikarására. „Íme egy nő, aki Charlotte Corday szerepét akarta játszani, hazája megrontására. Ezek az üzelmek nem igényelnek bővebb magyarázatot, de sajnos, hogy a szláv ügy oda sülyedt, hogy e fajta korrupciókhoz kell folyamodnia, amelyeknek nincs egyéb céljuk, mint a bolgár népet az örvénybe taszítani és eltörülni a föld színéről. A szláv ügyet nem fogják diadalra segíteni azáltal, hogy az apró szláv népeket megfojtják, nagy ügyek nemesebb és emelkedettebb érzelmeket és elveket igényelnek a szt. Bertalan-éj ismétlésénél a XIX. században és kölcsönös öldöklésekre való bujtogatásnál egy derék, becsületes nép közt, amely nem kiván egyebet, minthogy joga legyen létezni önmagáért és a saját erejéből. Eddig a levél. Szerintünk azonban lehetetlen, hogy a Papaszoglu ügynek ne legyen utójátéka és nemzetközi következménye. Az orosz sajtó eddig mélyen hallgat a botrányos esetről. Szó sincs róla, hogy a szepétervári kormány dezavuálná Nelidovot, aki a vesztegetési kísérlet értelmi szerzője volt. Igaz, hogy annak idején a hitszegő és felségáruló bolgár tiszteket se desavuálta, sőt védelmébe fogadta és máig is a saját pénzén tartja részint Oroszországban, részint Romániában. De alig hiszszük, hogy miután mindezek az ocsmányságok napfényre kerültek, a bolgár követek még tovább is Konstantinápolyiban maradjanak és Zankovval alkudozzanak a ki szintén csak az orosz kormány sugalmazásának tolmácsa. Végre pedig kiváncsiak vagyunk, hogyan fogják magukat viselni a nagyhatalmak konstantinápolyi képviselői Nelidov úrral szemben, akinek kormánya ragadta meg az iniciatívát a nagyhatalmak követeinek tanácskozásaira a bolgár kérdés békés elintézése felett és aki, mialatt a követek tanácskoznak, a legaljasabb eszközök segélyével igyekszik Bulgáriában államcsínyt, polgárháborút és véröntést előidézni. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, febr. 21. — A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság mai ülésén felolvasták a t.. főügyész s a jogügyi bizottság véleményét arról a felmerült kérdésről, hogy a főváros területén átvonuló telefondrótok után szedhető-e valamely használati díj. ügy a főügyésznek mint a jogügyi bizottságnak az a véleménye, hogy a már meglevő vonalak után nem szedhető használati díj, de a főváros a jövőre nézve megállapíthatja ezt a jogát. Ez alkalomból a bizottság elhatározta, hogy a tanács útján a telefon előfizetési díjak általános leszállítását fogja kérni a közm. és közlekedési minisztertől, s elvül kimondta, hogy új vonalak engedélyezése alkalmával meg fogja állapítani a használati díjat is. Szóba került ezután, hogy némely építési felügyelő házépítések alkalmával visszaéléseket követ el. A bizottság elhatározta, hogy jövőre az ilyen felügyelők ellen fegyelmi vizsgálatot fog indítani. A fővárosi egyesületnek holnap délután tartandó értekezletén az olcsó lakásokat és a végleges vízvezeték ügyét is meg fogják beszélni. A magánépítési bizottság mai ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba u. m. Rosenberg Adolfnak a VI. ker. nagymező- és szerecsen-utca sarkán háromeletes házra, Wellisch Sándor és Gyulának király-utca 4020 hrsz. a. háromeletes házra, Kriegner György és nejének a VI. ker. király- és Izabella utcák sarkán kétemeletes házra, Glasner Miksának VI. Szondy- és rózsautcák sarkán kétemeletes házra, Molnár Vencel és nejének VI. ker. Kemnitzer utca 4027. hrsz. a. kétemeletes házra, Kovács Zsigmondnak VII. Rottenbiller utca 3. sz. a. kétemeletes házra, Illner Bernátnak VIII. Losonci utca 4. sz. a. egyemeletes házra, Kovács Gusztávnak VI. Kemnitzer utca 31. sz. a. egyemeletes házra, Wellisch Sándor és Gyulának Izabella utca és alsó erdősor sarkán egyemeletes házra, Traschitz Krisztinának II. Szegényházutca 9. sz. a. egyemeletes házra. Ezenkivül több földszintes házra és toldaléképitkezésre adott engedélyt. — A lebontott Kasselik-ház kerepesinti homlokvonalán Kasselik Jenő bazárt akar építeni s a bazár épületterveit a tanácshoz be is nyújtotta. Azonban a magánépítési bizottság mai ülésén IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, febr. 21. * (A népszínházban) pénteken kerül színre Marcin világ szép asszonya, Sery Lajos és Rákosi Jenő operettje. A premierre eljött Párisból a zeneszerző is. A próbák már teljes díszlettel és zenével folynak. Az új díszletek közül az első és a második felvonásé a római fórumot ábrázolja, más és más oldalról. A darab hőse Ovidiusz Nazo, kit Verseiért Augusztusz császár száműzött Rómából s a mese egyik főmotívuma Virgiliusz ismeretes tréfája. „Sic vos, non vobis“ . . . verssorokkal és az Augusztus- dicsőítésére irt verssel. * („Pária gyomráéról,) a Zola-Busnach féle drámáról, mely Pária árucsarnokait, piacait mutatja be, a következőket olvassuk a „Temps“-ban : „Nem értjük, hogy a Theatre de Paris miért verte magát annyi költségbe, s miért festetett oly kitűnő díszleteket e szindarabhoz ? Egyszerűen utaltak volna bennünket az árucsarnokokra, melyek úgy sincsenek messze a színháztól , mikor előadás után, éjfélkor, arra ballagtunk, kocsiszámra érkezett oda a saláta, karfiol, káposzta , tán nem volt olyan szép, mint amilyent a színházban láttunk pingálva, de legalább igazi volt, s tudjuk, hogy Zola úr mindig az igazat keresi a színházban. A „Párig gyomra“ nem annyira dráma, mint inkább festői képeknek, szenzációs dekorációknak sorozata. A cselekvény csak az utolsó előtti képben kezdődik, s a régi, mondjuk elévült drámai iskola tanításai szerint halad, D’Ennery diadalmaskodik, s a néző érdeklődni kezd. Az élőképek e sorozatában az élelmiszerek kellemesen váltakoznak a politikával.“ * (A m. tud. akadémia) első osztálya ma délután ülést tartott,melyen először Abel Jenő dr. olvasta fel „Terencius életrajza“ című értekezését. Előadja az ó- és középkori Terencius biográfiák történetét a Kr. előtti első századtól a könyvnyomtatás feltalálásáig. Abel felolvasása után után Simonyi Zsigmond levelező tag mutatta be Alexi Györgynek „Magyar elemek az oláh nyelvben“ című értekezését, melyben szerző előadja, hogy bár azok között, akik az oláh nyelvről s az abban előforduló idegen elemekről írtak, nagy hírű német tudósok is voltak, de mégis mindannyian leginkább szláv, orosz, török és tatár elemeket fedeztek fel az oláh nyelvben s csak Hunfalvy Pál vette észre, hogy van abban valami a magyarból is. Alexi tehát csakis a magyar elemek kutatását tűzte ki céljául, s arra a meggyőződésre jutott, hogy igen sok magyar eredetű szó szivárgott át az oláh nyelvbe s erre számos érdekes példát sorol fel, így pl. lakóházaik egyes részeit, mezei munkájuknál használt eszközeiket a magyar nyelvből átvett nevekkel látják el, sőt a közigazgatás terén is igen sok szót átvettek, s nem csak fő és mellékneveket igéket, kötőszókat és határozókat, hanem egyes képzőket is így pl. az „ö“ képző az oláh nyelvben mint (eu), az e s mint (as), a s á g s é g mint (s ub) hangzik, de természetesen nem az ellatinosított modern oláh nyelvben, melyet nem sokára már le kell fordítani a népnek, hogy megértse, hanem az oláh nép beszédében. * (A Szent István-Társulat) e hó 24-én, csütörtökön délután 4 órakor választmányi gyűlést tart. * (A Kisfaludy-társaság) szerdán, e hó 23-án d. u. 5 órakor az akadémia kis termében rendes havi ülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. Dabandy Győző r. t. : Hazafias eszmény, költemény. 2. Berczik Árpád r. t. : Emlékbeszéd Györy Vilmos felett. 3. Gyulai Pál r. t.: Az ősz, költemény. 4. Folyó ügyek. * (Az orsz. magy. képzőművészeti társulat választmánya) e hó 19-én Károlyi Tibor gróf elnöklete alatt igen látogatott ülést tartott. A társulatnak külföldi összeköttetései szempontjából kiváló fontossággal bír a társulat belga képviselői : Framae de Viktornak és Abry Leon-nak részletesen kidolgozott javaslata, melynek célja az, hogy a társulat a WiftWp.hb belara művészekből Brüsz 1 3 oda nyilatkozott, hogy földszintes bazár építése helyre meg nem engedhető, mert a kerepesi ut az első építési övezetbe esik és ennek folytán csak emeletes bazárépület, pincével engedélyezhető. — Új menedékház. A tanács azt fogja javasolni a közgyűlésnek, hogy a főváros a menedékházat föntartó egyesületnek 34 éven át évenkint 5000 irtot fizessen s uj menedékház építésére engedjen át neki ingyen két telket a VIII. ker. alföldi utcában. Ennek fejében azonban köteles az egyesület Rottenbiller utcai menedékházát kibővíteni s az uj intézetet felépíteni, berendezni és kezelni. — A fővárosi egyesület e hó 22-én (kedden) d. u. 5 órakor a régi városház tanácstermében értekezletet tart. — A nagykörúti vasút. A Lindheim-Siemens- Balázs-féle konzorcium a föv. tanács elé a nagykörúti ideiglenes vonalra vonatkozó részletterveket is beterjesztette; egyidejűleg e részletterveket a már előbb nyert előmunkálati engedély alapján a közmunka és közlekedési minisztériumnak is bemutatta.