Budapesti Hírlap, 1887. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1887-02-22 / 52. szám

1­887 február 22 BUDAPESTI HI­­LAP. (52 sz.) Budapest, febr. 21. Az új pénzügyminiszteri államtit­kár, Wekerle Sándor — mint értesülünk — ma kapta meg pénzügyminiszteri államtit­kárrá való kinevezését. A kinevezést valószínű­leg a hivatalos lap holnapi vagy holnaputáni száma fogja közölni. A kvóta­bizottság ma délután 6 órakor S­z­­­á­v­y József koronaőr elnöklete alatt ülést tartott a képviselőház pénzügyi bizottságának he­lyiségében. A bizottság 2 és fél órai beható tanács­kozás után egész terjedelmében elfogadta a Falk Miksa előadó által kidolgozott s az osztrák kvóta bizottsághoz intézendő nuncium szövegét. Most ez üzenet, az előzetesen hozott határozatok értelmében, német nyelvre le fog fordíttatni , azután a német fordítás az eredeti magyar példánynyal együtt át fog küldetni az osztrák kvóta­ bizottságnak. Ha azután ez üzenetre válasz érkezik az osztrák depu­­tációtól, a magyar bizottság ismét össze fog ülni. A posta- és táviró-egyesítés. Mai számunk­ban írtuk, hogy az egyesített posta- és táviró-osz­­tály élére Koller Lajos min. tanácsos fog kine­veztetni. Koller min. tanácsos ma délelőtt már át is vette a közlekedésügyi minisztériumban az egye­sített osztály vezetését. A kiegyezés Horvátországgal. A hor­vát regnikoláris küldöttség ma megtartott ülésén véglegesen megállapította ama javaslatok szövegét, melyeket a két küldöttség hatá­rozatai gyanánt a függőben levő kérdésekre vonatkozólag közös határozathozatalra ajánlatba fog hozni. A horvát küldöttség e javaslatait átadták a magyar küldöttség elnökének, s valószínű, hogy a két deputáció leközelebbi s előreláthatólag a záró ülés már holnapután megtartatik. Muszka szirén bolgár fogságban. — Saj­át tudósítónktól. — Olvasóink ismerik a Papaszogluné esetét. E derék asszonyság, a­ki Papaszoglu, kazanliki (ke­leti rumélia) rózsaolajkereskedő, egykori szobranye­­tag és jelenlegi emigráns neje Szófiába ment, meg­vesztegetni Mikolajev bolgár hadügyminisztert és Popov őrnagyot és megnyerni őt a muszkák ügyé­nek. A miniszter két napig úgy tett, mintha haj­landó volna elfogadni az ajánlatot, Papaszoglu asz­­szonyság e két nap alatt mind mélyebben bele­ment a hálóba, míg végre, mikor már minden ellene szóló bizonyíték a hatóság kezéb­e volt, egy szép reggel elfogták és hűvösre tették. Erre az esetre és főleg Papaszogluné vallomására vonatkozólag egy magánlevél, a­mely szófiai hivatalos körök­ből származik, ezeket mondja: „ ... Papaszogluné előadta, hogy jelenleg ideiglenesen Konstantinápolyban lakik és férje tud­tával és beleegyezésével küldetett a konstanti­nápolyi orosz követség által Szó­fiába, hogy Nikolajev hadügyminiszter közreműkö­dését egy újabb államcsíny végre­­hajtásánál megnyerje. Bevallotta, hogy jan. 25-én kelt 3550. számú táviratában a Kalupov szó 4000 török fontot jelent, a­mely összeg a had­ügyminiszter kezébe lett volna lefizetendő, továbbá, hogy a sürgöny e kifejezései Crozier és Su­­giani megkapták a váltót következő­­­en értelmezendők: „Crozier-Nikolajev hadügymi­niszter és Sugiani-Popov őrnagy a szófiai első gya­logezred parancsnoka elfogadták az ajánlatot. Ké­szek az államcsíny végrehajtásában közreműködni, és hogy a kikötött 4000 török fonton túl még 2000 forint külön jutalmat kell kifizetni“. „az államcsíny végrehajtása után az illetők­nek ama levélben foglalt utasításokhoz kellett volna mindenben alkalmazkodniok, a­melyet Papaszoglu úr küldött a neje által a hadügyminiszternek. Az államcsíny végrehajtása körül felmerülő költségeket pedig a konstantinápolyi orosz kö­vetség fizette volna, a­mely meg­ígérte, hogy a pénzt egyenesen Szófiába küldi Pa­­paszogluné címe alatt. A 3635. számú táviratban foglalt szó : Gyermek azt jelentette, hogy „a titkot szigorúan meg kell őrizni.“ „A mi a Papaszoglunénál talált és titkos írás­sal irt leveleket illeti ezeknek tartalmát , emléke­zetből tudta, a nélkül, hogy bármily külön feljegy­zései lettek volna. Befejezésül kijelentette, hogy teljesen meg volt győződve a felől, hogy hazája érdekeinek megfelelőleg cselekszik. „Egy második kihallgatás alkalmával, a­me­­lyet a szófiai rendőrfőnök szintén tanult jelenlété­ben eszközölt, Papaszoglyné szóról szóra ismételte korábbi vallomását és elismerte, hogy önkénytesen vallott és semmiféle fenyegetést vag erőszakot nem alkalmaztak vallomásának kicsikarására. „Íme egy nő, a­ki Charlotte Corday szerepét akarta játszani, hazája megrontására. Ezek az üzel­mek nem igényelnek bővebb magyarázatot, de saj­nos, hogy a szláv ügy oda sülyedt, hogy e fajta korrupciókhoz kell folyamodnia, a­melyeknek nincs egyéb céljuk, mint a bolgár népet az ör­vénybe taszítani és eltörülni a föld színéről. A szláv ügyet nem fogják diadalra segíteni azáltal, hogy az apró szláv népeket megfojtják, nagy ügyek nemesebb és emelkedettebb érzelmeket és elveket igényelnek a szt. Bertalan-éj ismétlésénél a XIX. században és kölcsönös öldöklésekre való bujtoga­­tásnál egy derék, becsületes nép közt, a­mely nem kiván egyebet, minthogy joga legyen létezni önma­gáért és a saját erejéből. Eddig a levél. Szerintünk azonban lehetetlen, hogy a Papaszoglu ügynek ne legyen utójátéka és nemzetközi következménye. Az orosz sajtó eddig mélyen hallgat a botrányos esetről. Szó sincs róla, hogy a sze­pétervári kormány dezavuálná Nelidovot, a­ki a vesztegetési kísérlet értelmi szerzője volt. Igaz, hogy annak idején a hitszegő és felségáruló bolgár tiszteket se desavu­álta, sőt védelmébe fo­gadta és máig is a saját pénzén tartja részint Orosz­országban, részint Romániában. De alig hiszszük, hogy miután mindezek az ocsmányságok napfényre kerültek, a bolgár követek még tovább is Konstan­tinápolyiban maradjanak és Zankovval alkudozzanak a ki szintén csak az orosz kormány sugalmazásának tolmácsa. Végre pedig kiváncsiak vagyunk, hogyan fogják magukat viselni a nagyhatalmak konstanti­nápolyi képviselői Nelidov úrral szemben, a­kinek kormánya ragadta meg az iniciatívát a nagyhatal­mak követeinek tanácskozásaira a bolgár kérdés bé­­kés elintézése felett és a­ki, mialatt a követek ta­nácskoznak, a legaljasabb eszközök segélyével igyek­szik Bulgáriában államcsínyt, polgárháborút és vér­­öntést előidézni. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, febr. 21. — A fővárosi pénzügyi és gazdasági bi­zottság mai ülésén felolvasták a t.. főügyész s a jog­ügyi bizottság véleményét arról a felmerült kérdésről, hogy a főváros területén átvonuló telefon­drótok után szedhető-e valamely használati díj. ügy a főügyésznek mint a jogügyi bizottságnak az a véle­ménye, hogy a már meglevő vonalak után nem szedhető használati díj, de a főváros a jövőre nézve megállapíthatja ezt a jogát. Ez alkalomból a bizottság elhatározta, hogy a tanács útján a te­lefon előfizetési díjak általános leszállítását fogja kérni a közm. és közlekedési minisztertől, s elvül kimondta, hogy új vonalak engedélyezése alkalmá­val meg fogja állapítani a használati díjat is. Szóba került ezután, hogy némely építési felügyelő ház­építések alkalmával visszaéléseket követ el. A bi­zottság elhatározta, hogy jövőre az ilyen felügyelők ellen fegyelmi vizsgálatot fog indítani.­­ A fővárosi egyesületnek holnap délután tartandó értekezletén az olcsó lakásokat és a vég­leges vízvezeték ügyét is meg fogják beszélni.­­ A magánépítési bizottság mai ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javas­latba u. m. Rosenberg Adolfnak a VI. ker. nagy­mező- és szerecsen-utca sarkán háromeletes házra, Wellisch Sándor és Gyulának király-utca 4020 hrsz. a. háromeletes házra, Kriegner György és nejének a VI. ker. király- és Izabella utcák sarkán kéteme­letes házra, Glasner Miksának VI. Szondy- és rózsa­utcák sarkán kétemeletes házra, Molnár Vencel és nejének VI. ker. Kemnitzer­ utca 4027. hrsz. a. két­emeletes házra, Kovács Zsigmondnak VII. Rotten­­biller­ utca 3. sz. a. kétemeletes házra, Illner Ber­­nátnak VIII. Losonci­ utca 4. sz. a. egyemeletes házra, Kovács Gusztávnak VI. Kemnitzer­ utca 31. sz. a. egyemeletes házra, Wellisch Sándor és Gyu­lának Izabella utca és alsó erdősor sarkán egyeme­letes házra, Traschitz Krisztinának II. Szegényház­­utca 9. sz. a. egyemeletes házra. Ezenkivül több földszintes házra és toldaléképitkezésre adott engedélyt. — A lebontott Kasselik-ház kerepesi­nti homlokvonalán Kasselik Jenő bazárt akar épí­teni s a bazár­ épületterveit a tanácshoz be is nyúj­totta. Azonban a magánépítési bizottság mai ülésén IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, febr. 21. * (A népszínházban) pénteken kerül színre Marcin világ szép asszonya, S­e­r­­­y Lajos és Rákosi Jenő operettje. A premierre eljött Párisból a zeneszerző is. A próbák már teljes dísz­lettel és zenével folynak. Az új díszletek közül az első és a második felvonásé a római fórumot ábrá­zolja, más és más oldalról. A darab hőse Ovidiusz Nazo, kit Verseiért Augusztusz császár száműzött Rómából s a mese egyik főmotívuma Virgiliusz is­meretes tréfája. „Sic vos, non vobis“ . . . versso­rokkal és az Augusztus- dicsőítésére irt verssel. * („Pária gyomráéról,) a Zola-Busnach féle drámáról, mely Pária árucsarnokait, piacait mutatja be, a következőket olvassuk a „Temps“-ban : „Nem értjük, hogy a Theatre de Paris miért verte magát annyi költségbe, s miért festetett oly kitűnő díszle­teket e szindar­abhoz ? Egyszerűen utaltak volna bennünket az árucsarnokokra, melyek úgy sincse­nek messze a színháztól , mikor előadás után, éjfél­kor, arra ballagtunk, kocsiszámra érkezett oda a saláta, karfiol, káposzta , tán nem volt olyan szép, mint a­milyent a színházban láttunk pingálva, de legalább igazi volt, s tudjuk, hogy Zola úr min­dig az igazat keresi a színházban. A „Párig gyomra“ nem annyira dráma, mint inkább festői képeknek, szenzációs dekorációknak sorozata. A cselekvény csak az utolsó előtti képben kezdődik, s a régi, mondjuk elévült drámai iskola tanításai sze­rint halad, D’Ennery diadalmaskodik, s a néző ér­deklődni kezd. Az élőképek e sorozatában az élel­miszerek kellemesen váltakoznak a politikával.“ * (A m. tud. akadémia) első osztálya ma délután ülést tartott,melyen először A­b­el Jenő dr. olvasta fel „T­e­r­e­n­c­i­u­s életrajza“ című értekezését. Előadja az ó- és középkori Terencius biográfiák történetét a Kr. előtti első századtól a könyvnyomtatás feltalálásáig. Abel felolvasása után után Simonyi Zsigmond levelező tag mutatta be A­l­e­x­i Györgynek „M­agyar elemek az oláh nyelvben“ című értekezését, melyben szerző előadja, hogy bár azok között, a­kik az oláh nyelvről s az abban előforduló idegen elemekről írtak, nagy hírű német tudósok is voltak, de mégis mindannyian leginkább szláv, orosz, török és tatár elemeket fedeztek fel az oláh nyelvben s csak Hunfalvy Pál vette észre, hogy van abban valami a magyarból is. Alexi tehát csakis a magyar elemek kutatását tűzte ki céljául, s arra a meggyőződésre jutott, hogy igen sok magyar eredetű szó szivárgott át az oláh nyelvbe s erre számos érdekes példát sorol fel, így pl. lakóházaik egyes részeit, mezei munkájuknál használt eszközeiket a magyar nyelv­ből átvett nevekkel látják el, sőt a közigazgatás te­rén is igen sok szót átvettek, s nem csak fő és mellékneveket igéket, kötőszókat és határozókat, hanem egyes képzőket is így pl. az „ö“ képző az oláh nyelvben mint (eu), az e s mint (as), a s á g s é g mint (s u­b) hangzik, de természetesen nem az ellatinosított modern oláh nyelvben, melyet nem so­kára már le kell fordítani a népnek, hogy megértse, hanem az oláh nép beszédében. * (A Szent­ István-Társulat) e hó 24-én, csütörtökön délután 4 órakor választmányi gyű­lést tart. * (A Kisfaludy-társaság) szerdán, e hó 23-án d. u. 5 órakor az akadémia kis termében ren­des havi ülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. Dab­andy Győző r. t. : Hazafias eszmény, köl­temény. 2. Berczik Árpád r. t. : Emlékbeszéd Györy Vilmos felett. 3. G­y­u­l­a­i Pál r. t.: Az ősz, költemény. 4. Folyó ügyek. * (Az orsz. magy. képzőművészeti társulat választmánya) e hó 19-én Károlyi Tibor gróf elnöklete alatt igen látogatott ülést tartott. A tár­sulatnak külföldi összeköttetései szempontjából ki­váló fontossággal bír a társulat belga képviselői : F­r­a­m­a­e d­e Viktornak és A­b­r­y Leon-nak rész­letesen kidolgozott javaslata, melynek célja az, hogy a társulat a WiftWp.hb belara művészekből Brü­sz 1­ 3 oda nyilatkozott, hogy földszintes bazár építése­­ helyre meg nem engedhető, mert a kerepesi­ ut az első építési övezetbe esik és ennek folytán csak emeletes bazárépület, pincével engedélyezhető. — Új menedékház. A tanács azt fogja ja­­vasolni a közgyűlésnek, hogy a főváros a menedék­házat föntartó egyesületnek 34 éven át évenkint 5000 irtot fizessen s uj menedékház építésére en­gedjen át neki ingyen két telket a VIII. ker. al­földi utcában. Ennek fejében azonban köteles az egyesület Rottenbiller­ utcai menedékházát kibő­víteni s az uj intézetet felépíteni, berendezni és kezelni. — A fővárosi egyesület e hó 22-én (ked­den) d. u. 5 órakor a régi városház tanácstermében értekezletet tart. — A nagykörúti vasút. A Lindheim-Siemens- Balázs-féle konzorcium a föv. tanács elé a nagy­körúti ideiglenes vonalra vonatkozó részletterveket is beterjesztette; egyidejűleg e részletterveket a már előbb nyert előmunkálati engedély alapján a közmunka és közlekedési minisztériumnak is be­mutatta.

Next