Budapesti Hírlap, 1887. december (7. évfolyam, 331-361. szám)

1887-12-20 / 350. szám

4 a tanácshoz előterjesztést tesz, hogy Kansezt hívja fel, hogy az általa kidolgozott terveket a közegészség követelményeinek, de másrészt a takarékosságnak is szem előtt tartása mellett dolgozza át s minél rövidebb idő alatt újból mutassa be. A fővárosi egyesület e hó20-án d. u. 5 órakor a régi városház tanácstermében ülést tart. A követési albizottság pártolja a mérnöki hivatal ama javaslatát, hogy a gyalogjáró építési engedélyeket, ha már az utca nívója végleg ki van tűzve, hosszadalmas eljárás nélkül a hivatal maga adhassa ki. Azonban mégis annyiban korlátozni kívánja a bizottság a mérnöki hivatalt, hogy a gyalogjáró építési engedélyeket minden kerületben csak oly számban adhassa ki, hogy a várost munkadíjban kerületenkint 1000 írtnál több költség ne terhelje, mert a budgetbe évenkint ily célra csak 10.000 frt vetetik föl. Ha ez összeg már ki lesz merítve, a rendes eljárás lesz alkalmazandó az engedélyek kiadásánál. A magánépítési bizottság mai ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba, u. m.: Széchenyi Jenőnek VII. kerület Wesselényi- és Kazinczy-utca sarkán kétemeletes toldalékra s a meglevő egyemeletes ház fölé még egy emelet építésére ; Minkó Lászlónak II. ker. a budai körúton 30 sz. a. emeletes lakóházra; Sternthal Adolfnak a József-tér és fürdő utca sarkán 12 sz. a. levő kétemeletes háza fölé a 3-dik emelet építésére; Spiesz Ágostonnak VII. ker. Miksa-utca 3 sz. a. háromemeletes házra. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, dec. 19. * (Nemzeti színházi hírek.) Csiky Gergely „Vasember“ című drámájából tegnap tartották meg az olvasó próbát. — Az igazgatóság Békessy Irma és Palotay Piroska kisaszszonyok szerződését továbbra is megújította. — A jövő héten ismét érdekes klasszikus est lesz, „Cymbeline“ kerül színre Jászai Mari, Nagy Imre és Szacsvayval a főbb szerepekben. — Seribe „Egy pohár víz“ c. vígjátéka és Schiller „Stuart Maria“ szomorújátéka, melyek több mint 6 éve leszorultak a műsorról, hír szerint még ez idényben föleleveníttetnek új szereposztással és betanulással. * (Új villamos lámpák a nemzeti színházban.) A nemzeti színház földszinti páholyai közül iíz az első emeleti erkélyek alá esik. A világítás természetesen ezekben igen fogyatékos volt, ami sokszoros panaszra adott okot. Az igazgatóság most segít végre e bajon s a bérlő és színházlátogató közönség kényelmére nyolc villamoslámpát állíttat az erkély alá, úgy hogy e páholyokban ugyanolyan lesz a világítás, mint a színház egyéb részeiben. * (A népszínházban) holnap, kedden adják új betanulással először az „Angol asszony leánya“ című operettet, következő szereposztással : Ange Pitou — Dárday, L’Ange színésznő — F. Hegyi A., Clairette virágárus — Pálmay I., Pomponnet fodrász — Victor, Larivandiére — Gyöngyi, Trensz — Makó, Louchard — Pusztai, Amaranth — Vidorné. * (A Hubay-Popper feamaranégyes) e hó 21-én szerdán este 7 és fél órakor a Vigadó kis termében Brahms-estét rendez, Brahms János dr. közreműködésével. A műsor csupa Brahms-műből áll és a következő: 1. Szonáta 100-ik mű előadja Hubay Jenő és Brahms János. 2. Vonós-ötös (88-ik mű) a második mély hegedűt Grünfeld játsza. 3. Zongora-hármas (101-ik mü.) * .(A m. tud. akadémia) ma délután Trefort Ágoston elnöklete alatt összes ülést tartott, amelynek tárgyát az egyes osztályok és bizottságok jövő évi költségelőirányzatának megállapítása képezte. Az első osztály jelentését Gyulay Pál, a másodikét és harmadikét Fraksói Vilmos főtitkár terjesztette elő. Az I. osztály költségvetésének főbb pontjai: az osztály munkálataira 5860 frt, a nyelvtudományi bizottság munkálataira 6998 frt, az irodalomtörténeti bizottság munkálataira 3000 frt összesen 21,798 frt. — II. osztály: az osztály munkálataira 8866 frt, a „Hunyadiak kora“ vállalat folytatására 1200 frt, az egyetemes történelem és történelmi módszertan megindítandó közlönyének segélyezésére 1200 frtot, a történelmi bizottság munkálataira 12000 frt, az archeológiai bizottság munkálataira 7000 frt, a nemzetgazdasági bizottság munkálataira 4700 forint, összesen 34,966 forint. — al. osztály: az osztály munkálataira 15,400 frt, a mathematikai és természettudományi bizottság munkálataira 5000 frt, a hadtudományi bizottság munkálataira 1600 frt, összesen 22.000 frt, tehát az összes osztályok költségvetése 78,764 frtot tesz ki, amit az összes ülés tudomásul vett. A költségvetés elfogadás végett az igazgatótanács elé fog terjesztetni. A folyó ügyek közül csupán az I. osztály jelentése volt érdekesebb, mely szerint a K ó czán-pályadíjat kitűzte. Pályázhatnak színművek , akár drámák, akár tragédiák, lehetőleg a hun vagy magyar mondakörből vett tárgygyal; a verses formának előnyt adnak; színszerűség követeltetik; a pályázat határideje 1888. szept. 30-dika; a jutalmat az aránylag, legjobb műnek kiadják. Bemutatta ezenkívül a főtitkár a jövő évi üléssort: az első ülés jan. 2-án lesz. Az összes ülés befejeztével Trefort miniszter boldog ünnepeket és újévet kívánt az akadémiai tagoknak. * (A „Természettudományi társulat“) dec. 21-ikén, szerdán délután 5 órakor nyilvános szakülést fog tartani a vegytani intézetben. Tárgyak: Nuricsán József. A sósav elemzéséről: a víz és vízgőz azonosságáról. K. Karlovszky Geyza A kristályosítás új módjáról. Horváth Géza: Paprikában élő rovarokról. * (A Kisfaludy-társaság) szerdán, e hó 21- dikén, d. u. 5 órakor az akadémia kis termében rendes havi ülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. Tóth Lőrinc r. t. Egiptammok. 2. Agai Adolf r. t. A megöregedésről. 3. Szász Károly r. t. bemutatja „Egy falusi poéta dalait.“ 4. Ladó Antal vendég : Műforditás Corneille Cidjének első felvonásából. 5. Folyó ügyek. * (,,Manfréd“-nek), Byron lord drámai költeményének bemutatója dec. 25-én, karácsony első napján lesz az operaházban, a nemzeti színház nyugdíjalapja javára. A szerepeket részben nemzeti színházi, részben pedig, operaházi tagok játszszák. Részt vesznek az előadásban a nemzetitől Nagy Imre (címszerep), P. Márkus Emilia (Alpok tündére), Hegyessi Mari (Nemezis), Alszegi Irma, Szacsvayné, Lubinszkyné, Hetényiné (a 3 párka), továbbá Egressy (zergevadász), Pintér és Mészáros. Az operaháziéi C. Saxlehner Emma, Kordin Mariska, Ney D., Takács, Kiss D., Szendrei és Szekeres. A „Manfréd“-dal egyidejűleg vasárnap a nemzeti színházban az „Ember tragédiája“ adatik szintén a nyugdíjalapjavára. Ünnep másodnapján Csiky „Proletárok“ darabja kerül színre. BUDAPESTI HÍRLAP. (360. sz.) 1887. december 20. Színházi levelek. „Otelló.“ T. szerkesztő ur! Hosszabb idő óta távol tartottam magamat a színházaktól, mert mi budaiak úgy értesültünk, hogy Pesten kanyaró dühöng és síkosak a járdák. Egy budai ember pedig nem arra született, hogy Pesten kanyarót kapjon, vagy az aszfalton kitörje a lábát. Egypárszor meg akartam nézni a budai várszínház előadásait, de ott még a karzati állóhelyek is ki vannak bérelve, s a sugólyukból is egy miniszteri tanácsos nézi az előadást, így bizony én szépen elmaradtam a színházi eseményektől, s főkép azt nem tudom, hogy mi újság a balparti színházakban. De ígérem, hogy ezentúl szorgalmasan el fogok járni, s az elmulasztottakat helyrehozom. Kivált mivel a tisztelt szerkesztő úr saját fogatát szíveskedett rendelkezésemre bocsátani. Először is „Otello“-ra valók kiváncsi, melyet a „Peleskei nótáriusából igen jól ismerek. Abban a gyönyörű operaházban akkor voltam utoljára, mikor a keresztfiamat bérmáltattam s jutalmul elvittem őt egy operai előadásra. A kölyök máig is emlegeti azokat a szellős ruhájú kisasszonyokat, akik a lábukat magasabbra emelgették a fejüknél, s nem voltak tisztességesen felöltözve. El is produkálta otthon a testvéreinek, egy ingben rugódozván ég felemig el nem esett, s be nem törte az orrát. Belépvén az operaházba, úgy vettem észre, hogy mindenki fekete kabátban van. Én szürke kabátban voltam s azért kénytelen valók visszatérni a ruhatárba és fölvenni sötétszinü télikabátomat, így bundában néztem végig a darabot, mely Ciprus szigetén játszik. Annyira kimelegedtem, hogy csurgótt rólam a verejték. Mintha csak engem szekírozott volna Otello, a felesége helyett. T. szerkesztő úr! Én eddig azt hittem, hogy a szerecsenyek csak a drámában ostobák, most rájöttem, hogy az operában is azok. Ki állíthatta azt, hogy a zene szelídíti az erkölcsöket? Nem igaz. Lám ez az „Otelló“ Verdi szép muzsikája mellett is ép oly vadember, ép olyan gyilkos, mint mikor verseket szaval muzsikaszó nélkül. Hiszen előfordul az nálunk Magyarországon is, hogy szerencsétlen szerelmesek muzsikaszó mellett búsulnak, de hogy muzsika mellett éljenek, azt még nem hallottam, íme, ez a bolond Otelló egész este huzatja magának, ő is énekel, bort nem iszik s mégis odajut, hogy meggyilkolja a feleségét, Desdemonát, a cigánynak pedig nem ad semmit. És mért öli meg a szép fehér asszonyt ? Mert egy Cassio nevű katonánál látja a felesége zsebkendőjét. Ugyan kérem! A mi házmesterünk a feleségének egy tucat zsebkendőjét találta meg Struzsák attila utcai cipésznél, mégsem ölte meg az asszonyt, hanem följelentette a cipészt lopás miatt. A cipészt becsukták s a házmesterek máig is boldog családi életet élnek. Az a szerencséjük különben, hogy esetüket nem tudta a drámaíró Shakspere, a szövegcsináló Boito s a zeneszerző Verdi : ezek vitték bele a gyilkosságba Otellót s hatoltak be Desdemona családi szentélyébe. S az a különös, hogy Otelló épen Cassiera féltékeny, akit Pauli játszik. Kérem a lássan, hiszen Pauli Hentaller Lajos úr, volt országgyűlési képviselőnek az apósa, s ezen a réven régóta boldog nagyapa. Csakis egy ilyen a hazai viszonyokkal ismeretlen olasz tenorista, mint amilyen Perotti engedheti magát abba beugratni, hogy Paulira gyanakodjék. Szerencséje Perottinak, hogy Hentaller úr vidéken tartózkodik, különben nem kétlem, hogy segédei már régen kopogtattak volna nála, s felelősségre vonták volna a gyanúsított apósért. Bámulatos volt az első fölvonásban egy tengeri vihar. Egy dunai kis propeller okvetlenül hajótörést szenvedett volna benne. A muzsikában csak azt nem helyeselhetem, hogy tömérdek mindenféle hangszer produkálja és pedig legtöbbnyire egyszerre. Az egyes hangszerek nem vehetők ki tisztán az őrült versengésben. Azt se tudom, melyik játszotta a prímet és melyik a kontrát. Továbbá azzal se vagyok tisztában, hogy a szereplők közül ki énekelt olaszul és ki magyarul ? Egyebet mindent értek. Sipulusz. Pulszky Ferenc nyilatkozata. Budapest, dec. 19. A magyar nemzeti múzeum igazgatója a következő nyilatkozatot teszi közzé: Tisztelt szerkesztő úr! Engedje meg, hogy most, midőn a múzeum- és képtárügy országgyűlésileg befejeztetett, azja számos barátnak, ismerősnek és ismeretlennek, kik a válságos napokban tántoríthatatlan bizodalmukat és rokonszenvüket irántam leveleikben és távirataikban melegen kifejezték, szélesen elterjedt lapjában szíves köszönetemet fejezzem ki. Szükségesnek tartom azonban Polónyi Géza képviselő úrnak néhány téves állítását helyreigazítani. A tisztelt képviselő nem nézte meg a magyar nemzeti múzeum régiségtárának naplóit és kezelőkönyveit, melyek mind be vannak kötve s rendesen vezettetnek, tizon egyes lapok, melyeket ő látott, a gyűjtemények vétele vagy ajándékozása alkalmával készült külön jegyzékek, melyek alapján a naplótételek jegyeztetnek be. A képviselő úr a nagy-szent-miklósi aranylelet galvanoplasztikai utánzatainál tévedést vet a bizottság szemére, midőn ez jelenti, hogy e másolatok az én ajándékaim, mert az 1884-diki zárszámadásban egy 1200 forintos tételt talál a nagy-szentmiklósi aranylelet galvanoplasztikai utánzásaira. A tévedés azonban nem a bizottságé, hanem a tisztelt képviselő úré, mert a múzeumban levő utánzások a bécsi Haas-féle cég által készíttettek s már 1872-ben általam a múzeumnak ajándékoztattak, mi abból is kitűnik, hogy Rómer Flóris 1873-ban kiadott kalauzában már meg vannak említve. Téves továbbá az az állítása is, hogy műkincsek tömegesen szállíttatnak az iparművészeti múzeum galvanoplasztikai intézetébe. Három nagyobb és néhány kisebb tárgy van most ott, ilyen arányban adattak ki oda azelőtt is a tárgyak. Ami pedig a megtörtént lopásokat illeti, 1869 óta, midőn a museum igazgatását átvettem, mostanáig kilenc hivatalnok és negyvenhárom dijnok működött a régiségtárban. Ezeknek legnagyobb része jelenleg hivatalnok vagy középiskolai tanár, múzeumi működésük valóságos szemináriummá vált számukra. Ezek közül három bizonyult be hűtlennek, de kettő közülök helyrehozta az okozott kárt. Mind a három jó családól származott és tekintélyes ajánlatok folytán fogadtatott dijnoknak. A képviselő úr azonban csak a rendetlenséget kereste a múzeumban, nem tudja tehát, hogy igazgatásom ideje alatt a hivatalnokok buzgósága és tudományos működése kiérdemelte a magyar nemzeti múzeumnak a külföldi szakemberek átalános elismerését.