Budapesti Hirlap, 1888. május (8. évfolyam, 121-150. szám)
1888-05-04 / 124. szám
Budapest 1888. Vik. évfolyam 124. sz. Péntek, május 4. mss Budapesti Hírlap Előfizetési árak: Egész évre 14 frt, félévre 3 frt, negyedévre 3 frt 60 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Felel 13 szerkeszd: Csukásai József. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kalap utca 16. sí. ’frdetések díjszabály szerint. Fryf színi ara helyben *kr., vidéken fekr. A görög eszme. Budapest, máj. 3. Kelet uralmáért küzdenek békében, háborúban oroszok és törökök Péter cár ideje óta, két századon keresztül. Ő volt az, ki, midőn Szt.Pétervárt alapította, Konstantinápolyra gondolt, hogy az még jobb volna. A finn öböl nem sokat ér, a Bosporus többet. Azóta sok háború volt és sok vér elfolyt, mind Konstantinápoly birtokáért. A török birodalmat szétmállasztani azősz politika szakadatlan főtörekvése. Részeire bontani előbb, a részeket elnyelni utóbb. Ezért az orosz politika Görögországban görög, Szerbiában szerb, Romániában román és Örményországban örmény, mindenütt a nemzeti aspirációkat izgatva és a nemzeti törekvések mögé bújva. E népeket küldi előre, hogy csináljanak forradalmakat, vezessenek háborúkat, ontsák vérüket Oroszország helyett s készítsék el az utat a cárnak Konstantinápolyba. A görög szabadságharc idejében Európa a görögöket tekintette a török birodalom örököseinek. A görög császárok tovább ezer évnél uralkodtak Konstantinápolyban s a Kelet felett. Kitűnt azonban, hogy a görögök gyöngék, nagyon megpusztultak s törökök, vagy oroszok ellen nem volnának képesek a Bosporust megvédeni. Szlávok, törökök és albánok kinyomták őket s csak a félsziget déli részét s a szigeteket bírják még ma is ; nagy Sándor Macedóniája elszlávosodott, bolgárok, szerbek, cincárok, albánok, törökök, görögök és spanyol zsidók keverve lakják , csak a városokban ,rős a görög elem , a papok és keleti püspökök tartják még fönn a nyelvet és népet. Konstantinápoly körül is annyi a bolgár, mint a görög, mégis ott legtöbb a török. Hellenizmus és pánszlávizmus, hogy férne ez össze? Sehogy te. Macedónián okvetlen összevesznek. Ignatiev Scin- Stefanóban Macedóniát Bulgáriának ítélte oda, a berlini béke visszaadta a portának. Thesszáliát kapta Görögország. Azóta sok megváltozott s Bulgária eljátszotta Oroszország kegyét, Szerbia szintén, most megint jók a görögök, a cár követe nekik ígéri Macedóniát, csak vegyék el maguknak. Igen, ha lehetne. Athénben mindig két párt van, orosz és angol párt. Ha Oroszország pánszláv politikát követ a Balkánon, akkor a hellenizmus Angliát hivja segítségül, ha pedig a cár a görögöknek tesz ígéretet, akkor az angol küldi flottáját és tartja őket vissza s ekkor Athénben szidják az angolokat, így Kréta miatt is többször s Epirus miatt az angolok gátolták meg a török-görög háború kitörését, melyet mindig az orosz szított; ellenben Anglia szerzette meg békében Görögországnak a róniai szigeteket, Thesszáliát és déli Epirus ama részét, hol a lakosság görög. A görögök azonban nagyon összetartak és soha le nem mondtak örük, melyik nyitva van. Ila valakit a rossz levegőben az ájulás kerülget , a fölső ablakocskákat ki akarjuk nyitni, hangosan tiltakozik minden utas a cugcsinálás ellen. Ott ülünk aztán a kigőzölgésektől büdös, a lélegzéstől szénsavval telt, a dohányfüsttől vastag, átlátszatlan valamiben, amit levegőnek szoktak nevezni. A vasúton sincs különben. Utaztam előkelő, művelt családdal egy kocsi-szakaszban forró nyár hűvös éjszakáján s úgy elzárták a kocsi minden nyilasát, hogy más kocsiba kellett menekülnöm. A rossz levegőt nem veszi be a természetem. A lakásokban is a levegőtől való irtózással találkozunk, azt tartják a legjobb lakásnak, melyben nincs cug. A falusi paraszt, hogy egész télen meleg maradjon a szobája, az ablakot körültapasztja agyaggal, sőt körülrakja ganajjal. Úri házakban, ha nem is takarékosságból, de a cugtól való félelemben, körülvattázzák a réseket. A cugos lakás oka mindennek, migrénnek és köhögésnek egyaránt. A cugtól mentes „jó“ lakásban mint valami üvegházban élnek a család csemetéi egész télen át. Hiszen minden nap „szellőztetik“ a szobát — reggel söpréskor egy félórára kinyitják az egyik ablakszárnyat, vagy legalább is a tolókás ablak egyetlen fiókját. Aztán mégis megfoghatatlan a családban, hogy az oly gondosan ápolt gyermek elcsenevészedik, pedig apja, anyuja egészséges, s a lakás nem nedves, nem enyes, jó tápláló az étkezés, még bort is kapnak a gyermekek. Hát hiszen nyáron falura régi igényeikről a török birodalomra, hogy Macedóniára s Krétára legitim joguk van, arról minden görög szentül meg van győződve. Konspirálni pedig nagyon szeretnek. Oroszország föltette magában, hogy a tavaszszal az egész Keletet inszolgálja. Romániában csinált is parasztlázadást és zendülést Bukarestben, de célját itt sem érhette el, hogy Romániát szövetségre kényszerítse. Belgrádban államcsínyt tervezett, de felsült vele. Boszniába felkelőket küldött, de nem kelt föl nekik senki. Bulgáriába bandák rontottak, de lefegyvereztettek. Szóval az orosz ármány sehol sem sikerült idáig, de még folytatja. Legtöbb pártolásra az orosz politika a görögöknél talált, mert ott nem volt antidinasztikus, mint Károly, Milán és Ferdinand uralkodó fejedelmek ellenében, sőt Athénben az udvar oroszbarát, a dános György király a cárné testvérbátyja és Olga, királyné a cár unokahuga. Nelidov tehát Konstantinápolyból elment Athénbe őket felbiztatni s a Trikupis-minisztérium felült neki. Egy banda betört Macedóniába s egy kis zendülés volt Krétán. Ezekkel hamar elbánt a török kormány, hogy lesz-e nagyobb felkelés és görög háború, még nem tudhatjuk. Megválik nemsokára ez is. Szerencsére az elágazott görög öszszeesküvés minden szála a török kormány kezei közé jutott, csinálták érsekek, papok, görög konzulok és kereskedők s nem hiányzott a rubel. Egy megyünk jó levegőt szívet, honnan van, hogy a falusi gyermekek még ott a falusi levegőn sem egészségesek, ellúzítja őket is a görvélyesség? Itt is, ott is az a baj, hogy nincs a lakásban jó levegő, nagyon is megvédik a szobát a cugtól. Jól elzárt helyiségben csak az a levegő szolgál lélegzésünkre, ami a szobában van. Ennek gyorsan fogyasztjuk az éltető origénját, e helyett gyorsan megtöltjük a levegőt a kilélegzett rossz gázokkal. Annyira ugyan nem egy könnyen romolhat meg a levegő, hogy mégis föladjunk benne, de ha folyton folyvást rossz levegőben élünk, lassan kint kárát vallja az egészségünk. A levegőnek folyton meg kell újulnia. Ha tehát nagyon félünk a cugtól, gondoskodjunk olyan jó mesterséges szellőzésről, mely a fűtéssel kapcsolatban folyton tiszta levegőt szállít be, a rosszat pedig elszállítja. Ha ilyen készülék nincs a lakásunkban, nem elég ám a reggeli kis ablaknyitás : mentül jobbnak kell lenni a természetes szellőzésnek. Az ablakok és ajtók hézagai, a falak finom likacsossága, támogatva a belül fűtő kályhák vagy kandallók levegő-elvezető hatásával, legalább nagyjából folyton végzik a levegő megújítását. Ha kivattázzuk a réseket, cifra kárpittal bélleljük ki a lakószoba falait, jól elzárjuk a kályha nyilasait, bizony hamar elfogyasztjuk a reggel beeresztett friss levegőt. A betegségek származtatásában az orvosi tudomány nagy készültséggel kutatja az elő- A BUDAPESTI HÍRLAP TÁRCÁJA. A „cug.“ — A „Budapesti Hirlap“ eredeti tárcája. — A fővárosban „légvonalnak nevezik, a dunántúli ember „huzatának hivja, de legszokottabban „cugu a neve annak a hatalomnak, mely uralkodik egészségeseken és betegeken, amelynek káros hatásától retteg gazdag és szegény egyaránt. Ismerkedjünk meg ezzel a hatalommal egy példában. Ha fölülünk a lóvonatra, a kocsi ajtaja nyitásakor neheztelő pillantások fogadnak, a neheztelő pillantások tulajdonosai pedig, ki a füléhez kap, ki az orros szája elé kapja a zsebkendőjét, ki meg a kabátja gallérját húzza szorosabbra, ki a kalapját lejebb. Mind attól fél, hogy eug éri. Ha másnap történetesen akármi baja lenne, azonnal tudná az okát, a tegnapi eugra fogná. Amíg a következő megállásig érünk, nyugodtan beszélget mindenki, csak akkor ismétlődnek a szinte komikus védekezések, ha megint megálláskor új utas lép a kocsiba. A mi figyelmünk azonban most már nem a bennülők, hanem a beszálló magaviseletére irányul. Ez észre sem veszi, mily boszúságot szerzett a bennülőknek. Ő meg inkább azzal törődik, nem voltak-e azok gondatlanok. Gondosan megnéz minden ablakocskát s szerelő lyukat. S „cug“-ot dörmögve csukja be. Mai számunk 12 oldal.