Budapesti Hírlap, 1889. november (9. évfolyam, 301-330. szám)
1889-11-21 / 321. szám
1889. november 21. BUDAPESTI HÍRLAP. (321 sz.) a tagokat minden rendelkező joguktól megfosztotta. Az uj alapszabályok az intézetet teljesen kiszolgáltatták Ludwig elnök-igazgatónak s az aug. 4-én tartott közgyűlés, hol a tagok szavazati jogukat utoljára gyakorolhatták, ezt a teljhatalmat — Ludwig úr hallatlan pressziója alatt — megadta az igazgatóságnak. De ezzel az affér nem ért véget. Az elnök-igazgató nemcsak presszióval tud élni, hanem a hivatalos bőszállástól se idegenkedik. A t. szerkesztőség tudja, hogy aug. 4-én a közgyűlési határozat minden elnöki erőszakoskodás dacára nem ment nagyon simán. Ludwig úr basáskodása ellenében sokan fölvették akkor a harcot s részint az új alapszabályok ellen szavaztak, részint tartózkodtak a szavazástól. Az elkeseredés Ludwig ellen oly sokra hágott, hogy már-már állása is megrendült, s ha a közgyűlésen nem kap többséget, bukása bizonyos. Akkor erőszakkal sikerült győzelmet aratnia, s most a megtorlás fegyverével igyekszik biztosítni sikerét. Haragját most éreztette a tisztikarból mindazok iránt, kik az intézeti ügyben nem tartoztak hívei közé. Az államvasutak tiszti karában ez idén szokatlan nagyszámú előléptetés történt. S az aug. 4-ke óta máig kinevezettek névsorából láthatja a tisztikar, hogy az elnökigazgató nem a szolgálat érdekét s a szabályokat tartotta szem előtt, hanem az akkor beadott szavazatokért egyfelől jutalmat osztott, másfelől büntetni akart. A minisztériumhoz fölterjesztett előléptetési jegyzékből ugyanis kihagyta mindazokat, kik : 1. a közgyűlésen maguk vagy megbízóik nevében az új alapszabályok ellen szavaztak; 2. a közgyűlésen nem jelentek meg s a közgyűlés előtt is kitérőleg feleltek a szakosztályvezetők és üzletvezetők tudakozódásaira, mert meggyőződésük ellen szavazni nem akartak, az igazgató-elnökkel pedig nyíltan kikötni nem mertek ; 3. akik az új szabályzat ellenzésének, vagy az ellene agitálásnak gyanúja alatt álltak s az elnök titkos rendőrsége által ilyenek gyanánt denunciáltattak. Tessék bárkinek megtekinteni a hivatalos lapban pár nap előtt kinevezettek névsorát, az intézet ügyeivel ismerős csupa olyanokat fog köztük találni, kik : 1. az uj alapszabályok mellett szavaztak ; 2. akik a hivatalfőnökök tudakozódására ugyan kitérőleg vagy éppen tagadólag feleltek, de aztán mégis engedtek a rábeszéléseknek és preszsziónak, s kötelező ígérettel lekötötték szavazatukat; 3. kik az elnök-igazgatót, e harcban kisebbnagyobb szolgálatokkal lekötelezték. Feltűnő, hogy a kinevezettek közt számosan vannak a soron kívül előlépettek, még ugyanazon rangfokozat osztályai között is, holott a szolgálati rendtartás 35. §. 4. pontja világosan megszabja, hogy: „az alkalmazottak az egyes rangfokozatokon belül kifogástalan szolgálat esetében a megállapított sorrendben, ellenben a rangfokozat változtatásával, tehát kinevezés útján, képesség és érdem szerint léptettetnek elő.a kivételt e szabály alól a két év előtt kiadott miniszteri rendelet csak az egyetemi vagy műegyetemi felsőbb képesítéssel bíró alkalmazottakra nézve enged meg. Ámde a mostani előléptetésnél nem neveztek ki ily felsőbb kvalifikációval bírói egyet is. — ellenben szabályellenesen s méltatlanul mellőztek nagy számmal oly kitűnő munkaerőket, kik a legmagasb kvalifikáción kívül hosszú szolgálati múltra, nehéz exekutiv munka érdemeire hivatkozhatnak s az előléptetésre évek óta várakoznak, a mellőztettek pedig kegyencek kedvéért, kik alig pár év óta szolgálnak, folyvást a központban működnek, a végrehajtó szolgálatról fogalmuk sincs s eddig csaknem minden, vagy minden második évben előléptek. Szükséges nyilvánosan óvást emelni ez újabb erőszak, ez ázsiai basáskodás ellen, melylyel az államvasutak elnök-igazgatója a szolgálati rendtartást megsérti, a miniszteri rendeletet kijátsza, a szolgálat érdekét háttérbe tolja s a tiszti karban botrányt csinál, csakhogy személyes hiúságának eleget tegyen, hatalmát éreztethesse és hoszuvágyát méltatlanul s a közszolgálat kárára kielégíthesse. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, nov. 10. A főváros közgyűlése. Miután a házbórkrakárok felemelése már a pénzügyi és gazdasági bizottságban megbukott, a jövő évi költségelőirányzatot a mai közgyűlés nagyobb zivatar nélkül fogadta el a részletes tárgyalás alapjául. Az általános vitában mindössze ketten vettek részt s ezek is nem magát a költségelőirányzatot, hanem az adminisztráció egyes hibáit feszegették. Beszédük azonban, habár több figyelemre méltó dologra is kiterjedt, nagyobb hatást nem idézett elő. A felszólalók közül az egyik : Pártos Béla dr. különösen azt kárhoztatta, hogy a nagyobbszerű építkezéseket a főváros nem saját szakközegei általi végezteti s hogy a néptanítók rosszul vannak fizetve. A másik felszólaló : Havas Rezső dr., helytelenítette, hogy a népiskolákba a váltakozó rendszert hozták be s a tankötelesek iskoláztatásának szigorúbb keresztülvitelét sürgette. A pincelakások kiöntésére sem fordít kellő gondot a főváros. A polgármester megnyugtatta a közgyűlést, hogy a felhozott panaszok orvoslására a tanács folytonosan törekszik, mire a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául egyhangúlag elfogadták. Részletes tudósításunk a következő : A törvényhatósági közgyűlés Roth Károly főpolgármester elnöklete alatt ma tárgyalta le a jövő évi költségvetést. Az eredetileg 183,000 írttal előirányzott deficit a bizottság és tanács tárgyalásai során 02,000 írtra szállott le, melynek fedezésére az italmérési lövedék többletéből hasonló összegű előleg állítható be. Az előterjesztést Viola tanácsos adta elő. Pártos Béla úgy látja, hogy a főváros költségvetésében veszedelmes irány kezd lábra kapni. A deficit lejtőjén való haladás ez ; míg 1886-ban nagyobb pénztári maradvány volt, addig most 280.000 forint deficittel zárják az előirányzatot. A költségvetésre általánosságban az a megjegyzése, hogy a személyi és dologi kiadások közt nincs helyes arány. Kilenc milliós budget mellett a személyi kiadások majd három millióra rúgnak. Bizonyos ferdeségek vannak a tanítók díjazásában, túlságos a betegápolási díjhátralék, egészen helytelen a város kültéri haladása az építkezésben, helytelen, hogy az építési mérnökök 123.000 frtos költségelőirányzata mellett nevezetes középületek tervezése mégis magánmérnökökre bizatik. Általában a költségvetést elfogadja. Havass Rezső megjegyzi, hogy voltaképp nem hogy deficit nincs, de nevezetes többlet kínálkozik az italmérési jövedék előlegeiből. A főváros adminisztrációjának némely fontosabb kérdéseire áttérve, sürgeti az elemi iskolákban a váltakozó tanítási rendszer elhagyását, a lakhatási engedélyek kiadása körüli eljárás szabályozását és a pincelakások szigorú ellenőrzését és fokozatos megszüntetését. Végül reményét fejezte ki, hogy a fővárosi törvény küszöbön álló reformja a főváros autonómiáját nem fogja csorbítani. Kamermayer polgármester adott választ a felhozottakra. Aki a tanács jelentéseit figyelemmel kisérte, tudja, hogy a főváros 1874 óta 10 millió forintot fordított kulturális, közegészségi és hasonló célokra, roppant áldozatokat hozott a tanügyért , s ez idő óta mindössze 6 millióért adósságot csinált , s ezt a hat milliót is hasznos befektetésekre fordította. A helyzet tehát nem oly komor, kivált ha meggondoljuk, hogy a fővárosnak 70 millió forint tiszta vagyona van. Hol van Európában város, mely ily helyzettel dicsekedhetik S Budapest rohamos fejlődésével csak egy város, Berlin, hozható párhuzamba Ily rapid fejlődésű főváros adminisztrációja igényeinek kielégítése nehezebb, mint oly városokéi, a melyek már századok óta fölépítve és rendezve vannak s ilyen a nyugat legtöbb városa. A lakosság nálunk az 1848-iki 145.000-nyi lélekről ma közel félmillióra szökkent. Nőttek az igények, de nem ezzel arányban a bevétel, mert az új házak adómentességet élvezvén, ezekből a községnek adózási haszna nem volt. S minden újabb törvény újabb terheket róván a fővárosra, a tanács kénytelen volt személyszaporításokat kérni, anélkül, hogy ebben öröme telt volna. Mind a mellett a főváros adója (a fogyasztásit és regálét kivéve) 1874 óta nem emelkedett ; mind a községi adó megmaradt 25 százalék, mind a házbérkrajcár megmaradt 3 krban. A főváros haladása köszönhető a polgárok haladás iránti értékének, a törvényhatósági bizottságnak és a tanácsnak, mely a fölmért szükségletek kielégítése iránti előterjesztéseivel nem késett. Nem akarja ezzel azt mondani, hogy minden rendben van s nincs semmi kívánni való, de általában a helyzet megnyugtató. Áttér ezután az egyes szónokok észrevételeire s a teendőket a közgyűlés helyeslése közt vázolta. Ezután a költségvetést általánosságban egyhangúlag elfogadták. Majd a részletes tárgyalás során a fedezeti rovatokat 8.872.450 írttal változás nélkül elfogadták. A szükségleti rovatoknál Herczog Péter a személyügyi kiadások apasztásához azt az indítványt tette, hogy a közgyűlés a tételenkint alig kijelölhető személyzeti kiadásokból 50.000 forintot általában töröljön s annak elosztását a tanácsra bízza. Rácz Károly ellene szólt ez indítványnak. Kívánatosnak tartaná — a nélkül, hogy indítványt tenne — az adminisztráció érdekében, ha a bizottságokban nem tanácsosok elnökölnének, hanem biz. tagok s ők lennének előadók is. A hivatalnokok ez alatt dolgozhatnak. Helfl Ignác a személyi kiadásokatszintén magasaknak tartja, de Herczog indítványát nem fogadja el, mert kellően fizetett becsületes hivatalnokokat akar. Buzecsky Pál arra figyelmeztet, hogy a főváros kiadásain az könnyítene, ha a vállalkozók nem évekig volnának gyakran kénytelenek a pénzekre várni, hanem pl. 3 hónap alatt hozzájutnának. Akkor sokkal olcsóbban vállalkoznának. Steiger Gyula szerint erről e címnél nem lehet szó. A megtakarítások a személyzeti kiadásoknál számos közigazgatási törvénybe ütköznek , de míg a fővárosi törvény nem változik, a szabályok is alig egyszerűsíthetők s igy az adminisztráció kiadásai is nehezen apaszthatók. A pénzügyi bizottság ezeket meggondolva, nem fogadta el Herczog indítványát s azt ő se ajánlja. Herczog végszavában kijelenti, hogy e hivatalnokok fizetését nem kívánja redukálni. Megelégszik a tárgy megbeszélésével s indítványát visszavonja. A tételt tehát változatlanul elfogadták. Buzeczky indítványára a tanács az árlejtési egységárak új revíziójára s újabb megállapítására utasíttatott. A nyomdai kiadások is változatlanul elfogadtattak; ezek közt rövid vita után a főváros hivatalos értesítőjére 5000 trtót szintén fölvettek. Az államrendőrségi kiadásoknál Fedor Ferenc a bejelentési hivatali mizériákra hívta föl a figyelmet. Elnök indítványára a tanács fölkéretik az orvoslás tekintetében a főkapitánysággal magát érintkezésbe tenni. A rendes kiadások többi tételei a tanács törléseivel együtt észrevétel nélkül fogadtattak el. Még a józsefvárosi kálvária ügye adott okot vitára. A pénzügyi bizottság az új kálváriára felvett 38.000 irtot törölte. Nefy az összeg fölvételét indítványozta, ellene Rácz, Pártos, Schönberg érvelt, Havass mellette. A közgyűlés szavazás útján a kálvária kihelyezésére 38 000 birtot fölvett. A lóversenydíjnál Havas Károly tartott beszédet a lóversenytér olcsóbb helyeinek fotalizatőrje ellen. Elnök azt a tanács figyelmébe kívánta ajánlani. Rácz Károly azonban napirendre akart fölötte térni, mert a promessz, a kis lutri veszedelmesebb s ez ellen nem jut eszükbe szólni. A közgyűlés végre ez alkalommal napirendre tért. A közgyűlés folytatását, este fél 9-re járván az idő, holnapra halasztották. Az esküdtek törzskönyvét a főváros már elkészítette s e hó 22., 23. és 24-ik napjain a régi városház tanácstermében közszemlére teszi ki. Itt lesz az a bizottság is, melynél az összeirási lajstrom ellen panaszt emelni lehet. A fővárosi közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya e hó 26-án délelőtt 10 órakor ülést tart, melyen tárgyalni fogja Braun Ignác VII. ker. esküdt, Popalus József föv. vámfelügyelő, Zátopek Antal számv. végrehajtó, Elemér Mihály föv. közvágóhídi igazgató, Du-ácska Géza dr. közkórházi főorvos, Lauschmann Gyula dr kórházi volt alorvos és Mayer János föv.adóvégrehajtó segéd fegyelmi ügyét. A főváros közegészségügye. A főorvosi hivatal kimutatása szerint a múlt héten a fővárosban 134 tífusz, 4 álhimlő, 27 bárányhimlő, 18 vörheny, 09 kanyaró, 35 roncsoló torokláb, 19 torokgyík, 28 trahoma és 7 hökhurut betegedés fordult elő. A tífuszbetegek közül az I. kerületre 1, a II. kér. 1, a III. kér. 2, a IV. kér. 2, az V. kér. 8, a VI. kér. 30, a VII. kér. 53, a VIII. kér. 19, a IX. kér. 4 s X. kér. 0 beteg esik. A múlt héten heveny ragályos betegségben meghalt 24 beteg és pedig tífuszban 5, vörhenyben 6, roncsoló toroklobban 9 a torokgyíkban 9.