Budapesti Hírlap, 1890. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1890-01-01 / 1. szám
1890. január 1. BUDAPESTI HÍRLAP, (162.) A józsefvárosi képviselőválasztást januárió 11-én tartják meg a nemzeti lovarda helyiségében. Választási elnök : Nászai Mór ; küldöttségi elnök : id. Kokesch Sándor ; h. elnökök: Krausz Lajos és Öreg János ; jegyzők : Havass Rezső és Kalmann Lajos , h. jegyzők : Kiss József dr. és Topercjev Béla. A Berzeviczy-párt nagy választmánya január 4-én d. n. 3 órakor a Beleznay-kert helyiségében (Kerepesi ut 9. sz.) gyűlést tart A szavazó bárcákat január hó 5-étől 12-éig fogják kiosztani a Vili. ker. elöljáróság helyiségében (stáció-utca 34. sz.) Az orosz sajtó é —r Bosznia. Már egy röpke pillantást vetettünk a zenebona felé, melyet az orosz lapok egy idő óta monarchiánk ellen csapnak a Balkán-politika, e speciális szláv szenvedély eszközeivel. Most az izgatás — úgy látszik — nyilt lazításba akar átcsapni. Ilyen hangon ír a moszkovita pánszláv bizottság hivatalos közlönye , a Katkov-féle Vjedomosti. Egyik szerajevói „levelezője“ azt jelenti, hogy a monarchia okkupált tartományaiban a dolgok fenyegető jelleget öltenek s az újév komoly bonyodalmakat igér. „Bosznia és Hercegovina lakossága nagyon elégületlen, az adók alatt roskadoznak a ráják s az éhség tetézi a nyomort. Bécsben azt fogják aratni, amit vetettek. De a berlini szerződés értelmében Ausztria feleletre vonható azokért, miket az okkupári tartományokban cselekedett. Ausztria a tűzzel játszik“, így a pánszláv lap. E fenyegetésre a magyar félhivatalos újság ma esti kiadása egy sugalmazott bécsi levélben válaszol. Erős szavakkal utasítja vissza az orosz lapok rágalmait s figyelmezteti őket, hogy otthon seperjenek, a saját háziszemetjük elég nagy. Hivatkozik a borzasztó emberirtásra, melyről angol lapok szibériai levelezői csak a múlt héten írtak borzalmas részleteket. Emlékeztet az erőszakra, melyet a cári kormány a balti tartományok német lakosságának kipusztítására használ. De teljessé az orosz belviszonyok képét, a rothadás nagyságát a cár személyéről keringő hírek teszik. H. Sándor betege egyik verzió szerint mérgezésnek esett áldozatul, másik szerint a gacsinai elektromos lámpák hirtelen kialvása okozta rémület, az üldözési mániában szenvedő kenyur idegrázkódása okozta a betegséget. Gyalázatos közélet az, hol a legfőbb hatalom képviselőjét gyilkosok környezik, terrorizálják, ahol az uralkodót a korona terhe, gondja megtébolyítja s elhatározásai, melyek béke vagy háború fölött döntenek Európában, azért kiszámíthatlanok, mert a beszámíthatlanság gyanúja alatt állanak. Levél Szerbiából. — Saját tudósítónktól. — Belgrád, dec. 30. (—cs.) A szerb politika pár hónap óta egyhangúan folyt medrében, de most erős hullámokat kezd verni és veszélyes forrongással fenyeget. A régensség és a kormány között már oly gyakoriak a súrlódások, hogy ezeknek a legközelebbi napokban komoly következményei lehetnek. Az eddigi nézet- és véleményeltérésekből keletkezett heves vitákat többnyire kiegyenlítették, elsimították, de a régensség, illetve Risztics legutóbbi magatartása és eljárása nagy visszatetszést ■ kelt a kormányban. El vannak határozva, hogy ellenállanak Risztics minden oly követelésének, mely a radikálisoknak nem lesz ínyére. Az első akció ma kezdődött meg. Az új alkotmány értelmében tizenhat államtanácsos lesz a szkupszita által megválasztandó. A tizenhat államtanácsost a regensség és a kormány terjeszti elő a szkupszita elé, hogy azokat megválaszsza. Joga van a regensségnek tizenhat és a kormánynak tizenhat tanácsost ajánlani. Az első ajánlást a regensség és a kormány részéről tegnap tárgyalták. A regensség nyolc liberális és nyolc radikális, illetve kormánypárti államtanácsost óhajt, a kormány pedig tíz radikális, öt liberális és egy haladó pártit. Sem a régensség, sem pedig a kormány nem volt hajlandó a kijelölteket elfogadni. R isztics erősen kikelt a kormány ellen .Kijelentette, hogy a radikális kormány mind olyan egyéneket ajánl, ahdle a kormányért, illetve a szerb hazáért édes-keveset tettek és államszolgálatban rövid ideje vannak. Az alkotmány értelmében ugyanis csak olyanok lehetnek az államtanács tagjai, akik vagy miniszterek voltak, vagy pedig tíz évig államszolgálatban állottak- A kormány jobbára fiatal tanárokat és tanítókat ajánlott a régensségnek, akik erős radikális érzelmeket táplálnak. Risztics tiltakozott ezen ajánlás ellen, egyúttal kijelentette, hogy, ha a kormány nem képes megfelelő egyéneket ajánlani, ő a régensség nevében csupán liberális és egy-két az államnak jó szolgálatot tett haladópártit fog ajánlani és megválasztás végett a szkupszita elé terjeszteni, akár tetszik ez a kormánynak, akár nem. Kormánykörökben el vannak határozva, hogy, ha Risztics ezen fenyegetését beváltja, a kormány rögtön beadja lemondását, ami pedig nagy zűrzavarra szolgáltatna okot. Ma vagy holnap fog eldőlni ez a vitás kérdés. Nagy az aggodalom a radikális kormányban, hogy az ország majdnem minden részében a községi választásoknál a liberálisok győznek. Erős agitációt fejtenek ki a liberálisok, hogy a győzelmet maguknak biztosítsák. A kormány legerősebb helyén, Belgrádban, a mára kitűzött községi választások meddők maradtak, mert a választóknak csak igen csekély száma volt jelen. Jobbára odahaza maradtak, mert a liberális párt győzelmét a nélkül is biztosra vették. Pasicsot, a szkupstina elnökét kandidálták a belgrádi polgármesteri állásra. Megválasztása kétes. Az új választási határidő csütörtökön vagy pénteken lesz. A szkupstina ülései egyhangúan, simán folynak le. Egy pár leplezés, személyes támadás a liberálisok részéről tette némileg érdekessé az Üléseket. Számos üdvös új törvényt alkottak, s majdnem mindegyiket változatlanul egyhangúlag szavazták meg, hogy mentői előbb életbe lépjenek. Natália exkirályné egészen letűnt az események színpadáról. Nővérével, Gika hercegnével naponkint kikocsikázik. Ujonan berendezett lakásában most már kényelmesen fogadja a vendégeket, akik jobbára nők, vagy Persiani és Mihály metropolita, mint hiú tanácsadók. Sándor király már egészen beleélte magát árva sorsába. Szorgalmasan tanul s az feledteti némileg vele árva mivoltát. Atyjától hetenkint kap levelet, melyekre pontosan válaszok Anyja gyéren látogatja. FŐVÁROS! ÜGYEK. Budapest, dec. 31. — A géperőre berendezett közúti vasutak közlekedésére nézve a főváros szabályrendeletet szándékozik készíteni. A szabályrendelet tervezetét a tanács hozzászólás végett a főkapitánynak is megküldte, ki a szabályrendelet intézkedéseit lényegtelen módosításokkal elfogadhatónak tartja. — A budai körvasút. A kereskedelemügyi miniszter értesítette a fővárost, hogy a budai körvasút építésére az előmunkálati engedélyt megadta.» Az omnibusz-közlekedésre kiírt pályázat határideje ma délben járt le. A pályázat eredménytelen, amennyiben a kitűzött határidő alatt egy ajánlat sem érkezett be. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, dec. 31. Magyar hölgyek a „Magyar Szalon”-tean. A Magyar Szalon szerkesztőitől eredeti és szép gondolat volt, hogy a vállalat legújabb január havi füzetéből koszorút fontak a magyar nők dicsőítésére, kultuszt csináltak nemzeti géniuszunk legszebb alkotásából, a magyar asszonyból. Az egész füzet a nőkről, a nőkről s — hogy az ajánlat teljes legyen — a nőknek szól. Ily keretben a szöveg tartalma csak szépirodalmi lehet, mert büszkén mondhatjuk el, hogy írónőink vannak a javából, de „tudós nők“ Magyarországon nincsenek. A szépirodalom képviselőit a szebbik nemből együtt látja e füzetben az olvasó. Oly fényes névsor ez, hogy öröm végigtekinteni rajtuk. Ruttkayné Kossuth Lujzát, a nagy hazafi nővérét s számkivetésében hű sorsosát, méltán illeti meg e társaságban az első hely, a prezidium. Az ő közleménye a Magyar Szalon vezércikke. Ide iktatjuk egész terjedelmében: Üdvözlet a távolból. Turin, dec. 15. 1889. Keréig a karácsony ünnepe, a mikor maga köré gyűjti mindenki kedveseit s szives apró figyelmeit örömkoszorúba fűzi, hogy azzal az elégedés mosolyát megnyerhesse. Nekem, kinek a sírok sötét éjjelét kellene felkutatnom, hogy drága fiaimnak csak földi maradványait is láthassam — vagy hosszú tengeri út fáradalma után, azok árváinak szeretetem adóját megvihessem! — Nekem, az ünneptartás örömét keresve, csak egy menedékem van! S ez a menedék a haza!. . . Lelkem a drága hon messze határba Szállva, oda képzelem majd magam, hova gondolatim oly gyakran zarándokolnak. — Nem ugyan a gazdag "dotákban, hiszen ott megvan minden, mi az életet elemessé tegye, miveltség s jó szív emelik a szépség bájait, melyekre a bőség szaruja árasztja aranyesőjét. Mit tehetnék én ott? parányiságomban én, kinek csak jó akarata tűnhetki a semmiség ködéből. Én oda képzelem magam, ahová nem tévedtek be a bőség s értelmiség kincsei, mert ki ne szeretne — habár csak egy porszemmel is — járulni felebarátjai elégültségéhez. Ott szeretném én, népünk szerény körében, tölteni a karácsony ünnepét, hogy a szeretet meleg szavával mondjam el hon testvéreimnek mind azt, a mire engem korom s hányatott életem megtanított. De a valóság kikacagja szivünk óhajtásait. S engem csak oda utal, hogy a messze távolból küldjem népünk nőinek őszinte kivánataimat. Adjon a Gondviselés nekik boldog karácsonyt! Kettőztesse meg nekik munkájok sikerét s bővítse ösmereteiket családjuk gondozásában, hogy önérzetes elégült kedélylyel , bátorsággal teljesíthessék életük fáradságos feladatát. A Petőfi-kultusz művelőit lekötelezi a füzet Petőfiné-Szendrey Júlia egy eddig ismeretlen költeményének kiadásával. Címe: A virrasztólehoz. A bús magyarokat vigasztalja az elnyomás éveiben ő, ki mindent elveszített s vigasztalhatatlanul szenvedett. Itt közöljük végső három versszakát: Messze, messze még a hajnal, Talán meg sem éritek, Hátha megülnek a rémek, Mielőtt a hosszú éjnek A nap véget vethetett. A műkoron majd elválik, Hogy ez annyit siratott, Megért-e már a halálra, "Ütött-e már végórája, Vagy pedig csak tetszhalott; Elválik, hogy a harangszó Temetkezést hirdet-e, Vagy pedig föltámadásra, Hálaadó imádságra Hivja-e a népeket ? Az írónők kevés kivétellel az elbeszélő irodalmat művelik. A füzet az ő tollakból egész kis magyar hölgy dekameront közöl. Mi csak a novellacímek leírására szorítkozhatunk. A tartalomjegyzék ez : Kisfaludy Atalától a „Nő keze“, Beniczky-Bajza Lenkétől „Yedda.“ Szabóné Nogall Jankától „Eszköz“, Gyarmathy Zsigáéitól „A kire legjobban haragszik.“ Szalay Fruzsinától „Lángok közt“, Wohl Jankától „Költemény prózában“, Fanghné Gyújtó Izabellától „Téli rege“. Tutsek Annától „Miczike.“ G. Büttner Júliától „Sancta Regina Goeli“. B. Büttner Linától „A hold regéi“. Merháné Szaák Lujzától „Kiváncsi ismerőseimhez“. Beksicsné Bogdanovics Krisztinától „A pillangó és bogarász.“. Horváth Bösseétől „Vágy“ (Költemény.) Herman Ottónétól „Falun ilyenkor“. Mahomes Gizella bárónétól „A protektor“ (budapesti életkép). Hevesiné Síkor Margittól „A gyermek“. Harmath Lujzától „Rege a falevélről“. A szöveghez az írónők arcképe kedves emlékül szolgál. A füzet első két évét a szerkesztők a magyar társasélet, az előkelő világ legszebb, legismertebb nőalakjainak arcképeivel díszítették föl. Itt következnek: Keglevich grófnő és Píréz báróné, Festetlek Taszilóné grófné, Andrássy Aladdiné grófné, Radvánszkyné Tisza Paula báróné, Török Jánosné, Teleki Gyuláné, Pálffy Paula grófnők, Fekete báróné, Balassa Emma, Herich Károlyné, Almássy Györgyné, Henckel Sára, Zichy Tivadarné, Andrássy Gézáné és Tivadarné, Andrássy Irma, Czirákyné Almássy Erzsébet grófnők, Krauszné Wahrmann René stb. arcképeik. A füzet élén néhány magasrangú és lováló nő emlékmondásai autogramonban olvashatók. Kiadjuk közülök a következőket: Egy anya legszebb és legvalódibb oroméit családjában lelheti fel. Önmagára vessen, kinél ez nem így van. Slobild főhercegnő. a