Budapesti Hírlap, 1890. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1890-01-28 / 27. szám

1890. január 28 BUDAPESTI HÍRLAP. (27 sz.) Kelemen Kajetán elmondta az első köt­vény történetét, s csak azután került Blau Lá­zárra a sor. Az elnök : Hogy h­ivják ? A vádlott: Blau Lázár. — Az elnök: Hol született ? A vádlott: Lengyelországban. — Az elnök: Melyik község­ben ? A vádlott: Arra kérem én már nem emlékszek, mert régen volt. (Derültség.) — Az elnök : Mislovitzben. A vádlott: Igen, ott. — Az elnök : Hány éves ? A vádlott: 65. — Az elnök : Nős ? A vádlott: Igen. — Az elnök : Hány gyermeke van ? A vádlott: ö­t-h­­a­t. — Az elnök : Ezt nem értem. — A vádlott: Egy gyermekem s öt unokám, ez hat. — Az elnök : Az unokák nem gyermekei. A vádlott: De igen, az én nevemen állanak. — Az elnök: Tán örökbe fogadta őket ? A vádlott: Igen. Az elnök: Mi a foglalkozása? A vádlott: Bányatulajdonos vagyok, az ám ! Van egy esztendő­ben 30.000 frt jövedelmem, de föl fogok ugrani 120.000 írtra is, az ám ! Az elnök: Hallotta Kelemen úr panaszát, mit felel rá? A vádlott: Egy szó sem igaz belőle, majd elmondom én, hogy volt a dolog. 1867-ben ismer­kedtem meg vele egy szenzor útján, a­ki pénzt ke­resett neki. Mert ő is, meg az apja is nagy kártyá­sok voltak. Aztán nagy lábon éltek, tetszik tudni. Volt öt-hat szoba. . . Az elnök: Ez nem tartozik ide. Beszéljen a kötvényről. A vádlott: Majd rájövök a kötvényre is. Hát tetszik tudni, az apja meg a tedit­-meditroztak egy­mással, aztán kellett nekik pénz. Én aztán szerez­tem nekik, akkor voltam a jó ember. Fizetni, arról persze szó sem volt. Mondja nekem egyszer a Ke­lemen úr: tudja mit Blau úr, leszek a maga ügy­védje. No jó mondok, s lett az én ügyvédem. Mos­tan jövök a bizonyos kötvényre. Azt mondja nekem a Kelemen 1889-ben, adjak neki 6000 frtot, majd kiváltja a Deák Ferenc-papirosait a Kommerzial­­banknál, s aztán újra elzálogosítja s visszaadja a pénzt. Én jó bolond voltam s adtam neki 6000 frtot. Mit gondolja a nagyságos elnök úr, visszaadta a pénzt ? úgy éljek, hogy nem adta vissza. Elmentem az irodájába s mondtam a segédjének. Hallja,mondja meg a Kelemen úrnak, ha nem fizeti meg a 6000 forintot rögtön, följelentem csalás és rablás miatt. Mikor aztán másnap újra eljöttem, meg akartak verni. Úgy, mondok, és fogtam egy széket. Nám­­ akartam őket megverni és eljutottam a Füzesséry úrhoz, hogy tegyen följelentést Kelemen úr ellen erősza­koskodás miatt. . . Az elnök: Beszéljen már az obligációról. A vádlott: Most rájövök. Abból a 6000 fo­rintból, a­mit adtam neki, hogy kiváltsa a Deák Ferenc papírjait, beleszámítottuk a perköltséget, a­mivel tartoztam neki, a­mi maradt, arról adta az obligáció. . Kelemen ügyvéd szemébe mondja a vádlott­nak, hogy a kötvény váltóadósságból eredt. A vádlott: Úgy van, a­mint én mondtam, Isten engem úgy segítsen, meg a gyermekeimet is. Az ám ! Kelemen Kajetánné tanú rá, hogy Blau 60— 100 percentre adott fégének pénzt kölcsön. A bíróság ezután rátért a második kötvényre, mely 10.000 frtról szól. Erre Kelemen csak 2700 frtot kapott. Ezt az összeget akkor vette föl, mikor Blaunak a kisújszállásiakkal­ és karcagiakkal pőre támadt, melynek vitelével az uzsorás őt bizta meg, úgy azonban, hogy a költségeket a magáéból elő­legezze Blau a 10.000 frtos kötvény történetét más­képpen beszéli el. „Mikor jött a kisújszállási per, monda egy kimerítő bevezetés után, s az ügyvéd úr meg látta, hogy ez jó zsíros per lesz, de neki nem volt elég pénze rá, no voltam én akkor ked­ves Blau úr, tisztelt Blau úr, még hajlongta is előttem, de még üléssel is megkínált, no és akkor ismét pénzt kért. Én adtam 3000 frt készpénzt, s az adósság, a­mi a beszedett pénzekből befolyt, 5000 frtot tett ki, a fenmaradt kétezer forintot pedig két évi kamatos kamatnak vettük, s itt van a 10.000 forint. Az elnök: A panaszos azt mondja, hogy maga megtartotta az ügyvédi díjakat. A vádlott: Hát ő nem tartotta meg a beszedett pénzeket ? Az elnök: Hát akkor miért nem tett panaszt ellene ? A vádlott: Már megvan kérem, már min­dent megtettem. Kelemen Kajetánné tanúnak van tudomása róla, hogy Blau férjének 3000 frtot adott kölcsön és 10.000 frtos kötelezvényt íratott alá. E miatt több­ször volt összeszólalkozás is közöttük. De azt is tudja, hogy Blau a 3000 frtot nem mind készpénz­ben adta, hanem részint váltókban, részint hom­­­okban. Blau: Hiszen ott sem volt a nagysága. Nálam a szobámban történt. A tanú: Ugyan kérem, csak nem fogok hazudni. Blau: Semmi ugyan ! Magát a férje megtaní­totta, hogy mit kell mondani. Balogh Sándor tanú szintén hallott beszélni a kölcsön-ü­gyletről s azt is tudja, hogy­ a Janko­vics-féle perben az ügyvédi díjakat és költségeket is Blau vette fel. A törvényszék meghiteltette­ a tanukat s a tár­gyalás folytatását holnapra halasztotta. — A félmilliós tervé. A ~ királyi tábla első büntető tanácsa előtt, mely Sárkány József elnöklete alatt ült össze, ma referálta Széll Farkas biró a temesvári lottóperre vonatkozó tör­vényszéki vádhatározatot. Az előadó röviden el­mondta a pör történetét s ismertette a december 4-én írott vádhatározatot, mely Farkas Meny­hértet megvesztegetés vétsége és közokirathamisítás bűntette miatt, Szokovics Károly és P­ü­­s­­p­ö­k­y József lottótiszteket megvesztegetés és közokirathamisítás bűntette miatt, Telkessy Nándornét közokirathamisítás büntette és Her­­g­a­tt Pétert pedig e bűntettben való bűnrészes­­ség miatt helyezi vád alá. A vádhatározat ellen felebbezést nyújtott be Farkas Menyhért, Telkessy Nándorné és Hergatt Péter, a két utóbbi a vizs­gálati fogság elrendelése ellen is, továbbá a királyi jogügyek igazgatója és az erdélyrészi magyar köz­művelődési egyesület a bírói zárlat dolgában. Ezek után konstatálta a referens, hogy a törvényszék ál­tal beküldött páriratok fogyatékosan van­nak fölszerelve, mert hiányzik mellőlük a jegyzőkönyvekben emlegetett p­r­ób­a-szeren­csekerék. Az ítélőtanács zárt ülésben hatá­rozta el, hogy az iratokat e hiány pót­lása végett visszaküldi a tör­vényszékhez. KÖZGAZDASÁG, Budapest, jan. 27. — Az osztrák-magyar államvasuttársaság részvényei a tegnapi vasárnapi magánforgalomban erősen csökkentek, még­pedig 223,50-ről 219,50-re vagyis 4 írttal és ma ismét 3 forinttal csökkentek 216 írtra. E hirtelen hanyatlás okai azok a hírek, melyek szerint az osztrák kormány kifogásolja a társaság mérlegeit, még­pedig 1888. óta. Az osz­trák kormánynyal összeköttetésben álló egy szaklap minap terjedelmes cikkben foglalkozott ez ügygyel. E cikk kifejti, hogy a társaság rosszul gazdálkodik, új vonalai nem jövedelmezők, a társaság elnökigazgatója, De Serres, pedig éppenséggel nem tetszik az osztrák kormánynak. Az osztrák-magyar államvasút ugyanis 1888-ban lépett abba a hat éves időszakba, mely­nek átlagos jövedelme irányadó lesz a magyar és osztrák vonalnak 1895-ben leendő esetleg beváltása árára nézve. A magyarországi vonalak beváltásánál a társaság a törvénybe iktatott szerződés szerint nem kaphat kevesebbet, mint a megváltás ide­jében beruházott tőke 5 és fél százalékát, még­pedig abban az esetben, ha a társaság az 1883- 85-ki három éves ciklusban 5­/2 százalék tiszta jöve­delmet mutat ki. Ausztriában úgy történik a bevál­tás, hogy az ár a legutóbbi hét év jövedelme alap­ján állapíttatik meg, de úgy, hogy e ciklusból ki­vétetik a két legkedvezőtlenebb év jövedelme. Az osztrák kormány tehát kifogásolja a számadásokat 1888 óta, a­melyek alapján az osztalékok megálla­­píttattak. Ez okból az osztrák kormány a társaság könyveit és számláit pontosan át akarja vizsgálni. A bécsi sajtó épp ily értelemben is már régebben a társaságról és a félhivatalos szaklapnak a tegnapi bécsi lapok által reprodukált cikke okozta a társa­ság részvényeinek csökkenését. Ma délután azt je­lentik ugyan Bécsből, hogy e hírek nem felelnek meg a valóságnak és az egész csak a kontremin műve. Az ügy kényes voltánál fogva helyén volna, hogy illetékes helyről határozott megerősí­tést vagy cáfolatot tegyenek közzé, mert a dolog Magyarországot is nagyon közelről érdekli.­­ Az egyesült budapesti fővárosi takarék­­pénztár tegnapi igazgatósági ülésében elhatározta, hogy 42 frt osztalékot fizet, a­mi 14%. A takarék­tár tavaly fölemelte részvénytőkéjét 1.200.000 frtról 1.800.000 frtra, a tartalék 943.170 frt 47 kt, tehát több, mint az alaptőke 50%-ka. Kolozsvár, jan. 27. A kereskedelmi és ipar­kamara mai közgyűlése nagy örömmel fogadta B­a­­r­o­s­s Gábor miniszter azt a tudósítását, hogy 34.000 bakancs készítését a kisipar részére engedi át. Bécs, jan. 27. (Saját tudósítónk távirata.) Gabonatőzsde. Az irányzat nyugodt. Búza tavaszra 8.78—8.81 frt, búza máj.—jut. 8.89—8.91 frt, búza őszre 8.12—8.13 forint. Zab tavaszra 7.90—7.91 frt. Uj tengeri 5.41—5.42 forintjával köttetett. —Rozs 8.35 frt. A hivatalos árak a következők Búza tavaszra 8.81—8.86 frton, május—jun 8.91—8.96, 8.11—8.16 írton. — Rozs tavaszra 8.35—8.40 írton, május—júniusra 8.35—8.40 írton — Zab tavaszra 7.88—7.93 írton, május—jun 7.88—7.83, 6.10—6.20 írton. — Tengeri május— júniusra 5.39—5.45 írton, június—júliusra 5.45— 5.50 írton, julius—augusztusra 5.54—5.59 írton. — Repceolaj augusztus—szeptemberre 44.50— 45.— frton. — Szesz novemberre 12.75—12.87 frton, január—májusra 13.------18.25 forinton. — Repce február—márciusra 16.75—17.— frton, augusztus—szeptemberre 12.55—12.65 frton. Bécs, január 27. Értéktőzsde. Az e­­­ö­­tőzsdén az osztrák-magyar államvasúti részvé­nyek ismét erősen csökkentek, egyéb papíroknál azonban szilárd volt az irányzat, mert prolongációra bőven volt pénz és a német sztrájkokról jobb hirek érkeztek. Főleg bányaértékek és Anglo­ bank emel­kedtek. — Osztrák hitelrészvény 324.35—323.85. — Magyar hitelrészvény 351.-----349.50. — Union­bank 260.75—261.50. — Länderbank részvények 230.50—230.—. — Osztrák-magyar államvasut 215.50 213.85. — Dohányrészvények 117.—. — Magyar aranyjáradék 102.80—103.—. — Magyar papirjá­­radék 99.20—99.27. — Magyar jelzálog-hitelbank 160.—159.75. — Rimamurányi vasmű 174.75—176 frton. Megcáfolják az osztrák-magyar államvasut mérlegéről keringő kedvezőtlen híreket. — A déli tőzsde megszilárdult és osztrák-magyar államvasut fedezeti vásárlások következtében javult. — 1’/2 órakor jegyeztek: Osztrák hitelrészvény­ek 324.25. — Magyar hitelrészvény 350.—. — Union­­bank 260.75. — Länderbank 236.—. — Osztrák­­magyar államvasut 217.25. — Dohányrészvény 117.­­— Magyar négy százalékos aranyjáradék 102.95. — Magyar 5 százalékos papírjáradák 99.85. — Ma­gyar jelzálog hitelbank 159.75 forint. — A zár­­l­a­t irányzata mérsékelten javult berlini hírekre. Osztrák hitelrészvények 321. — Magyar hitelrész­vény 350.25. — Unionbank 261.2®. — Länder­bank 236. — Magyar államvasut 216.75. — Do­­hányrészv. 117.25. — Magyar 4 száz. aranyjáradék 102.90. — Magyar 5 száz. papirj. 99.45 forint. — Magyar értékek zárlata. Magyar földteherm. kötv. 88.60. — Erdélyi földteherm. kötv. —.—. — 6­/1 száz. m. földh.-int. zálogl. —.—. — Erdélyi vasutrészvény 200.—. — 1876. m. v. k. áll. els. kötv. 112.75. — Hagy. nyer.-k.-sorsjegy 136.25. — Szőlődézsmaválts. kötv. —.—. — Kassa-oderb. v.­rész. 159.75. — 5 száz. magy. papirjáradék 99.45. — Magyar vasúti kölcsön 115.50. — Magy. hitelb.­­részvény 350.50. — Alföldi vasutrészvény 202.50. — Magy. é.-kel. vasutr. 190.—. — 1869. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. — Tiszav. vasutrészvény 246.50. — III. resz.- és váltób.­részv. 115.—. — Tiszai és szeg. köles. sorsj. 216.50. — 4 száz. aranyj. 102.90. — Osztrák értékek zárlata. Osztr. hitelint. részv. 324.25. — Déli vasutrészvény 137.25. — 4 száz. osztr. aranyjáradék 109.80. — Londoni váltóár 118.20. — Károly Lajos vasutrészv. 187.—. — 3864. sorsjegy 176.50. — 1860. sorsjegy 142.50. — Török sorsjegy 37.20. — 4­2 száz. ezüstjáradék 88.80. — Dunagőzhaj.-társ. 380.—. — Dohányrészv. 117.25. — Angol-osztr. bankrészv. 165.10. — Osztr. államvasúti részv. 216.75. — 20 frankos 9.37—. — 4'2°/„papirjáradék 88.50. Osztr. hitelsorsjegy 181.50. — Német bankváltók 57.70. — Cs. k. arany 5.56. — Osztrák-magyar bankrészv. 931.—. — Elbe­­völgyi vasutrészv. 220.25. — Wiener Bankverein­­részv. 124.60. — Alpina r. társ. 111.70. Szilárd. — Esti tőzsde. Osztrák hitelintézeti részv. 324.25. Osztrák államv. részv. 217.—­ Angol-osztrák bank-részvény 165.80. — 5 száz. magyar papirjára­­dék 99.55. — 4­2 száz. papirj. 88.60. — Osztrák Länderbank 163.20. — 20 frankos 9.37­/2. — Déli vasut-részvény 136.75. —■■ Magyar hitelrészvények 350.—. 4 száz. magy. aranyjáradék 102.27. — Ká­roly Lajos vasút 187. — 4 százalékos osztrák arany­­járadék 109.80. — Alpesi bánya­ részvény 111.50. — Rima­murányi 176.50. Szilárd. Bécs, jan. 27. Marhavásár. A felhajtás 4282 db szarvasmarha, még pedig 2782 magyar, 606 galíciai és 894 német fajtájú, közte 876 legelő marha. Dacára annak, hogy 1000 da­rabbal kevesebb hajtatott föl, mint a múlt héten, a forgalom mégis vontatott volt. Elsőrendű áru el­vétve 1 írttal javult, általában azonban az árak nem változtak. A fizetett árak a következők voltak: magyar ökör 48—60 frt, galíciai 48—54 frt, német 50—62 frtig 100 klgkint. ( NYILT-TER.) Nyilatkozat. A Seffer Pál és Kálnoky Izidor urak között fennforgott becsületbeli ügy a lovagias szabályok szerint a mai napon elintéztetett. ~ 14522 Budapesten, 1890. január hú 26-án. Falussy Árpád s. k. Szatmári Mór s. k. Vidats János s. k. Sztojanovits Jenő s. k. Se­ffer úr megbízottai. Kálnoki úr megbízottai. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal fele­lőséget a ’ szerb.

Next