Budapesti Hírlap, 1890. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1890-02-09 / 39. szám
1890. február 9 BUBAPESTI HÍRLAP. (39 cz.) látott, s mivel a kereskedő nem akarta azt megsemmisíteni, bepörölte a biróságnál szerzői jog megsértése miatt. Kártérítés fejében 300 irtot kért a művész. A kereskedő azzal mentegetőzött, hogy ő a képet csak diszül tette a kirakatba, s esze ágában sem volt azt eladni. Felperes erre azt hozta fel, hogy ár volt kitűzve a képen, alperes tehát mégis áruban tartotta azt. A bíróság elrendelte a bizonyítási eljárást arra nézve, vájjon volt-e ár a másolaton, és hogy azonos volt-e a festett másolat az eredetinek bemutatott fénykép-másolatával. — A megsértett polgármester. Mint zágrábi levelezőnk táviratozza, Pogledics nyugalmazott osztályfőnököt, aki Sieber főpolgármestert a jegyzőkönyvek meghamisításával vádolta, az utolsó fórum közhivatalnok megsértése miatt tizenöt frtnyi pénzbírságra ítélte. — Sulfredő ház. F. H. hivatalnok a budai körúton házat épittetett P. H. építész által s szép uj palotájába be is költözött. Azonban mindjárt az első nap örömét rémület váltotta föl, mert a ház sülyedni kezdett, úgy, hogy a fővárosi tanács azonnal kiürittette a házat, mely ma is áll még díszes külsejéhez támasztott cölöpökkel és agyon töredezett ablaküvegeivel. A ház javítható sem lévén, a tulajdonos felszólította az építészt, hogy az összes költségeket adja vissza és telkéről a házat hordja el. Az építész hallani sem akar erről. Azt mondja, hogy ő jókarban átadta és felperes átvette az épületet, tehát ők végleg leszámoltak egymással. A háztulajdonos azonban kimutatta a budapesti törvényszék előtt, ahol az építészt bepörölte, hogy az alapfal nem elég mély és alperesnek, mint építésznek, tudni kell, hogy gyönge talajnál mélyre kell alapozni ; ha tehát ezt elhibázta, viselje az általa okozott károkat. A készfizetéseken kívül pedig a háztulajdonos azért kívánja még a háznak elhordatását is, mert az, mint teljesen hasznavehetetlen tömeg, ő neki csak teher s ha visszakapja is ezreit, de még azért nem építtethet, mert a telke ma nem üres, hanem azon az alperest illető „anyag“ áll ; már pedig felperes teljesen az építés előtti állapot visszaállítását követelheti. A bíróság még nem határozott. — Halálbüntetések statisztikája. A büntetőtörvény életbelépése óta, mint a Jogtudományi Közlöny írja, 78 halálbüntetést mondott ki a kúria. Ebből végrehajtottak 28-at. Az egyes években a kivégzések száma a következő volt: 1880. évben 0, 1881-ben 3, 1882-ben 3, 1883-ban 6, 1884-ben 7, 1883-ben 6, 1886-ban 1, 1887-ben 0, 1888-ban 1 , 1889-ben 1. — Tudományszomjas cipészlegények. A budapesti cipészlegények egyesülete egy beadványban arra kéri a budapesti ügyvédi kamara elnökét, lenne szives a kamara néhány tagját delegálni, akik nekik az egyesületben népszerű felolvasást tartanának a jogról. Hódossy Imre, az ügyvédi kamara elnöke, mint az Ügyik. Lapja írja, udvarias levélben azt válaszolta, hogy az ilyen intézkedések megtétele nem tartozik a kamara hatásköréhez, egyúttal a kérvényezőket a budapesti ügyvédi körhöz utasította, hol bizonyára a legnagyobb készséggel tesznek eleget kérésüknek. Ténye a legtöbb iskolában nem felel meg a várakozásnak, és ennek okai sok tekintetben a tanítók, akiknek különösen a magyar nyelv megtanítására vonatkozó tanmódjuk helytelen. Díjazásuk oly silány, mely sokszor megélhetésüket sem biztosítja, így 78 oly tanítói állomás van a megyében, amelynek még a törvényes 300 forintnyi minimum fizetése sincs meg. * — A resicabányai magyar nyelvterjesztő egyesület harmadfél év óta áll fenn. Keletkezésének sok akadály állta útját ; a nem-magyar ajkúak tartózkodással, sőt ellenszenvvel fogadták. De már az egyesület fennállása biztosítva van s elsősorban éppen az idegen ajkunkat segélyezi, hogy mily eszközökkel, azt az egyesületnek múlt éri működéséről szóló jelentése mutatja. Vagyona 2290 fit; van 15 örökös, 60 alapitó, 171 rendes és pártoló tagja. A gyermekcserét, mint a magyar nyelvterjesztés egyik leghathatósabb módját, az egyesület szélesebb alapokra fektette ; közvetített Kecskeméten, Félegyházán, Szegeden, Hódmező-Vásárhelyen és Szolnokon. Iparosok is jelentkeztek inasokért, azonban nem sikerült alkalmas fiúkat találni. Az egyesület kimondta az ottani Fröbel-gyermekkert-egyesület bekebelezését. A felnőttek számára rendezett magyar nyelvi tanfolyamok közül csak a hölgykurzus létesült 12 hallgatóval Speidl Ernő vezetése alatt, kik dicséretes szorgalmat tanúsítottak mindvégig. A férfiak tanfolyama részvétlenség miatt nem jött létre, ez idén azonban a jelentkezések számosabbak és igy a tanfolyam felállítása valószinü. Az egyesület elnöke Bergler Sándor, titkára Terény Lajos.* — Mulatságok. Az újpesti ág. hitv. ev. egyház javára e hó 9-én, az újpesti Colosseumban hangverseny és táncmulatság lesz. Tölnay Lajos egy „Hogyan kell az asszonyokkal bánni ?“ című rajzát fogja felolvasni. A vácvidéki egyetemi ifjak köre e hó 15-én Vácott, a kaszinó helyiségében, estélyt rendez. A táncmulatságot felolvasások, szavalatok és zongorajátékok előzik meg. — A n.-locsicói iparoskor e hó 15-én zene- és táncostályt rendez. VIDÉK: — Baranya megye népoktatási állapota, a Salamon József kir. tanfelügyelő által szerkesztett és a közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentés adatai szerint, múlt évben következő volt: A megye 859 polgári községe közül csupán Szt.Kúton nincs iskola. Árva- és szeretetházak a megye területén nincsenek, kettő van Pécs városában, amelyek részben a megyére is kiterjesztik működésüket, de korántsem felelnek meg még csak megközelítőleg sem a szükségletnek, holott a vagyontalan árvák száma a megyében százakra megy, így van a kisdedóvókkal és gyermekmenedékhelyekkel is. A fennállott öt óvó számban nem szaporodott, míg az iskolák három magyar tannyelvűvel szaporodtak. A tankötelesek száma 50.053 volt, kik közül tényleg iskolába járt 49.148, mégpedig anyanyelvük szerint 23.327 magyar, 19.642 német, a többi horvát, szerb, tót és román. A 420 iskola közül magyar tannyelvű volt 214, német 54, németmagyar 90, szerb 20. Az 567 tanító közül 512 képesített, 55 nem képesített volt. Szomorú eredményt mutat föl a különböző tannyelvű tankötelesek szaporodásának statisztikája. E szerint a szaporodás tekintetében első helyen állanak a németek és horvátok, ezután jönnek a szerbek és csak legvégül a magyarok. A német tankötelesek szaporodási százaléka 4-4, a magyaroké 15. A legtöbb felekezeti iskolákban nincsen rendtartási napló, nincsen tanterv. Általában véve az iskolázás ered Regény-Csarnok. TŰSBEN. Regény. Irta: fLentszkyak-l£íjza ILenke. 37 11-ik kötet. TIZENNYOLCADIK FEJEZET. Anna halkan, nesztelenül lépett be s némán, fejének tiszteletteljes meghajtásával, de feltűnő hidegen üdvözlé a grófot, ki elragadtatva szemlélte, s hozzá sietve megragadta kezét. — így kellett távoznia, Anna? Búcsú, egyetlen szó nélkül, a legnagyobb nyugtalanságba hagyva barátait — kiáltott fel melegen; — hát ezt érdemeltem öntől? — Gróf úr . . . — Mily mentséget hozhat fel, e rideg, megvető bánásmód ellen? — Nem tudom,mit feleljek kérdésére; — viszonzá Anna földre sütött szemekkel, kezeit egymásba kulcsolva. — Felelje azt, ami igazság, ez a legjobb mentség a velem elkövetett megvetéssel szemben. Anna gyorsan, idegesen emelte föl fejét. — Mentségre nincs szükségem, megvetésről pedig szó sem lehet, — monda komolyan, — de ha igazán kívánja tudni hallgatásom okát, gróf úr, elmondom azt, bár meglehet, hogy haragját vonom magamra. — Szóljon, kérem, szóljon . . . Csak nem sértettem meg valamivel ? — Nem, de felébresztett egy álomból és tudatlanságomból s ez hasznomra vált, mert megmutatta az utat, melyet ezentúl követnem kell,,ha jó hírnevemet meg akarom őrizni. — És ez az út ? — Itthon kell maradnom a szüleimnél, nem szabad senki kegyét elfogadnom, még méltóságodét sem, ki nekem pedig atyám lehetne. Szendrey arcát sötét pir önté el e szavakra. — Mi hozta önt most e meggyőződésre, azelőtt nem voltak ily kételyei, mondá elfojtott haraggal. — Mert nem ismertem a világot és annak szokásait, szabályait, véleményét. Tudatlanságom által tűzben jártam, melyben, hogy el nem égettem szárnyaimat, a gondviselésnek köszönhetem, mely őrködött fölöttem. De felvilágosított gróf urnak egy nyilatkozata, mely annyira megdöbbentett és meglepett, hogy sohasem fogom elfelejteni .... És ez volt az oka, hogy haza jöttem. Talán a hálátlanság gyanúját vontam magamra. . . — Egy nyilatkozatom ? — Már bizonynyal elfelejtő s talán az én figyelmemet is elkerülte volna, ha Mikecz András, a derék iparos, az ő egyszerű, durva, de jóakaratu modorában azon kérdést nem intézi hozzám pár héttel előbb, hogy mily címen fogadom el méltóságod kegyeit és tudtomra nem adja, mit beszél arról azon kis világ, mely engem ismer. — Badarság, csak nem intézi dolgait ön, Anna, egy mesterember véleménye után. — De ez a mesterember nekem jóakarom. — Szerelmes önbe, irigység nála az egész. És nem vagyok-e én is jó barátja? kérdő neheztelve Szendrey, kinek mind kellemetlenebb volt Anna öntudatos, komoly meggyőződéstől áthatott hangja. Vagy kétségbe vonja, hogy nem a legtisztább jóakaratból történt mindaz, amit jövőjéért tettem? — Sőt ellenkezőleg, gróf úr, meg vagyok győződve kegyességéről, de nem fogadhatom el többé szívességét, mert . . . — Nos, folytassa kérem. — Mert nem akarok szeretőjének látszani! mondá erélyes tiltakozással a lelkész leánya. Tekintetében sötét tűz lobbant fel, mely megmutatta Szendrőynek, hogy minden rábeszélés hasztalan volna. És a mellett oly szép volt, puha, lenszinü selyemhajával, Goethe Margaréthájában hasonló eszményi arcával, égszinü, nedvesfényű szemeivel, melyet még bánatos hangja sem birt komor kifejezésűvé tenni, hogy Szendrőy nem tudta levenni róla szemeit s megbűvölve tekintett reá. — Ke,gyed tehát teljesen visszalép ama pályától, mire oly nagy kedvvel készült ? kérdé majdnem reszketve a felindulástól. — Egyelőre itthon maradok. De nem mondom, hogy nem leszek színésznő, csak hogy más módon folytatom majd tanulmányaimat. — Szabad tudnom azt a módot ? — Annyi pénzt kell szereznem, hogy függetlenül élhessek tanulmányaimnak. — Ke 11 ! De mi módon ? Szülei szegények s ha mástól nem fogad el segélyt, úgy • • • . . — Nem érhetem el célomat. Talán igaza van, gróf úr s legjobb leend ez elérhetetlen vágyakról lemondanom. — Hát azt hiszi, hogy azon sok fényes csillag a művészet egén, a saját erejéből és énzéből jutott a tündökléshez ? kiáltott fel évvel Szendrey. Legyen meggyőződve, hogy többé-kevésbbé mind ugyanazon nehézségekkel küzdöttek, amivel ön. Sorsa mindnyájuknak az önéhez hasonló volt, csak hogy azok több kitartással bírtak s nem riadtak vissza képzelt rémektől, mik csak hitvány eszközök egy nagy cél elérésére. Anna némán hajtá szép fejét keblére s tűnődni látszott, Szendrey uj reménynyel tekintett rá. — Meglehet, hogy igaza van, gróf úr, mondá azután szomorúan. De én gyengébb, haszontalanabb vagyok azoknál. Bátortalannak, kimerültnek érzem magam és határoztam jövöm fölött. Egy időre itthon maradok. Szendrőy gróf ajkába harapott. Ez a kis papleány teljesen megbabonázta őt s nem tudta elviselni azon gondolatot, hogy őt elveszítse. Pár percig heves küzdelem látszott rajta... Anna csodálkozva szemlélte. — Látom, hogy határozata erősen áll, kezdő végre a gróf habozva és mintegy erőlködve ejtvén ki szavait. Látom azt is, hogy az a gondolat, melyet ön egy odavetett , talán meg sem fontolt nyilatkozatomba belemagyarázott, rosszul esett érzékeny szívének. Nos hát, hogy megmutassam, miféle érzelmekkel vagyok én az első perc óta kegyed iránt, ezennel tudatom, hogy nem óhajtom, miként viszszatérjen a színi pályához, mert, más célom 11