Budapesti Hírlap, 1891. március (11. évfolyam, 59-88. szám)
1891-03-15 / 73. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP. (73. sz.) 1891. március 16 főváros a tanács kezelése alatt álló fővárosi pénzalapot a főváros területén előirt egyenes államadók másfél százalékával dotálni. Ezt az összeget a főváros útadó kivetésével fogja fedezni, melyet a földadó, házadó, kereseti adó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adója, bányaadó, tőkekamatadó és a járadékadó másfél százalékában állapított meg és értesíti a tanácsot, hogy a befolyandó összegeket havonkint fogja elszámolni és beszállítani. E módozatot a tanács elfogadván, jóváhagyás iránt felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez. A Duna szabályozása folytán nyert lágymányosi telkek feltöltésének megkezdése érdekében felkéri a tanács a földmivelésügyi minisztert, hogy a Duna kotrásánál nyert anyagot erre a célra engedje át. A feltöltést a tanács felülről lefelé, egyelőre az összekötő vasúti hídig kivánja eszközölni s azzal okolja meg, hogy e vidéken máris keletkezőben van egy gyár, t. i. a Zsolnay-féle majolika-gyár, melyhez, ha a terület feltöltetik, előreláthatólag más gyári vállalatok is csatlakoznának, számítva a negyedik híd épülésére is. A X. ker. Orczy-úton építendő kálvária terveihez a tanács azzal a megjegyzéssel járul hozzá, hogy a státerek megerősíttessenek, a kápolna kupolája pedig emeltessék. A Lipót-körút visegrádiutca és Margit-híd közötti szakaszának végleges rendezése érdekében a tanács általános árlejtés kiírását határozza el. Az I. kerületi Horváth-kertben tervezett gyermekjátékhely létesítéséhez a tanács elvben hozzájárul, de kívánja, hogy a játékhely a cél érdekében megfelelően nagyobbittassék. Fascko- Moys Sándor dr. jelezve, hogy sok helyütt a házereszek csatornáiból még mindig a gyalogúton folyik el a víz és köztisztasági és biztossági szempontból igen sok kellemetlenséget és bajt okoz, ügyelmébe ajánlja a tanácsnak, hogy ez állapot orvoslása végett intézkedjék. E felszólalás folytán utasítja a tanács a műszaki osztályt, hogy ezt a dolgot tanulmánya tárgyává tévén, mielőbb javaslatt terjeszszen elő. Végül magánépítési ügyeket inéztek el. A lipótvárosi templom építési művezetői állása Ybl Miklós halálával megüresedett. A templomépítő bizottság művezetővé első helyen Kauser József, második helyen Hausmann Alajos és harmadik helyen Lechner Ödön műépítészt hozta javaslatba. A tanács a közgyűlésnek Kauser Józsefet fogja ajánlani művezetőnek. — Iskolai könyvek. A tanács ma döntött a közoktatásügyi bizottságnak az iskolai könyvekre vonatkozólag tett javaslatára. A tanács a b-c-re a Komáromy-Lakits-féle, magyar olvasókönyvül a Baron- Jajnai-féle, magyar nyelvtanul a Belicza-féle, földrajzra Báthory Nándor, természettanra dr. Emericzy, akotmánytanra dr. Csiky Kálmán, történelemre Sebestyén, német nyelvgyakorló könyvül Barna, végül számtanra Faludi könyvét fogadta el. A nem kötelezett szerekre, mint Atlasz, szépirásminta stb.-is marad az eddigi állapot. — A húsárak. A vásárigazgatóság hivatalos kimutatása szerint a marhahús ára az elmúlt héten átlag számítás szerint 63,5 kv volt. — A villamos vasutak szerződéseinek egyesítésére vonatkozó közgyűlési határozat ellen Rácz Károly dr. bizottsági tag a belügyminiszterhez felebbezett. — A korvin téri katonai szertárépület eltávolítása végett a második kerületi bizottsági tagok azt indítványozták, hogy azt a főváros szerezze meg és bontssa le. A hadügyminisztérium kész volt az épületet birói becslés alapján a fővárosnak átengedni, a telekeladó bizottság azonban a birói becslés alapjául megállapított ötvenezer forint vételárat sokalla s az épület megszerzésének elejtését javasolju. A második kerületi bizottsági tagok most azt kérik, hogy a jelzett ingatlant ne készpénzen vegye meg a főváros, hanem cserélje el azt egy más telekért, esetleg épületért, vagy pedig ha ezt sem látná célszerűnek, építse föl a nyálkaszárnya második emeletét s annak egyik feltételéül a szertár átengedését is kösse ki. — Adóügy. A tanács felhívja a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat és egyesületeket, hogy az ez évre terhükre előírandó adók megállapításának alapjául szolgáló vallomásaikat (mérlegeiket) az 1875. évi 24. t. c. 10. szakaszában megállalapitott módon felszerelve, március 31-ig a főváros m. kir. adófelügyelőség iktató hivatalában (vámpalota, I. emelet, 74. ajtó) nyújtsák be. Népesedési mozgalom a fővárosban. A múlt héten Budapesten élve született 404 gyermek, meghalt 261 személyy, a születések tehát 143 esettel múlják fölül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 193 fiú, 221 leány. A halottak közt volt 134 finemű, 127 nőnemű. Ez év 9 hetében élve született összesen 3374 gyermek, meghalt 2407 ember, a születések többlete tehát 967. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, márc. 14. * (Műsorok.) Nemzeti színház. Hétfőn : Serge Panine. Kedden: Erdő szépe. Szerdán : VIII. Henrik. Csütörtökön: A nagymama. Pénteken : A harag. A kecskebanki fürdőn először. Szombaton : ugyanaz másodszor. Vasárnap: ugyanaz harmadszor. — A várszínházban: Csütörtökön : Az új emberek. Vasárnap: Don Caesar de Bazan. — Operaház: Hétfőn: Lohengrin. Kedden: Bánk Bán. Szerdán: Vidra. Csütörtökön : Parasztbecsület és Csárdás. Pénteken: Az operaház zárva. Szombaton: Hugenották. Vasárnap: Vióra. — Népszínház. Vasárnap : Zsuzsika. Hétfőn : Szegény Jonathán. Kedden: Denevér. Szerdán: Zsuzsika. Csütörtökön : A suhanó. Pénteken: Zsuzsika. Szombaton: Tékozló fiú 1-szer. Vasárnap: ugyanez. Szárnyai József úr szives közleni velünk, hogy 1860-ban megjelent még egy Talpra magyar: „Honfidal. A pest-budai zenede által dicséretre méltatott pályamű. Irta Sreton Sándor, zenéjét szerző Hagy József, kiadta Mátray Gábor.“ (Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye II. füzet. 28. lap.) Ezt a dallamot nem ismerjük, de különben sem tartozik a kérdéshez, melyre nézve csak az 1848-iki szerzemények fontosak. Íme Hajdú László 1848. májusában megjelent Talpra magyar, 1848. március 15., Petőfi Sándortól című dala, mely kevésbbé ismeretes : A Rózsavölgyi Honfihűség cimű darabjával „Hajdú Ladó által összve alkalmazott szintén 1848-iki Talpra magyar a következő :CL - zszz SSE Veres Pista cigányprímás is csinált nótát a Talpra magyarra 1848-ban, Így szó - i I * (A nemzeti színházban) előkészületre kitűzettek IV. László, A megboldogult (Feu Toupine, francia vígjáték), Krakói barátok, Rákosi ter.) történeti színműve. * („A tékozló fia.“) Ez a címe Carrá néma játékának, mely többszörös elhalasztás után szombaton, e hó 21-én, kerül színre a népszínházban. A próbákat újra teljes erővel megkezdték belőle. A személyzetnek szokatlan feladattal kell ezúttal megküzdeni, mert a darabban se nem beszélnek, se nem táncolnak, hanem zenekíséret mellett arckifejezésekkel és mozdulatokkal játszák el az egész cselekményt. A főszerep F. Hegyi Aranka kezében van, aki már teljesen fölépült, a próbákon is részt vesz s e szerepében lép föl először hosszas betegsége után. Nagyobb szerepet játszanak még kívüle : Csongori Mariska, Kláré, Horváth Vince és Németh. * (A március 13-diki pályázat.) Előttünk fekszik egész terjedelmében a népszínházi bizottság által kihirdetett, de meddő maradt népszínműpályázatról szóló jelentés. A jelentést Balogh Pál előadó írta s minthogy a március 15-ének színpadra vitelére új pályázat van kitűzve, átveszszük a jelentésből azt a részt, mely a pályázni készülők számára hasznos útmutatásul szolgálhat. E rész így szól : A feladatot általában félreértették. Színmű kívántatéit tőlük, mely az 1848. március 15-diki budapesti eseményeket fölelevenítse a közönség előtt. S a pályázók egy része az egész szabadságharcra kiterjeszkedő látványos darabot próbált készíteni, csatajelenetekkel, tablókkal és apotheozisok egész sorozatával, másik része pedig a márciusi eseményekre közömbös családi drámába szőtte bele durva és erőszakos öltésekkel a sajtó felszabadításának és a múzeumkerti népgyűlésnek tömeges jelenetét. Hogy azok a családi drámák semmi szorosabb összefüggésben nincsenek a beléjük állított történeti képekkel s hogy főalakjaik ezekre semmi befolyást nem gyakorolnak, még a legkisebb hiba. Elfogadnék mi a pályakérdés oly megoldását is, mely a történeti elemeit háttérbe állítja s elejébe épít egy erőteljes drárdai kompozíciót, költött személyek küzdelmeivel, melyekből a kor eszméi, ellentétei, öszszeütközései hangzanak ki. De ilyen megkomponált drámának színét se láttuk az egész pályázaton. —Még a java művekben is abból áll a korrajz, hogy az emberek politizálnak, szerelmi konfliktusokból kerül ki a dráma teste, bohózatos intrikák vezetik a cselekményt, mely végül nagynehezen beletorkol a nagy forradalmi tablóba, hol elszavalják a Talpra magyart, a tömeg éljenez s a szerelmes párok öszszekelnek. — Látszik, hogy csupa kezdők műveivel van dolgunk, kiknek a drámaiságról, a szinpadravalóságról még kiskorúak a fogalmaik, egy estét betöltő színmű méreteihez nem volt gondolatuk s a szabadságnap ünnepe alkalmára csak annyi mondanivalójuk akadt, amennyi belefér egy-egy jól megírt jelenetbe, a többit hozzáírták, hogy a színmű kikerüljön. Ha már a pályaművek java ezen a színvonalon áll, képzelhető, milyen a selejtese. —Minden pályázat hirdetésekor özönleni szokott nálunk a hívatlanok sokadalma. — Éretlen diákok, kiérdemesült vén színészek, félműveit fantaszták, éhenkórászok rettenthetetlen csapata szedőzködik ilyenkor össze , hogy leírják azt a temérdek naivitást, amitől elméjük nehéz és szívük szorul. — Iszonyú munkát végeznek, míg alakot tudnak adni e képtelenségeknek, hisz a legtöbb még a helyesírással is hadilábon áll. De azért elvégzik hűségesen s világért ,se maradnának el egy pályázatról sem. Akár csak az álomkóros vénasszonyok a kis lutri húzásairól, kik szájuktól vonják el a garast, hogy rátehessék álmukra: hátha megnyerik, hogy a drámaírász apró lottójátékosai is legtöbbször kenyéradó pályájuktól, kötelességeiktől, józan érdekeiktől vonják meg azt az időt és munkát, melyet becsvágyó szenvedélyük kielégítésére fecsérelnek. A pályabírák rendszerint a botránykozás hangján rivallnak rá e hívatlan csapatra, Úgy akarva szétriasztani azt, mint a csőcseléket szokta a rendőri beavatkozás. Konstatáljuk, hogy a jelen pályázatban résztvett dolgozatok kilenctizedrésze ilyen forrásból eredt. De azért mi nem érzünk semmi megbotránykozást a hívatlanok e naiv igyekezete miatt. Bármit mondanánk is, ők a nyílt pályázatokból kizárhatók nem lesznek, mindig ott voltak és soha el nem maradnak. Szánni való e törekvésük, de irigyelni való a szívósságok, melylyel száz kudarc után se szűnnek meg hinni önmagukban. * (Camarotta Ernesto) olasz tenorista hétfői hangversenyének műsora : 1. Donizetti: románc az Alba herceg operából. 2. Zongoraszám, előadja Lourié k. a. 3. a) Rotoli: Népdal, bi Tosti: Non t’amno piti, c.) Gomes : nagy ária a Guaranyperából. 4. Zongoraszám, előadja Lourié k. a. *5. Verdi: románc a Végzet hatalma operából. * (Kosart-ciklus.) Agghney Károly második matinéján, melyet e hó 22-én, vasárnap, délután 3 órakor tart meg, Mozart e- és d-dúr zongoraversenyén kívül egy XVII-ik századbeli dallam saját szerzésű változatait fogja előadni. A zenekart ezúttal Gobbi Alajos zenedei karnagy igazgatja. (A Gráf-féle ókori arcképgyűjtemény) csak néhány napig lesz a műcsarnokban látható