Budapesti Hírlap, 1892. augusztus (12. évfolyam, 212-240. szám)

1892-08-16 / 226. szám

, más­részt egy nagy lépéssel előbbre vitte Ferdinand fejedelem ügyét, a szul­tánt pedig egy másik nagy lépéssel közelebb hozta a hármas szövetség álláspontjához. Kétségtelen végül, hogy mindez Oroszország diplomáciai veresé­gét jelenti: a békeszövetség hatalmai tartoztak vele, hogy az ázsiai osztály utálatos harcmodorára e győzelemmel feleljenek. Sztambulovnak tehát alapos okai vannak, hogy konstantinápolyi utazásá­val meg legyen elégedve, mely eddigi fáradozásait fényesen jutalmazta, poli­tikáját igazolta s a mennyiben ez ered­ményre alapos reményei voltak, mikor útnak indult, áma félhivatalos iroda is ily értelemben jogosan nevezhette a bolgár kormányelnök e vállalatát — üdülésnek. Budapest, aug. 15. A közigazgatási reform. A belügyminiszté­riumban — a P. L. közlése szerint — elkészültek a közigazgatásra vonatkozó következő hét törvény­javaslattal: 1. A megyei közigazgatási tisztviselők. 2. E tisztviselők hatásköre. 3. Az ezekre vonatkozó szol­gálati pragmatika és fegyelmi eljárás. 4. A megyék autonómiája. 5. A megyei közigazgatási bizottságok. 6. A közigazgatási bíróság. 7. A gyámsági és gondnok­sági ügyek szabályozása. E javaslatok készítésénél figyelemmel volt a múlt országgyűlés képviselőházi közigazgatási bizottság tárgyalásaira. A főispáni intézmény megmarad. E javaslatok a miniszterelnök hazaérkezése után a minisztertanács elé kerülnek. E javaslatok különben a közigazgatási reformjavas­latoknak csak első sorozata, melyet követni fog a második. Már dolgoznak is az új községi törvény­javaslaton és az új városi törvényjavaslaton. A neve­zett lap reméli, hogy e javaslatok egy év leforgása alatt törvényerőre fognak emelkedni. A tápéi botrány. A félhivatalos O. É. útján, ha nem is formális nyilatkozat alakjában, Csongrád­­vármegye főispánja és alispánja nyilatkozik, hogy nekik semmi közük Albertényi Antal ismeretes fogá­sával. Az O. É. hírül adja ugyanis, hogy Zsilinszky főispán a tápéi helyettes választási elnök ellen fe­gyelmi vizsgálatot rendelt el s annak a teljesítésé­vel megbízta Cicatricis Lajos dr. megyei főjegyzőt, Csathó Zsigmond alispán pedig kijelentette, hogy az ellenzéki hírlapoknak ama közleményei, „mintha Csongrád vármegye alispánja a tápéi választás előtt A déli részen van a gépház, Peabody és Stearn építők műve Bosztonból. Két tornyával olyan, mint ha templom lenne. Nagysága 850 X 500 láb és a fűtőházzal együtt kerek egy millió dollárba került. Remeke az építés­nek és csakis az adminisztráció épületét tart­ják szebbnek. A gépház, vagy jobban mondva, a gépek kiállítására szánt épület mellett vannak a me­zőgazdasági és erdészeti épületek. Amaz klasz­­szikus renaissance stílusú. Területe 500 X 800 láb, Mc Kim, Meade és White new-yorki épí­tők műve, emez pedig csak 200 X 500 lábnyi tért foglal el s a száz meg száz természetes fából álló gerendák az egész épület körül ve­randát alkotnak. A délnyugati részen negyven vágányu vasútnak lesz a megállapodó helye az igazga­tósági palota előtt. Ez a nem nagy terjedelmű, de igen magas kupolás palota a legszebb, de különösen berendezése lesz pompás, bemutat­ván a világnak egy olyan épületet, melyben 5—600 hivatalt a legnagyobb könnyűséggel fel lehet keresni. Teremtője Hunt M. Richard, a new-yorki műépítő-egyesület elnöke. Francia renaissance stílusa, bár az első nagy emelete dáriai, hatalmas ballusztrádokkal körülvéve. Ez igazán gyönyörű palota előtt vannak a villamosság, bányászat és szállítás épületei. Mindenesetre az első fogja lekötni legjobban a fin de siècle embereinek figyelmét. A 345 X 700 láb térségből Edisonnak adták a legnagyobb részt, de a nagy föltaláló még ennél is többet akar. Az épület igen szép, a négy sarkán tornyok vannak, melyek forgatható lámpákkal informálás végett Budapesten járt volna, vagy mintha ő Szegeden a főispántól, kivel nem is talál­kozott, ezen választást illetőleg bizonyos irányban másíztatott­ volna, teljesen alaptalanok és puszta célzatos ráfogások.“ — Alispán is, főispán is ekkép tisztázva lévén, következik a belü­ggyminiszter. A szen­tesi főispáni lap hírül adja, hogy Ugrón és társai ösmeretes távirati panaszára a belügyminiszter ugyan­csak táviratilag felhívta az alispánt, hogy az esetről nyomban tüzetes jelentést tegyen és az alispán a belügyminiszteri felhívás vétele napján már expe­­diálta is — a választási elnök által hozzá, mint a közp. választmány elnökéhez beérkezett hivatalos jelentés alapján — a maga hivatalos értesítését.­­ Ezekből megtudjuk, hogy Albertényin kívül senki sem hibás. A­mi azonban legsürgősebb lett volna, az új választási határnap kitűzése, még eddig nem történt meg­ Jókai választói közt. Egy krassó megyei lap értesülése szerint Jókai Mór szeptemberben megló­­gatja oravicai választóit. Vele megy Bethlen András gróf, földmivelésügyi miniszter is-Oláh kívánságok. Vancsa János dr., a most elhunyt f­alázsfalvi görög katolikus érsek, mint ezt annak idején megírtuk, közölte volt lapunk kikül­dött tudósítójával, ki a román kérdés megoldásának módozatai felöl kérte ki az érsek véleményét, hogy ő e tárgyban már nyújtott be emlékiratot az 1872. évben Lónyay Menyhért gr. akkori miniszterelnök­höz. Ezt az emlékiratot most egész terjedelmében közli a nagyszebeni Tribuna. Az emlékiratot Vancsa János érsek, mint az értekezlet elnöke, Baritiu György előadó titkár, Macellariu Illés és Batiu János dr. Írták alá s kel­tezve van Balázsfalván, 1872. julius 3-ikáról. Vancsa érsek elmondotta tudósítónknak, hogy Lónyay gróf miniszterelnök megbízásából ő erre az értekezletre meghívta Saguna András br. negyszebeni görög keleti érseket s Baloga Lászlót is. Saguna érsek betegsége miatt nem vehetett ugyan részt a tanács­kozásokon, de megbízta Popea Miklós vikáriusát, a jelenlegi karánsebesi g. kel. püspököt helyettesíté­sével. A Tribuna által közölt emlékirat alól azonban hiányzik úgy Popea, mint Bologa aláírása. Az em­lékirat az erdélyi románok kívánságaira terjeszkedik ki csupán s hosszasan fejtegeti, hogy az uniót Er­­délylyel új alaptörvényben kellene szabályozni, mely tekintettel volna az erdélyi románok nemzeti indi­vidualitására. Ebben az alaptörvényben az emlékirat szerint a következő alapelvek volnának kimondan­dók : A) politikai szempontból: 1. a román nyelv elismerése hivatalos nyelvül, párhuzamosan a ma­gyar nyelvvel, Erdély minden belügyi teendőiben. 2. Erdély új területi beosztása a közigazgatás szemp­o­tból. 3. Új választási törvény, mely figyelmen hagyjon minden kiváltságot. 4. A románok alkalmaztassanak az összes közhivatalokban. B) egyházi szempontból. 5. Teljes szabadság a román vallások részére. 6. A görög katolikus egyház szü­lesznek megrakva. A bányászati épület 850 X 700 láb, de kisebbnek látszik, mint az elektromos palota, mivel egészen négyszegletű és nem oly magas. O­ olasz renaissance stílusa és chicagói építő terve : Beman S. S.-é. A szállítási épület igen hosszú, 900 láb és román stílusú. Ez épü­let magában fogja foglalni a szállításhoz szük­séges minden eszközöket, legyen az baba­kocsi vagy léghajó. Keletre ez épületektől a Michigan-tó partján van az ipar és művészet hatalmas csarnoka, a legnagyobb fedett tér a világon 1­788 X 1688 láb × 31 acre, korinthusi stílusú, hosszában egy 50 láb széles Avenue vezet, melynek neve Columbia Ave. Ettől keletre a lagúnák mellett lesz a kormány palotája (850 X 420 láb), mely igen hasonló a Washing­tonban levő kormányépületekhez. Ebben lesz minden, posta, pénzverő; itt helyezik el a híres Smithsonian természetrajzi gyűjteményt s a háborúkból való emlékeket. Érdekes lesz az Egyesült­ Államoknak gipszből öntött, 400 négyszög­láb nagyságú térképe, mely fölött erkélyeken járhat az ember egyik államból a másikba. Általában minden épület bőven el van látva széles galériákkal. A kormánypalo­tából hídon a halászat pavillonjába jut az em­ber. Ez szép, magas ház, két kisebb, sokszögű épülettel. Ez épületek egyikében lesz az akvá­rium, a másikban pedig a horgászatot mutat­ják be. A lagúnán levő hidakon vagy gondo­lán érkezünk a nők kiállítási épületébe, mely­nek tervét Miss Sophia Gr. Hayden készítette, megnyervén a kitűzött ezer dollár díjat is. Ez épület két végén függő kertek lesznek. Ettől délre van a kertészeti kiállítás kristálypalo­tája, 113 láb magas üveg dómmal, a pálmák és bambuszok számára, 300.000 dollárba került. Most már csak a terület másik végének megépülése van hátra. Ez olyan rengeteg tér­ség, hogy nemcsak a negyvennégy egyesült államok kiállítási épületei és az összes európai, ázsiai, afrikai, ausztráliai és a sziget­országok pavillonjai férnek ide, de itt lesz még a közé­pen a képtár is, 320--500 láb térségen. Máso­dik kristálypalota és tűz nem árthat neki. Hogy az idegenek mily épületeket fognak állítani, ezt még nem tudni. Az Egyesült­ Álla­mok között természetesen ki fog tűnni Illinois, aztán New­ York, Penszylvánia, Iowa és Kali­fornia. A kormánypalotával szemben lesz a hajózási kiállítás, benn a Michigan tavában. Egészen délen pedig a ló- és marhakiállítás. A szoborművek az összes épületeken csi­nosak. Tudjuk, hogy az amerikaiak jobb után­zók, mint teremtők és szobraik mintájául össze­­lopdosták a világ legszebb remekeit és utánoz­ták,­­ ha mindjárt csak gipszből is. Az 1889-iki párisi világkiállítás területe 173 acre volt, a tető alatt levő térség egy millió négyszögláb s a garancia 3,600.000 dol­lár. Az 1893-iki chicagói világtárlat területe 1037 acre, a tető alatt levő térség öt millió négyszögláb s a garancia 31.500.000 dollár. E számok fogalmat adnak arról, hogy az, a­mit Amerika a jövő évben produkálni fog, felül­halad mindent, a mi eddig volt. Komlóssy Miklós: BUDAPESTI HIKE AP. (226. sz.) 1892. augusztus 16. mára önkormányzat, hogy kerületi és egyházmegyei kongresszusokat tarthasson. 7. A román papságot fizesse az állam közalapból. C) a közművelődés szem­pontjából . 8. A nép- és elemi iskolákat felekezeti alapon, az állami közegek beavatkozásától függetle­nül igazgathassák a románok. 9. A kolozsvári egye­temen a magyarokkal egyenlő számban alkalmaztas­sanak román tanerők. 10. Ezen egyetemen a tan­tárgyak párhuzamosan román nyelven is tanítandók. 11. A románok számára román tannyelvvel több közintézet állítandó fel és pedig a) pár teljes gim­­názium, b) pár reáliskola, c) gazdasági iskolák, melyek egyike erdészeti tanfolyammal legyen össze­kapcsolva, d) a románok számára egy intézet léte­süljön a bányászati tudományok elsajátithatása vé­gett. 12. A segélyre szoruló népiskolák fenntartásá­hoz az állam is járuljon hozzá. Országos ügyvédgyülés. — Saját tudósítónktól. — Győr, 1892. augusztus 14. I. nap. Az ügyvédi kamarák kiküldött képviselői ma gyűltek össze a győri megyeház nagyter­mében, hogy megkezdjék ama fontos tanács­kozásokat, melyeknek eredménye hivatva van hazánk ügyvédi karának megzavart egyensúlyát ismét helyreállítani. Körülbelül hatvan ügyvéd vitatta kartársainak jelen tarthatatlan helyze­tét. A tanácskozás igen heves volt s Beliczay Elek dr. elnök kénytelen volt egy ízben 5 percre fölfüggeszteni a vitatkozást. A szünet letelte után Beliczay helyét Erreth János or­szággyűlési képviselő, a pécsi kamara el­nöke foglalta el, kinek tapintatos vezetése mellett a tanácskozásokat zavartalanul folytat­hatták. Az ügyvédgyűlés kimondta, hogy az ezen gyűlésen hozott határozatok véglegesek s hogy a Budapesten tartandó ügyvédi kongresszus egybehívását szükségtelennek tartja. Délelőtt 9 óra volt, midőn Beliczay Elek dr, a győri kamara elnöke a gyűlést megnyitotta. „Az igazságszolgáltatás terén alkotott törvé­nyek, úgymond egyebek közt az elnök, a mióta az 1875. évtől kezdve a kamarák megalakultak, részben oly irányban tűntek fel, melyek egyrészt a jogke­reső közönség, másrészt az üyvédség érdekeinek kielégítését célozták. Tudvalevő az, hogy 1875 óta az ügyvédi kamarák évenként megtették fölterjesz­téseiket a kormányhoz, de azok a panaszok nagy részben nem nyertek orvoslást. Nem szenved két­séget, hogy mi ügyvédek nem önző cél felé tartot­tunk (Helyeslés) és nem azért működtünk, hogy magunknak e téren vívmányokat szerezzünk, hanem hogy a nagyközönség érdekei minden körülmények között kielégittessenek és ez által az ügyvédi kar tiszte kellőképp méltattassék. Távol áll tehát tőlünk, hogy talán mi a helyzetet kizsákmányoljuk, vagy ez­által magunkat fölénybe hozzuk és saját anyagi érdekeinket előmozdítsuk , hanem igenis törekedni fogunk az utat megtalálni arra, hogy az igazság­­ ■ M■■■ M■■ I. ji M TiiiTgü .......... —.....'■■»■a

Next