Budapesti Hírlap, 1893. február (13. évfolyam, 32-59. szám)

1893-02-09 / 40. szám

12 BUDAPESTI HÍRLAP. (40. sz.) 1893. február 9. — Gazdasági előadások. Az országos ma­gyar gazdasági egyesület által rendezett előadásokra oly nagy mértékben történtek a jelentkezések, hogy az egyesület rendelkezésére álló helyiségek szőkék­nek bizonyultak és így az előadások a tud. egye­tem ásványtani intézetének előadási nagytermében (Természettudományi egyesület, Múzeum-körút 4., Szikszay és a technika között) fognak megtartatni. A program többi pontjai érintetlenek maradnak. — A gabonüzlet Egyiptomban, Alexandriá­­ból telegrafálják ma . A gabonaüzlet teljesen fenn­akadt és ha még néhány ezer méter mázsa bab nem ■volna raktáron, abszolúte véve Egyiptomot a folyó üzleti év utolsó szakára figyelembe sem lehetne venni mint export­ államot. A kivitel helyett mind­inkább importálnak az alexandriai gabonakereskedők. Két hó leforgása alatt búzából nem volt számbave­­hető kivitel és az összes export 1891—92 hoz viszo­nyítva 70 százalékkal hanyatlott; még 1891—92-ben 546 000 ardeb (egy ardeb 2 hektoliter) búzát vittek külpiacokra, 1892—93-ban már csak 161,500 ardebet. Az alexandriai piac soha még oly nyomott nem volt, mint mostanában.­­ A magyar jég- és viszont-biztositó részvénytársaság harmadik rendes közgyűlését ez év február 24-ére hívja egybe. Az 1892. évi mér­lege a következő számadatokat, mutatja ki: Vagyon, Pénztárkészlet 26.228 írt 64 kr. Rendelkezés állati követelések bankok és takarékpénztáraknál 203,498 frt 12 kr. Értékpapírok 1.148,366 frt 66 kr. Váltók 4029 frt 01 kr. Követelés biztositó társaságoknál 15.458 frt 14 kr. Követelés ügynök­ségeknél 5098 frt 24 kr. Óvadékok 59.000 frt. Irodai berendezés és pénzszekrények leírva. Összeg : 1.461.679 frt 31 kr. Teher : Részvénytőke 1.000.000 frt. Nyeremény­­tartalékok 86 447 frt 68 kr. Díjtartalékok 101.960 frt 20 kr. Kártartalékok 27.456 frt 57 kr. A. hiva­talnokok ellátási pénztára 15.927 frt 86 kr. Óvadé­kok 59.000 frt. Fel nem vett osztalék 575 frt. Tiszta nyereség 110,312 frt. Összeg: 1.461,679 frt 31 kr. Az igazgatóság javaslatba hozza a közgyűlésnek, hogy miután a nyereménytartalékhoz 10,738 frt 98 kr csatoltatik, miáltal ez a meglevő jogbizt. kocká­zati tartalékkal 97,186 frt 66 krra emelkedik — a 3. számú szelvény 7 frttal ~­7 százalék váltassák be és 16.686 frt 25 ft az 1893. évi számlára vites­sék elő. Az értékpapírok, melyek elsőrendű befekte­tési értékekből állanak kivétel nélkül, a múlt év december 31 iki árfolyamnál alacsonyabb összegben vannak a mérlegbe felvéve és az értékpapírokon mutatkozó nyereség a kimutatott tiszta nyereségben nem foglaltatik. — Budapest főváros áruforgalma. A sta­tisztikai hivatal jelentése szerint a lefolyt héten a fővárosba összesen 449.781 méter mázsa árut hoz­tak. És pedig: 68.663 mm. búzát, 5581 mm. rozsot, 18.184 mm. árpát, 7.400 mm. zabot, 7.366 mm. ten­gerit, 41 mm. repcét, 4482 mm. lisztet, 107,337 mm. íköszenet, 3251 mm. bort, 854 mm. szeszt és 620 m­é­­termázsa gyapjút.­­ A fővárosból kivittek összesen 251.536 mm. árut. És pedig: 5116 rum. búzát, 1247 mm. rozsot, 3151 mm. árpát, 1755 mm. zabot, 1133 mm. tengerit, 56 mm. repcét, 102,233 mm. lisztet, 1083 mm. kőszenet, 653 mm. bort, 5893 mmázsa szeszt és 808 mmázsa gyapjút. Ez év 3 hetében a fővárosba behoztak 1,451,469 mm. árut, kivittek pedig 657,070 mmázsát. — A behozatal tehát 794,390 mmázsával múlja felül a kivitelt. — Fiume áruforgalma 1892-ben. Fiumei levelezőnk értesítése szerint Fiume áruforgalma, donga, liszt, búza és faáruknál mutat kiviteli csök­kenést. Az összes forgalom és pedig a bevitel 2.912,765 mmázsára rúgott (1891-ben 2.728 851 mm. szemben), továbbá 826,035 db számot (1.341,566) és 9,739 köbmétert tett ki (19,915 köbmétert), a kivitel 2.134,872 mmázsát (2.184,974 mm.), végül 43.736,030 darabot (77.349,096) és 43.380 köbmétert (66,885 köbméterrel szemben).­­ A nevezetesebb beviteli cikkek voltak kávé (15893 mm.) déli gyümölcs (10,316), dohány (23 644), rizs (367,973), bor (638,823 mm. 1891-ben 332,928 mm.), kőszén (462,262), kő és boáru (107,952), petroleum (657,727), só (62,276 mm.), kiviteli cikkek pedig: aszalt szilva (45,336 mm.) cukor (173,610), dohány (9,835), búza (52,423 mm. 1891-ben 206,837 mm.), kukorica (252,680), árpa (195,793), bab (215,241), rizs (40,744), liszt (68, 131 mm. 1891-ben 811,390 mm.), korpa (32, 209), bor (15,676), szesz (24,392), ásványvíz (36,826), élelmi­szer (10,182), ásvány (34,559), cserzőanyag (88,962 mm.), cellulóza (21,207), kőolaj (15,567), papír (14,077), vegyszerek (20,293), — donga 3­75 millió db (66­58 millió), deszka 459 millió (170 millió), fatábla 404 millió darab (5­06 millió), bordó 60,911 darab (30,255), szálfa (12,736 köbméter), átalfa (8 212), cserfa (20,164), tűzifa (2,268).­­Emelkedett a bevitel nevezetesen borból, kávéból, petróleumból­­ és déligyümölcsből; a kivitel aszalt szilvából, cu­korból, kukoriczából, babból, ásványvízből, szeszből, cserzőanyagból, cellulosából, petróleumból, gyapjú­­árakból, korpából, dohányból és élelmiszerekből. — Dalmát és olasz borok Magyarországon. Fiumei levelezőnk értesít a következőkről : Az olasz és dalmát borok forgalmában meglehetős nagy csök­kenést konstatálhatni, minek oka az, hogy a zord tél a borok behozatalát, főleg Olaszországból, rend­kívül gátolja. Az olasz könnyű borok, melyek a hidegebb éghajlatot nem bírják ki, könnyen meg­fontolnának, illetőleg a hordókban gyulóssá válná­nak. Így is panaszkodnak a fiumei raktárnokok, hogy az elraktározott borokat a kemény tél miatt nehéz volt megóvni, néhány percentre veszített ér­tékéből. A lefolyt január hóban bevittek Faimébe összesen 109.239 mm. bort, melyből több, mint 80 százalék, azaz 87.926 mm. olaszországi eredetű volt, és pedig : Bariból érkezett 21.497 mm., Barlettából 22.472 mm., Nápolyból 2425 mm., Palermóból 8068 mm., Brindisiből 6587 mm., Castellamareból 160­11 mm., Riposztóból 2892 mm., Traniból 1537 mm., Cataniából 1950 mm., Velencéből 631 mm., Szira­­kuzából 211 mm­., Anconából 137 mm., Bizciglieből 102 mm., más különböző helyekről 3116 mm. Dal­máciából érkezett összesen 21.313 mm. Az olaszor­szági borok importja az utóbbi három hónapban összesen 298.434 farc.-ra rágott; általában pedig Fiume összes borimportja 1892-ben 638.824 méter­mázsára. Csőd. Ferkly Kálmán könyvkereskedő, Zom­­bor, 1892. évi március hó 1. — Budapesti gabonatőzsde, február 8. Bú­zát ma mérsékelten kínáltak, a kereslet kedvező volt. — Elkelt szilárd irányzat mellett 28.000 mé­­terin. teljes napi áron. — Egyéb gabonanemű­ek­­ben csekély üzlet; rozs csendesebb ; árpa, zab és tengeri változatlan. — Eladatott: Búza. Tiszavidéki: 100 mm. 805 k. 8 frt 20 kr, 200 mm. 78 k. 8 forint 20 kr, 400 mm. 78­5 k. 8 frt 20 kr, 100 mm. 78 k. 8 frt 07’/, kr, 100 mm. 77’8 k. 8 frt 07'/, kr, 100 mm. 77-5 k. 8 frt 10 kr, 100 mm. 77-5 k. 8 frt 05 krajcár, 100 mm. 77‘3 k 8 frt 02*/,, kr, 100 mm. 77 ]­. 8 frt — kr. 200 mm. 76 k. 7 frt 95 kr, 100 mm. 74-5 k. 7 frt 70 kr. — Pestmegyei: 100 mm. 79-5 k. 8 frt 15 kr, 100 mm. 79 k. 8 frt 15 kr, 200 mm. 78 k. 8 frt — kr, 200 mm. 77 k. 7 frt 90 krajcár, 400 mm. 77 k. 8 frt 02', kr, 300 mm. 77 k. 8 frt 02'/­ kr. —■ Fehérmegyei: 700 mm. 78 k. 8 frt 15 kr, 2200 mm. 75'5 k. 7 frt 97 '/a kr. — Bácskai: 200 mm. 75 k. 7 frt 80 kr, 2800 mm. 734 k. 7 frt 60 krajcár. — Dunai: 150 mm. 75 k. 7 frt 55 kr, 300 mm. 74 k. 7 frt 47'/, krajcár. — Raktáráru: 3500 mm. 76 k. 7 frt 90 kr, 1000 mm. 75'6 k 7 frt 82*/2 kr. — Oláh­országi: 100 mm. 74'2 k. 6 frt 55 kr, 200 mm. 74'5 k. 6 frt 60 kr, 100 mm. 73 k. 6 frt 60 kr, 100 mm. 73'5 k. 6 frt 60 krajcár, 500 mm. 73-5 k. 6 frt 47'/, kr. — Szerbiai: 7000 mm. 73-5 k. 6 frt 50 kr, 1000 mm. 72­5 k. 6 frt 35 kr. Zab: 200 mm. 5 frt 62'/a kr, 100 mm. 5 frt 70 kr, 100 mm. 5 frt 75 kr, 100 mm. 5 forint 85 krajcár. A mai hivatalos árfolyamok a következők: Határidőfizlet. A határidőüzletben az irány­zat csendes volt. — Határidők jegyzése déli 12 órakor: Búza őszre 7.00—7.62 frton. — Búza tavaszra 1893. 7.18—7.50 forinton. — Ten­geri május—júniusra 4.74—4.76 forinton. — Zab tavaszra 5.48­—5.50 forinton. — Káposztarepce augusztus—szeptemberre 11.50—11.55 forinton. — Köttetett: Búza tavaszra 1893. 7.48— 7.60—7.48 írton, buz­a őszre 1893. 7.62—7.60 írton. — Tengeri május—júniusra 4.77—4.75 írton. — július—augusztusra 4.90—4.85 forinton. — Zab ta­vaszra 5.50—5.52 forinton. — Káposztarepce aug.­szeptemberre —.-------.— frton. — Hivatalos jegyzések délután 2 órakor: Busa őszre 7.61 pénz, 7.62 áru, tavaszra 7.48 pénz, 7.50 áru. — Tengeri május—junusra 1893. 4.75 pénz, 4.76 áru. — Zab tavaszra 5.51 pénz, 5.52 áru. — Káposztarepce aug.—szeptemberre 1898. 11.50— 11.65 frton. A délutáni gabonatőzsdén a határidő­üzletben jegyzőnk : Búza 1893. őszre 7.61— 7.63, búza tavaszra 7.48—7.51 forinton. — Tengeri máj.— jan.-ra 1898-ra 4.74—4.76 forinton. — Zab ta­vaszra 5.49—5.01 forinton. — Budapesti terménytőzsde, február 8. Zsiradék iránya változatlan. Disznózsír 62 forinton köttetett. — Szilva. Effektiv ára változatlan, októ­ber—novemberi szállításra kellemesebb. — Szilvasz üzlettelen. A mai hivatalos árfolyamok a következők: — Budapesti értéktőzsde, febr. 8. Az ér­téktőzsdén a szilárd irányzat ma is tartós maradt. — Tőkebefektetési értékek iránt élénk kereslet uralkodott. — Államvasuti részvények szilárdak. — A helyi piacon szilárd irányzat mellett élénk a for­galom. — Valuták és ércváltók változatlanul zá­ródnak. — Az előtőzsdén az irányzat csendes volt. — Osztrák hitelrész­ 323.30—323.65—323.25. — Magyar h­itelrészvények 376.*/g~ 376 50.— Magyar 4 százalékos aranyjáradék 114.57­/a. — Magyar 4 százalékos koronajáradék 94.20—94 15. — Osztrák­­magyar államvasuti részvények 299.25—299.7­t. — Déli-vasúti részvény 94.75—94.50. — Rimamu­rányi vasmű részvények 193.25—193.50 forinton. A déli tőzsdén az irányzat szilárd volt. Osztrák hitelrészv. 323.20—323.40. — Magy. hitelrészvény 376s/s—376 75. — Magyar 4 százal. aranyjáradék 114.60—114.57’/2. — Magy. 5 száz. papii ár.—.—. — Magyar 4 százalékos koronajáradék 94.17'/..—• — Osztrák-magyar államvasuti részvények 299.75— 299.50—300. — Déli-vasuti részvények —.—.-----­Rimamurányi vasmürészv. 193.3/8—193.5/1. — Vil­­lamos városi vasúti részvények —.— Irton kötte­tett. — Délután 1 órakor zá­rulnak: Osztrák hitelrészvények 323.40 forinton. — Magyar 4 százalékos aranyjáradék 114.67’/, forinton. — Délután 1 óra 30 perckor zárulnak: Osztrák hitelintézeti részvények 323.40. — Magyar 4 száz. aranyjá­radék 114.577., frton. — Öijbiztositások: Osztrák hitelint. részvények holnapra 2.-----2.50; nyolc napra 5.-----5.50; egy hóra 10.------11.— frton. Előfordult kötések: 1. 4 százalékos adómentes aranyjáradék 114.55—114.57’,... — Magy. 4 száz­zalékos koronajáradék 94.10—94.30. — M. k. italmérési jog kártalanítási kötvény adómentes 102.20. — Budapesti bankegyesü­leti részvények 148.------148.50. — Hitelbank magyar ált. feb­ruár l­-dikére 376.75—377.25. — Hitelegyesület mint szövetkezet budapest általános 59.50. — Hitel­­intézet osztrák márc. 4-re 323.10—323.70. — Ipar­­bank első magyar 214.—. — Jelzáloghitelbank magyar II. kib. id. elism. febr. 15-re 198.50—199.25. — Kereskedelmi bank részv. t. pesti magyar 1081.—. Leszámítoló és pénzváltóbank magy. febr. 15-re 118.—. — „Fonciére“ pesti biztosítóintézet 100.75—101.75 — Jég- és viszontbizt. részv. társ. magy. 105—107. — Kottkordia-malom 428.-----433. — Molnárok és sütött malma 475.—478.—. — Győr-sopron-ebenfurti vasút 191.75. — Osztrák­magyar államvasut febr. 28-ra 299.50—309.25. — Pesti közúti vaspálya 419.—420.50. — Magyar ált. takarékpénztár részvényt. 128.50—120. — Budapest —sz.-lőrinci téglagyár részv. társaság 230.—. — Északmagyarországi egyes, köszénbánya részvény­­társ. 184—185. — Hungária gőztéglagyár r. társ. 180.—181.50. — Kőbányai gőztéglagyár 795.— 800.—. — Rimamurány-salgó-tarjáni vasmű-rész­vénytársaság február 15 idére 193.—193.75. — Szálloda részvénytárs. 215.—. — , Villamossági tár­saság nemzetközi 238.50. — Általános vagyon­kölcsönző r. 115.50—117.50. — Vagyonkölcs. r.-t. nemzetközi 142.—. — Földhitelint. magyar papir­­érték 101.75. — Osztr. földhitelint. dikölts. k. 118.50 forinton. — Felszámolási árfolyamok: Magyar ált. hitelbank részvények 377.—. — Osztrák hitelintézeti részvények 323.—. — Az utótőzsde szilárd maradt. — Osztrák hitelintézeti részvények 323.30—322.90—323.20 fornton. — Ma­gyar 4 százalékos aranyjáx­. ..— forinton. — Magyar négy százalékos koronajáradék 94.20— 94.32'/... — Osztrák-magyar államvasut 299.75— —299.70 forinton. Magyar hitelrészvény^------. Húsz­kilósfix 100 kilogr kilós Ár 100 kilogr Hánsági «.i 76 7.46 - 7 55 76 7.76- 7.66 77 7.65— 7.75 78 7 75 - 7 80 Tiszavid­ék» 76 7­­5 — 7.£6 60 _ _ — uj 75 7.60- 7.70 76 7.,0- 7.86 77 7 85— 7 95 78 8.----8 10­ 79 8 05— 8.‘20 60 8 16— 8 16 t’estvidéki uj 75 7.55— 7.65 70 7 86- 7.80 n 77 7.80— r1o 78 7 95- 8 PB ,v li­ebeim­egyeln 79 8 05- 8.16 80 8.1­0— 8 20 76 7.65— 7 t16 76 7 65- 7 80 77 7.80— 7 90 78 7 95- 8 05 Bácskai 79 8 05 - 8 15 60 8.10- 8 AI Ul 75 7 60~ 7.70 70 7.70- 7 96 77 7.65— 7 95 78 8.-----8 10 Eszun­magy. •­ 79 75 77 70 —•--------- --80 —•--------111 1 i í 111 11 i i i í 78 80 —•-------•— Min. habt.-ben Av kilóg $OE3...................Uj 70-73 6.i* i 6.60 Árpa takarmánynak . 60-62 6.10 6.40 „ égetni való . . 62-61 5.60 6.— „ sörfőzdéi . . • 64-06 e.no I 7.40 Zab................................. «9 41 5.55 1..b5 Tengeri bánsági a . . 75 1-w 1 4.75„ másnemű . . 73­­Lo5 4.70 n dí Köles „ . • nélkül 410 4.H5 Repcekáposzta íj • •— Különféle termények E a j ... J Pénz Áru írt frt heremag . repceolaj. olajpogácsa disznózsír szalonna. faggyú szilva . Határidő szilva . szilvaiz . Határidő szilvaiz . gubacs . borkő (term msz viasz Lucerna magyar • • • • • vörös............................... • * őszi kétszer finomított . • « repce..................................... « pesti................................ •­­ vidéki ..................................... « m.­la légensz­­áru, mint se. városi légenszáritott . . . « * 0 8 diboa füstölt ......... olvasztott ........ boszniai, hordó 1890. . . , * zsákokban * szokna. 0 0 0 100 drbo*­­ „ „ 85 n szarbiai, hordó 1890.­­ . . . 0 siklókban . szokvm. B 0 a 100 dboa ■ ■ • cö * Dolfnici hordó 1890. . . . , 0 zsákokban n azokvm. azerbiai, hordó 18 . zsákokban azlavonai szerbiai .100j. 100 dboa . szokvm. 100 dboa 65 . azlavoniai azspt.—ok­t. b­ufr. szerbiai szepfc.—okt. . . • BQMgyar la ..... . • szerbiai ... ••••• boszniai . * * • • • # • fehér la *••••««. vörös I. •••••••0 nyers.............. • • • • sárga csurgatott. .•••«. 30.«. rozanyói................................ • 140.­— szlavóniai................................ ___ szesz nyers partalékok­. szesz-éjesztö . . . . . 48.— 84.— 32.— 6.80 61.60 43.- 50.— 61.— 65.— 35.-22*. - 28.50 30.— 28.75 26.-29.60 56.-71.-32.50 60 62.-40- 61.— 62. - 58.— 86.-22.*50 27.-31.— 22.26 26.50 30.26 16.— 17.50 21— 16­.76 17.50 21.— 23.- 22.— 13.60 16.75 37.­­«■­ 15. ’16 16. —

Next