Budapesti Hírlap, 1894. október(14. évfolyam, 271-301. szám)
1894-10-28 / 298. szám
1894. október 28. BUDAPESTI HÍRLAP. (298 sz.) a magyarok németül tanulni, hogy egyáltalán szükséges-e nekik, hogy németül tanuljanak , a felett lehet vitatkozni, annyi azonban bizonyos e levél szerint, hogy a tábornok nem tüntetett az Ausztria elnevezéssel és nem akart bennünket bekebelezni Ausztriába. (A Klapka-síremlék) leleplező ünnepéhez Komárom város közgyűlése tíz tagú képviseletet küldött ki, mely koszorút helyez a sírra. A küldöttséghez számos komáromi lakos csatlakozik a tábornok egykori katonái közül. Az egyetem és műegyetemi ifjúság, a honvédegyesületek országos központi bizottsága s a budai dalárda testületileg jelennek meg a leleplezésen. (Schulek Frigyes a Mátyás-templomról.) A magyar mérnök- és építészegyesületben ma este Schulek Frigyes tanár előadást tartott a Mátyástemplom és környékének rendezéséről, ismertette azt a tervét, melyet lapunk már régebben részletesen közölt és amely a Mátyás-templom környékének rendezését a Szent István király szobrának a kérdésével együtt fejti meg úgy, hogy a Duna felé néző oldalon széles lépcsőt vezet a templomhoz, mely előtt oszlopcsarnok lenne, fölül szabad terraszszal és a Szent István király szobrával. Az érdekes fölolvasást sokan hallgatták, köztük Hollán Ernő altábornagy, Lipthay Béla báró, Lechner Lajos középítészeti igazgató. Az elnök, Czigler Gyula műegyetemi tanár meleg hangon köszönetet mondott a fölolvasónak, Palóczy Antal pedig a tagokat kérte föl, hogy a szép tervet pártolják és mozdítsák elő annak megvalósítását. A jelenvoltak a fölolvasót megéljenezték, Palóczy fölszólítását pedig helyesléssel fogadták. (A munkások esti gyűlései.) A főkapitány rendeletben megtiltotta a fővárosi munkásoknak az esteli időben való tanácskozást. A tilalmat azzal okolja meg, hogy este nem lehet kellően ellenőrizni a tanácskozást, másrészt meg, hogy ilyenkor rendesen visszaélések szoktak történni. Csakis az esetben engedi meg a főkapitány az esti gyűléseket, ha a munkások valami különösen fontos okot tudnak fölhozni. Elsősorban a cipészlegényeket érte ez a gyöngén megokolt tilalom, akik már nem tarthatták meg a tegnap estére hirdetett gyűlésüket. (A honvédtiszti bemutatás) éppúgy, mint a közös hadseregnél a tiszti főszemle ném nov. 4-én lesz, hanem 5-én d. e. 9 órakor, a m. kir. honvédgyalogsági kaszárnyában (kőbányai-út). E tiszti bemutatásra az 1. honvéd kiegészítő parancsnokság területén tartózkodó minden havi dijas (csapattisztek, honvédlelkészek, hadbirák, honvédorvosok, kezelőtisztek és honvédtisztviselők), ki ez idén tényleges szolgálatban nem állott, vagy a tartaléki fegyvergyakorlatra behíva nem volt, (az utolsó kinevezési okmányt, személyi tudósitványt és az ajánlati lapot magával hozva) megjelennitartozik. (horvát Árpád f.) Az egyetem épületén gyászlobogó jelenti Horvát Árpád dr. nyilvános rendes egyetemi tanár halálát. Horvát Árpád 1820-ban, Budapesten született, Horvát Istvánnak, a nyelvtudósnak volt a fia. Már 1846-ban budapesti egyetemi professzorrá nevezték ki s azóta itt működött, mint az oklevél- és címertan tanára. Petőfi Sándor özvegyét, Szendrey Júliát vette feleségül 1850-ben s ezen a réren vőtársak voltak Gyulai Pállal. Az egyetemen tanítványai szerették Horvát Árpádot, kinek az volt a hire, hogy a legpontosabb egyetemi professzor, mert a katedrába lépése óta soha egyetlen órát sem mulasztott. Horvát tagja volt a magyar tudományos akadémiának, hites ügyvéd, bölcsészeti doktor, a magyar történelmi társulat választmányi tagja s egyidőben az egyetemi könyvtárnak igazgatója is. Irodalmi munkásságot nem igen fejtett ki, csak egy önálló műve van : Mabillon, a diplomatika megalapítója, amely az akadémia kiadásában jelent meg. Temetése holnap délután 3 órakor lesz múzeum utca 9. szám alatti lakásáról. — Egressy Gábor és ifj. Reiszig Ede fölkérik az oklevéltani kollégium volt és jelenlegi hallgatóit, hogy a temetésen minél számosabban jelenjenek meg. (Magyar-román testvériség.) Bármilyen hihetetlennek tessék is, a román liga elnöke, Urechia volt miniszter az, aki ezt a testvériséget hangoztatja. Bényi József dr.-hoz, a magyar ifjúság három év előtti Válaszirat ot szerkesztett országos bizottság elnökéhez levelet irt Urechia f dr., elküldvén neki legújabb művét, mely a magyar emigráció és huza fejedelem közt folyt tárgyalásokról szól. Ebben a kisérő levélben élteti Urechia a magyar-román testvériséget, kijelentvén, hogy ő neki egész pályáján ez volt a legforróbbóhajtása. Örömmel látja, hogy most már Budapesten is vannak politikusok, akik erre törekszenek. De persze addig nem lehet semmi a testvériségből, amíg „a magyar koronának hű román alattvalói vannak tömlőében". Pedig ennek a testvéri viszonynak meg kell lenni, mert a magyarok és románok jövője közös : „együtt állunk az északi kolosszus útjában“. Ez ellen „az egyedül biztos óvszer — amely azonban nemzetiségi viszályok mellett el nem érhető — az a kárpát-balkáni konföderáció, amelyet oly ékesszólással ajánlott úr tábornok is". (Halálozás.) özv. szomori és somodon Pásmándy Dénesné, szül. Domonkos Lidia, az 1848- diki országgyülés elnökének özvegye, Budapesten, október hó 26-án, rövid szenvedés után, élte 78-ik évében elhunyt. Holnap délután 3 órakor temetik a Terézkorut, 6. sz. a. lakásáról. Pázmándy Dénes országgy. képviselő édesanyját gyászolja az elhunytban. • — (A szent-tornyai nép gyásza.) Justh Zsigmondot, a korán elhunyt jeles írót — mint tudósítónk írja — otthona . Szt.-Tornya és a környékbeli falvak és puszták lakói mind gyászolják, sőt.tornyavidéki leányok valamennyien fekete szalagot viselnek a temetés óta a hajukban, az asszonyok pedig fekete kendővel kötik be fejüket, igy adván külsőleg is jelét a földesur elhalálozása fölötti bánatuknak. (Sopron a telefonhálózatban.) Sopron telegram szerint a város telefonhálózatát november 1 1-én nyitják meg s ezzel Sopron városa telefonösszeköttetésbe lép Budapesttel és az országos telefonhálózatba bevont többi városokkal, valamint Becsesel is. (Lázadás az anarkisták szigetén.) Cayenneből jelenti egy telegram, hogy Salut-szigeteken, francia Guyana mellett a kényszermunkára ítélt, és deportált anarkisták 21-éről 22-ére menő éjjel föllázadtak és három őrt agyonvertek. A lázadást elnyomták. Tizenkét deportált gonosztevőt, köztük öt anarkistát megöltek a katonák. — (A Rendőri Lapok) mai száma gazdag tartalommal dicsekszik. Érdekes cikkeket írtak bele Scheff László dr. a rendőrség államosításáról, Zlassky Károly a rendőri szakoktatásról, Rédey Miklós a londoni folyamrendőrségről, Dobert Pál az amerikai házasságsöéhelyekröl, ’stb. — (Rablás Versecen.) Mint levelezőnk jelenti telegramban, tegnap kirabolták Milorádovits Vásza gazdag verseci polgárt. A rablók elvittek két ezrest, tíz százas, 600 drb. másféle bankjegyet, 430 ezerforintost, egy csomó aranyat, továbbá órákat, ékszert, drágakövet, ezüst asztalkészletet, — s nyomtalanul eltűntek. — (Gyászrovat.) Meghaltak: Felsőbakai özvegy Simig Istvánná, szül. Thomayr Jozefa aszszony, a budapesti jótékony nőegyesület, a magyar gazdaasszonyok orsz. egyesülete s más számos egyesület alapitó tagja, 82 éves korában, október 25-én, Kalocsán. — Hübner Nándor építész, 78 éves korában, október 27-én Budapesten. —■- Cibulka Alfonz a Budapesten is jól ismert katonai karmester és zeneszerző, október 27-én, Bécsben. — (Rövid hírek.) Nagy tűz volt Klukus pozsonymegyei községben ; tizenkét csűr égett le, egy sem volt biztosítva. — A helyi hajók november 1-től kezdve az Eskü tér és Újpest között csak reggel 7-től esti 6-ig az egész órákban, óránként közlekednek és sem a vámházi, sem a margitszigeti felső állomást nem érintik. — Táncsics Mihály sírját a Táncsics-bizottság feldiszítteti és megkoszorúzza : november 1-én a Táncsics-bizottságon kívül több iparos és munkásegyesület vonul ki testületileg a Táncsics-sírhoz. A Telefon Hírmondó holnap vasárnap, délután hangversenyt ad hallgató közönségének, melyen Radics Béla cigánybandája is közreműködik. — Imádságok a gyermekeknek. Pósa bácsi, Az Én Újságom szerkesztője, lankadatlan buzgalommal fejleszti a gyermekvilág szívében a vallásos érzést, Isten tiszteletére tanítja kis olvasóit, hogy majd az élet mindenféle körülményei között bizalommal forduljanak ahhoz, kitől száll alá minden jó adomány. A sokféle alkalomra irt imádságokat most egy könyvbe gyűjti, hogy ezzel is szolgálatot tegyen a gyermeknevelés ügyének. Az Én Újságom évfolyamai telve vannak szebbnél szebb imádságokkal s ma már a gyermekajkak Pósa bácsi fohászait rebegik országszerte. Az Én Újságom előfizetési ára negyedévre 1art. —■ Hymen. Leiss Nándor, gablonci nagykereskedő, eljegyezte Bucsányi Piroska kisasszonyt, Bucsányi Lajos fővárosi kereskedő leányát. — Berger Soma, könyvelő, eljegyezte Puskesz Mihály fővárosi lakos leányát, Berta kisasszonyt, Budapesten. — Jäger tanár alsó ruházata (Benger-féle gyártmány) s kötött gyapjuáruk nagy választéka Heyek Adolfnál, Szervitatér, „A vadásznőhöz.“ — A magyarok bejövetele körképet ezentúl esténkint 6 óráig tartják nyitva. — Csipke-függönyök rendkívüli nagy választékban Pfeiffer Dezsőnél váci utca 22. Nemzeti szálló épületében. — A Szt.-Margitszigeti kertészet mai hirdetésére figyelmezteti a t. olvasó közönséget. — Női fehérnemű-kiállítás, megtekinthető Kollarits Józs éf fiainál, Városház-tér 8. Egyesületi zászlók Szűcs és társánál, Budapesten. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, okt. 27. — A Mátyás-templom környékének szabályozása. A közmunkák tanácsa csütörtöki ülésén elhatározta, hogy a Mátyás-templom környékének szabályozására vonatkozó tervet, Schulek Frigyes előterjesztéséhez képest, műszaki osztálya által elkészítteti. A terv ki fog terjedni nemcsak a templom környékének szabályozására, hanem az Albrechtotról fölvezető főlépcsőre és a Szt. István királynak emelendő emlék elhelyezésére is. — Választások a fővárosnál. A tanács ma délelőtt tartott ülésében több üresedésben volt állást töltött be. Megválasztottak : tanácsi fogalmazógyakornokokká : Szente Miklós, Agotha László, Sor Manó, Strobl Lajos, Hajdú Béla és Szabó Gyula. Rudas fürdőiorvossá : Sass István dr. Segédmérnökké : Ghyczy Miklós. III. oszt. számtisztté : Friedrich István. I. oszt. számsegéddé : Viskovszky János. II. oszt. számsegéddé : Dankos Ferenc és Spillenberg György. Számgyakornokká: Kláter Kálmán. II. oszt. pénztári tisztté : Pettykó Dezső. III. oszt. pénztári tisztté : Leipold Lajos. Közvágóhidi ellenőrzé : Preuszner Ferenc. Közvágóhidi I. oszt. segéddé : Wirsch Vencel. Közvágóhidi írnokká : Sik Elemér. Mértékhitelesítő hivatali segéddé : Sebők József, Vanyek József, Weixlgartner Ferenc, Schwendtner Antal, Strecke Ernő. Írnokká: Botter János, Vogler Ignác. Irodatisztje : Fenyk Béla. írnok : Szekér Ágoston. Vízvezetéki raktárnokká : Szajka Károly. [Anyagszer-ellenőrzé : Rimanóczy Lajos. Szerelősegéddé : Baxer Ágoston. írnokká : Neuhauser Sándor. — Az elöljáróságok hatásköre épitési ügyekben. A kerületi elöljáróságok szervezéséről szóló törvény, illetőleg az ennek alapján alkotott szabályrendelet 7. és 8. szakasza szerint, az elüljáróság hatásköre az építési és építésrendőri ügyekre is kiterjed. A kerületi elöljáróságok ezt az építési és építésrendőri hatáskört ez évi november hó elsejétől veszik át s ennélfogva a hatósághoz ilyen ügyben intézendő mindennemű beadványok, panaszok stb. a mondott időponttól kezdve a kerületi elöljáróságoknál nyújtandók be, valamint ugyanott kell lefizetni a fennálló díjszabályzatban megállapított díjakat is. — A kültelkek szabályozási terve. Az V., VI. és VII. kerületek kültelkeinek szabályozási terve, kivéve az alsórákosi rétet már meg van állapítva. Meg van továbbá határozva a Rákospatak új medervonala is. A közmunkák tanácsa az alsórákosi rét területének szabályozását csütörtöki ülésén állapította meg. E területet egyfelől a M. Á. V. bécsi vonala, a külső hajtsár út, Rákosfalva, másfelől Rákospalota, Csömör és Cinkota községek határolják. A szabályozási terv gondoskodik hat sugárútról, két közútról, több térről és egy nagy, 64 hold kiterjedésű parkról. A műszaki osztály által kidolgozott szabályozási tervet a tanács elfogadta, s hozzájárulás végett átküldi a fővároshoz. — Az árvaszéki ülnökök fizetése. A pénzügyi és gazdasági bizottság mikor a tisztviselők fizetésének rendezésére vonatkozó javaslatot tárgyalta, az árvaszéki tisztikarról a következőleg nyilatkozott: „Az árvaszéki tisztikarnál különös figyelemmel kívánunk lenni az ezen hivatali állásokkal egybekötött teendő mérvére és fontosságára, továbbá a kedvezőtlen előléptetési viszonyokra, valamint azon nem kevésbbé fontos körülményre is, hogy a székes főváros árvaszéke csakis tisztikarának kiváló szorgalma, képzettsége és odaadó működése következtében érte el azt, hogy ma az ország első, mondhatjuk mintaszerű árvaszéke.“ E megokolás mellett a bizottság az árvaszéki ülnököket tanácsosi ranggal és fizetéssel felruházni és illetve javadalmazni indítványozta olyként, hogy a jelenlegi és jövőre választandó ülnökök a II-od osztályú tanácsosi fizetésbe soroztassanak be, tíz év elteltével pedig az I-ső osztályú tanácsosi fizetésbe lépjenek át. A közgyűlés azonban az árvaszéki elnökhelyettest, ki ezen állásnak 1883. évben történt szervezése alkalmával tanácsosi javadalmazást kapott — bár I-ső osztályú tanácsosi fizetés illetné, — a tanácsosi fizetés II-ik osztályába, vagyis azon osztályba, melybe a fent előadottak szerint az ülnökök javasoltattak, sorozta be s csakis a jelenlegi elnökhelyettes részére biztosította az I-sö osztályú tanácsosi fizetést. Az I-sö osztályú ügyészek, kik I-ső osztályú jegyzői fizetéssel, vagyis 1600 forint .