Budapesti Hírlap, 1896. június(16. évfolyam, 151-178. szám)
1896-06-02 / 151. szám
Budapest, 1896. XVI. évfolyam 151. sz. Kedd, junius 2. Előfizetési árak: Egész évre 11 firt, félévre 7 frt, negyedévre 3 firt 50 kr., egy hónapra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Főszerkesztő és lap tulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIEL, Rökk Szilárd utca 4. sz. Hirdetések nonpareille-számítással díjszabás szerint. Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. A magyar ifjúság. Budapest, jun. 1. Hidegebb szivek is megindultak azon a látványon, melyben ma a főváros utcáin részünk volt. A serdülő magyar ifjúság szine-virága az egész országból gyűlt össze a holnap meginduló tornaversenyre s midőn ma csapatosan kivonultak a városligetbe, minden csapat egyforma, erős szinü tornaruhájában, katonás rendben, az a soksok fiatal alak, csupa erő, könnyűség, grácia és versenyre készség: a régmúlt, a görög világ versenybabérért küzdő ifjúsága jutott eszünkbe, de a magyar világ jövője is, melynek sugarai derült fényt adnak a mi ezerév-ünnepünknek. Ezek az ifjúsági ünnepek, a mai estének nagy ifjúsági hangversenye és a holnapi testi mérkőzés, melyben 4800 ifjú vesz részt, nagyon beleillenek a mi nagy nemzeti ünnepünkbe. Ha az ünnepi pompa közben is szívünk elszorul, mert sok a bajunk, amelyre néha a legszebb ünnep is egyenesen emlékeztet, az ifjúság látásán tiszta öröm fogja el lelkünket. Ők jobbak lesznek nálunknál. Ők erősek, edzettek, tisztább légkörben élnek, ők eljutnak majd az áldás földjére. Légy üdvöz ifjúság, a távozó nemzedéknek azt a nagy örömet szerzed, hogy virulsz és jobb jövőt ígérsz a hazának. Aki holnap a versenytéren látja őket, nem lát majd fényt, pompát, gazdag színet a ruháknak, tekintélyt és méltóságot, de látja a legszebbet, amit látnunk adatott: az erőtől duzzadó ifjú testet, a hazafias lelkesedéstől dagadó ifjú lelket, a nemzeti élet megbontatlan egységét, termékeny mélységét, tavaszi frissségét. Ez jól esik nekünk, kik gyakran fáradtan nézünk magunk elé és kételkedve kérdezzük : Van-e foganatja munkánknak ? És jól esik nekünk, hogy az ifjúság más szemmel néz bennünket, mint mi magunkat ; megmutathatjuk neki a nagy fővárost, nemzedékek munkájának összegyűjtött eredményét ; átéreztethetjük vele nagy ünnepségünk jelentőségét , leckét adhatunk neki a nemzet történetéből, a hazafiús kötelességekből, a nemzeti élet feladatairól. Felejthetetlen lesz rájuk nézve e nagy napok sorozata, a szent korona látása, a nemzet emelkedett hangulatának hatalmas áradata. Mióta Magyarország van, nem mutatkozhattunk ifjúságunk előtt annyi becsülettel, mint ezekben a napokban. Aminek hijjával vagyunk, ők nem látják és ne is lássák. Őrizzék meg tisztán lelkükben a hazának, a nemzet erejének ideális képét. Ez a kép legyen lelkük buzgalmának kimeríthetetlen forrása. Képzeljék a hazát még hatalmasabbnak, büszkébbnek, erősebbnek, mint amilyen, hogy ehhez a méltóságos képhez szabják erejük feszítésének, föladataik tudatának bensőségét. Légy üdvöz magyar ifjúság az ezredévi ünnep fővárosában. Légy büszke tested edzettségére, ügyességére, erejére ; merítsd ez előérzetből a nyugalmas méltóság és elszántság férfias érzetét; müveld eszedet és szivedet, hogy tested kimüveltsége mellett eszed és szived se valljon szégyent. Légy magyar és légy ember; emeld a magyarságot az emberinek legfőbb magaslatára. S ha majd nagyon magasra emelkedtél, gondolj kegyelettel ránk, kik benned bíztunk, kik téged megbecsültünk és nagy föladataid megoldására neveltünk. Légy üdvöz a magyarok fővárosában. A király a delegátusokhoz. Budapest, jun. 1. Lejött a király s megnyitotta a két delegációt. Ezek elnökei szokás szerint hódoló beszédet intéztek hozzá, csak a fogadó, nem pedig a trónteremben, a király pedig trónbeszéd helyett feleletet olvasott föl előttük kevesebb ünnepiességgel, mivelhogy országos bizottságok nem törvényhozó testületek, de hasonló politikai jelentőséggel, a minővel a trónbeszédek birnak, melyeknek minden szava arany mérlegre kerül. Az elsőség az osztrák delegációt illette, mint vendéget s Chlumetzky elnök röviden iparkodott keveset mondani. Hiszen minden évben ismételni kell a lojalitást, a békét, annak védelmére a haderő fejlesztését, a népek áldozatkészségét és a pénzügyi és gazdasági erők kíméletes tekintetbe vételét s ezen kívül csak ritkán nyílik alkalom valami különösebb dolog elmondására. Ezt szépen elmondani sikerült Chlumetzkynek, Széll Kálmánnak is, ki hosszabb lehetett, mivel Magyarország ezeréves fönnállásának ünnepét belefüzhette beszédébe s a király érdemeit hazánk fönnállása körül nemzetünk hálájával megkoszorúzhatta. Politika a két elnök beszédében alig foglaltatott. A király feleletében sokkal többet politizál. A külügyek sokkal érdekesebbek, semhogy a király beszédének súlypontja ne rájuk esnék. Ha máskor a hadsereg fejlesztése nyomul előtérbe, most itt csak a rendes kiterjesztést találjuk rendkívüli újítások nélkül. Ezek a véderőtörvény revíziójára maradnak, most hallgatás borul rajuk. Ellenben a külpolitika a beszéd nagyobb részét megtölti s érdekesebb is, szólván nemcsak nekünk, hanem egész Európának. A legteljesebb béke, a legmelegebb barátság, a legjobb viszony az összes államokkal és uralkodókkal megbiztatja egész világrészünket, hogy közjólétét nem fenyegeti veszély. Annyira jó a helyzet s a kormányok és udvarok közötti viszony, hogy a király a keleti mozgalmaknak sem tulajdonit nagyobb fontosságot s nemzetközi viszszahatásukat kizártnak tekinti a nagyhatalmak békés egyetértése által. Az oriens nem okozhat európai háborút, ha Európa keleti várat nem akar. Örmények és görögg szerbek és bolgárok jegyezzék ezt meg maguknak s hiába ne csináljanak zavart és vérontást. Kétségkívül e relativ nyugalomban érdeme van Oroszországnak, melyet békés cárok kormányoznak, de a mi királyunk a béke garanciáit mégis leginkább a hármas szövetségben keresi, melyet ismételve kiemel. E szövetség 1897-ben lejár, de oly biztosan nyilatkozik róla a király, mintha bejelentené a szerződésnek 1903. végéig történt megújítását, amiről a delegációban nyilatkozni Goluhovszki külügyminiszternek lesz feladata. E szerint hét évi további világbékére van kilátásunk, ezt kell felhasználnunk s ettől a Balkán államok nem foszthatnak meg bennünket, akár hogy változtatják kormányaikat és akár hogy pártoskodnak, mert határaik és közjogi állásuk nemzetközi szerződésekkel van szabályozva, melyekre Ferenc József őket, de különösen Bulgáriát figyelmezteti. Méltóságán alulinak tartja Szerbiáról szólni, talán mert nem akar kellemetlen hangulatot ébreszteni oly disszonancia által, melyet e szomszéd kis hatalomhoz való viszonyunknak megvilágítása kellhetne. A magyar delegáció azonban nem lehet oly tartózkodó, mint a fejedelem. A lovagiasság ténye, ha a királyi beszéd megemlékezik az olasz zászló becsületéről Afrikában, ha szövetségünkről biztosítván Olaszországot akkor is, midőn bajban van s a franciák versengése ellen rokonszenvünk támogatására szorul. Konszolidáció a Keleten, konszolidáció Afrikában, konszolidáció Európában, ez a jövő feladata s királyunk diplomáciája. A külviszonyok szilárdsága maga után vonhatja a belső állapotok megszilárdulását, ami fölöttébb óhajtandó lenne Ausztria és Magyarország viszálykodó nemzeteinek. Ne maradjon említés nélkül a Vaskapu megnyitásának s az ezeréves ünnepnek dicsérő kitüntetése se a királyi szózatban, mindenféle ellenségeinknek okulására. Ezért is megelégedéssel olvastuk a királyi választ, mely mindenütt kedvező hatással fog találkozni s melyet mindkét delegáció meleg éljenzéssel fogadott. S mai számunk 18 oldal.