Budapesti Hírlap, 1899. július (19. évfolyam, 180-210. szám)

1899-07-01 / 180. szám

1899. julius 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (180. sz.) Az uj kiegyezés. — A szabadelvüpárt utolsó értekezlete. — Budapest, jun. 30. (Saját tudósitónktól.­) A szabadelvüpárt ma este tartotta a nyári vakáció előtt az utolsó érte­kezletét kevés számú párttagnak, főleg azoknak a jelenlétében, a kik élénkebb érdeklődéssel visel­tettek a tárgyalás alá kerülő italmérési jövedéki és szesz- és söradó-törvényjavaslatok iránt. Eme javas­latok tárgyalása nem is folyt le minden vita nélkül. Bernáth Béla nyitotta meg a vitát annak az óhajtásának a kifejtésével, hogy a licencia nélkül eladható bor minimális mennyisége ötven liternél kisebb legyen. Megokulásul fölemlítette, hogy külö­nösen az aszúbort kisebb mennyiségben szokás eladni s hogy az értékesítés rövidségére válnék a törvényjavaslatban foglalt megszorítás. A módosítással szemben kiemelte a pénzügy­miniszter, hogy a régibb törvényes intézkedésekkel szemben úgyis kedvezést nyújt a termelőknek a javaslat s nem lenne méltányos, hogy éppen azok mentessenek föl teljesen az illeték alól, mely a kis­termelőknél különben is fölötte csekély, a­kik a legjobb és legértékesebb bort árusítják. Egyéb­ként a­mi könnyítést rendelet útján tehet, azt kész megtenni. Pártolta a Bernáth Béla indítványát főleg a kisebb termelők érdekében Károlyi Sándor gróf is, a­kinek felszólalására azt válaszolta a pénzügy­­miniszter, hogy a kisebb termelőknek nyújtható kedvezések tekintetében elment a törvényjavaslat a legszélsőbb határig. Az értekezlet változtatás nélkül fogadta el az állami italmérési jövedéki törvényjavaslatot. Szerencsésebb volt a szeszadó-pótlékról ren­delkező javaslatnál Mezei Mór, a­ki a javaslatban a konyaknak biztosított védelmet a gyümölcs­pálin­kára is ki kívánta terjesztetni, a­mely módosítását el is fogadta a miniszter és a konferencia. A söradó-pótlékra vonatkozó javaslatnál Kálmán János panaszkodott a sörtermelésre nehezedő súlyos és ezúttal is fokozódó terkékről és az osztrák ver­seny ártalmas voltáról, Münnich Aurél pedig az országos sörgyárosok egyesületének nevében három indítványt terjesztett elő, a­melyekhez a miniszter és a párt is hozzájárult. Ez indítványok értelmében fölhatalmazást kap a miniszter, hogy a pótlékot leszállíthassa az esetre, ha a söradó jövedelme az eddiginél nagyobb lesz; továbbá, hogy a meg­romlott sör és a sörgyárak személyzetének házi ital­a, után adóleírást engedhessen. A kiegyezési javaslatok utolsó csoportját, a bank- és valutaügyi előterjesztéseket és a részvény- és biztosító­társaságok, közkereseti és iparszövetke­zetek kölcsönös bebocsátása iránti egyezmény 8-ik §-át módosító törvényjavaslatot, végül pedig az igazságügyi palota építésének és a honvédmenedék­­ház kibővítésének költségeiről rendelkező törvény­javaslatokat és három vicinális vasúti előterjesztést minden vita nélkül fogadott el az értekezlet. A mai értekezleten kandidálták a horvát pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldendő országos bizottságnak a párt kebeléből kiküldendő tagjait is. A bizottságba tudvalevőleg nyolc tagot küld a képviselőház. Egyet a függetlenségi, egyet a nép­pártnak engedtek át. A többi hat helyre Apponyi Albert és Csák­y Albin grófokat, Fálk Miksát, Horánszky Nándort, Lukács Bélát és Tisza Kálmánt jelölték ki. Az utolsó konferencia berekesztése után Podmaniczky báró elnök a párt ama tagjainak, a­kik fürdőn töltik a vakációt, kellemes és hasznos időtöltést, azoknak pedig, a­kik haza­térnek aratni, bőséges áldást kivánt. í í a m. KJíTiTöm tT*~? !' A belgiumi forradalom. •ujl Budapest, jan. 30. A belgiumi forrongás ma annyira-am­eny­­nyira elcsöndesült, a­mi a kormány meghátrá­lásának köszönhető. A kormány ugyanis elha­tározta, hogy megpróbálja, nem tudna-e meg­egyezni az ellenzéki pártokkal és hogy a megegyezésig elhalasztja a nagy ingerültséget okozó törvényjavaslat tárgyalását. Ennek az elhatározásnak megvan már az a jó következ­ménye, hogy az ellenzéki pártok keddig meg­szüntettek minden akciót. Mai értesüléseink a következők : A kamara ülése. Brüsszel, jan. 30. A kamara tegnap, Péter-Pál ünnepén, ülést tartott, a­melyen leirhatatlanul vad jelenetek zaj­lottak le. Elnök Snay báró volt, a­kit már teg­napelőtt meghajigattak papírral és iratokkal. Peereboom kormányelnököt a szocialisták így fogadták: A vádlotté a szó! Ön véres gazember és gyilkos! Van der Velde mindjárt az ülés elején azt kérdezte a kormánytól, várjon a tegnapi mészárlást ma megújítani szándékozik-e ? a Ház és a karzat óriás nyugtalansága mellett fölolvassa a tegnapi utcai harcról közölt újságcikkeket s aztán igy folytatta : — Meg fogjuk találni a királyhoz vivő utat. Föl fogjuk szólítani, hogy vegyen róla tudomást, miképpen bánnak a mi vérünkkel. Meg fogjuk neki mondani, hogy ma már a katonák is tudják, hogy a nép fiai s hogy kötelességük bennünket, nem pedig (a kormányra mutatva) ezeket a gonosztevőket és gyilkosokat megvédelnezni. Fournemont panaszkodik, hogy a csendőröket tegnap előbb kilátták, azután komandírozták vér­ontásra. Más ellenzéki szónokok gúnyosan kérdezték, hogy hol maradt ma a polgárőrök tömege ? Ma már csak rendőrökkel és csendőrökkel dolgoznak s az urak kezdik belátni, hogy a polgárőrök tudják, hogy hová valók. Carrot szocialista képviselő rávetette magát a kormányelnökre azzal a szándékkal, hogy megverje. Hogy a belga képviselőházban milyen hangon beszélnek nem csak a szocialisták, hanem a szabad­elvűek is, bizonyság arra Lorand liberális beszéde. — Önök — kiáltott a szónok a jobboldal felé — arcátlan cinizmussal közönséges bárány­­himlőnek csúfolták a mi ellenállásunkat. Az önök gyilkostársainak egyike ezeket a gonosztevők szá­jába való szavakat mondta: „Ha azok az emberek ólmot akarnak, hát hadd kapják meg. Nos hát, mi megkaptuk önöktől az ólmot. Önök orvmódra hátul­ról a képviselők és a nép közé lövettek . . . Furnemont: Ma este is gyilkolnak! Van der Velde: Igen, az önök zsandár­ apósa megint vérfürdőt fog vezényelni! Lorand: Láthatják, hogy csak holttestek hal­main át juthatnak önök a törvényükhöz. De nem jutnak oda, mert az önök vállalata a kész polgár­­háború. Az önök reformja forradalmi, az a forrada­lom kihívása! Fournemont (a miniszterekhez): Bitangok vagy­tok és tolvajok a nép nyakán! Más hangok: Ez nem elég! Gyilkosok ők, vé­res gazemberek ! Lorand kijelenti, hogy ez a mozgalom a nyílt forradalom kezdete. Ilyen hangon folytatják a vitát a szocialisták és liberálisok egyaránt. Klerikális szónok már rég nem beszélhet. Brüsszel, jún. 30. (Saját tudósítónktól.) A kamara mai ülését egy órakor nyitották meg. Desnel ellenzi a jobboldalnak azt az indít­ványát, hogy a házszabályokat úgy módosít­sák, hogy a rendzavaró képviselőket ki lehes­sen utasítani. Lantshere, a­ki a jobboldal részéről be­szél, megtámadja a szocialistákat, miközben gyakran félbeszakítják. Fournemont rátér a tegnapi zavargásra. Azt kérdezi, hogy miért kellett tegnap vért ontani? Egy javaslatért, melyért tíz ember sem lelkesedik. Mi nem akarjuk önöket meg­buktatni, mondja a szónok, de azt akarjuk, hogy kérdezzék meg az országot. Tartsák meg önök a javaslatot választóprogramnak. A mi­niszterektől az engesztel­és szavait várom. Van der Peereboom miniszterelnök azt mondja, hogy oly indító okokat tulajdonítanak a kormánynak, a­melyek tőle távol vannak. Azt mondja továbbá, hogy sem a miniszterek, sem a kormányzók nem rekvirálták a csendőr­­séget. (Fölkiáltás a szocialistáknál: Tudni akar­juk,­ hogy ki rekvirálta! ? Ön jezsuita!) Mi az országnak akarunk szolgálni és sajnáljuk a tegnapi eseményeket. Smets: A­míg a választó­ javaslatot nem vonják vissza, addig nem szűnik meg a forra­dalom. Még a katolikusok is a javaslat ellen vannak. Denis (szocialista) leírja a kórházi termet, melyben az elnyomatás áldozatai fekszenek és kijelenti, hogy semmi sem igazolhatja az el­követett rémtetteket. Kérdi, hogy ki viseli azokért a felelősséget. A miniszterelnök kijelenti: Én intézkedtem a csendőrség tényleges állományának szaporítása iránt. A fegyveres beavatkozást megelőzőleg a tüntetőkhöz a törvény által rendelt felszólítá­­sokat intéztek. A szocialista képviselők heves sértésekkel illetik a miniszterelnököt és azt kiáltják oda neki: Gyilkos! Denis szintén a miniszterek és a jobb­oldal humanizmusára hivatkozik. Theodor (független brüsszeli képviselő) a választási javaslat ellen beszél, és csatlakozik Fournemont és Denis békülékeny nyilatkozatai­hoz. A miniszterelnök a kormány nevében kije­lenti, hogy a legélénkebben óhajtják a megbékü­­lést és azt, hogy a kijelölt útra léphessenek és kibékítő intézkedéseket keressenek. (Tetszés a jobb­oldalon. Igen helyes­ a baloldalon.) Az ülést az elnök délután három órakor általános tetszés közt zárta be. Még a katolikus képviselők is azt hiszik, hogy a kormány a választó­ javaslatot vissza fogja vonni. Mások abban a nézetben vannak, hogy a többség el fogja vetni a javaslatot. A legközelebbi ülés kedden lesz. (N. Fr. Pr.) Brüsszel, jan. 30. A képviselőház ülésének berekesztése után a szocialista képviselők csoportokban távoztak a képviselőházból. Van der Velde szocia­lista képviselő a rendőrség engedelmével a tömeghez fordult és közölte, hogy a megoldás 1. *A­r. ) tüzérségi találmányokat. A katonai körök nagy figyelemmel vannak az Angliában nagy sikerrel alkalmazott Maxim-féle golyó­szóróra, mely ott a gyalogsághoz van csatolva. A tüzérségi kér­dés végleges megoldásáról tehát egyelőre szó sem lehet. A katonatisztek fizetésének föleme­léséről szóló törvényjavaslat készen van és hír szerint 1900 január 1-én mindenesetre életbe lép. A tervezett­ szervezeti változások lehetőleg szerény keretben maradnak, hogy ezt a javas­latot ne veszélyeztessék. A közegészségügy államosítása. Békés­csabáról jelentik: Békás vármegye orvosszövetsége Zöldy János dr. megyei főorvos elnöklésével köz­gyűlést tartott. Kimondották, hogy a kongresszus elé az egyesület azt az indítványt terjeszti, hogy a közegészsgügy az egész vonalon államo­­síttassék. Tót nemzetiségi gyűlések. A tót nemzeti­ségi vezetők, a­mint látszik, nem akarnak meg­pihenni a modorn népgyűlésen szerzett babéraikon, hanem mint a Fürödni Novine egyik legutóbbi szá­mából értesülünk, a megkezdett gyülésezést tovább szándékoznak folytatni. Vasárnapra — július 2-ára — Taróc-Szent-Mártonba hívtak össze egy a módo­nnál nagyobb szabásúnak ígérkező népgyűlést. A meghívót nagyobb hatás kedvéért az állítólagos tót nemzeti párt­nak 12 tagja írta alá. A népgyűlés tárgysorozatát a következő pontok alkotják. 1. Az országgyűlési és a törvényhatósági vá­lasztói jogról Bittor fog beszélni, a­ki közelebb szabadult ki a váci fogházból. 2. A virilisták intézményét, a megyei és városi tisztviselőknek, valamint a községi és körjegyzők­nek megye­bizottsági tagokul való választható­ságát, a tót nemzeti bizottság elnöke Madron Pál teszi szóvá. 3. Az egyesülés, a gyülekezés és a sajtó sza­badságáról Surban­ Vajánski fog szónokolni. 4. Az egyház-politikai törvények revíziójának szükségességét Csajda György, egy tót humoriszti­­kus lap szerkesztője szándékozik fejtegetni és az 5. pont alatt Vanovics ügyvéd adja elő néze­teit a nemzetiségi törvény végrehajtásáról. Ha mindezeket a pontozatokat behatóan meg­vitatták, tanácskozásaik eredményét egy Memoran­­dum­ba összefoglalva, a kormányhoz szándékoznak fölterjeszteni, hogy az legalább ily módon kényte­­len legyen tudomást venni a tótok politikai köve­teléséről. "

Next