Budapesti Hírlap, 1899. július (19. évfolyam, 180-210. szám)
1899-07-01 / 180. szám
1899. julius 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (180. sz.) Az uj kiegyezés. — A szabadelvüpárt utolsó értekezlete. — Budapest, jun. 30. (Saját tudósitónktól.) A szabadelvüpárt ma este tartotta a nyári vakáció előtt az utolsó értekezletét kevés számú párttagnak, főleg azoknak a jelenlétében, a kik élénkebb érdeklődéssel viseltettek a tárgyalás alá kerülő italmérési jövedéki és szesz- és söradó-törvényjavaslatok iránt. Eme javaslatok tárgyalása nem is folyt le minden vita nélkül. Bernáth Béla nyitotta meg a vitát annak az óhajtásának a kifejtésével, hogy a licencia nélkül eladható bor minimális mennyisége ötven liternél kisebb legyen. Megokulásul fölemlítette, hogy különösen az aszúbort kisebb mennyiségben szokás eladni s hogy az értékesítés rövidségére válnék a törvényjavaslatban foglalt megszorítás. A módosítással szemben kiemelte a pénzügyminiszter, hogy a régibb törvényes intézkedésekkel szemben úgyis kedvezést nyújt a termelőknek a javaslat s nem lenne méltányos, hogy éppen azok mentessenek föl teljesen az illeték alól, mely a kistermelőknél különben is fölötte csekély, akik a legjobb és legértékesebb bort árusítják. Egyébként ami könnyítést rendelet útján tehet, azt kész megtenni. Pártolta a Bernáth Béla indítványát főleg a kisebb termelők érdekében Károlyi Sándor gróf is, akinek felszólalására azt válaszolta a pénzügyminiszter, hogy a kisebb termelőknek nyújtható kedvezések tekintetében elment a törvényjavaslat a legszélsőbb határig. Az értekezlet változtatás nélkül fogadta el az állami italmérési jövedéki törvényjavaslatot. Szerencsésebb volt a szeszadó-pótlékról rendelkező javaslatnál Mezei Mór, aki a javaslatban a konyaknak biztosított védelmet a gyümölcspálinkára is ki kívánta terjesztetni, amely módosítását el is fogadta a miniszter és a konferencia. A söradó-pótlékra vonatkozó javaslatnál Kálmán János panaszkodott a sörtermelésre nehezedő súlyos és ezúttal is fokozódó terkékről és az osztrák verseny ártalmas voltáról, Münnich Aurél pedig az országos sörgyárosok egyesületének nevében három indítványt terjesztett elő, amelyekhez a miniszter és a párt is hozzájárult. Ez indítványok értelmében fölhatalmazást kap a miniszter, hogy a pótlékot leszállíthassa az esetre, ha a söradó jövedelme az eddiginél nagyobb lesz; továbbá, hogy a megromlott sör és a sörgyárak személyzetének házi itala, után adóleírást engedhessen. A kiegyezési javaslatok utolsó csoportját, a bank- és valutaügyi előterjesztéseket és a részvény- és biztosítótársaságok, közkereseti és iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránti egyezmény 8-ik §-át módosító törvényjavaslatot, végül pedig az igazságügyi palota építésének és a honvédmenedékház kibővítésének költségeiről rendelkező törvényjavaslatokat és három vicinális vasúti előterjesztést minden vita nélkül fogadott el az értekezlet. A mai értekezleten kandidálták a horvát pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldendő országos bizottságnak a párt kebeléből kiküldendő tagjait is. A bizottságba tudvalevőleg nyolc tagot küld a képviselőház. Egyet a függetlenségi, egyet a néppártnak engedtek át. A többi hat helyre Apponyi Albert és Csáky Albin grófokat, Fálk Miksát, Horánszky Nándort, Lukács Bélát és Tisza Kálmánt jelölték ki. Az utolsó konferencia berekesztése után Podmaniczky báró elnök a párt ama tagjainak, akik fürdőn töltik a vakációt, kellemes és hasznos időtöltést, azoknak pedig, akik hazatérnek aratni, bőséges áldást kivánt. í í a m. KJíTiTöm tT*~? !' A belgiumi forradalom. •ujl Budapest, jan. 30. A belgiumi forrongás ma annyira-amenynyira elcsöndesült, ami a kormány meghátrálásának köszönhető. A kormány ugyanis elhatározta, hogy megpróbálja, nem tudna-e megegyezni az ellenzéki pártokkal és hogy a megegyezésig elhalasztja a nagy ingerültséget okozó törvényjavaslat tárgyalását. Ennek az elhatározásnak megvan már az a jó következménye, hogy az ellenzéki pártok keddig megszüntettek minden akciót. Mai értesüléseink a következők : A kamara ülése. Brüsszel, jan. 30. A kamara tegnap, Péter-Pál ünnepén, ülést tartott, amelyen leirhatatlanul vad jelenetek zajlottak le. Elnök Snay báró volt, akit már tegnapelőtt meghajigattak papírral és iratokkal. Peereboom kormányelnököt a szocialisták így fogadták: A vádlotté a szó! Ön véres gazember és gyilkos! Van der Velde mindjárt az ülés elején azt kérdezte a kormánytól, várjon a tegnapi mészárlást ma megújítani szándékozik-e ? a Ház és a karzat óriás nyugtalansága mellett fölolvassa a tegnapi utcai harcról közölt újságcikkeket s aztán igy folytatta : — Meg fogjuk találni a királyhoz vivő utat. Föl fogjuk szólítani, hogy vegyen róla tudomást, miképpen bánnak a mi vérünkkel. Meg fogjuk neki mondani, hogy ma már a katonák is tudják, hogy a nép fiai s hogy kötelességük bennünket, nem pedig (a kormányra mutatva) ezeket a gonosztevőket és gyilkosokat megvédelnezni. Fournemont panaszkodik, hogy a csendőröket tegnap előbb kilátták, azután komandírozták vérontásra. Más ellenzéki szónokok gúnyosan kérdezték, hogy hol maradt ma a polgárőrök tömege ? Ma már csak rendőrökkel és csendőrökkel dolgoznak s az urak kezdik belátni, hogy a polgárőrök tudják, hogy hová valók. Carrot szocialista képviselő rávetette magát a kormányelnökre azzal a szándékkal, hogy megverje. Hogy a belga képviselőházban milyen hangon beszélnek nem csak a szocialisták, hanem a szabadelvűek is, bizonyság arra Lorand liberális beszéde. — Önök — kiáltott a szónok a jobboldal felé — arcátlan cinizmussal közönséges bárányhimlőnek csúfolták a mi ellenállásunkat. Az önök gyilkostársainak egyike ezeket a gonosztevők szájába való szavakat mondta: „Ha azok az emberek ólmot akarnak, hát hadd kapják meg. Nos hát, mi megkaptuk önöktől az ólmot. Önök orvmódra hátulról a képviselők és a nép közé lövettek . . . Furnemont: Ma este is gyilkolnak! Van der Velde: Igen, az önök zsandár apósa megint vérfürdőt fog vezényelni! Lorand: Láthatják, hogy csak holttestek halmain át juthatnak önök a törvényükhöz. De nem jutnak oda, mert az önök vállalata a kész polgárháború. Az önök reformja forradalmi, az a forradalom kihívása! Fournemont (a miniszterekhez): Bitangok vagytok és tolvajok a nép nyakán! Más hangok: Ez nem elég! Gyilkosok ők, véres gazemberek ! Lorand kijelenti, hogy ez a mozgalom a nyílt forradalom kezdete. Ilyen hangon folytatják a vitát a szocialisták és liberálisok egyaránt. Klerikális szónok már rég nem beszélhet. Brüsszel, jún. 30. (Saját tudósítónktól.) A kamara mai ülését egy órakor nyitották meg. Desnel ellenzi a jobboldalnak azt az indítványát, hogy a házszabályokat úgy módosítsák, hogy a rendzavaró képviselőket ki lehessen utasítani. Lantshere, aki a jobboldal részéről beszél, megtámadja a szocialistákat, miközben gyakran félbeszakítják. Fournemont rátér a tegnapi zavargásra. Azt kérdezi, hogy miért kellett tegnap vért ontani? Egy javaslatért, melyért tíz ember sem lelkesedik. Mi nem akarjuk önöket megbuktatni, mondja a szónok, de azt akarjuk, hogy kérdezzék meg az országot. Tartsák meg önök a javaslatot választóprogramnak. A miniszterektől az engesztelés szavait várom. Van der Peereboom miniszterelnök azt mondja, hogy oly indító okokat tulajdonítanak a kormánynak, amelyek tőle távol vannak. Azt mondja továbbá, hogy sem a miniszterek, sem a kormányzók nem rekvirálták a csendőrséget. (Fölkiáltás a szocialistáknál: Tudni akarjuk, hogy ki rekvirálta! ? Ön jezsuita!) Mi az országnak akarunk szolgálni és sajnáljuk a tegnapi eseményeket. Smets: Amíg a választó javaslatot nem vonják vissza, addig nem szűnik meg a forradalom. Még a katolikusok is a javaslat ellen vannak. Denis (szocialista) leírja a kórházi termet, melyben az elnyomatás áldozatai fekszenek és kijelenti, hogy semmi sem igazolhatja az elkövetett rémtetteket. Kérdi, hogy ki viseli azokért a felelősséget. A miniszterelnök kijelenti: Én intézkedtem a csendőrség tényleges állományának szaporítása iránt. A fegyveres beavatkozást megelőzőleg a tüntetőkhöz a törvény által rendelt felszólításokat intéztek. A szocialista képviselők heves sértésekkel illetik a miniszterelnököt és azt kiáltják oda neki: Gyilkos! Denis szintén a miniszterek és a jobboldal humanizmusára hivatkozik. Theodor (független brüsszeli képviselő) a választási javaslat ellen beszél, és csatlakozik Fournemont és Denis békülékeny nyilatkozataihoz. A miniszterelnök a kormány nevében kijelenti, hogy a legélénkebben óhajtják a megbékülést és azt, hogy a kijelölt útra léphessenek és kibékítő intézkedéseket keressenek. (Tetszés a jobboldalon. Igen helyes a baloldalon.) Az ülést az elnök délután három órakor általános tetszés közt zárta be. Még a katolikus képviselők is azt hiszik, hogy a kormány a választó javaslatot vissza fogja vonni. Mások abban a nézetben vannak, hogy a többség el fogja vetni a javaslatot. A legközelebbi ülés kedden lesz. (N. Fr. Pr.) Brüsszel, jan. 30. A képviselőház ülésének berekesztése után a szocialista képviselők csoportokban távoztak a képviselőházból. Van der Velde szocialista képviselő a rendőrség engedelmével a tömeghez fordult és közölte, hogy a megoldás 1. *Ar. ) tüzérségi találmányokat. A katonai körök nagy figyelemmel vannak az Angliában nagy sikerrel alkalmazott Maxim-féle golyószóróra, mely ott a gyalogsághoz van csatolva. A tüzérségi kérdés végleges megoldásáról tehát egyelőre szó sem lehet. A katonatisztek fizetésének fölemeléséről szóló törvényjavaslat készen van és hír szerint 1900 január 1-én mindenesetre életbe lép. A tervezett szervezeti változások lehetőleg szerény keretben maradnak, hogy ezt a javaslatot ne veszélyeztessék. A közegészségügy államosítása. Békéscsabáról jelentik: Békás vármegye orvosszövetsége Zöldy János dr. megyei főorvos elnöklésével közgyűlést tartott. Kimondották, hogy a kongresszus elé az egyesület azt az indítványt terjeszti, hogy a közegészsgügy az egész vonalon államosíttassék. Tót nemzetiségi gyűlések. A tót nemzetiségi vezetők, amint látszik, nem akarnak megpihenni a modorn népgyűlésen szerzett babéraikon, hanem mint a Fürödni Novine egyik legutóbbi számából értesülünk, a megkezdett gyülésezést tovább szándékoznak folytatni. Vasárnapra — július 2-ára — Taróc-Szent-Mártonba hívtak össze egy a módonnál nagyobb szabásúnak ígérkező népgyűlést. A meghívót nagyobb hatás kedvéért az állítólagos tót nemzeti pártnak 12 tagja írta alá. A népgyűlés tárgysorozatát a következő pontok alkotják. 1. Az országgyűlési és a törvényhatósági választói jogról Bittor fog beszélni, aki közelebb szabadult ki a váci fogházból. 2. A virilisták intézményét, a megyei és városi tisztviselőknek, valamint a községi és körjegyzőknek megyebizottsági tagokul való választhatóságát, a tót nemzeti bizottság elnöke Madron Pál teszi szóvá. 3. Az egyesülés, a gyülekezés és a sajtó szabadságáról Surban Vajánski fog szónokolni. 4. Az egyház-politikai törvények revíziójának szükségességét Csajda György, egy tót humorisztikus lap szerkesztője szándékozik fejtegetni és az 5. pont alatt Vanovics ügyvéd adja elő nézeteit a nemzetiségi törvény végrehajtásáról. Ha mindezeket a pontozatokat behatóan megvitatták, tanácskozásaik eredményét egy Memorandumba összefoglalva, a kormányhoz szándékoznak fölterjeszteni, hogy az legalább ily módon kénytelen legyen tudomást venni a tótok politikai követeléséről. "