Budapesti Hírlap, 1900. november (20. évfolyam, 300-329. szám)

1900-11-06 / 305. szám

1900. november 6. BUDAPESTI HIRLAP. (305. sz.) gyűlést. Ezután Szikora Zoltán előadása alapján az alapszabály egyes szakaszait módosította a köz­gyűlés, mely az uj elnök éltetésével ért véget. — Az Országos magyar Gazdasági Egye­sület állattenyésztési szakosztálya a nyári szü­net után ma tartotta első ülését, mely alkalommal egy évre újból Tormay Bélát választották meg a szakosztály elnökének, alelnökök lettek az eddigi alelnökök Emődy József és mádi Kovács László. A különböző bizottságok megválasztása után Jeszenszky Pál titkár a szakosztály elé terjesztette a székesfő­város által a vásár­pénztár működésére kiküldött felügyelő-bizottság jelentését, melyet a vásárpénz­tár vizsgálata tárgyában a tanácshoz intézett s mely sértő hangon emlékezik meg az egyesületnek a vásárpénztár ügyében a fővároshoz intézett be­adványáról. A bizottság jelentése többek között hangoztatja, hogy az O. M. G. E. által fölhozott panaszok és sérelmek, nem csak hogy helyt nem állóknak, de még a való tényállásnak megfelelőknek sem tekinthetők, a­mennyiben részint egyáltalán időszerűtlen rekriminációkból, részint nagy tévedé­sekből állanak. Az előadó tényekkel igazolja, hogy az O. M. G. E. beadványában fölsorolt sérelmek a tényeknek megfelelőek s azt mondja, hogy még ebben az esetben, ha tényleg helyt nem álló panaszok foglaltatnának is az egyesület be­adványában, akkor sem szabad és illő egy tekinté­lyes erkölcsi testület jóhiszeműségét kétségbevonni s oly módon aposztrofálni, a mint ezt az említett bizottság tette. A szakosztály többek felszólalása után megütközését fejezte ki a felügyelő bizottság­nak az O. M. G. E.-jével szemben használt hang­ján, a­miről a főváros tanácsát átiratilag értesíti. Azután a szakosztály foglalkozott a fővárosi vásár­téri hajtó jog bérbeadásának kérdésével, mely ügy­ben sürgős előterjesztést tesz a szerdán tartandó fővárosi közgyűlésnek.­­ A berlini vajpiac. Berlinből írják, hogy a finomabb vaj fölhozatala folyton gyenge s ennek következtében az árak is emelkedtek. A közönsé­gesebb vaj forgalma a nagyobb hozatalok folytán élénk, de az árak semmiképp sem szilárdultak. A hol­landiai másodrendű vajat a tömeges kínálat folytán teljesen elhanyagolták. A finom elsőrendű vaj ára 115—120 márka, a finom másodrendű vaj ára 110 —112 márka és a közönséges vaj ára pedig 80— 90 márka. — Az ameri­kai gyapottermés. Newyork­ból írják, hogy az ottani kereskedelmi csarnok közegei . 8.825.000 bál­ra becsülték az idei gyapottermés eredményét. — Az Ipar­egyesület és a munkáskér­- dés. Az Országos Iparegyesület végrehajtó­­bizottsága elhatározta, hogy egy oly központot létesít, mely a munkáskérdés minden részével állan­dóan, előre megállapított s az egész munkaanyagot fölkaroló terv szerint foglalkoznék, s a modern szociális tudomány tanait a gyakorlati élet igé­nyeivel igyekeznek összhangzásba hozni. Ezt az Országos Iparegyesület keretében alkotandó mun­kásü­gyi szakosztályban véli a bizottság elérhetőnek, melyben egyrészt úgy a nagy- mint a kisipar min­den ágának képviselői, természetesen a munkások is, mint az elmélettel foglalkozó szakférfiak működ­nének közre a legfontosabb kérdések megoldásá­ban. E szakosztály megalakítása ügyében november 8-án este 7 órakor értekezlet lesz az egyesület helyiségében (VI. Uj­ utca 4.) . A Révai testvérek irodalmi intézet r­­t. tegnap tartotta rendes évi közgyűlését Jókai Mór elnöklésével. A 96.140 korona 37 fillér tiszta nyere­ségből 13­ koronás, azaz hat százalékos osztalék kifizetését határozták el.­­ A Magyar Jelzálog-Hitelbank 4%-os nyereménykötvényeinek tervszerű negyvennyolca­dik kisorsolását november 15-én délután 6 órakor tartják meg királyi közjegyző előtt a bank helyi­ségeiben. — Hollandi Életbiztosító részvénytársaság. Ez év október hónapjában 442 ajánlat 3.180.552-24 korona tőke és járadékról nyujtatott be, a­melyből 57 ajánlat 425.800 korona tőke és járadékról vissza­­utasittatott és 385 biztosítás 2,754.752-24 korona tőke és járadékról megköttetett. 1900 október hónap végével az állag volt 24970 kötvény 211.131.561-16 korona tőke és járadék biztosítás.­­ A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank zálog­levelei. Bécsből táviratozzák: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ma a bécsi tőzsdekamaránál kérvényt adott be koronaértékre szóló, 41 év alatt kisorsolandó 41/2%-os zálogleveleinek hivatalos jegyzése végett. — Assicm­azioni Generali, 1900. év októ­berében az életbiztosítási osztálynál 1068 aján­latot 7,154.072 korona 01 fillér biztositó összeg erejéig nyujtatottak be és 906 kötvényt 6,662.995 korona 57 fillér biztositó összegre állittatottak ki. Ez év január 1-je óta 10.465 ajánlatot 78,644.681 korona 23 fillér biztositó összeg erejéig nyujtatottak be és 8745 kötvényt 67.083.401 korona 24 fillér biztositó összegre állítottak ki. Az 1900. január 1-je óta bejelentett károk összege 4.172.300 korona 04 fillérre rúg. Az életbiztositó osztály ki­mutatott állománya 1899. december 31-ikén 74.325 kötvény után 483.973.169 korona 56 fillér tőkét és 527.422 korona 46 fillér járadékot tett ki, a­mire­­ készpénzben 124,700.392 korona 59 fillér van tarta­lékba helyezve. Az 1899. évben az életbiztositó osz­tály kifizette károk 6,759.797 korona 69 fillért tettek ki s az összes ágazatoknál a társulat alapítása óta (1831), az évenkénti kimutatások szerint fizetett károk 661.663.927 korona 90 fillért tesznek ki. A biztosítás minden pótdíj nélkül érvényben marad 30.000 korona erejéig, ha a biztosítottat népfölkelő kötelezettségénél fogva hívták be.­­ A Pénzügyi Kompassa 1901-ik évi kö­tete, (szerkeszti Kormos Alfréd) megjelent és tar­talmazza az összes (budapesti és vidéki) nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat (nemcsak a ban­kokat és takarékpénztárakat, hanem a biztosító in­tézeteket, iparvállalatokat, kereskedelmi társaságo­kat, vasutakat, közlekedési vállalatokat és szövet­kezeteket is). A legutolsó mérleg és személyzeti adatok a lehető legpontosabbak, városok szerint rendezve. A Pénzügyi Kompassz ára csinos vászon­kötésben bérmentes küldéssel tíz korona. Megren­delések a Magyar Pénzügy pénzintézeti szaklap kiadóhivatalához. (Budapest, VII., Almássy-tér 2.) küldendők. — A budapest-kőbányai sertéskereske­d­elmi csarnok árjegyzése nov. 5-én. Magyar elsőrendű: Öreg nehéz (páronként 400 klgrmon felül) — fillérig. Fiatal nehéz (páronként 320 klgrmon felül) 96—98 fillérig. Fiatal közép (páronként 251— 320 kilogramig) 96—97 fillérig. Fiatal könnyű (páronként­ 250 kilogramig) 96—98 fillérig. Szerbiai: Nehéz _ (páronként 260 kilogramon felül) 94— 96 fillérig. Közép (páronként 240—260 kilogramig) 93—94 fillérig. Könnyű (páronként 240 kilogramig) 92—94 fillérig. Sertéslétszám: nov. 3-ik napján volt készlet 35.848, nov. 4-ik napján fölh­ajtatott 1171, november 5-ik napján elszállittatott 979, nov. 5-ik napjára maradt készlet 36.040. A hízott sertésüzlet irányzata: Változatlan. — Budapesti szurómarh­avásár, nov. 5. (Hivatalos jelentés.) A vásár élénk volt. Fölhoztak: 70 darab hizlalt ürüt (elkelt 70), 201 darab följavitott juhot (elkelt 201). Napi árak: Hizlalt ürü 38—40 korona párja, (kiv. 44 korona) métermázsája, följavitott juh 24 korona párja. — Bécsi vágómarhavásár, nov. 5. (Saját tudósítónktól.) Fölhoztak 5975 darabot és pedig 4358 darab magyar. 788 darab galíciai és 829 darab német fajtát, közte 41­00 darab borjút. Elsőrendű áru meg­lehetősen tartott, a többi 1—2 koronával olcsóbb. — Napi árak: magyar ökör 60—78 K., galíciai 54—74 K., német 56—85 K., 100 kgrja. Regény-Csarnok. PÁL GYÖRGY VISZONTAGSÁGAI. — Elbeszélés. Irta: Szemere György. 3 ----------­— Ehunn van-e. Kell? A jó kapitány leszelt belőle egy darabkát, hogy majd legyűri valahogy udvariasságból, de nem is kellett nagyon erőlködnie, mert bizony jól esett neki. Ezóta rendszeres csereüzlet fejlődött ki György és a kapitány között. György két liter bort kapott ebédre a kapitánytól, a kapitány ellenben egy ujjnyi szalonnát kért tőle reggeli teájához. Tehát a csereüzlet határozottan György javára ütött ki, értékben beszélvén. Általában jól kezdődött az új élet. "Az asszonynép is járkált a hatalmas, daliás legény után. Különösen egy kifestett dáma. De György nem kért belőlük. A Marissal még nagyon tele volt a szíve. Tíz nap múlva végre megérkeztek a new­­yorki kikötőbe a magyarok. Egy sem kapott közö­lök tengeri betegséget. Miattuk ugyan hányhatta a hajó a farát, legföljebb elestek, de csak föl­­tápászkodtak. A vége felé már nem is káromkod­tak érte. Megérkeztek a kikötőbe. Spitz akkor valóságos hadvezérnek mu­tatta be magát. Sorba állította magyarjait s úgy vezette őket­ a városba, hogy egy sem hiányzott közülök, mire a nagy piacra értek. György azt a piacot bámulta meg leg­jobban. — Az árgyélusát, hát nagyobb, mint a szegedi ?! Ko, de figyelni kellett Spitzre, a­ki csak most jött igazán elemébe. Ő már, mint kivándor­lási ügynök, tízszer volt ezen a tájon, hét tudta a dürg­ést: érdemes volt megszivelni a szavát. A­mint egy nagy piszkos épület elé értek, Spitz elkiáltja magát: „Halt, magyarok!“ "Azok megálltak és lesték Spitz szavait. — Itt lakik a Bumsty meg a Pollák. A Bumsty ad kendieknek munkát, a Pollák meg­beszél kendtekkel, hogy milyen munka kell, mert a Pollák magyar ám... Beléptek. Egy száz méter hosszú irodába vezette őket Spitz. Vagy huszonöt asztal terpeszkedett a terem­ben és az asztalok mellett ugyanannyi ember kör­­mölt keserves sietséggel. Egy emelvényen ült Bumsty maga, egy ridegképű csontos amerikai, a­ki miután észre­veszi éles szemével a csapatot, elkiáltja magát: Hungary! Ő neki már volt gyakorlata ebben: egy szempillantásra megismerte a nemzetiségeket. (A „Hungary“ szóra a terem másik végéről egy vékonyka hangú ember válaszolt: „Here!“ (Jelen!) és nyomban föl is ugrott, gyorsan sze­degetve karikalábait. A mi embereink mindjárt tudták, hogy ez az ő Pollákjuk. Mindnyájának falujában volt egy akkurátosan ilyen zsidó. Pollák úr — mert csakugyan ő volt — egyenesen a magyarok felé tartott, kezet fogott Spitzzel, aztán letárgyalta kívánságaikat fejen­­kint öt forintért, a­miket Spitz azonnal le is szúrt az asztalra. Mert Amerikában is csak úgy van, mint otthon: pénz beszél, kutya ugat. Pál Györgyre kerítette Pollák utoljára a sort. Kiállította őt egy szabadabb helyre és se szó, se beszéd, elkezdte karját és combjait tapogatni. — Minek tapogat? Kém vagyok én marha. —­ Marhának nem marha, de marha erős­nek marha erős. Akar birkózni? — Mi a csudának ? ..,i|­jjgfg fjjj­­y *1; ,• —­ Jól megfizetik. — Akkor is, ha én maradok feljül? ’’ — Akkor még jobban. — Az Isten látott ilyen csudás országot! Hát nem tesznek lóvá? — Hja, kedves barátom, itt nem figurá­zunk. Akarja, nem akarja? — Ilyet az apám se látott, — hát mit fizet­nek érte? — Minden estére húsz dollárt, az annyi kö­rülbelül, mit ötven forint. Erre már nem volt szava Györgynek. Hátra­nézett, hogy nem teszik-e lóvá és hogy nem-e nevet már Spitz. De Spitz nem nevetett, sőt egészen ko­molyan ösztökélte. — Fogadja el. — Hát hogyne fogadnám el, a­ki áldója van! Hol az a német? — Csak csendesen, majd holnap megmu­tatja Spitz úr. Ő fogja majd elvezetni kelmédét és a többieket is, lel-kit a helyére, — informálta a magyarokat Pollák. Aztán visszakarikázott íróasztalához, ott körmölt és lapozgatott egy negyed óráig, aztán ismét visszakarikázott és átadott Spitznek egy, jegyzéket. Spitz már tudta, hogy mire való a liszta. Kein szólt egy szót sem többet Pollákhoz, hanem sorakoztatta magyarjait és kivonult velük. Egy félóráig gyalogoltak, a­mig egy fea­­szárnyaszerű házhoz értek. — Halt! Itt fogunk meghalni, mert már este van .... Másnap félóránkint elnyelt Spitz egy-két magyart. Először a zsidó honfiakat helyezte el. Budapesti börzék. — Budapesti gabonatőzsde, november 5. Tartózkodó vételkedv mellett elkelt mintegy 8000 métermázsa búza 5—10 fillérig olcsóbb árakon. Az utolsó 48 órában fölhoztak 24.926 métermázsa búzát. Eladatott: Búza. Tiszavidék­i: 100 mm. 82 k. 7.90 K., 100 mm. 80 k. 7.75 K., 100 mm. 79 k. 7.82»/. K., 200 mm. 79 k. 7.75 K., 100 mm. 79'2 k. 7.65 K., 100 mm. 79 k. 7.70 K., 100 mm.. 795 k. 7.627» K., 100 mm. 78 3 k. 7.55 K., 100 mm. 78 k. 7.65 K., 100 mm. 78 k. 7.55 K., 100 mm. 78 k. 7.52»/. K.,­­ 100 mm. 77 k. 7.52»/. K., 100 mm. 77­8 k. 7.50 K., üszkös, 100 mm. 77'5 k. 7.527» K., 000 mm. 77'5 k. 7.05 K., 200 mm. 775 k. 742»­» K., 300 mm. 77 k. 7.65 K., 500 mm. 76 k. 7.30 K., 100 mm. 76 k. 7.03 K., 100 mm. 75'2 k. 7.25 K. 500 mm. 72­5 k. 6.85 400 mm. 727 k. 7.65 K., 100 mm. 73 k. 7.95 K., mind három hónapra. H.-Szoboszlai: 100 mm. 77'5 k. 7.­10 K., három hónapra. Fehérmegyevidék­i: 130 mm. 77 k. 7.5 K., üszkös, három hónapra. Pest megye­­vidék­i: 1300 mm. 78'5 k. 7.821/3 K., 100 mm. 79 k. 7.55 K., 300 mm. 77'5 k. 7.50 K., 200 mm 77­5 k. 7.45 K., 500 mm. 76 k. 7.31 V4 K., 100 mm. 76 k. 7.20 K, mind három hónapra. Rozs : 300 mm. 6.85 K., három hónapra, 200 mm. 675 K, pp., 300 mm. 6.88 K., pp. Tengeri: 300 mm. 4.55 K., pp. Lucerna. 22 mm. 41 1/3 K., készpénzfizetés mellett. 18

Next