Budapesti Hírlap, 1900. november (20. évfolyam, 300-329. szám)
1900-11-01 / 300. szám
1900. november 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (300. sz.) „A tiszta elválás következtében a magyarok, ha lisztet és ökröt hoznak át, vámsorompókra fognak nálunk találni, magunk fogjuk őrölni lisztünket, magunk nevelni ökreinket, van itt nekünk a nélkül is elég.“ Schefftel úr jól ismeri Ausztriát, de egy ökörrel kevesebbet számlál, mint ahány van. „Csak ne féljünk, — kiált föl, — ha egy pár millióért kevesebb szövet megy Magyarországra, az még nem lesz szerencsétlenség.“ Nekünk nem. De a szövőgyárosok a bécsi gyűlésen oly kevéssé osztoztak Schefftel meggyőződésében, hogy neki azt felelték : „Kiegyezés kell és létre fog jönni.“ Óvásuk elhangzott, hiszen ők a kiegyezést nem úgy értik, mint mi, hanem úgy, a mint föntebb kimondották s ezt úgy értik Körber is, Lueger is és mindazok, kik Magyarország ellen évek óta pénzügyi, gazdasági és politikai hadjáratot viselnek. Magyarországot meghódítani négyszáz esztendős osztrák törekvés. Nem sikerült idáig, reméljük, Körbernek és a jövő Reichsrathnak sem fog sikerülni. Hanem igenis, könnyen elérhetik, hogy az általuk falra festett ördög megjelenik s a vámsorompók, melyek ötven esztendeig nem léteztek, újra fölállíttatnak. Senki sincs Magyarországon, ki azokat a követeléseket megadná, melyeket a bécsi kongresszus formulázott. Ha Körber úr és minisztertársa, Gall báró ilyformán akarnak velünk tárgyalni, hamar végezhetünk. Mert mi nem akarunk sok időt vesztegetni, megtételére mindazoknak a pénzügyi, gazdasági, forgalmi és közigazgatási intézkedéseknek, melyek az önálló vámterület fölállítására szükségesek. Budapest, okt. 31. A magyar polgári törvénykönyv. A magyar kodifikáció terén nagy jelentőségű mozzanatnak a küszöbön állását jelenthetjük. Az igazságügyminiszter legközelebb, értesülésünk szerint még e héten, szombaton, közzé fogja tenni az általános magyar polgári törvénykönyvnek a tervezetét. Ez a tervezet hosszú évek óta folyamatban levő munkálkodásnak eredmondják, hogy kanonizáltatta magát pappá. A végén mégis megházasodott közel a hatvan esztendőhöz, tíz évnél valamivel hosszabb ideig élt házaséletet és született három gyermeke. Ekkor írta emlékiratát, amely remekség dolgában ötvösmunkáinál, szobrainál nem alacsonyabb rangú. Olasz irodalomtörténetírók azt tartják a Cellini emlékiratairól, hogy a klasszikus próza mintája , a renaissance korának historikusai pedig még ennél is nagyobb véleménynyel vannak róla. A renaissance lélektanának teljesebb és hitelesebb okmánytára, a renaissance életnek konkrétebb, színesebb, elevenebb képe nincs a Cellini emlékiratainál. Ez a nevezetes könyv, amelyet németre Goethe fordított, amely a filozófus Comte Ágost véleménye szerint a legnagyobb alkotások közé tartozik, bevégzetlen ; körülbelől Cellini megházasodása idején záródik. S ez a kemény harcos, aki mindig kereste a veszedelmet, ágyban, párnák között halt meg néhány napi betegeskedés után, hetven éves korában. Végrendelete megvan, abból tudjuk, hogy megházasodott és hogy három gyermeke született. Utolsó akarata volt, hogy a Nunziata kápolnában temessék el. Halála előtt bizonyára meggyónt és megáldozott, mert a kissé indulatos Cellini, aki hirtelen és megbánás nélkül mészárolta le az embert, a maga módja, de még ama kor fölfogása szerint is, jó keresztény volt. A firenzei híres céhek, amelyeknek tagjai között annyi volt a halhatatlan művész, fényes gyászpompával kísérték sírjába a szobrász „mester Benvenuto Cellini “-t. Méltán: Cellini annak a nagy korszaknak is egyik legnagyobb, legragyongóbb alakja. Junius. A képviselőház gazdasági bizottsága Perczel Dezső házelnök elnöklésével ma ülést tartott, melyben tárgyalás alá vette a miniszterelnöknek a képviselőházi napló szerkesztésére és kiadásának módozataira vonatkozó átiratát. Az ülés folyzamán elintézte továbbá a bizottság a Ház két elhunyt tisztviselője hátrahagyott családjának nyugdíj iránt való kérvényeit. A nyár folyamán fölmerült irodai kiadásokról összeállított számadásokat és egyes tisztviselőknek illetményeikre vonatkozó kérvényeit javaslattételre a bizottság előadójának és jegyzőjének, Molnár Antalnak adták ki. Kivnté részt vettek még a bizottság tanácskozásában Bornemissza Ádám és Buzáth Ferenc menye, amely munkában tevékeny részt vettek a magyar jogászvilág kitűnőségei. Miniszteri tanácskozás. Ma délután miniszteri tanácskozás volt, mely a folyó ügyekkel foglalkozott. Kabinetkérdés a bosnyák vasutak miatt. A félhivatalos Magyar Távirati Iroda írja: Illetékes helyről fölhatalmazást kaptunk arra a kijelentésre, hogy az a hír, mintha Széll Kálmán miniszterelnök a boszniai vasutak ügyéből kifolyólag fölvetette volna a kabinetkérdést, nem igaz. A bosnyák vasutak dolgáról Bécsből a következőket jelentik nekünk telefonon: A N. TZ. Tagbr. holnapi számában a következő félhivatalos kommünikét fogja közölni: A boszniai vasutak ügyében jövő vasárnap folytatják és valószínűleg be is fejezik a közös miniszteri tanácskozást s így az a hír, hogy a boszniai vasutak építésének kérdését már Magyarországra nézve kedvezően oldották meg, nem felel meg a valóságnak. A két kormány ellentétes fölfogása még eddig nem juttatta a helyzetet válságos stádiumhoz és nincsen kizárva, hogy az ügyet kielégítően fogják megoldani. Az osztrák kormány a legnagyobb határozottsággal követeli a Spalatóval való összeköttetés kiépítését és Ausztriára nézve nagyon sajnálatos volna, ha a közös miniszteri tanács ellenkezően döntene. A király ma délután hosszabb kihallgatáson fogadta Kállay Bénit. A Magyar Távirati Iródának egy bécsi telegramja ezeket jelenti : A boszniai vasutak ügyében eddig nem történt döntés és ennek a dolognak az állása, amint ezt az október 29-én tartott ülésről közölt kommüniké közölte, azóta semmi változást nem szenvedett. E szerint a spalatói küldöttségnek, mely tegnap néhány miniszternél tisztelgett, nyilván nem adathatott oly értelmű válasz, mintha a bugojo-arzanói vonal kiépítése elvettetett volna, hanem erre irányuló kérdésekre csak azt a választ kaphaták, hogy a döntés még nem történt meg. A görög-keleti püspökségek szaporítása. Nagy-Szebenből jelentik az O. Á.-nek. A Telegraful Román, a metropolita lapja vezércikkben méltatja a legutóbbi görög-keleti egyházkongresszust és azt mondja, hogy a görög-keleti püspökségek szaporítása a román népnek és az állampolgárok tekintélyes részének erkölcsi ereje érdekében szükséges. A mai görög-keleti exarcák más felekezetek egyházmegyéjéhez viszonyítva túlságosan nagyok, ami az adminisztrációt és a román nép erkölcsi nevelését is megnehezíti. A honvédelmi költségvetés. A pénzügyi bizottság november 3-ikán délután öt órakor a képviselőházban, szokott helyiségében ülést tart, amelyen a honvédelmi tárca költségvetés tárgyalása kerül sorra. A szabadelvű párt szervezkedése Nyírfában. Az O. É. híre ellenében Nyitráról azt a hírt kaptuk, hogy a szabadelvű pártkör újjáalakulásában a volt nemzeti párt vezérférfiai nem vettek részt. Rudnay István a Deák-párt volt elnöke, Kndy József gazdasági egyesületi elnök, Pongrácz Adolf gróf, Gáffor Elek, Mezey Gyula, id. Ocskát Rudolf, Mérey Lajos, Meskó Pál stb., a volt nemzeti pártnak vezéremberei, barátjai és támogatói minderről nem tudnak semmit. A volt nemzeti párt vezérférfiai, mint Széll Kálmán kormányelnök rendíthetetlen hívei, beléptek az országos szabadelvű pártkörbe, annak tagjai az új kormány megalakulása óta, de nem támogatják a nyitrai partkört. ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, okt. 31. A szélsőbalköltő, Rátkay László kezdte ma a vitát, amelybe tüzet és lendületet vitt bele; inkább történelmi és közjogi fegyverzettel vonult azonban a porondra, mint politikaival. Pártjának nagyon tetszett a beszéde és sűrű helyesléssel meg éljenzéssel kisérte folyását. Utána Szeged nyakkendőtan követe, Polczner Jenő beszélt. Sem gondolatban, sem formában újat nem mondott. Másik részét az ülésnek a kormányelnök nagy beszéde töltötte be. Széll Kálmán átérezte, hogy történelmi jelentőségű dologban beszél s állásfoglalása a messze jövendőnek szól. Nemcsak a tárgygyal, de elmondandó formájával is tisztában volt. Szabatos kívánt lenni minden fejtegetésében és nyilatkozatában. Olykor azonban idegessé tették a váratlan és ingerlő közbeszólások, amelyekre nyomban válaszolt. Nem csupán polemizált, nem csupán az ellenzéki argumentumok várát döntögette , hanem maga is erősséget alkotott, a jogi és politikai igazság várát óhajtotta fölépíteni a maga igazsága számára, amely ez a trónhoz legközelebb álló királyi herceg oly házasságot kötött, amelyről tudja, hogy az a Habsburg-ház családi jogszokása szerint nem szerzi meg az asszonynak és a gyermekeknek azt a családi és közjogi állást, amely az egyenrangú házasságokkal együtt jár; mivel pedig a trónöröklésről intézkedő magas törvény oly kvalifikációt kíván a hitvestől és a gyermekektől a korona elnyerésére, amelyet csak az egyenrangú házasság ad meg. — Ferenc Ferdinánd hitvese a magyar törvény és a becikkelyezendő nyilatkozat erejénél fogva nem lehet királyné és gyermekei nem lehetnek örökösei a magyar koronának. Ferenc Ferdinánd ezt tudva, határozta el magát a morganatikus házasságra. Ez az elhatározása s az ebből folyó nyilatkozatának becikkelyezése megfelel a magyar törvénynek, amely a trónöröklés rendjének egyetlen jogforrása és megfelel a magyar érdeknek is. Ez volt a kormány elnök beszédének a logikája. Magát a beszédet szenzációssá tette az a fölolvasás, amelyet a miniszterelnök a Klausgesetz-ből tartott. A beszéd máskülönben is parlamenti sikert jelent; az egész kormánypárt eléje járult helyeselni, éljenezni és gratulálni. A vitát szombaton folytatják. A kormánypárt részéről Szilágyi, Horánszky, Hodossy és Pulszky felszólalását várják. A képviselőház ülése. Elnök : Perczel Dezső. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után következik a trónörökös házassága alkalmából kiadott nyilatkozat becikkelyezése. Szálkay László : Minden trónlemondás előbbre viszi a szabad királyválasztás jogának felszabadulását. Ebből az eszményi szempontból minden lemondást tudomásul kellene vennünk. De azért a törvény értelmezését nem dobhatjuk áldozatul a házi törvények karjaiba. Kényes helyzet a szív kérdéseit bírálni, ezért a miniszterelnök a hibás, aki megtörtént tények elé állítja a Házat. Ennek a kérdésnek a bírálatánál nem csak a jelent kell nézni midőn alkotmányos király uralkodik, hanem a múltat is. A Habsburg királyok sora egy megfordított tejút, a csillagai feketék és véresek. Szabad-e magyar törvényt idegen jogszabályokból értelmezni, és ki jogosult erre ? A magyar országgyűlés, a ki a karok és rendek jogutóda. Kérdi vájjon Ferenc Ferdinánd felesége magyar királyné lesz-e? Be lesz-e pikkelyezve a nyilatkozat Ausztriában is? Miért nincs az eredeti okirat bemutatva ? Elég ha a miniszterelnök szava és aláírása hitelesíti ezt a fontos államjogi okiratot? A nyilatkozat Ferenc Ferdinánd tragédiája ! A királyi herceg megalázza az embert, az apa a születendő gyermeket, a hitvest a férj. De ez az ő magándolga? Minek cikkelyezzük mi ezt be? A szabadság iránti eszményeinket ma sem közelítettük meg, de nyíltan nem tagadtuk meg. A feleség eszményét mindig védtük. Minden magyar asszony úgy születik, hogy királyné lehet! Törvényeink ereje abban van, hogy kötelezik a koldust föl a királyig. Most rongyokra tépjük és oda dobjuk a trón zsámolyához? Majd igy fejezi be beszédét: Behunyva szemeimet, látom, hogy az 1723. évben mint dobják oda a szabad királyválasztás jogait a karok és vendek — ma látom, hogy a többség, 200 év múltán oda dobja a nemzet eszményeit, de látom a 8