Budapesti Hírlap, 1901. július (21. évfolyam, 178-208. szám)
1901-07-01 / 178. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP. (178. sz.) 1901. július 1. Kossuth-szobor Nagy-Szalontán. Nagy-Szalonta, jun. 30. (Saját tudósítónktól.) Biharmegye régi, híres Hajduvárosában, Nagy-Szalontán ma leplezték le Kossuth Lajos szobrát, mely az országban immár a tizenkettedik. A függetlenségi pártnak az a törekvése, hogy Kossuth születésének századik évfordulójára az országban száz szobor hirdesse Kossuth soha el nem múló dicsőségét és a nép örök szeretetét iránta. Az ünnep fényesen sikerült. A nép vándorlása Szalontára már szombaton megkezdődött. Vasárnap reggel Nagyváradról különvonat hozta a vendégeket. Löttek Aradról, Debrecenből. A földiszített vasúti felhomáson óriási közönség várta ma reggel Kossuth Ferencet, aki Barabás Béla, Leszkay Gyula, Rigó Ferenc, Lukács Gyula, Marjay Péter, Illyés Bálint és Trentailer Lajos orsz. képviselők társaságában érkezett meg. Kossuthot Erdélyi Gyula főjegyző üdvözölte. A bevonulás nagyszerű volt. Elül a nyalka, ifjú, barnaarél hajduivadékok vágtattak, utánuk hosszú kocsisor. A sokaság Kossuthot virággal hintette tele. A vendégeket Balogh László képviselő és Csorvássy István, a szoborbizottság elnöke látta szívesen. Az ünnep fél 11-kor kezdődött, a nagypiacon. A vendégek s a hivatalos körök sátor alatt álltak, köröskörül 15.000 főnyi nép szorongott, köztük igen sok román. Három ágyúszóra lehullt a lepel a szoborról, óriási éljenzés s a Szózat hangjai közt. Beszédet mondottak Kossuth Ferenc, akit áhitatos csöndben, nagy figyelemmel és ki-kitörő lelkesedéssel hallgattak, azután Balogh László szalontai képviselő és Csorvássy István. Nagy hatást tett Illyés Bálint és Szabolcska Mihály költeménye. Különös tetszést keltett Illyés Bálint költeményének következő két strófája: Láttam zászlódat, 'a szabadság, Szilárd kezétől fölemelve S a népek égő áldozatját, Midőn kigyulladt honszerelme, És láttam a küzdő oroszlánt, Kit félvilág bámult, csodált, S a szent zászlót, mint tépett foszlányt S nyomában a szörnyű halált. És láttam majd a rémes égen, Mint kísért a bitónak árnya S a hon felett nincs senki ébren, Csak távol egy csillag sugára. Ő az, hazánknak édes atyja, Kit a sors tőlünk messze hányt, Az alvó népet ő virrasztja Örök, fénylő csillag gyanánt. Az ünnep lefolyása után a küldöttségek koszorút helyeztek a szobor talapzatára. Gyönyörű volt az aradiak babérkoszorúja, 13 fehér rózsával a vértanuk földjéről. Ezt Barabás Béla tette le, lelkes beszéd kíséretében. A belényesi függetlenségi párt koszorúját Sipos Imre ev. ref. lelkész tette le. A debreceni Kossuth-szoborbizottság koszorúját Komlóssy Artur főjegyző tette le, az ugrai kerületét Lóránt Dezső. Ezenkívül tömérdek koszorú volt még. Megható volt, mikor az öreg Rozvány György, a honvédegyesület elnöke az agg roskadozó honvédeket tisztelgésre vezényelte. A szobor Tóth András debreceni szobrász műve. Kossuthot magasra emelt jobb kézzel, lelkesítve ábrázolja. A szobormozgalmat Csorvássy István ügyvéd indította, legnagyobb részt a nép filléreiből készült. Számos iparos ingyen munkával járult hozzá. Az ünnep után Kossuth Ferenc a küldöttségeket fogadta, köztük a belényesiekét, akik függetlenségi jelöltet kértek. Ki is kiáltották rögtön Kovács Lajost, a gyulai függetlenségi párt elnökét. Két órakor a vasúti vendéglőben 600 terítékű bankot volt, melyen Kossuth Ferenc, Barabás Béla, Illyés Bálint, Csorvássy István, Balogh László, Meskó László és többen mondtak felköszöntőt. Az ünnep alkalmából gazdag tartalmú album jelent meg, közleményekkel Rátkay Lászlótól, Hentaller Lajostól, Illyés Bálinttól, Rákosi Viktortól stb. Este táncmulatság volt. — (Személyi hírek.) Körber miniszterelnök tegnap Karwinból, Goluhovszki gróf, közös külügyminiszter pedig ma reggel Lembergből Bécsbe érkezett. — Krieghammer báró közös hadügyminiszter Gasteinbe érkezett. — (A király a hadgyakorlatokon.) A király, mint Bécsből táviratozzál: nekünk, szeptember 1-én Veszprém vármegyébe megy, s megszemléli az uj ágyukkal való próbát. Szeptember 11-én a nagy gyakorlatokra utazik. Elsőbb a dolnijmihojlaci kastélyban, aztán Benyovszky László görcsönyi palotájában fog lakni. (Az angol trónörököspár Ausztráliában.) Egy Sidney-ben május 20-án föladott távirat ezt mondja el az angol trónörököspárnak ausztráliai utazásáról: Úgy látszik, mintha azok azóvóintézkedések, amelyekkel az angol trónörököspárt partraszállása óta körülveszik, azért történnének, mert anarkista merénylettől tartanak. Lee miniszterelnök kijelentette ugyan, hogy arról mintha anarkisták érkeztek volna, nincs tudomása, de azt beismerte, hogy már hónapok óta valamennyi kikötő rendőri felügyelet alatt van. Az udvari vonaton is sok titkos rendőr foglalt helyet. Ezek a különböző állomásokon kiszállnak, a közönség közönség közé vegyülnek vagy pedig a trónörökös pár közelében tartózkodnak. A titkosrendőrök ez alkalomra szalonkabátban és cilinderrel látták el, aminek az lett a következménye, hogy a sok kis állomáson roppant nagy tisztelettel nézi őket a lakosság, mert angol arisztokratáknak nézi őket. A hercegi pár jóformán soha sem mutatta magát. A kocsi ablakai mindig el voltak függönyözve és a pályaudvarra tódult közönség csalódva tért ismét haza. (Házasság.) Korbuly Dezső gyógyszerész július 11-én délelőtt 10 órakor vezeti oltárhoz Fényes Adelkát, özvegy Fényes Mártonná leányát a budapesti terézvárosi római katolikus templomban. (A kínai császárné sátora.) Az európai szövetséges csapatok a kínai hadjárat alatt rengeteg zsákmányt szereztek Pekingben és egyebütt a menynyei birodalomban. A németek a zsákmány nagy részét már hazahozták, sőt Vilmos császár diadalmi ünnepet rendezett Berlinben, amikor ott a győzelmi jelvényeket elhelyezték. A franciák is a többi között rendkívül értékes emléket hoztak magukkal a kínai hadjáratból. Ez az emlék a kínai császárné sátora, amelyet Tung-Ling mandarin ajánlott föl a francia hadtest parancsnokának. A francia tiszt a sátort elküldötte Lanessan tengerészeti miniszternek, aki most, mint Párisból írják, a hadi múzeumnak ajándékozta. A sátor nem kevesebb, mint tíz méter hosszú, hét méter széles és nyolc méter magas. Sárga selyemmel van fedve, amelyre ötkarú sárkányok, arany és ezüst napok és exotikus alakok vannak hímezve, rendkívül finom ízléssel. A selyem, arany és ezüst kézihímzésnek súlya egyedül százötvenhat kilogram. A ritka szép és rendkívül értékes sátrat legközelebb ki fogják állítani Párisban. (Ünnep a gödöllői Erzsébet-szobornál.) Gödöllőről jelentik: Az aszódi javítóintézet növendékei a felügyelők vezetésével Gödöllőre gyalogoltak, hogy koszorút tegyenek le az Erzsébet-szoborra. A szobor előtt elénekelték a Himnuszt. A szoborhoz gyűlt nagyszámú fővárosi közönség résztvett a növendékek kegyeletes ünnepén.— (Egy tanítónő ünneplése.) özvegy Emecz Józsefné született Braun Borbála, negyven évig volt a keszthelyi községi iskolában tanítónő. Most nyugalomba vonult és ez alkalomból Keszthely közönsége nagy ovációban részesítette. Nagy István városbiró a város nevében értékes ezüst-koszorúval lepte meg, azután pedig felolvasták a tanfelügyelő elismerő levelét, majd Béry Imre igazgató méltatta az agg tanítónő érdemeit. (Gyászrovat.) Telek János budapesti felsőkereskedelmi iskolai tanár, a Magyar Tanítók Turista-Egyesületének társelnöke tegnap Erzsébetfalván harminckilenc éves korában meghalt. A gyászszertartásra, mely hétfőn július 1-én délután négy órakor lesz, a turista-egyesület tagjai küldöttségileg indulnak a Vágóhídnál levő állomástól három órakor. Nagylülei és setétkuti Lüley Titusz, a kassai gazdasági iskola első éves hallgatója, június 28-án tizennyolc esztendős korában Oszlányban meghalt. (Könyvnyomdatulajdonosok gyűlése.) Győr városában ma tartották alakuló gyűlésüket a vidéki magyar könyvnyomdatulajdonosok. Elnökké Szávay Gyulát (Győr) és Förster Rezsőt (Miskolc) választották, jegyző pedig Rumy Sándor lett. Javaslatokat tett: Knerz a tisztességtelen verseny ellen, Pleitz Pál a papírgyárak és papírkereskedelem ügyében, Nagy Sándor (Pécs) a megrendelések tárgyában, Szávay a sajtótermékek köteles példányaira és a nyomdaiparra vonatkozó törvények ügyében, Árvay Sándor (Győr) az egységes matskaszabályzatról, Knerr a makulatúra gyártásról, Molnár Mór a sajtóról és könyvnyomtatásról. Az előadó azzal vádolta a fővárosi és vidéki sajtót, hogy nem közöl szakszerű bírálatot, amit Pogány Mihály győri hírlapíró energikusan visszautasított. Végül Láng József jelentést tett a nagyvárad-vidéki nyomdatulajdonosok országos szövetségének megalakulásáról. A közgyűlés után banker volt, a honnan Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszterhez üdvözlő táviratot intéztek. (A királypárti francia gróf.) Az állami főtörvényszék a minap öt évi számkivetésre ítélte Luz- Saluces grófot, a rojalista összeesküvés egyik tagját, aki nemrég önként jött Párisba s a köztársaság elnökéhez intézett levélben bejelentette, hogy várja a főtörvényszék ítéletét. A száműzött gróf, mint Párisból írják, tegnapelőtt hagyta el újra a francia fővárost. A rendőrség képviselője kísérte ki a pályaudvarra, ahol néhány meghitt barátja búcsúzott el tőle. A gróf egykedvűen lépett ki a perronra, gomblyukában a becsületrend szalagjával, bár a főtörvényszék ítéletében kimondotta, hogy nem szabad viselnie semmiféle kitüntetést. Míg a vonat elindult, még tréfálódzott is barátaival: — Úgy tudom, hogy egyetlen szavazattöbbséggel ítélt el a főtörvényszék. Csakhamar fölvilágosították, hogy a dolog nem így van, mert a felénél jóval többen szavaztak Luz- Saluces ellen. — Hát akkor tévedtem. Pedig kár, hogy nem így van, különben saját unokatestvéremnek, Lepelletier d'Aunay-nak köszönhetném, hogy elitéltek, mert ő bizonyára ellenem szavazott. Mulatságos dolog volna, ha neki köszönhetném számkivetésemet. Luz-Saluces gróf bizonyára Egalité Fülöpre gondolt, a mikor ezt mondotta, mert büszke rojalista szíveinek jól esett, hogy sorsa némileg hasonlít a szerencsétlen XVI. Lajos király sorsához. — El voltam rá készülve, folytatta a gróf, hogy el fognak ítélni. Nem is tettem semmit, hogy fölmentsenek. Most, hogy elitéltek, nem törődöm vele. Brüsszelben André Buffet és felesége fogadták a száműzött grófot. A mikor azt kérdezték tőle, hogy meg fogja-e látogatni az orleánsi herceget, Luz-Saluces gróf azt felelte, hogy a herceg legközelebb úgyis Brüszszelbe jön s akkor majd találkoznak. (Tanítók gyűlése.) Pest vármegye hivatalos tanítótestülete július 4-én, csütörtökön délelőtt tartja közgyűlését Kecskeméten a tanítói árvaház dísztermében. — Az országos izraelita tanítóegyesület július 2-án és 3-án délelőtt 9-től 12-ig rendes közgyűlést tart a pesti izraelita hitközség dísztermében. — (A prágai kongresszus.) Prágából jelentik: A Szokol-kongresszus mai napja reggel a tornászainak volt szentelve. Az előgyakorlat után délután a tömeggyakorlat kezdődött. Ezután szertornázás volt. A Szokol-ifjuság, vagy 1700-an, precíz gyakorlatokat végzett. Festői volt a 900 tornásznő fölvonulása, a kik a buzogányforgatásban nagy ügyességet tanúsítottak. Végül a vendégek tornászása, a lengyel tornászok lándzsaszórű gyakorlatai s a franciák rudtornászása következett. Este a kiállítás terén népünnep volt. __ (A brucki anarkista.) Lajta-Bruckből jelentik nekünk: Az a levél, amely a város polgármesteri hivatalát az anarkista hajsza megindítására indította, Aargauból kelt és tartalma különösen zavaros, amely arra vall, hogy írója nem épelméjű. A levél a többi közt ezt mondja: „... Nem akarom, hogy Bruck városát, miként a mönchensteini vasúti hidat, földrengés pusztítsa el; vagy miként a postabélyeg jelzi, valaki föl lesz bérelve az állam első emberének megöletésére; de hogy ha azok az emberek itt vannak, akkor még nem ment végbe az Egyiptomból való kivonulás. Tisztelettel.“ — A Lajta-Bruckban elfogott gyanús olasz munkást, a kinek Siega a neve, Budapestre szállították, de még nem derült ki, hogy anarkista-e vagy sem. — (Bodrog-Olaszi temploma.) Bodrog-Olasziban ma szentelték föl nagy ünnepséggel a Lónyayné grófné segítségével épült Stefánia-templomot. A grófi párt, a grófné gyöngélkedése miatt nem jelent meg, a Waldbott bárói család képviselte. (A kőbányai búcsú.) A kőbányai plébániatemplom védőjének, Szent Lászlónak napja alkalmából vasárnap tartották meg a X. kerületben a búcsút, amelyen nagy számmal vett részt a kerület polgársága. A kerület új díszes templomában Hock János országgyűlési képviselő, Kőbánya plébánosa mondta az ünnepi misét, amelyen Tomperczer Péter elüljáróval élükön ott voltak az elüljárósági tisztviselők és a kerületi városatyák. Istentisztelet után mindenfelé megkezdődött a mulatozás. (A Duna titka.) Vasárnap délután öt órakor egy harmincöt esztendősnek látszó munkásember holttestét fogták ki a Dunából. A halott nyakán tizenöt centiméter hosszú vágás van, amely beretvától ered. A rendőrség valószínűnek tartja ugyan, hogy az ismeretlen ember öngyilkos ,