Budapesti Hírlap, 1901. október(21. évfolyam, 270-300. szám)

1901-10-01 / 270. szám

Budapest, 1901. XXL év Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. ‘Előfizetési árak: Égész évre 38 kor, félévre 14 kor, negyedévre 7 kor, gy hónapra 3 kor. 40 HL Egyes szám ára helyben 8 ill, vidéken 10 HL Telefon: szerk. 64—63, kiadók. 66—86, igazg. 65—53. Fős erkeei' s Rákosi t isztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intézkedni szíveskedjenek,hogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Wenckheim Béla báró, Budapest, szept. 30. Egy kedves, vonzó alakja az újkori magyar politikai históriának egy huszonnégy órára kilépett a halhatatanság felhői közül, hogy emlékétől megfrissüljön a lélek és épüljön az elme, lett a halhatatlanság is, amit a németek adhatnak, csak időről-időre való megszakítással enythített felejtés. Az élet zajjal, ezer követeléssel, rikogató érdekek vásárjában rohan tova: ki ér rá gondolni azokra, akik meghaltak! De jön, egy szép nap (teszem ma a mai verőfényben pompázó szeptemberi lap volt), nemes szivek fölállnak szólják és ünnepre hívják a nemzetet.. Jóképpen hívta ma Darányi Ignác minisz- ter a magyarokat Kisbérre, Wonckheijsi Béla báró lovasszobrának a redezésére erről alább van megírva a tudósítás, melyből — ha a jelenvoltak névsorát, olvassátok, — azt fogjátok érezni, hogy egy kis képe, egy, darabja volt annak a régibb Magyarországnak, mekből való test és vér vala Wenckheim ; Béla, kinek, emlékét ünnepelték Ámulva és épülve fogjátok tu- t vábbad olvasni e tudósitásba ;Tgrányi , gyönyörű kis beszédét. Mert az rmm budgetbeszél. nem program- i és.n abból a fajt'.ből, saink igen jó; tudnák. remek, te. fénynyc mélységgel és m & tele ökonórák lélekzetvétel. ra id. it egy epigi'u^.. Úgy, a mint an. t. ihét vágni és az iskolai könyvnak is. olvasókönyvbe olv.,ryuan; bele lemnit tenni. Eleven, meghii és us népe volt annak, ■ • imr.pelt. Olyan volt, akár az a .-/■ keves.'vonzószobormű róla, m'figh eladusz János gyarapitotta dicső; ■'s olyanki csíny, de ha rajta a ember a szemlét, mintha nőn* ndnék és léfekzétét venne k .... ioas. Gyoriyörüen kombinált f . -t' -aijran lónnak és lovasnak; gr •'G ver-könnyed,szabad, édes, lágy vo ■ lakban pükén a t*irtásuk; a modern ruha ninthu, semmi .Fiehézséget. nem adót. l a a :]auvésznek; olya.* termeszetés van szerencsésen szol- j gú í ,cl. piáé- ub'J . •U*t/H.feOJ .¡10 'za dolog mégolyan ° ö ;j ic! ■ t föl kell találni, pro-i ninh nem oldottak még hm khe Béla arca, nézése kiom ’ Azt hiszem, arról maér aeszélni, hogy kár, hogy ;alább tej i emberi nagyságban It s szó’ így is, Wenckheim szerencsésen meg van örökítve. A u : Főúrim , az érdem a földmi! -oké: Kemény Gábor a ki azt 1 V volna, ö Z Brli OtTi 2. Iá 0 Z tanultam'volna én! ±J& 1U1* HOOV nprvv k/f)'' J _ ' , a kik keveslik a ma. Tudott is ^ sokcít de* lenne olyan volt a dolgokká tekkel szemben, caerék fő mint. ő maga mintlovas •szemben. Csak egy kis gyentyébe, csak egy kis kengyelvc mozdulattal kecsesen, biztosan, aho san benne ült. a nyeregben. így volt a közpályán r*«wy c]DlgokbcUi. H0h,cz zuCGOivuGil 1D. ÜIOÜlL licit. UiiÖ. szeretete, mindenek bizalma, mine lebecsülése. Övé a mi kegyeletes szere? tünk is. Most ime, két nappal rasztás előtt, négy miniszter és ve? ■ jüknek vezérök: a miniszterelnöknek huszonnégy órára egy előkelő magyar társaság élén kiszállni, Wheim emlékének ünneplése okáért. .. erkölcs van ebben: tisztelet az eröknek. hódolat annak, a ki már ni . .. és bizalom a nemzetbe, a mely válasz: 32. mirlez a rövid, n •u^ 1 ni hazansh A szultái. Terápia, s.-’■ tv- Perzsia konstantinápolyi követe, Mirza Mahmud kán. néhány hónappal ezelőtt a vérpadon veszett el. Még tavaszszal, amikor a perzsa sah európai útjára indult, melankolikusan mondogatta, hogy bizony nem sok öröme telik abban a kitüntetésben, hogy neki is a sah szintjéhez kell tartoznia. Ezek a keleti diplomaták, ha egyszer mey Európába tévednek, könnyen leszoknak arról a személyes, szolgai függő viszonyról, amely Keleten a hivatalnokot, a diplomatát is a fejedelemhez fűzi. A jó Mahmud kán egész európai embernek érezte magát a mikor itt európai társaságban a legcivilizáltabb formák szerint tette a szépet az egyik nagyhatalmasság katonai attaséja feleségének, s bizony nem szívesen csatlakozott a fejedelmek fejedelméhez, aki a követeit, a legszokajabb házi dolgokra használja, s a külügyminiszterével cipelte maga után a felöltőjét. De aót nem tudta Mahmud kán, hogy a lélekharang is megszólalt fölötte. Emlékezetes az a diplomáciai kampány, amely I sah hazatérése, idején a konstantinápolyi látogatás miatt megindult. Hogy az Izlám síita és szunita ágának kalifái végre kezet fogjanak, és ezzel az első lépés megtörténjék a mohamedánság millióinak egyesítésére, azt bátran világtörténeti nevezetességűnek mondhatnék. A dolog nem volt könnyű, mert azt kellett eldönteni, kalifának szólitsa-e a sah a . szultánt, kit t vV. um ismert el kalifának, s az. rár. a , el b›...■ k, kezet csókoljon-e neki. ■ V • g a lapodások mindkét oldalról kak, de mind a két félnek meg is feleltek. Hogy hogy nem, van aki azt mondja, hogy a török becsapta a perzsát, ami keleten bizony a királyi házak között is csak olyan átlátszó ravaszsággal történik meg, akár a bazárbeli botosok között, vagy talán mégis hiba volt a diplomácia körül, annyi bizonyos, hogy a szultán, aki évenkint, csak egyszer, a bejrám ünnepén lép ki a palotájából, a sah megérkezésekor sem ment elébe, hanem szépen bevárta a Jildizben a sahok sahját, s az is igaz, hogy a perzsa padisah, talán magáról megfeledkezve, kezet csókolt a kalifának. Hogy a kézesókot Mahmud kán főzte-e ki, vagy a sahunak volt saját invenciója, az egy keleti kényúrnak körülbelül egyre megy, s mi csak azt tudtuk meg, hogy a sah az elhibázott diplomáciai lépés miatt való dühében Mirza Mahmud kánt haza hívta. A konstantinápolyi diplomaták körében ezután nemsokára híte járt Mirza Mahmud kán hirtelen halálának. A perzsa kán itt sokat járt társaságba, sokat nevettek rajta, mert olyan szerencséje volt a fehérnép körül, hogy minden asszony tetszett neki, nevettek rajta, de szerették is. S mégis, már ilyen a társaság, a hullám vajmi hamar összecsapott az emléke fölött. Csak azután tudódott ki, hogy a kán nem természetes halállal fialta meg, hanem a sah a konstantinialfilvi keresőkért perzsa szokás szerint rövid úton kivégeztette konstantinápolyi követét. Még alig szűnt meg a konstantinn társaság büszke lenni a maga mártírja , mert végre is minden műveit ember hi , büszkeséggel gondol rá, hogy egy kivégzett emberrel egyszer együtt vacsoráit, vagy egy kocsin ült — már újabb vérengzéseire érkezett. A sah haragját ugyanis nem csillapította le teljesen a perzsa követ halála, s valami érv alatt hazahívta a konstantinápolyi főkonzult is, Mirza Izmail kánt. Ami vele történt, azt perzsa kereskedők beszélték nekem, de ezek a hírek sem kevésbbé meghúzhatók, mint a Perzsiából érkezett legmegbízhatóbb hírek. Mirza Izmail kánt a perzsa határon katonaság várta, amiből mindjárt kitalálta, hogy mi vár rá, s első gondolata a szökés volt. Ez nem sikerült, s a sah, aki európai útjáról négy vagyon könyvet vitt haza, hogy belőlük európai civilizációt szívjon magába, vagy három héttel ezelőtt a főkonzult is elvesztette. A sah dühe hír szerint még egy áldozatot kíván, a szmirnai főkonzuli, csakhogy ez még ma török földön van, s már most bölcsen tudja, hogy amint haza hívják, okosabb lesz kelet helyett nyugatra vonulnia, biztosabb éghajlat alá. Ide ne ítélje meg valaki európai szemmel ezeket a keleti viszonyokat, s ne ítéljen meg engem ,azért, hogy az ilyen szenzációs politikai híreket ii a vonal alatt véka alá rejtem. Azilyen politikai gyilkosság itt a keleten nem szenzáció. Még Konstantinápolyban is, amely pedig egyik lábával Európában áll, alig múlik el pap, hogy egy-egy kegyelmes basát ne tennének el láb alól, vagy ne küldenének Mai számunk 22 oldal.