Budapesti Hírlap, 1902. április (22. évfolyam, 89-118. szám)
1902-04-03 / 91. szám
1902. április 3. BUDAPESTI HÍRLAP. (91. sz.) — Idői kalapok. Legfinomabb és legelegánsabb, eredeti párisi modell-kalapok, valamint saját készítményű kalapkülönlegességek jutányosan kaphatók . Friedmann Sándor jmr., IV., Zsibárus utca 1. szám. FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros közgyűlése. (Baját tudósítónktól.) A városatyák ma sűrűn t megtöltötték a közgyűlés padjait. Választás volt,meg néhány pikáns interpellációt vártak.A kiváncsiak azonban nagyon megcsalatkoztak. A választás nem volt zajos. A negyvenötös választmány listájaóriási többséggel győzött. Az interpellációk pedig elmaradtak. Azért akartak interpellálni, mert a múlt hétfői rendkívüli közgyűlésen a főpolgármester nem parentálta el Tisza Kálmánt. A főpolgármester azonban kijelentette, hogy semmiféle célzatosság nem volt a dologban, hanem rendkívüli közgyűlésen nem tett soha semmiféle elnöki bejelentést. A mai rendes közgyűlésen el is parentálta s ebben azután megnyugodtak a városatyák. A másik interpellációt a Kossuthmauzóleum dolgában várták, de nem akadt interpelláld. A napirend nem sokat ért. Hamarosan végeztek is vele. A szavazatszedő küldöttség még nem fejezte be a választást, amikor már elfogyott a napirend s a közgyűlést föl kellett függeszteni. A közgyűlés végén volt egy idő pikantéria, de csak kevesenvették észre. Az ülés végén hirdette ki a főpolgármester, hogy kiket jelölt a kijelölő választmány a kerületi orvosi állásra. A kőbányaiak már előzetesen körlevélben korteskedtek Világi Károly dr. mellett s nőivel Kőbánya kapja az uj kerületi orvost, a négy-venötös választmány általános megállapodásához híven akceptálta volna a kőbányaiak jelölését. A kijelölő választmány azonban Világi dr.-t nem jelölte és igy meg nem választhatják. A körlevél tehát kárba veszett. A mai választás eredménye a következő volt: 'Árvaszéki ülnöknek megválasztották 'Ságody Imre dr.-t és 'Sámson Tibort, másodosztályú tiszti ügyésznek Borbás Gáspárt, a népszínházi bizottság tagjánakHűvös Józsefet. A közgyűlés lefolyása ez volt. A közgyűlés megnyitása után a főpolgármester elparemtálta Tisza Kálmánt. Szomorú elnöki kötelességet teljesítek, — mondja az elnök — amidőn a mai rendes közgyűlésen bejelentem, hogy Tisza Kálmán múlt hónap huszonharmadikán meghalt. Vele közéletünknek egyik legkiválóbb alakja szállt a sírba. Kélszázadon át szolgálta hazáját és nemzetét, ritka tehetséggel, teljes odaadással, igaz lelkesedéssel és egy emberöltőre terjedő munkásságához az eredményeknek, a sikereknek és az alkotásoknak hosszú láncolata fűződik. Nehéz, válságos viszonyok között vette f át az ország kormányát s a korona és a nemzet bizalmából tizenöt éven át állva a kormány élén, háztartásunkban és közviszonyainkban megteremtette a rendet és az állandóságot, további fejlődésünknek és haladásunknak nélkülözhetetlen föltételét. Úgyis uránt a kormány elnöke, úgy is mint belügyminiszter, kiváló érdeklődéssel viseltetett székesfővárosunk iránt s hathatósan támogatott bennünket Budapest fejlődésére irányzott minden törekvésünkben. Épp azért. közgyűlés, meg vagyok győződve arról, hogy a Székesfőváros közönsége hálával és kegyelettel fordult a ravatal felé, amelyen a nagy halott tetemei nyugodtak és igaz részvéttel a család felé, amelynek gyöngéd szeretette annyi önfeláldozással igyekezett enyhíteni végső szenvedéseit. Azután bejelentette a főpolgármester, hogy Tisza halálának hírére a városi épületekre kitűzték a gyászlobogót s a főváros közönségének nevében koszorút tettek a ravatalra. Végülindítványozta, hogy Tisza Kálmánnak a haza és a székesfőváros körül szerzett érdemeit, valamint az elhunyta fölött érzett mély fájdalmát a mai ülés jegyzőkönyvében örökítse meg a közgyűlés, az elhunytnak gyászba borult özvegyéhez, illetőleg családjához a székesfőváros részvétét tolmácsoló iratot intézzen, utasítsa a tanácsot, hogy Tisza Kálmán emlékének méltó módon való megörökítésére tegyen mielőbb konkrét javaslatot. Az indítványt zajos helyesléssel egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. A főpolgármester bejelentette, hogy Röser Miklós a bizottsági tagságról lemondott. Helyébe Kertész Tódor póttagot hívták be. Bejelentette, hogy több művész a Kossuth-mauzóleum ügyében a zsűri ítéletének megsemmisítését kérte. A memorandumot kiadták a tanácsnak. Bejelentette továbbá, hogy Celléri Mór indítványt tett, hogy a tanács tegyen előterjesztést egy munkásjóléti ügyosztály fölállítására. Az indítványt is kiadták a tanácsnak. A bejelentések után a főpolgármester válaszolt a múlt ülésen tett két interpellációra, Kollár Lajosnak azt válaszolta, hogy a Lánchídfő-Rudasfürdői vasút építését sürgetni fogja, ■Földvári Imrének pedig, hogy fölért a belügyminiszterhez, rendelje el, hogy jövőre március 15-én a Nemzeti Színházra is, az Operaházra is tűzzék ke a nemzeti zászlót. A válaszokat tudomásul vették s hozzáfogtak a napirendhez. Számos bérleti szerződést meghosszabbítottak, a pesti izraelita hitközségnek halasztást adtak a templomépítésre, elhatározták, hogy az alapok pénzkészletét 4 és fél százalékos záloglevelekbe helyezik el, megállapították a teherszekerekkel való közlekedés szabályait, elutasították az országos nőképző-egyesületnek és a filharmóniai társaságnak szubvenció iránti kérelmét. Kiss Etelka 1886-ban nyugdíjazott tanítónő reaktiválását kérte. A közgyűlés elutasította, de a kultuszminiszter megsemmisítette a közgyűlés határozatát s Kiss Etelka reaktiválását elrendelte. A tanács azt javasolta, hogy feliratban kérjék meg a kultuszminisztert, hogy határozatát változtassa meg , a közgyűlés határozatát hagyja jóvá. Hock János és Kasics Péter a tanács javaslatával szemben Kiss Etelka reaktiválását kívánták. A közgyűlés nagy többsége azonban Halmos János polgármester felvilágosításai után a tanács javaslatát elfogadta. Még néhány fedezetet szavaztak meg s a közgyűlés véget ért. A sportdíjak A fővárosi szabályrendelet szerint minden mutatványos vállalat, amely belépődíjat szed, köteles a bruttó bevételből öt százalékot adni a fővárosi szegényalapnak. A szabályrendeletnek ezt a kikötését eddig a Versenypálya Szövetséggel szemben nem alkalmazták. A múlt héten azonban a hetedik kerületi elüljáróság konstatálta, hogy a fővárosi sportpályán rendezett versenyek után is megilleti a szegényalapot az öt százalékos részesedés s a vasárnapi versenyen már be is hajtotta. Csodálatos, hogy eddig nem követelték a díjakat, amelyek a szegényalapot kétségtelenül megilletik. A Versenypálya Szövetség köztudomás szerint csak olyan üzleti vállalat, mint akár Ős-Budavára volt. Az nem változtat a szövetség jogi jellegén, hogy sikerült a fővárostól vállalata számára a fővárosi sportpályát díjtalanul több évre megszerezni. Az legföljebb a város gazdálkodását jellemzi, hogy jól jövedelmező magánvállalkozásnak ingyen ad városi telket. A sportpályán azonban belépődíjat, még pedig túlságosan nagy belépődíjat szednek s így kétségtelenül megilleti a fővárosi szegény alapot a részesedés. — Jelölés: A kijelölő választmány Márkus József főpolgármester elnöklésével ma tartott ülésén az első osztályú árvaszéki jegyzői állásra első helyen Kovács Jenőt, második helyen Baló Lászlót, harmadik helyen Bereghy Kornél dr.-t, a kerületi orvosi állásra első helyen Góbér József dr.-t, második helyen Kozma Artúr dr.-t, harmadik helyen Hobbi Gyula dr.-t jelölte. — A városi mérnökök mozgalma. A fővárosi mérnökök mozgalmat indítottak, hogy a fővárosi törvény revíziója alkalmával a műszaki elemeknek is megfelelő teret hódítsanak a tanácsban. Pénteken délben tartanak értekezletet a mérnökök, s akkor fogják megvitatni, hogy milyen formában adjanak kifejezést óhajaiknak. A mérnökök törekvése az, hogy azoknak az ügyosztályoknak élén, amelyek műszaki ügyeket intéznek, műszaki emberek álljanak, s hogy az egyik alpolgármester is mérnök legyen. Kívánják továbbá, hogy műszaki dolgokban a mérnökök legyenek a bizottságokban az előadók. Kétségtelen, hogy a mérnökök kívánsága bizonyos határig jogosult, különösen, hogy a bizottságokban a kizárólag műszaki ügyeket ők referálják. További kívánságuk jogosultságát csak akkor lehet megítélni, ha ismerni fogjuk az új törvény által megszabott kereteket. Ha az új törvény úgy állapítja meg egyes ügyosztályok hatáskörét, hogy azokba csak műszaki dolgokat utal s azoktól szorosan vett közigazgatást nem követel meg, akkor méltányos lehet az óhajuk. De a mai keretekben, amikor az ügyosztályokban az adminisztratív teendő a fontosabb, nehéz beleilleszteni a mérnököknek kétségtelenül jogos óhaját. — Megfölebbezett közgyűlési határozat. Több kávéháztulajdonos és vendéglős megfölebbezte a közgyűlés határozatát, amely a gyalogjáró elfoglalásának a díját állapítja meg. A belügyminiszter a fölebbezéseket ma elutasította, mert a közgyűlés a helyi viszonyoknak megfelelően és méltányosan állapította meg a díjakat. — Ó-Buda óhaja. Az ó-budaiaknak nagy deputációja járt ma Halmos János polgármesternél Benedek Sándor vezetésével. A küldöttség az aranyhegyi árok rendezését, a Tavasz-utca megnyitását és új elüljárósági palota építését kérte a polgármestertől. A polgármester megígérte, hogy meg fogja vizsgálni a kérelmüket. — A sertésközvágóhíd. A sertésközvágóhíd megnyitásával kapcsolatos dolgok ügyében ma Almády Géza tanácsos elnöklésével értekezlet volt, amelyen a hentesipartestület kiküldöttei is résztvettek. Az értekezleten megállapították a sertések bélyegzésének a módját. A hentesipartestület ama kérelmére, hogy a közvágóhídon az ipartestület alkalmazhasson embereket a sertések leölésére, forrázására és koppasztására, az értekezlet nem hozott határozatot. A hentesek holnap tartanak ebben az ügyben értekezletet s a város csak akkor tárgyal az ipartestülettel, ha a hentesek többsége kötelezőleg aláírja, hogy az állat feldolgozását az ipartestület alkalmazottaival végezteti. — Hentesek a vásárpénztár ellen. A főváros ez idő szerint nem is gondol arra, hogy a sertésközvágóhídon is megcsinálja a vásárpénztárt. A hentesek azonban annyira félnek a vásárpénztártól, hogy már most agitálnak ellene. Bittner János ipartestületi elnök vezetésével ma küldöttség kérte a polgármestert, hogy a vásárpénztár fölállítását ne engedje meg. Ha pedig föltétlenül szükségesnek tartja a város, hogy a sertésközvá góhidón is legyen vásárpénztár, annak fölállítását és vezetését bízza az érdekelt iparosokból alakított szövetkezetre. IRODALOM és MŰVÉSZET. * (A kultuszminiszter a tavaszi kiállításon.) Az Országos Képzőművészeti Társulat tavaszi nemzetközi kiállítását április 5-én, szombaton délután öt órakor nyitja meg Wlassics Gyula kultuszminiszter. Elhatározásáról ma értesítette a társulat igazgatóságát. * (Hírek az Operaházból.) Az Operaházban holnap, csütörtökön, Donizetti víg operája, Mari, az ezred leánya kerül színre, a címszerepbenSzoyer Honka vendégfölléptével. Szoyer Ilonka a második fölvonásban betétül Virányi Jenőnek Hajnal az erdőn című dalát énekli. Az opera után a Sheballet IX. képét adják, melyben Mosszolova Vera és Cbukov orosz táncosok Csajkovszky Nagy keringőjét táncolják. Szombaton, e hónap 5-én A nürnbergi mesterdalnokokat adják elő, részben új szereposztással: ÉvátSzilágyiné B. I., Stolzingi Waltert Burrán és Dávidot Gábor ez alkalommal először énekli. Vasárnap, e hónap 6-án Fauszt kerül színre; ebben Margit szerepét W. Krammer Teréz ezúttal fogja először énekelni. Ugyanez előadásban folytatják vendégszereplésüket Mosszolova Vera és Obukov orosz táncosok. * (Fedák Sári) pénteken, április 4-én folytatja föllépéseit a Magyar Színházban, a Film című nagysikerű operettben. A művésznőt fölkérték, hogy a Dunántúli Közművelődési Egyesület javára játszsza el a Bibliás asszony címszerepét a Népszínházban. A jótékonycélú estét április közepére tervezik. Holnap, csütörtökön a Magyar Színház a Svihákok operettet adja elő Bedofszky Gizella, Margó Zelma, Tomcsányi Husi és Szelestey Elza föllépésével. * (A Nemzeti Színház és az Opera bevétele.) A Nemzeti Színház és az Operaház márciusi előadásainak jövedelméről a következő statisztikát kaptuk: A Nemzeti Színházban 29 esti előadás összes bevétele 53.255 korona 60 fillér, 1 esti előadás átlagos bevétele 1836 korona 40 fillér, 7 délutáni előadás öszszes bevétele 10.851 korona 40 fillér, 1 délutáni előadás átlagos bevétele 1550 korona 20 fillér. Legtöbbet (3045 korona 10 fillért) jövedelmezett a Pogány Gábor bemutató előadása, legkevesebbet (705 korona 60 fillért) a Kegyelemkenyér — A betörő március 9-iki délutáni előadása. 1901. márciusban 31 esti előadás összes bevétele volt 56.955 korona 40 fillér, 1 esti előadás átlagos bevétele 1837 korona 27 fillér, 6 délutáni előadás összes bevétele 9879 korona, 1 délutáni előadás átlagos bevétele 1646 korona 50 fillér. Az Operaházban 22 .előadás összes bevétele 62.458 korona 08 fillér volt, 1 előadás átlagos bevétele 2839 korona 01 fillér. Legtöbbet (4063 korona 20 fillért) jövedelmezett a Denevér március 2-iki előadása, legkevesebbet (1137 korona 90 fillért) A próféta előadása március 19-én. 1901. márciusban 20 előadás összes bevétele 40.064 korona 34 fillér volt, 1 előadás átlagos bevétele 2043 korona 21 fillér. * (Pályázat Wesselényi Gódéra.) A Kisfaludy-Társaság tagjait ma, mint a meghívó jelezte, sürgős ügyben rendkívüli ülésre hívták össze, ami már évek hosszú sora óta nem történt, s a tagok körében érthető szenzációt keltett. Össze is jöttek a rendes tagok ma délután öt órakor az Akadémia képes termében annyian, hogy ily sokan tán még az ünnepies közgyűlésen se szoktak megjelenni. Általános kíváncsiság várta Beöthy Zsolt elnök bejelentését. Be is jelentette, hogy a zilahi Wesselényiszoborbizottság átírt a társasághoz, hogy legyen szíves egy Wesselényi-ódára pályázatot hirdetni, a beérkezendő költeményeket megbírálni, s a legjobbat a bizottságnak elküldeni. Jutalma száz frank aranyban. A dolog azért sürgős, mert a szoborleleplezés június 12-én lesz Zilahon. A Kisfaludy-Társaság a kérésnek eleget tett, s már holnap közzé fogja tenni a pályázatot. * (Népszínház.) Holnap, csütörtökön Bérezik Árpád népszínműve, Az igmándi kispap kerül színre a Népszínházban. A két női főszerepet Blaháné és Hegyi Aranka játszsza. Az új földesúr, Incze Henrik és Hűvös Iván operettje pénteken hetedszer kerül előadásra. A színház legközelebbi újdonsága Kacziány Gézának !A rozsályi malom című pályanyertes nép-