Budapesti Hírlap, 1902. április (22. évfolyam, 89-118. szám)

1902-04-03 / 91. szám

1902. április 3. BUDAPESTI HÍRLAP. (91. sz.) — Idői kalapok. Legfinomabb és legelegánsabb, eredeti párisi modell-kalapok, valamint saját készít­mény­ű kalapkülönlegességek jutányosan kaphatók . Friedmann Sándor jmr., IV., Zsibárus­ utca 1. szám. FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros közgyűlése. (Baját tudósítónktól.) A városatyák ma sűrűn t megtöltötték a közgyűlés padjait. Választás volt,­­meg néhány pikáns interpellációt vártak.­­A kiván­csiak azonban nagyon megcsalatkoztak. A választás nem volt zajos. A negyvenötös választmány listája­­óriási többséggel győzött. Az interpellációk pedig el­maradtak. Azért akartak interpellálni, mert a múlt hétfői rendkívüli közgyűlésen a főpolgármester nem parentálta el Tisza Kálmánt. A főpolgármester azon­ban kijelentette, hogy semmiféle célzatosság nem volt a dologban, hanem rendkívüli közgyűlésen nem tett soha semmiféle elnöki bejelentést. A mai rendes köz­gyűlésen el is parentálta s ebben azután megnyugod­tak a városatyák. A másik interpellációt a Kossuth­­mauzóleum dolgában várták, de nem akadt inter­pelláld. A napirend nem sokat ért. Hamarosan végez­tek is vele. A­ szavazatszedő küldöttség még nem fe­jezte be a választást, a­mikor már elfogyott a napi­rend s a közgyűlést föl kellett függeszteni. A köz­gyűlés végén volt egy idő pikantéria, de csak kevesen­­vették észre. Az ülés végén hirdette ki a főpolgármes­ter, hogy kiket jelölt a kijelölő választmány a kerü­leti orvosi állásra. A kőbányaiak már előzetesen kör­­levélben korteskedtek Világi Károly dr. mellett s nőivel Kőbánya kapja az uj kerületi orvost, a négy-­venötös választmány általános megállapodásához híven akceptálta volna a kőbányaiak jelölését. A ki­jelölő választmány azonban Világi dr.-t nem jelölte és igy meg nem választhatják. A körlevél tehát kárba veszett. A mai választás eredménye a következő volt: 'Árvaszéki ülnöknek megválasztották 'Ságody Imre dr.-t és 'Sámson Tibort, másodosztályú tiszti ügyész­nek Borbás Gáspárt, a népszínházi bizottság tagjá­nak­­Hűvös Józsefet. A közgyűlés lefolyása ez volt. A közgyűlés megnyitása után a főpolgármester elparemtálta Tisza Kálmánt. Szomorú elnöki köte­lességet teljesítek, — mondja az elnök — a­midőn a mai rendes közgyűlésen bejelentem, hogy Tisza Kál­mán múlt hónap huszonharmadikán meghalt. Vele közéletünknek egyik legkiválóbb alakja szállt a sírba. Kélszá­zadon át szolgálta hazáját és nemzetét, ritka tehetséggel, teljes odaadással, igaz lelkesedéssel és egy emberöltőre terjedő munkásságához az eredmé­nyeknek, a sikereknek és az alkotásoknak hosszú lán­colata fűződik. Nehéz, válságos viszonyok között vette f át az ország kormányát s a korona és a nemzet bizal­­m­ából tizenöt éven át állva a kormány élén, háztar­tásunkban és közviszonyainkban megteremtette a rendet és az állandóságot, további fejlődésünknek és haladásunknak nélkülözhetetlen föltételét. Úgyis uránt a kormány elnöke, úgy is mint belügyminiszter, kiváló érdeklődéssel viseltetett székesfővárosunk iránt s hathatósan támogatott bennünket Budapest fejlő­désére irányzott minden törekvésünkben. Épp azért­­. közgyűlés, meg vagyok győződve arról, hogy a Székesfőváros közönsége hálával és kegyelettel fordult a ravatal felé, a­melyen a nagy halott tetemei nyu­godtak és igaz részvéttel a család felé, a­melynek gyöngéd szeretette annyi önfeláldozással igyekezett enyhíteni végső szenvedéseit. Azután bejelentette a főpolgármester, hogy Tisza halálának hírére a városi épületekre kitűzték a gyászlobogót s a főváros kö­zönségének nevében koszorút tettek a ravatalra. Végül­­indítványozta, hogy Tisza Kálmánnak a haza és a székesfőváros körül szerzett érdemeit, valamint az el­hunyta fölött érzett mély fájdalmát a mai ülés jegyzőkönyvében örökítse meg a közgyűlés, az el­hunytnak gyászba borult özvegyéhez, illetőleg család­jához a székesfőváros részvétét tolmácsoló iratot in­tézzen, utasítsa a tanácsot, hogy Tisza Kálmán emlékének méltó módon való megörökítésére tegyen mielőbb konkrét javaslatot. Az indítványt zajos he­lyesléssel egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. A főpolgármester bejelentette, hogy Röser Mik­lós a bizottsági tagságról lemondott. Helyébe Kertész Tódor póttagot hívták be. Bejelentette, hogy több mű­vész a Kossuth-mauzóleum ügyében a zsűri ítéletének megsemmisítését kérte. A memorandumot kiadták a tanácsnak. Bejelentette továbbá, hogy Celléri Mór indítványt tett, hogy a tanács tegyen előterjesztést egy munkás­jóléti­ ügyosztály fölállítására. Az indítványt is kiadták a tanácsnak. A bejelentések után a főpol­gármester válaszolt a múlt ülésen tett két interpel­lációra, Kollár Lajosnak azt válaszolta, hogy a Lánc­­hídfő-Rudasfürdői vasút építését sürgetni fogja, ■Földvári Imrének pedig, hogy fölért a belügyminisz­terhez, rendelje el, hogy jövőre március 15-én a Nemzeti Színházra is, az Operaházra is tűzzék ke a nemzeti zászlót. A válaszokat tudomásul vették s hozzáfogtak a napirendhez. Számos bérleti szerződést meghosszabbítottak, a pesti izraelita hitközségnek halasztást adtak a tem­plomépítésre, elhatározták, hogy az alapok pénzkész­letét 4 és fél százalékos záloglevelekbe helyezik el, megállapították a teherszekerekkel való közlekedés szabályait, elutasították az országos nőképző-egyesü­­letnek és a filharmóniai társaságnak szubvenció iránti kérelmét. Kiss Etelka 1886-ban nyugdíjazott tanítónő reaktiválását kérte. A közgyűlés elutasította, de a kultuszminiszter megsemmisítette a közgyűlés hatá­rozatát s Kiss Etelka reaktiválását elrendelte. A ta­nács azt javasolta, hogy feliratban kérjék meg a kul­tuszminisztert, hogy határozatát változtassa meg , a közgyűlés határozatát hagyja jóvá. Hock János és Kasics Péter a tanács javaslatával szemben Kiss Etelka reaktiválását kívánták. A közgyűlés nagy több­sége azonban Halmos János polgármester felvilágosí­­tásai után a tanács javaslatát elfogadta. Még néhány fedezetet szavaztak meg s a közgyűlés véget ért.­­ A sport­díjak A fővárosi szabályrendelet szerint minden mutatványos vállalat, a­mely belé­pődíjat szed, köteles a bruttó­ bevételből öt százalékot adni a fővárosi szegényalapnak. A szabályrendeletnek ezt a kikötését eddig a Versenypálya­ Szövetséggel szemben nem alkalmazták. A múlt héten azonban a hetedik kerületi elüljáróság konstatálta, hogy a fő­városi sport­pályán rendezett versenyek után is meg­illeti a szegényalapot az öt százalékos részesedés s a vasárnapi versenyen már be is hajtotta. Csodálatos, hogy eddig nem követelték a díjakat, a­melyek a szegényalapot kétségtelenül megilletik. A Verseny­pálya­ Szövetség köztudomás szerint csak olyan üzleti vállalat, mint akár Ős-Budavára volt. Az nem változ­tat a szövetség jogi jellegén, hogy sikerült a főváros­tól vállalata számára a fővárosi sport­pályát díjtala­­nul több évre megszerezni. Az legföljebb a város gazdálkodását jellemzi, hogy jól jövedelmező magán­­vállalkozásnak ingyen ad városi telket. A sportpályán azonban belépődíjat, még pedig túlságosan nagy be­lépődíjat szednek s így kétségtelenül megilleti a fő­városi szegény alapot a részesedés. — Jelölés: A kijelölő választmány Márkus József főpolgármester elnöklésével ma tartott ülésén az első osztályú árvaszéki jegyzői állásra első he­lyen Kovács Jenőt, második helyen Baló Lászlót, harmadik helyen Bereghy Kornél dr.-t, a kerületi orvosi állásra első helyen Góbér József dr.-t, máso­dik helyen Kozma Artúr dr.-t, harmadik helyen Hobbi Gyula dr.-t jelölte. — A városi mérnökök mozgalma. A fő­városi mérnökök mozgalmat indítottak, hogy a fő­városi törvény revíziója alkalmával a műszaki ele­meknek is megfelelő teret hódítsanak a tanácsban. Pénteken délben tartanak értekezletet a mérnökök, s akkor fogják megvitatni, hogy milyen formában ad­janak kifejezést óhajaiknak. A mérnökök törekvése az, hogy azoknak az ügyosztályoknak élén, a­melyek műszaki ügyeket intéznek, műszaki emberek állja­nak, s hogy az egyik alpolgármester is mérnök legyen. Kívánják továbbá, hogy műszaki dolgokban a mér­nökök legyenek a bizottságokban az előadók. Két­ségtelen, hogy a mérnökök kívánsága bizonyos ha­tárig jogosult, különösen, hogy a bizottságokban a kizárólag műszaki ügyeket ők referálják. További kívánságuk jogosultságát csak akkor lehet meg­ítélni, ha ismerni fogjuk az új törvény által megsza­bott kereteket. Ha az új törvény úgy állapít­ja meg egyes ügyosztályok hatáskörét, hogy azokba csak műszaki dolgokat utal s azoktól szorosan vett köz­­igazgatást nem követel meg, akkor méltányos lehet az óhajuk. De a mai keretekben, a­mikor az ügyosz­tályokban az adminisztratív teendő a fontosabb, ne­héz beleilleszteni a mérnököknek kétségtelenül jo­gos óhaját. — Megfölebbezett közgyűlési határozat. Több kávéháztulajdonos és vendéglős megfölebbezte a közgyűlés határozatát, a­mely a gyalogjáró elfogla­lásának a díját állapítja meg. A belügyminiszter a fölebbezéseket ma elutasította, mert a közgyűlés a helyi viszonyoknak megfelelően és méltányosan álla­pította meg a díjakat. — Ó-Buda óhaja. Az ó-budaiaknak nagy deputációja járt ma Halmos János polgármesternél Benedek Sándor vezetésével. A küldöttség az arany­hegyi árok rendezését, a Tavasz-utca megnyitását és új elüljárósági palota építését kérte a polgármestertől. A polgármester megígérte, hogy meg fogja vizsgálni a kérelmüket. — A sertésközvágóhíd. A sertésközvágóhíd megnyitásával kapcsolatos dolgok ügyében ma Al­­mády Géza tanácsos elnöklésével értekezlet volt, a­melyen a hentesipartestület kiküldöttei is résztvet­tek. Az értekezleten megállapították a sertések bélyeg­zésének a módját. A hentesipartestület ama kérel­mére, hogy a közvágóhídon az ipartestület alkalmaz­hasson embereket a sertések leölésére, forrázására és koppasztására, az értekezlet nem hozott határozatot.­ ­ A hentesek holnap tartanak ebben az ügyben értekez­letet s a város csak akkor tárgyal az ipartestülettel, ha a hentesek többsége kötelezőleg aláírja, hogy az állat feldolgozását az ipartestület alkalmazottaival végezteti. — Hentesek a vásárpénztár ellen. A fő­város ez idő szerint nem is gondol arra, hogy a ser­­tésközvágóhídon is megcsinálja a vásárpénztárt. A hentesek azonban annyira félnek a vásárpénztártól, hogy már most agitálnak ellene. Bittner János ipar­­testületi elnök vezetésével ma küldöttség kérte a pol­gármestert, hogy a vásárpénztár fölállítását ne en­gedje meg. Ha pedig föltétlenül szükségesnek tartja a város, hogy a sertésközvá góhi­dón is legyen vásár­pénztár, annak fölállítását és vezetését bízza az ér­dekelt iparosokból alakított szövetkezetre. IRODALOM és MŰVÉSZET. * (A kultuszminiszter a tavaszi kiállítá­son.) Az Országos Képzőművészeti Társulat ta­vaszi nemzetközi kiállítását április 5-én, szombaton délután öt órakor nyitja meg Wlassics Gyula kultusz­­miniszter. Elhatározásáról ma értesítette a társulat igazgatóságát. * (Hírek az Operaházból.) Az Operaházban holnap, csütörtökön, Donizetti víg operája, Mari, az ezred leánya kerül színre, a címszerepben­­Szoyer Honka vendégfölléptével. Szoyer Ilonka a második fölvonásban betétül Virányi Jenőnek Hajnal az erdőn című dalát énekli. Az opera után a She­ballet IX. képét adják, melyben Mosszolova Vera és Cbukov orosz táncosok Csajkovszky Nagy keringő­jét táncol­ják.­­ Szombaton, e hónap 5-én A nürnbergi mes­­terdalnokok­at adják elő, részben új szereposztással: Évát­­Szilágyiné B. I., Stolzingi Waltert Burr­án és Dávidot Gábor ez alkalommal először énekli. Vasár­nap, e hónap 6-án Fauszt kerül színre; ebben Margit szerepét W. Krammer Teréz ezúttal fogja először énekelni. Ugyanez előadásban folytatják vendégsze­replésüket Mosszolova Vera és Obukov orosz táncosok. * (Fedák Sári) pénteken, április 4-én foly­­ta­tja föllépéseit a Magyar Színház­ban, a Film­ című nagysikerű operettben. A művésznőt fölkérték, hogy a Dunántúli Közművelődési Egyesület javára játszsza el a Bibliás asszony címszerepét a Népszínház­ban. A jótékonycélú estét április közepére tervezik. Hol­nap, csütörtökön a Magyar Színház a Svihákok ope­rettet adja elő Bedofszky Gizella, Margó Zelma, Tomcsányi Husi és Szelestey Elza föllépésével. * (A Nemzeti Színház és az Opera bevétele.) A Nemzeti Színház és az Operaház márciusi előadá­sainak jövedelméről a következő statisztikát kaptuk: A Nemzeti Színházban 29 esti előadás összes bevé­­tele 53.255 korona 60 fillér, 1 esti előadás átlagos bevétele 1836 korona 40 fillér, 7 délutáni előadás ösz­­szes bevétele 10.851 korona 40 fillér, 1 délutáni elő­adás átlagos bevétele 1550 korona 20 fillér. Legtöbbet (3045 korona 10 fillért) jövedelmezett a Pogány Gábor bemutató előadása, legkevesebbet (705 korona 60 fil­lért) a Kegyelemkenyér — A betörő március 9-iki délutáni előadása. 1901. márciusban 31 esti előadás összes bevétele volt 56.955 korona 40 fillér, 1 esti elő­adás átlagos bevétele 1837 korona 27 fillér, 6 délutáni előadás összes bevétele 9879 korona, 1 délutáni elő­adás átlagos bevétele 1646 korona 50 fillér. Az Opera­házban 22 .előadás összes bevétele 62.458 korona 08 fillér volt, 1 előadás átlagos bevétele 2839 korona 01 fillér. Legtöbbet (4063 korona 20 fillért) jövedelme­zett a Denevér március 2-iki előadása, legkevesebbet (1137 korona 90 fillért) A próféta előadása március 19-én. 1901. márciusban 20 előadás összes bevétele 40.064 korona 34 fillér volt, 1 előadás átlagos bevétele 2043 korona 21 fillér. * (Pályázat Wesselényi Gódéra.) A Kis­­faludy-Társaság tagjait ma, mint a meghívó je­lezte, sürgős ügyben rendkívüli ülésre hívták össze, a­mi már évek hosszú sora óta nem történt, s a ta­gok körében érthető szenzációt keltett. Össze is jöt­tek a rendes tagok ma délután öt órakor az Aka­démia képes termében annyian, hogy ily sokan tán még az ünnepies közgyűlésen se szoktak megjelenni. Általános kíváncsiság várta Beöthy Zsolt elnök be­jelentését. Be is jelentette, hogy a zilahi Wesselényi­­szoborbizottság átírt a társasághoz, hogy legyen szí­ves egy Wesselényi-ódára pályázatot hirdetni, a be­érkezendő költeményeket megbírálni, s a legjobbat a bizottságnak elküldeni. Jutalma száz frank arany­ban. A dolog azért sürgős, mert a szoborleleplezés június 12-én lesz Zilahon. A Kisfaludy-Társaság a kérésnek eleget tett, s már holnap közzé fogja tenni a pályázatot. * (Népszínház.) Holnap, csütörtökön Bérezik Árpád népszínműve, Az igmándi kispap kerül színre a Népszínházban. A két női főszerepet Blaháné és Hegyi Aranka játszsza. Az új földesúr, Incze Henrik és Hűvös Iván operettje pénteken hetedszer kerül előadásra. A színház legközelebbi újdonsága Kacziány Gézának !A rozsályi malom című pályanyertes nép-

Next