Budapesti Hírlap, 1902. július (22. évfolyam, 178-208. szám)
1902-07-01 / 178. szám
t ségét tönkretette. Semmiben sem segített Németország minket, hogy a gazdasági válságot kiálljuk, sőt versenyével a keleti piacról is kiszorított. Hogy mindez kedvetlenséget szült s a hármas szövetség kritikáját befolyásolta, elképzelni könnyű. De nemcsak ez. A gazdasági barátságtalansághoz járult a német nemzeti izgatás. Tudjuk és hiszszük, hogy az allg Deutsch-mozgalom nem Vilmos császárnak és kormányának műve, de ha semmi része nincs abban az izgatásban a berlini államférfiaknak, bizonyos az, hogy a német császár egész egyénisége és föltűnő szereplése az egész német nemzetben éleszti és fejleszti azt az önérzetet és nagyravágyást, mely az alldeutsch izgatásban Ausztriát és Magyarországot is alapjaiban támadja meg. Ha tehát megújították a szövetséget, mindenesetre megvárhatjuk a következőket : Először a gazdasági háború megszüntetését és nyers termesztményeinknek Németországba való bebocsátását. Csak ezen az alapon köthetünk újra kereskedelmi szerződést is, de nem képzelünk állandó politikai szövetséget sem tartós kereskedelmi háborúval, mely Magyarországot anyagilag válságos helyzetbe sodorja, természetes keleti piacairól pedig kiszorítja. Azután nem érhetjük be azzal a passzivitással, hogy míg a német császár királyunkkal barátkozik s nagykövetünk szövetségeket ír alá, ugyanakkor a németek a legveszedelmesebb nemzetiségi lázítást folytatják Ausztria és Magyarország ellen. Ennek lojálisan véget kell szakítani, máskülönben kárba veszett a szerződésen a tinta, mert a nemzetek között barátság és bizalom helyett kifejlődik a gyanakvás és szenvedélyesség. Kell-e emlékeztetnünk a németeket a hármas szövetség ellen való támadásokra a delegációban és parlamentekben s a durva sértésekre, melyek a Reichsrathban a német császár személye ellen elhangzottak. Harmadszor pedig figyelmeztetnünk kell Goluhovszkit és Bülowot, hogy ha igaz az, amit külügyi miniszterünk és a kancellár is kijelentett, hogy a hármasszövetség a társak egyikét sem akadályozza saját érdekeinek érvényesítésében, és ha Németország ezt kihasználta gyarmati politikájában, Olaszország pedig számot tart Tripoliszra, ha világhatalmi politikát csinál Németország és közép-tengerit Itália: nekünk magyaroknak is értékes csak olyan szövetség lehet, mely a magunk históriai és természetes fejlődését Keletnek s a Duna völgyében lehetségessé teszi. Ha értékes a mi szövetségünk, nem lehet ingyenes szolgálat másoknak. A kvóta megállapítása. rA hivatalos lap mai száma királyi kéziratot közöl, amely a közös ügyek költségéhez való hozzájárulás arányát egy további esztendőre, vagyis 1903 június 30-áig megállapítja, Magyarországra 333/49 százalékot, Ausztriára 66lfi/10 százalékot szabva. A királyi kéziratban a felség döntésének megokolására hivatkozás történik egyrészt a magyar 1867. évi XII. t.c. 19., 20. és 21. szakaszaira, másrészt az 1867 dec. 21-én kelt osztrák törvény 3. §-ára (R. G. Bl. 146. sz.) mint a melyek értelmében egyezmény a két állam képviseletei közt létre nem jött. S ugyancsak e törvényekre (magyar törvény 21. §., osztrák törvény 3. §.) történik hivatkozás, mint amelyek erejénél fogva a felség dönti el a kvótát, egy év tartamára való érvénynyel, a fönnebb jelzett arány szerint, a jelenkorig minden általános érdekű. A tizennyolcadik és tizenkilencedik századnak nincsen oly magyar kiválósága, akinek kéziratát — oly-kor ötven-hatvan levelét — Darnay ne őrizné. Ebből a rengeteg anyagból persze csak egyes feltűnő adatot kaphatunk ki, hogy jellemezzük a kézirat-gyűjteményt. Itt látjuk az üveg alatt Werbőczy egy eredeti ítéletét, Zrínyinek, a költőnek horvát bán minőségében való okmányait, a Habsburg-királyok csaknem valamennyijének kéziratát. Különösen megkapja az embert II. József egy jellemző szélirata. Mailáth József gróf Kassáról 1788-ban fölterjeszti Szentiványi kassai biztos följelentését, mely szerint egy brosúra jelent meg ott Ne quid detrimenti Respublica capiat címen, mely köztársasági eszméket terjeszt. II. József erre német nyelven sajátkezűleg ezt írta a följelentés szélére: „Már láttam, nem más, mint korcsszüleménye egy fölhevült ifjú agyának, a ki magáról beszéltetni akart. József.“ Más fajta V. Ferdinándnak félszázaddal később, 1846 május 13-án szintén német nyelven Mailáth György grófhoz irt levele, mely így kezdődik: „Tudomásomra jutott, hogy a Pilvax-féle kávéháziján négy vagy öt fiatal ember Tablahorák '(ez a szó magyarul van írva) néven az ifjúság kihágásának mozgatói.“ — És meghagyja a király Mailáthnak, hogy ennek megakadályozására mindent elkövessen. Kazinczy Ferenc emlékkönyvének több lapja is a szerencsés Darnay kezébe került. Gazdagítja a gyűjteményt Bonaparte tábornoknak sajátkezű aláírásával ellátott olaszországi kiáltványa. Itt van Katona Józsefnek, a Bánk bán szerzőjének egy levele, melyben azonban nem a Múzsákkal társalog, hanem nótárius uram hivatalos stílusban kurrentálja Peleskei Istvánt, aki 480 forintot lopott s ismertető jelül fölsorolja, hogy a pénz közt van egy hamis ötforintos, ugyanis „az 5 numerust környülfogó virágok nem egyeznek meg.“ Deáknak, Kossuthnak, Batthyánynak, valamennyi szabadságharcbeli miniszternek, Bemnek, Görgeinek, Haynaunak, Radeczkynak, az emigránsoknak tömérdek levele van meg a múzeumban. Valamennyi közt leggazdagabb azonban az írók, költők kézirat-gyűjteménye, mely valóban hiányos lenne, ha Petőfi kézirata nélkül szűkölködnék. De ott láttuk Petőfi 1818 című költeményének kéziratát, még pedig azt, mely a nyomdába került, mert rája van írva a betsiformát jelző petit szó. Csengerynek, a Pesti Hírlap szerkesztőjének küldte a költő és a vers alá e sorokat bigygyesztette: „Tisztelt barátom, az én verseim ritkán szerencsések ön lapjába jutni; ha ez sem kellene, legyen szives Jókainak átadni. A minap küldtem egy levelet önnek, mellyben 15 pengő volt Pák számára; nem tudom, megkapta-e ön, vagy se£.. . Mi 17-én indulunk innen Erdélybe. Isten Önnel! barátja Pifi Endr.“ Ki kell emelnünk, hogy a múzeumban megvan Sárossy Gyulának összes irodalmi hagyatéka kéziratban, közte az Arany Trombita eredeti kézirata, Deák Ferenc 1867-iki feliratának eredeti, Deáktól irt koncepciója javításaival együtt. És a legújabb korra térve, néhány nagyon érdekes és nagyon szomorú kuriózumra akadunk. Az előbbiek közt van Hadzsi Lójának török nyelven irt hadi bulletinje, az utóbbiak közt Rudolf trónörökösnek Bratfisch bérkocsishoz a katasztrófa előtt néhány nappal irt pár soros levele; a levél ez: „Ha alapos az a hír, melyet közölt, küldje el ezt a telegrammot.“ Mi lehetett az a Hír? Arra nem felel a levélke fakult betűs, hallgatag szomszédsága. Pedig az a hir valószínűleg alapos volt, mert a mellékelt távirat nincs meg. Azt Bratfisch bizonyára elküldötte.* Szándékosan hagytuk utolsónak Kisfaludy Sándort. Valamint annak a vidéknek minden hegye, lankása, ligete, mosolygó szőlőlevéllel ringó hegyoldala Himfy költőjéről és Szegedy Rózáról beszél, a Daray-múzeumban is Kisfaludy Sándor uralkodik. Az ő hagyatéka valósággal múzeum — a múzeumban. Itt minden zugból Kisfaludy Sándor lágy verseit halljuk, melyet Szegedy Róza hárfájának édes pengése kisér. íme, itt van Szegedy Róza hangjegykönyve, melynek selyem-kötésű táblájára bizonyára a francia zenetanító írta a nevet: „Mademoiselle Rosalie de Szegedy.“ Hárfa-hangjegyek ezek, mert Szegedy Róza horfázott. Kisfaludy Sándor ellenben hegedült és annak is itt van a kottája. Ebben hozzáértők szerint gyönyörű régi magyar zenei motívumok vannak, mindjárt elsőül egy induló. Amíg e két kottás füzetből a kesergő és boldog szerelem szelíd hangja árad, közberikkant hirtelen egy szilaj kacaj. Egy könyvecske van előttünk. Irta Vigano és megjelent Bécsben 1794- ban, címe: „Über die theatralischen Tänze.“ (A színpadi táncról.) Ez a Vigano hires balletmester volt, ő a ballet reformátora, érdemei nagyokra- BUDAPESTI HÍRLAP. (178. re.) 1902. julius 1. Változás a honvédség szervezetében. A Szegedi Napló jó forrásból úgy értesül, hogy a honvédség szervezetében jelentékeny változás készül. Nevezetesen honvédkerületi parancsnokság ezentúl csak oly városokban lesz, ahol már hadtestparancsnokság is van. A honvédség háború esetén a közös hadsereg kiegészítő része s így a hadsereg-szervezés szempontjából kívánatos, hogy a hadtestnek és a honvédkerületnek egyazon székhelye legyen. A budapesti, kassai, pozsonyi és zágrábi kerületi parancsnokságok tehát megmaradnak régi helyükön, míg a szegedi és kolozsvári Nagyszebenije, a székesfejérvári meg még nem tudni hová kerül, mert hét honvédkerület van és csak hat hadtestparancsnokság. A kerületi parancsnokságokkal együtt költözködni fognak a honvédfogházak és talán a kórházak is. Hír szerint a csendőrkerületi parancsnokságokat is a hadtestek székhelyeire teszik, ahová a közös hadügyminisztérium a magyar államvasút üzletvezetőségeit is át akarja költöztetni. E tekintetben azonban még nincs megállapodás a hadügyminisztérium és a magyar kormány között. A másik nagy változás a honvédség szervezetében az lesz, hogy a honvédezredek számát nyolccal szaporítják. Ezzel a reformmal az osztrák landwehr-minisztérium már el is készült. Nalünk csak tizenhat új zászlóaljat fognak fölállítani, s a négy zászlóaljas honvédezredekből, amelyeknek a száma ma nyolc, elvesznek egy-egy zászlóaljat. A honvédség tehát harminchat, egyenkint három zászlóaljas gyalogezredből fog állani s egyszerre nyolc város lesz ezred-székhelylyé. Mindezt a reformot, az említett újság híradása szerint, igen rövid idő múlva, talán már jövőre megvalósítják. A karlócai kongresszus, Karlócáról jelentik: A szerb nemzeti egyházkongresszus mai ülésén több petíciót intéztek el. Az ülés csak féltizenegykor kezdődhetett, mert sok kongresszusi tag hiányzott. Az elnökség táviratilag hívta be a meg nem jelent tagokat. A tápéi vizsgálat. Jelentettük a minap, hogy az a parlamenti bizottság, amelyet a képviselőház kiküldött a tápéi kerületbe, megvizsgálni a választásnál előfordult vesztegetés és etetés-itatás mértékét, elhatározta, hogy a vizsgálatot az aratásra való tekintetből csak szeptember 9-én kezdi meg. Ez ellen a határozat ellen, mint Szegedről jelentik nekünk, állást foglalt Dorozsma község. Czékus Ferenc indítványára elhatározta a község képviselőtestülete, hogy küldöttséget meneszt Apponyi Albert grófhoz, a képviselőház elnökéhez, fölkérni őt arra, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságot kötelessége teljesítésére és a vizsgálatnak egy hónapon belül való befejezésére szorítsa. Az aratás tíz nap múlva befejeződik, tehát nincs ok a vizsgálatnak szeptemberre való halasztására, a dolognak elposványosítására és a köznyugalomnak hosszú fölzavarására. A tápéi kerület községei követni fogják Dorozsma példáját, mert a kerületnek erkölcsi érdeke, hogy tisztázza magát a súlyos vád alól. A miniszterelnök Bécsben. Budapest, jun. 30. Széll Kálmán miniszterelnök tegnap este Rátétről Bécsbe utazott és a pályaudvarról egyenesen Schönbrannba hajtatott. Mint Bécsből telegráfozzák, az osztrák miniszterelnökségben ma délben még semmit sem tudtak a magyar miniszterelnök megérkezéséről, amit végre nem is szükséges ott tudni. A miniszterelnök — mint értesülünk — Bécsből magán gazdasági ügyekben Svájcba utazik. Bécsből éjjel még ezt jelentik. Széll Kálmán miniszterelnök titkárával, Skerlecz Iván báróval ma reggel ide érkezett, hogy a királynak Ischlbe való elutazása előtt jelentést tegyen a magyarországi