Budapesti Hírlap, 1902. szeptember (22. évfolyam, 240-268. szám)

1902-09-01 / 240. szám

1902. szeptember 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (240. sz.) a munkára volt módja, de munkájának megvolt az erkölcsi sikere is, becsületet, dicsőséget szerzett nevé­nek. Kora méltányolta ritka érdemeit. Bőséges részt kapott a kitüntetésekből. A korona és a nemzet vetél­kedett szolgálatai honorálásában. Bár élete váratla­nul, talán korán is szakadt meg, egész, bevégzett élet jutott neki osztályul. Főmunkája a magyar törvény­­hozás háza volt, az készen áll. Ezzel a palotával nem­csak a magyar törvényhozásnak emelt nagy időre haj­lékot, de emléket állított magának is nagy időre. A pozsonyi kiállítás. Pozsony, aug. 31.­­Kiküldött munkatársunktól.­) Az egykori koronázó város fényes ünnepségre készül, a becsü­letes munka áldásos ünnepére. Egy hét múlva, szeptember­­7-én nyitja meg Frinyes királyi her­ceg, a magyar kormány és a magyar gazdaközön­ség színe-javának jelenlétében a II. országos mezőgazdasági kiállítást, mely, mint már előre mondhatjuk, méreteiben is oly óriási és impo­náló, a­milyen eddig hasonló kiállítás még nem volt. Pozsony város hazafias közönsége és a ren­dező­bizottság mára meg­hívták a fővárosi és vi­déki, valamint a bécsi sajtó képviselőit, hogy elő­zetesen bemutassák a nagyjából már kész kiállí­tást, ezzel is megkönnyítvén az újságírók ne­héz munkáját. Pozsony város nevében Rumlik Tivadar polgármester, a rendezőség részéről Ru­binek Gyula orsz. képviselő, Szil­assy Zoltán, Horváth Jenő, a pozsonymegyei gazdasági egye­sület titkára, Jeszenszky Pál, ifj. Sporzon Pál, Wolff Gerő dr. kamarai titkár, Zorád István, Lászlóffy, Goldfinger Gábor stb., a pozsonyi sajtó részéről pedig Engyeli,Oideler, Nagy Olivér dr., Rumlik Emil és Laufer Alajos fogadták és ka­lauzolták a magyar és osztrák hírlapírókat, kik igen szép számmal jöttek el, hogy megtekintsék a készülő kiállítást, a látottakról a következőkben számolunk be. Pozsony város üdülőhelye, a Duna jobb partján elterülő pompás liget, melynek százados fáitól beár­nyékolva festői csoportokban emelkednek az ízléses csarnokok és pavillonok. A huszonöt kát. hold kiterje­désű ligethez a mellette levő területből még tíz hol­dat csatoltak, úgy hogy az egész kiállítás területe 75 kát. hold, melyen hatvanhárom különféle épület emel­kedik. A tulajdonképpeni kiállítás a ligetben van, melynek nyugati szélén hosszú vonalban a gazdasági gépek végtelen sora választja el a kiállítást attól a huszonhárom óriás istállótól, melyben a különféle ál­latokat fogják bemutatni. Hetek, sőt hónapok óta dol­goznak fáradhatatlanul a kiállítási épületeken és ma már annyira elkészültek, hogy megkezdhetik a belső díszítést és a kiállítandó tárgyak elhelyezését. Már így is látható, hogy nemcsak terjedelemben, hanem tar­talomban is impozáns és tanulságos lesz a pozsonyi gazdasági kiállítás. A mezőgazdasági termények csarnoka be fogja mutatni a kiállítás kerületébe tartozó országrészek mezőgazdasági termelésének állapotát, valamint is­mertetni amaz állami intézményeket és működésüket, melyek hivatva vannak a mezőgazdasági termelést tökéletesíteni és emelni. A mezőgazdasági termelést és a terményeket első­sorban a gazdasági egyesületek gyűjteményei tüntetik föl. E gyűjtemények között kiemelendők Komárom-, Fehér-, Sopron-, Bars-, Nó­­grád- és Hont megyéké, mint a legnagyobb és legtö­kéletesebbek. Ugyanitt mutatják be a vízszabályozást, ármentesítést és talajjavítást. A Pozsonyvármegyei Gazdasági Egyesület külön pavilionban mutatja be gyűjteményes terménykiállítását. A pavilion egy kor­szerű faépületből és négy melléképületből áll. Az elő­­részben van a vármegye kisgazdáinak gyűjteményes kiállítása, járásonként csoportosítva. Itt látható a kis, közép és nagy parasztbirtok gazdasági állapota, ezek gazdasági eszközei és fölszerelése. A körben nyert elhelyezést a vármegye legnagyobb uradalmainál a kiál­lítása. Különösen kiválik itt a Pálffy-család kiállí­tása, a­mely család a megye egész területének mint­egy negyedrészét birja. A kör kellő közepén hatalmas diorámában látjuk Vöröskő várát, a­melyet a néző egy parasztudvarból tekinthet meg. Egy külön bejáratú helységben van Bazin, Modor és Szentgyörgy szőlő­­mivelőinek borkóstolója. A szőlészeti és borászati csoportban megnyilat­kozik a magyar szőlőmivelés hatalmas föllendülése. Oly nagy számban bort, és oly nagy számban szőlőt m­­ég soha Magyarországon egy­ kiállításon sem mutat­­­tál­ be. Van itt minta-szőlőtelep, melyen az állam és számos nagyobb szőlőbirtokos vesz részt. A csarnokon belül számos uradalom és kisszőlőbirtokos, borkeres­kedő, gyáros, a pozsonyi szőlőmivesek egyesülete és a földmivelési minisztérium kiállítása látható. A csarnok egy földfölötti nagyobb és egy villamosan világított földalatti részből áll. Ez utóbbiban vannak a hordók, erjesztők és szűrőkészülékek. A borkiállítás számára külön helyiség van, melyben az összes alkal­masnak talált borokat, körülbelül 1300 fajtát, fognak a kiállítás tartama alatt poharankint kimérni. Ehhez a csoporthoz tartozik a pozsonyi pince­egyesület által fölállított külön borkóstoló-csarnok is. A kertészettel a kiállítási terület sok helyén találkozunk, a­hol díszítésre volt szükség. Virág­ágyak, fenyő, pálmacsoportok és babérfasorok gyönyör­ködtetik a szemet. A gyümölcskertészet, mely az ország minden részéből származó gyümölcsfát mutat be, a kertészeti pavilion azonban külön kertészeti kiállítás. A kertészeti pavillonban elhelyezik mindama kerti terményeket, vagy az azokból készült cikkeket, melyek szabadban be nem mutathatók, a­milyenek ké­nyesebb üvegházi növények, konzervek, gyümölcsház, kerti tervek és friss gyümölcs. A tejgazdaság egyik legérdekesebb és legfonto­sabb része a kiállításnak. Három külön pavillonban mutatják be tejgazdasági gépiparunkat tejszövetke­zeti mintaberendezésekkel, továbbá a tejtermékeket, főleg sajtot és vajat. A kiállítók száma meghaladja a kétszázhúszat, kik közül 179-en különböző módon készült vajat fognak kiállítani. Az erdészeti és vadászati kiállítás, mely külső és belső részre oszlik, egyik dísze lesz az egésznek. A különféle exotikus fenyőfákkal parkozott külső területen láthatók az erdészeti nyerstermények és félgyártmányok, csemetekertek, fűzfatelep, fácános, fácánköltő és fölnevelőgépek, fácán volier különféle fácánfajokkal, dámvadbefogó mintája stb. A belső kiállítás kéregben levő nyers fából alkotott díszes pavillonban van elhelyezve. Ennek tartozéka az el­mésen mellé illesztett magaslat, melyet függőhíd köt össze a pavillonnal, melyben a vadászati remek dio­ráma van elhelyezve. A magas és középhegységnek, valamint a lapálynak állatvilágát mutatják itt be ízléses elrendezésben. Jobbról-balról van az erdészeti kiállítás. A legnagyobb csarnok, 2500 négyszögméter terü­letű a mezőgazdasági és háziipar kiállítása. E rop­pant nagy, ízléses csarnok nagy ügyességgel épült a százados platánok közé. Ez a pavilion legszebben mu­tatja a mezőgazdasági és ipari termelés harmonikus kölcsönhatását és iparos érdekkapcsolatát. Itt látjuk a malomipart, a maláta, sör, szesz, cukor és kemé­nyítőgyártás termékeit. Gazdag változatokban látjuk a magyar mezőgazdasági és egyéb házi ipart. A kosár­fonást, az agyag, fa és vasháziipart, különösen az or­szág rymgati és északi vidéke képviseli, sőt a népipar története fejlődését két érdekes retrospektív gyűjte­mény tünteti föl. Különösen kiemelendők a pozsonyi kereskedelmi kamara kerületéből való gyönyörű hím­zett és varott­ munkák. A háziipari csoport szép si­kerében nagy része­ van Izabella királyi hercegasz­­szonynak, a­ki külön pavillont építtetett az Izabella h­áziipar-egyesület munkái számára. A nagy csar­nokban helyezték el a pozsonyi vasművesség, a műbátor és esztergályos ipar remek termékei mellett a szövészeti és ruhászati ipar készítményeit. Frigyes kir. herceg, a kiállítás védője külön pa­villonban mutatja be híres minta-tejgazdaságát, mely naponként 28—30 ezer liter tejet szolgáltat. Külön pa­villonban helyezték el a halászatot és külön a szeszes italokat és gyümölcspálinkákat. Az állatkiállítások szintén óriásoknak ígérkez­nek. A tizenkét hosszú istállóban elhelyezett kilenc­­száz darab szarvasmarha impozáns lesz. A tiszta vérű szimentáli és berni faj fog itt dominálni, melyeket leghíresebb tenyésztőink állítanak ki, köztük Széll Kálmán miniszterelnök. A lókiállításon látható lesz az angol telivértől kezdve a magasan nevelt angol fél­­vér, angol-arabs keresztezés, gyorsügető, a Dunántúl tenyésztett hidegvérű nehéz lófajta stb. A sertéski­állí­tásra hétszázötven sertést jelentettek be uradalmak és kistenyésztők. A juhkiállításon körülbelül háromszáz állat képviselni fogja a finom gyapjast, a fésűs gyap­jast, keresztezést és az angol húsfajtát. Lesz ezenkí­vül kü­lön gyapjúkiállítás is. A baromfikiállításon kö­rülbelül négyezer darab különféle apró jószág lesz és néhány költőgépből a megnyitás napján kerülnek majd ki a csirkék. Midőn még megemlítjük, hogy a kiállítás tar­tama alatt, azaz szeptember 7-től szeptember 28-ig többrendbeli kongresszus lesz, mely felöleli a mező­gazdaság majd minden ágát, azt hiszszük, hogy tá­jékoztatóul elég bő képét adtuk a kiállításnak. A kiállítás megtekintése után a Palugyay-féle nyári helyiségben gyűlt össze a társaság ebédre. Itt Rumlik Tivadar polgármester lelkes beszédben üd­vözölte a hírlapírókat a szabad sajtó születésének klasszikus talaján. Utána Rubinek Gyula országgyű­lési képviselő szintén a sajtó képviselőit köszöntötte föl, a­kik szintén közreműködnek a kiállítás sikeré­ben. Pichler és F­ülep Jónás német nyelven üdvözöl­ték az osztrák hírlapírókat. Berényi László a fő­városi sajtó nevében mondott köszönetet a szíves fo­gadásért és éltette Pozsony városát és a kiállítás ren­dezőségét, D’Albon Jenő báró pedig az osztrák sajtó nevében. Farkas Imre magyar-német elmés beszédben, a német kollégákat és Pozsony városát köszöntötte föl, Bieter Samu Kismartonból a vidéki sajtó nevé­ben szólalt föl, Zorád István a jelenvolt hölgyeket éltette, Goldfinger Gábor pedig Rubinek Gyulát. TÁVIRATOK. Az olasz király elutazása. Potsdam, aug. 31. Az olasz király ma reggel Prinetti külügyminiszterrel és egész kisé­­retével misét hallgatott. Kevéssel ezután pedig elutazott. Vilmos császárral reggel kilenc órakor ment a Wildpark-állomásra, a­hol már a trónörö­kös, Eitel Figyes herceg és Bülow gróf birodalmi kancellár várta az uralkodókat. A két uralkodó nagyon melegen búcsúzott el egymástól. Ismé­­telen megcsókolták egymást. A vonatról a király még egyszer kezet szorított a császárral. Mialatt a vonat a közönség lelkes tüntetése között meg­indult, a király folyton integetett a kocsiból. A királyt a díszszolgálatot tévő tisztek kísérik útján. Ma­jna-Frankfurt, aug. 31. Az olasz ki­rály ma este ideérkezett. A pályaudvar környé­két és azt az utcát, a­melyen a király végig fog menni, gyönyörűen feldíszítették. André a hadseregről. Bourgoin, aug. 31.­­André hadügyminisz­ter ma jelen volt a hazáért elesett katonáknak ál­lított emlék ünnepies leleplezésén és beszédet mondott, a­melyben azt hangoztatta, hogy a had­sereg és Franciaország között nézeteltérés nem­ lehet. Erős hadsereget akarunk — mondotta a miniszter — mert mostantól fogva győznünk kell s azért szükséges, hogy minden fegyverfog­ható francia polgár katonai kiképzést nyerjen, a­melyet a kitűnő tisztikar két év alatt hajlandó ne­kik megadni. A miniszter a huszonnyolc, il­­­letőleg a tizenhárom napos fegyvergyakorlat híve­, nek vallota magát és végül hangoztatta, hogy jól­ kiképzett és fegyelmezett hadseregre múlhatatla­nul szükség van Franciaország területi épségé­nek biztosítására. NAPIHIREK. Méhészek kongresszusa. — Távirati jelentés. — Temesvár, aug. 31. Németország, Ausztria és Magyarország méhé­szei ma Temesvárit összegyűltek, hogy megtartsák szövetségük 47. vándorgyűlését. Erre az alkalomra Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter is eljött, a­ki a kongresszusnak s az ezzel kapcsolatban rendezett méhészeti kiállításnak védője. A miniszter reggel nyolc órakor érkezett meg a temesvár-józsefvárosi pályaud­varon, a­hol a nagy számban összegyűlt közönség lel­kes éljenzéssel fogadta. A miniszter üdvözlésére meg­jelentek a többi közt: Molnár Viktor főispán, Telbisz Károly dr. polgármester, Kolbdebo György alispán és több képviselő. A főispán és a polgármester üdvözlő szavai után Darányi Ignác miniszter Dessewffy Sán­dor Csanádi püspök diszfogatán a belvárosba hajtatott, a­hol a püspöki palotában szállt meg. Délelőtt kilenc órakor nyílt meg a méhészek vándorgyűlése, a­melyre a minisztert küldöttség hívta meg. Máday Izidor mi­niszteri tanácsos hosszabb beszéddel nyitotta meg a kongresszust, köszönetet mondva Darányi miniszter­ .

Next