Budapesti Hírlap, 1902. december (22. évfolyam, 330-358. szám)
1902-12-01 / 330. szám
4 Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter üdvözlő levelet intézett a jubilánshoz. — (Milner lord balesete.) Harrysmith-bel táviratoztak, hogy Milner lord, a ki az Oránzs-gyarmatban tett körútjában odaérkezett, leesett a lováról és könnyen megsérült. — (Felfüggesztett ág. ev. egyházi felügyelő.) Rimaszombatról jelentik: Az itteni ág. ev. esperességi elnökség fegyelmi vizsgálatot indított Viest Rezső brachovói egyházi felügyelő ellen ,és egyben állásától is felfüggesztette, mivel Viest Markovics Pál lelkész temetése alkalmával magyarellenes izgató beszédet mondott. Ez az intézkedés általános helyesléssel találkozik Gömör vármegye hazafias köreiben. — (Gyászünnep.) A demei róm. kat. olvasókör december 7-én néhai Andrássy Dénesné grófné emlékezetére gyászünnepet rendez. — (Kínai pénz egy magyar tengerésznek.) Még a kínai hadjárat kezdetén történt, a takui erődök ostrománál, hogy a támadásban résztvett osztrákmagyar tengerészcsapatból többen megsebesültek. Ezek közt volt Kántor Géza magyar fiú is, aki félszemét elvesztette. Amikor fölgyógyult, mint rokkantat, elbocsátották a katonai szolgálatból. Idehaza elfoglalta a német-bólyi postamesteri állást. Most kellemes meglepetés érte: kétezer koronát kapott a Kína által Magyarországnak és Ausztriának fizetett hadikárpótlásból. (Gyászrovat.) Roszberger János november 29-én, életének negyvenegyedik évében meghalt Budapesten. Temetése vasárnap volt. Benevics János nyugalmazott püspöki uradalmi számvevő november 29-én életének kilencvenharmadik évében meghalt Vácott. (Népgyűlések az új törvényjavaslatok ellen.) Nagy népgyűlés volt, ma a Tatterszálban Sieidner Adolf dr. elnöklésével. Groszmann Miksa, Bokányi Dezső és Woltner Jakab szocialista vezérek mondottak beszédeket s azután kimondotta, mint határozatot a gyűlés, hogy a civillista fölemeléséről, a katonaság szaporításáról és a kivándorlás korlátozásáról szóló törvényjavasatok ellen egyhangú tiltakozását fogja bejelenteni a munkásosztály az országgyűlésnek. Fiuméban is tiltakozó népgyűlés volt ma. Pieppi külvárosban tartották meg délután három órakor. A gyűlésen Trocka István elnök olaszul beszédet mondott a civil listáról, a katonai teher emeléséről és a kivándorlásról szóló törvényjavaslatok ellen. Utána Aranyos György magyarul beszélt és tömörülésre hívta föl a munkásokat a javaslatok ellen .A magyar beszédet zajosan megtapsolták. A népgyűlés határozatát, amely tiltakozik a javaslatok ellen, a kormányzó utján a kormányhoz juttatja.. . (Betörés egy hercegi lakásba.) Odescalchi Géza herceg Üllői ut 19. számú lakását ismeretlen betörők álkulcscsal fölnyitották s valamennyi szobát földúlták. Hogy mit vittek magukkal, még nem volt megállapítható, mert a herceg már régebben elutazott s még nem érkezett vissza. (A Budai Polgári Kör estéje.) Szombaton nyitotta meg, idei évadját a Budai Polgári Kör egy borgazdai estével, a melynek különös diszt adott, hogy részt vett benne Darányi Ignác dr. földmivelésügyi miniszter is és Rupp Zsigmond királyi közjegyzővel, a kör elnökével a borgazdai tisztet viselte. Az estét megnyitó lakomán ott volt a városrész szinejava. A köszöntők sorát, a két borgazdát éltetve, Ludvigh János főrendiházi tag, a kör alelnöke kezdte meg, utána Darányi miniszter a vendégeket üdvözölte. Rácz Károlydr. viszont a földmivelteti minisztert, mint a kerület képviselőjét, Kollár Lajos Márkus József főpolgármestert, a főpolgármester a kört, Kiss Károly dr., a kerület új plébánosát, König Gusztávot, Rupp Zsigmond a református hitközség plébánosát, Haypál Benőt éltette. Nagy hatást tett Tabódy József cg. és kir. kamarás pohárköszöntője, a melyben Lónyay Elemér grófot, a kerület uj háztulajdonosát éltette. (Búcsú a Rácvárosban.) Mozgalmas volt vasárnap a Siácváros: a Katalin-napi búcsút tartották meg. A templomban, a mely tele volt hívővel, délelőtt tíz órakor volt az ünnepi mise, a melyet Zierer Károly plébános mondott. Délután vecsernye volt, a melynek végeztével a nép elárasztotta a Bocskay- és a Szarvas-téren rögtönzött vásárt. (Az őserdő halottja.) Egy rövid távirat jelentette a minap, hogy Boggiani Guidó olasz festőművészt meggyilkolták a paraguay i őserdőkben. A fiatal művészről most ezt írják Rómából: Boggiani Lombardiába való s a monzai festőiskolában tanult. Első képe, a Gesztenye-szüret nagy föltűnést keltett a milánói kiállításon. A festményt az olasz állam vásárolta meg. Hosszabb ideig Tivoliban élt. A kilencvenes évek elején Brazíliába ment s Paraguay határán indiánus telepen lakott. 1891-ben rövid időre visszatért Rómába s ott befejezte indus tárgyú képeit. Azután megint Dél-Amerikába utazott. Hat hónap óta semmi firt sem kaptak tőle barátai, akik erre expedíciót szerveztek felkutatására. Az expedíció Asszunciónból elindult s a minap ráakadt Boggiani holttestére a paraguay-i őserdőkben. Kiderült, hogy a cselszövő indiánusok gyilkolták meg. A halottat Asszunciónba szállították. (A gyakornokok díjának rendezése.) A következő fölszólalást kaptuk: Fölöttébb hézagos és méltánytalan volna a tisztviselők fizetésrendezéséről alkotandó törvény, ha az általa rangsorozatba beosztott tisztviselők fizetésének javítása mellett a fizetési osztályokba be nem osztott gyakornokok díját is kedvezőbben nem rendeznék. Az állami, hivatalokban alkalmazott, tiszti esküt tett gyakornokok ugyanis éppen olyan állami tisztviselők, mint azok, akik fizetési osztályokba vannak besorozva. Az új törvény teljes csak akkor lesz, ha a fizetésemelés kedvezményéből a tisztviselői kar egyetlen osztálya sem marad ki. Az az érv nem állhat meg, hogy a gyakornoki alkalmazás úgyis csak átmeneti, hogy e tisztviselők csak rövid ideig maradnak csekély javadalmazásuk mellett. Az újabb időben nagyra nőtt konkurrencia folytán nemcsak hónapokig, hanem évekig is el kell gyakornokoskodni, míg az ember előléphet. E sorok írója is második évét tölti már államszolgálatban mint gyakornok. Az a kedvezmény volna legalább is megállapítandó, hogy a segítődíjaknál is két fokozat szerveztessék s az első fokozatba lépnének azok, akik egy bizonyos időt, például egy félévet töltöttek el már az állami szolgálatban. (A Budapesti Hírlap panaszkönyve.) A mai postával a következő panaszos levelet kaptuk: Tegnap, szombaton délután hatodfél órakor, amikor téli időben már egészen sötét van, magánfogatomon a váci vámnál kellett volna elhajtatnom. Kocsisom, ki akarván kerülni egy villamost, kissé jobbra terelte a lovakat. A következő pillanatban a kocsi első kereke megakadt valamiben, amire a kocsis lerepült a bakról, a lovak szintén leroskadtak a földre s e közben összeszaggatták a szerszámokat és összetörték a rudat. Nekünk, a kocsiban ülőknek, szerencsére semmi bajunk sem történt, de azért az ilyen balesetből nem kérünk többet. Mással is megtörténhetik végzetesebb eredménynyel az ilyen baleset, mert a váci vámnál az út kellős közepébe vert sorompó-ütközőn, az úgynevezett bakter-cölöpön nincs lámpa, így tehát könnyen megesik, hogy beleütközik a kocsi, különösen, ha a villamos is elgázolással fenyegeti. A cölöpöt különösen sáros időben nem lehet észrevenni, mert egyszínű a földdel. Az illetékes hatóság figyelmét fölhívom erre a botrányos állapotra. (Az öreg fickó.) Egy bécsi újság név említése nélkül, de határozottan bizonyítgatva az eset megtörténtét, ezt az érdekes hírt írja: Néhány nappal ezelőtt Bécsben a villamos vasút hátsó részén egy katonatiszt állott. Amikor a kocsi a megállóhelyhez közeledett, egy öreg úr a lépcsőre állt, hogy jókor leszállhasson. A kocsivezető fékezett, az öreg úr elvesztette az egyensúlyt, nekiütődött egy katonatisztnek és ráhágott a lábára. Udvariasan rögtön bocsánatot kért, de a katonatiszt ezzel nem érte be és ráförmedt a cibilre: — Hallja maga öreg fickó, maga is jobban vigyázhatna ! Az így megtisztelt öreg úr arca lángba borult a haragtól és a következő pillanatban arcul ütötte a katonatisztet, aki kardot akart rántani, de az utasok lefogták. A katonatiszt rendőrt hivott és az öreg úrral együtt a rendőrségre ment, hogy ott megtudja kilétét. Meg is tudta. Kiderült a rendőrségen, hogy az öreg fickó nyugalmazott altábornagy. Mi volt a tanulságos eset folytatása, arról még nem ad hírt a bécsi újság. (A pikáns doktorné.) A rendőrség vasárnap letartóztatta Fekete dr.-né, született Schönaug Bertát, aki pikáns levelezőlapokat és pornografikus fényképeket terjesztett. A doktorné párisi lakos, onnan szokott egy-egy szállitmánynyal Budapestre érkezni. Most is Parisból jött s már túl is adott képein, a mikor a rendőrség elfogta. (Meghalt a kápolnában.) Gyászos eset hírét küldi újvidéki tudósítónk. Az ottani Notre-dameapácák kolostorának egyik lakója, Kovács Leontin testvér társnőivel együtt a kápolnában volt istentiszteleten. Imádkozás közben hirtelen rosszul lett. összeroskadt s néhány pillanattal később meghalt. Az orvos, akit gyorsan hívtak, már holtan találta a szerencsétlen apácát. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy szivszélütés ölte meg Kovács Leontint, akit ma temettek el a város szine-javának nagy részvéte mellett. (A vasandi községbiró.) Nagyváradi tudósítónk táviratozza: Didó Tógyer vasandi községbírónak sok volt a haragosa. Féltek tőle és gyűlölték. Ma este a községházán elüljárósági gyűlés volt, a melynek végeztével a biró aláírta a jegyzőkönyvet. Ebben a pillanatban az ablakon keresztül belőttek és a biró szörnyet halt. A tettest keresik. Biztosra veszik, hogy a biró boszunak lett az áldozata. (Felolvasás.) A magyar vasúti és hajózási klubban december 3-ikán este Oláh Gusztáv dr., az angyalföldi elmegyógyító-intézet igazgatója felolvasást tart. A felolvasást társasvacsora és tánc követi. (Öngyilkos uriasszony.) A Muzeumkörut 7. számú ház második emeletéről ma délután egy ismeretlen uriasszony az udvarra vetette magát és nyomban meghalt. A házban senki sem ismerte s írást se találtak nála. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. (Letartóztatott csaló.) Az Országos Takarékpénztár teréz körúti fiókja augusztus 19-én följelentést tett a rendőrségen, hogy valaki kétezer koronával megkárosította, olyképpen, hogy úgy váltott magának kétezer koronás betéti könyvecskét, hogy a pénztárost helyettesítő könyvvezető gyakorlatlansága révén nem fizetett érte betétösszeget. A rendőrség kinyomozta, hogy a csalást Knöpfler Adolf követte el s vasárnap délelőtt letartóztatta. (Mulatság.) A lipótvárosi demokrata körben táncmulatság volt vasárnap este. A táncot szinielőadás előzte meg, a Parasztszívek című egyfelvonásos népszínmű és a Pillangó kisasszony énekes játék került, színre. A választékos előadás szereplői közül különösen Király Arankának tapsolt sokat a nagyszámú közönség ügyes játékáért és kedves énekéért. A Magyar Purista Egyesület budapesti osztálya december 3-án a Tisztviselő-Egyesület (Esterházy utca 4.) helyiségeiben hangversenynyel egybekötött táncestet rendez a dobogókői menedékház és a pilisszentléleki szegény gyermekek karácsonyfája javára. — (Rendőri hirek.) A sikes utca. Az Üllőiúton tegnap megcsúszott és elesett Kelemen Erzsi cselédleány. Bevitték a Szent István kórházba, a hol ma súlyos belső sérülése következtében meghalt. — Leesett a vonatról. Lindbauer Ferenc m. á. v. alkalmazott a nyugoti pályaudvar mellett a nyílt pályán leesett a robogó vonatról és lábát törte. A mentők a Rókus-kórházba vitték. A Gyermekek legjobb erősítő és tápszeréül a Zoltánféle iz és szagnélküli csukamáj-olaj ajánlható. Üvegie 2 K. Zoltán gyógytárában Budapest, V., Szabadság-tér. — Erdélyi császári és királyi udvari fényképész műterme: IV. újvilág-utca 2. sz. a., Kossuth Lajosutca sarkán, platinképek, aquarellek, olajképek bármely fénykép után. Fölvételek egész nap. Telefon. Lift. — Növényi olajmagvakból előállított, étolajat, gépolajat, világítóolajat, szappanfőzésre és mázolásra alkalmas olajakat, továbbá petróleumot, carbolineumot, merev gépkenó’csöt, kocsikenó’csöt, legmegbizhatóbb minőségben szállít a Magyar Olajipar részvénytársaság Budapesten. Gyár, IX., Soroksáriút 11. Iroda, VII., Károly-körut 3. sz. Ugyanitt mindennemű olajmagvak mindenkor a legmagasabb árban vásároltatnak. Repce, gomborka, napraforgó, tökmag és lenmagból készült olajpogácsa a kisebb gazdák kényelmére őrlött állapotban is szállittatik. BUDAPESTI EXKILAP. (330. sz.) 1902. december 1. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — Wahrmann Ernő nyilatkozata. A következő sorokat kaptuk: Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Becses lapja, valamint a többi lapok megemlékeztek a szombaton lefolyt járásbirósági tárgyalásról párbajügyemben. Az mondatik, hogy a felek a párbaj előzményeit nem adták elő. Tényleg, a párbaj előzményeiről csak azt mondtuk, hogy erre egy jelentéktelen incidensből támadt heves szóváltás, amelyben, én mélyen megsérttettem és hidegvéremet erre elvesztettem, adott okot. Ez lévén a valóság, szükségtelennek tartottam ismételni azokat a szavakat, a melyeket a gróf annak idején használt és a melyek a mély sértést követték el. Szükségtelennek tartottam a nyilvánosság előtt ezeket ismételni, miután az ügyet fegyveresen rendeztük, de annál is kevésbbé, mert a gróf védője által előzetesen értesíttettem, hogy ennek megbízásából eme nyilvános alkalomkor súlyt helyez majd annak kijelentésére, hogy az annak idején a lapokban közölt hírek nagyobbrészt valótlanok, másrészt eltorzítottan adattak a nyilvánosságnak. Kijelenti én úgy, hogy a szóváltás közöttünk tanú jelenléte nélkül történt és hogy éppen erről a jelenetről írtak a lapok, mintha én akkor elkövettem volna olyat, amire mint vendég a házigazdával szemben nem lettem volna följogosítva. Azt hiszem, hogy a félrevezetett közvéleménynek is kielégítő lehetett. Azóta kikutattam az eredeti hírek szellemi szerzőjét és igazán csodálkoznom kell, hogy milyen emberek képesek egy nagybecskereki újság által a világnak ereszteni képtelen híreket. Eredetét ma ismerve, még inkább csodálkozom, hogy a fővárosi sajtó ezeket magáévá tette. Hogy e soraimnak Szerkesztő ur kegyes nagyrabecsült lapjában helyt adni, fogadja leghálásabb köszönetemet, igaz tisztelője Wahrmann Ernő. Budapest, november 30. 1902. — Anyjáért testvért ölt. Kolozsvári tudósítónk jelenti: A kolozsvári esküdtbiróság szombaton megható drámát fejezett be kiengesztelő itéletével Körösfő községben őszszel történt, hogy egy szegény özvegyasszonyt iszákos, falurossza fia, Kovács Ferenc, a ki mindig durván bánt anyjával, megtámadott , megvert. Az asszony kenyérkereső legény fia, Márton, kit az egész falu becsült jámborságáért, védelmére kelt anyjának s a dulakodásban kapával olyat talált a