Budapesti Hírlap, 1903. június(23. évfolyam, 149-177. szám)
1903-06-01 / 149. szám
2 A nógrádi választást Balassa-Gyarmatról telegráfozzák. A nógrádi kerületben a képviselőválasztás késő éjjel a függetlenségi párt győzelmével végződött. Az első szavazatszedő bizottságban Prónay Mihály szabadelvűre szavazott 563, Kálosy József függetlenségire 450, a második bizottságnál szavazott Prónay-ra 366, Kálosy-ra 560 s így Kálosy Józsefet 81 szótöbbséggel megválasztották. A kerületet a nemrég meghalt Sczitovszky János szabadelvű (volt nemzeti) párti képviselte, akit a múlt általános választáson egyhangúlag választottak meg. Kálosy József, az új képviselő nyugalmazott törvényszéki bíró. Kálosy a magyar bírói kar egyik legtalentumosabb tagja volt. Ismeretes szerepe a Köteles-perben. Kálosy volt az, aki a feleség-gyilkossággal vádolt Köteles Mihály makói parasztgazdát az illavai fegyházból kiszabadította. Kálosy akkor, mikor Köteles Mihály perének revízióját sürgette, a budapesti királyi törvényszék ügyésze volt, mely törvényszéket delegálták az ügyben való ítélethozatalra. Mikor Kálosy a vizsgálat adataiból meggyőződött Köteles ártatlanságáról, teljesen a védelem álláspontjára helyezkedett, és hatáskörében mindent megtett, hogy a szerencsétlen embert a fegyházból, melyben már kilenc évig sínylődött, — húsz évre volt elitélve, — kimentse. Az 1885-ben Szegeden tartott végtárgyaláson olyan fényes beszédet mondott, mely után a védő kijelentette, hogy lemond a szólás jogáról és mely beszéddel akkor az egész hazai sajtó első helyen foglalkozott. Köteles visszakapta szabadságát, Károsynak pedig mindenki fényes jövőt jósolt a birói pályán. Törvényszéki biró korában azonban állandó betegeskedése megakasztotta karrierjét, nyugalomba vonult és ügyvédkedett. Most mint politikus lép előtérbe. Az igazságügyi kérdésekben bizonyára nagy hasznát veszi a képviselőház. A lengyel nemzeti gyűlés. Vasárnap nyílt meg Lembergben a lengyel nemzeti gyűlés. Majakovszki polgármester üdvözlő beszédében azt hangoztatta, hogy a nemzeti gyűlés tisztán védekező jellegű és nem szándéka más nemzet ellen támadólag föllépni. A nemzeti kongresszus, amely a lengyeleknek az egyes kerületekben való szolidaritása mellett nyilatkozott, mai teljes ülésén elfogadott számos határozatot, amelyek közül a legfontosabbak a következő tárgyakra vonatkoznak: Az összes lengyel pártokat és csoportokat magába foglaló nemzeti szervezet alakítása, amely nyíltan és törvényesen működik; lengyel tudósító iroda fölállítása a külföldi sajtónak a lengyel ügyekről való értesítése céljából; a lengyel nép nemzeti törekvéseinek támogatása Kelet-Galíciában, Sziléziában és Bukovinában a kivándorlás szabályozása; az ország iparának fejlesztése; a galíciai tartományi iskolatanács újjászervezése; kisebbségi iskolák fölállítása a vegyes nyelvű járásokban; a középiskolai ügy reformja és a galiciai főiskolák kiegészítése; a lengyel nyelvtanítás intenzívebb ápolása a galiciai nép- és középiskolákban és a felsőbb intézetekben; a lengyel hivatalos nyelv behozatala az államvasutaknál, a posta- és táviróhivataloknál, az államügyészségnél, a pénzügyigazgatóságnál, az államjószágok igazgatóságánál és a csendőrségnél. Az elnök összefoglaló beszéde után a kongresszust berekesztették. Gyülésező tanárok. Budapest, jun. 1. (Saját tudósítónktól.) A pünkösdi ünnepek alatt három derék munkát végző egyesület tagjai gyűltek össze, hogy az ünnep szünidejét fölhasználva, fontos pedagógiai és szervezeti kérdéseket vitassanak meg. Ma, hétfőn az Országos Középiskolai Tanáregyesület tartotta választmányi ülését Beöthy Zsolt elnöklésével. Az ülésen vita fejlődött ki ama kérdésről, miképpen kellene a reáliskolákat a gimnáziumokkal egyenlő jogokban részesíteni. E kérdéssel kapcsolatban tanácskoztak a mai reáliskolák latin kurzusainak megerősítéséről is. A vitában Beöthy Zsolt elnökön kívül Alexander Bernit és Hegedűs István dr. egyetemi tanárok is résztvettek. Az Országos Polgári Iskolai Egyesület délvidéki körének tagjai pünkösd vasárnapján Herkulesfürdőn gyűltek össze s hosszas vitában harcoltak a polgári iskolai reform eszméjének érdekében. A tanárok az ország minden részéből szép számú érdeklődő közönséget vonzottak Herkulesfürdőre. A gyűlés kiemelkedő pontja volt Földes Miklós karánsebesi polgári iskolai tanár fölolvasása. Ugyancsak pünkösd vasárnapján a Kisdednevelők Országos Egyesületének tagjai is összegyűltek ünnepi ülésre. Az egyesület egyik érdemes alelnökének, Röser Jánosnénak tíz éves alelnöki jubileumát ülték meg. A jubileum alkalmat adott a közoktatásügyi kormánynak és a fővárosnak is, hogy a jubilánsnak az óvóiskolák működése körül kifejtett érdemeit elismerjék és melegen méltányolják. A három egyesület ünnepi gyűléséről alábbi tudósításunk számol be. A középiskolai tanárok. A középiskolai tanárok választmányi gyűlésén Beöthy Zsolt miniszteri tanácsos, egyetemi tanár elnökölt. Megnyitó beszédében utalt a gyűlés programjára,, amely a reáliskola egyik fontos reformkérdését hozza szőnyegre. Azután Négyessy László főtitkár tartotta meg jelentését az egyesület működéséről. Bejelentette a gyűlésnek, hogy az egyesület évi felterjesztésében kérte a kormányt a középiskolák osztályozó időszakának helyesebb féléves beosztására. Szólt azután az iskolai helyesírásról, amelyet a miniszter az intézetekre nézve alternatív szabadsággal, a tankönyvekre vonatkozólag pedig kötelezően elrendelt. A hivatalos helyesírás szabályozásához a tanárságnak is alkalma volt hozzászólni, s a reformnak igen nagy pártja volt a tanárság között. A hetes bizottság, melyet az állami tisztviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat ügyében a kormány informálására küldtek ki, a javaslat benyújtásával egy időben beszámolt és letette mandátumát. A budapesti kör tárgyalásai alapján Beke Manó kéri elnök az igazgatósághoz indítványt tett, hogy szorgalmazza a javaslat hiányainak kiküszöbölését. Az igazgatóság nem vállalt ez ügyben hivatalos megbízást, mert nem akart alkalmat adni ily lépésével arra, hogy a számos tisztviselői osztály részéről a javaslatot ért ostrom hatása alatt a törvényjavaslatot s kivált a tanárságra vonatkozó részt revízió alá vegyék s netalán egy-két könnyítés fejében a tanárság hátrányára módosítsák. Amit az igazgatóság meg nem tehetett, azt megtette az egyesület elnöke, Beöthy Zsolt, aki továbbra is fáradhatatlanul informált, közbenjárt és küzdött. Lépései nem is maradtak eredménytelenek. A kultuszminiszter magáévá tette a tanárok kívánságai közül azokat, amelyekre nézve nem volt még provokált döntése a minisztériumnak, így sikerült egy-két pontban kedvezést biztosítani. A főtitkár és a többi hivatalnok jelentése után Schürger Ferenc (Ungvár) tette szóvá az új helyesírási rendeletnek a magyar és az idegen helységnevek írásáról szóló intézkedését. Kívánja, hogy a fonetikus írás helyett a berni egyezmény legyen irányadó az idegen nevek Írásánál és a magyar helységnevekre vonatkozólag egyeztessék össze a kultuszminiszter intézkedését a belügyminiszterével. Balassa József (Budapest) szólt azután s kifejtette, hogy a magyar helységnevek Írására vonatkozólag csak látszólagos az ellentét, mert ha a helységnevek törzskönyvező bizottsága minden megyére vonatkozólag bevégezi a munkáját, akkor a két minisztérium intézkedése között meglesz a harmónia. Az idegen helységnevekről szólva, a magyar helyesírásnak nem lehet föladata minden nemzet helyesírását megtanítani, közhasználatra igenis jók a magyar nevek és a fonetikus írás. A földrajz föladata az eredeti név írásmódjára és kiejtésére megtanítani a tanulókat. Az egyesület ezzel napirendre tért a kérdésen. Következett Chovancsák István dr. budapesti reáliskolai tanárnak előadása, a mely két indítvány megokolásából állott. E szerint kívánja az előadó a reáliskoláknak a gimnáziumokkal való egyenjogúsítását s mig ez megtörténhetik, addig a reáliskolák latin kurzusának vizsgatartó joggal való megerősítését, úgy, hogy még a latin érettségi vizsgálatot is a maga intézetében tehesse le az iskolai abiturieus. A kérdéshez hozzászólottak: Kemény Ferenc, Hegedűs István dr., Alexander Barnát, Kardos Albert, Fiók Károly, Waldapfel János és Váró Ferenc. Hegedűs István dr.-nak szomorú tapasztalatai vannak a reáliskolák latin kurzusairól. A két középiskolának e kurzusok által való mai áthidalása a lehető leggyarlóbb. Latin érettségi vizsgálat tartása csak úgy engedhető meg a reáliskoláknak, ha a kurzus óráit felényi óraszámmal emelik, ha a tanítás céljára iskolánként latin-görög katedrát szerveznek, s ha megtörténik az auktoroknak afféle kiválogatása, amely biztosítja ezzel a kisebb heti óraszámmal is a klasszikus szellem helyes megismertetését. Alexander Bernát szerint a mily helyes a reáliskoláknak a gimnázium jogaival való fölruházása, épp oly elhibázott a reáliskolai latin kurzusoknak megerősítése. Ha külső okok kívánják is ezt a megerősítést, mégis meggondolandó, hogy a reáliskolai irány elbírja-e a latint összesen heti tizennyolc órában. A latin idegen szövet a reáliskola testében. Mindent tanítani, amit a reálirány kíván és még latint is, ez lehetetlen, amíg az oktatótervekben szerves élet van. A reliskolai tanároknak nem biztatni kell a latinra a tanulókat, hanem elijeszteni őket. Ha a tanulók a reáliskolában tehetnek érettségit, még kevesebb lesz az eredmény, mert a maguk tanára fogja őket vizsgáztatni. Ha Hegedűs István dr. föltételei meglesznek, akkor talán jobb lesz a latin tudás. A maga részéről azonban még mindig csak az egyenjogúsítás elvét fogadja el. Waldapfel János dr. abban a tényben, hogy a reáliskolák a latin nyelvet nem akarják elejteni, azt látja, hogy a latin a nemzeti kultúrának fontos eleme. Beöthy Zsolt elnök összegezte azután a vita eredményét abban, hogy mindenki kívánja a reáliskolák egyenjogúsítását a gimnáziumokkal és hogy kívánatos a reáliskolai latin kurzusoknak oktató tervezetükben, utasításukban és hathatósabb ellenőrzésükben való szervezése. A gyűlés kimondotta, hogy legközelebbi nyári BUDAPESTI HÍRLAP. (149. sz.) 1903. június 2. közgyűlését Ó-Tátrafüreden tartja. Azután bizottságot küldtek ki a felekezeti középiskolai tanárok fizetésrendezésének szorgalmazására. A bizottság tagjai lettek: Dóczi Imre, Kapossy Lucián, Négyessy László és Rácz József. Polgári iskolai tanárok. Herkulesfürdőn pünkösd vasárnapján gyűltek össze az Országos Polgári Iskolai Egyesület délvidéki körének tagjai. A közgyűlés délelőtt kilenc órakor kezdődött. Donszky Lukács karánsebesi polgári iskolai tanító megnyitó beszédében kifejtette, hogy a polgári iskolai reform kérdése kilépett a tanügyek keretéből s társadalmi kérdéssé lett s igy szerencsés körülménynek tartja a nagyszámú érdeklődő megjelenését. Az elnök indítványára táviratban üdvözölték Wlassics Gyula kultuszminisztert és Morlin Emil miniszteri osztálytanácsost, a polgári iskolai ügyosztály vezetőjét. A különféle jelentések után Földes Miklós ka- ránsebesi állami polgári iskolai tanár tartotta meg fölolvasását a polgári iskola művészeti neveléséről és a felső osztályok gyakorlati tantervéről. Fölolvasásában a polgári iskola V., VI. és VII. osztályában az oktatás egyik fő céljául az ismeretek alapos megértetését s a tudományok megkedveltetését tűzi ki. A polgári iskolának befejezett ismeretkört kell nyújtania, de a befejezettség még nem mond meg mindent, mert az ismeretek mennyisége tekintetében alkalmazkodni kell az ifjak értelmi fokához, de össze kell azt egyeztetni a kor színvonalával is. Az oktatást céltudatosan abba az irányba kell terelni, hogy a növendékek az iskolából kikerülve, vonzódjanak a tudományokhoz, másrészt az iskolának meg is kell tanítania növendékeit az önképzés helyes és sikerre vezető módjaira.. Az önképzéshez való kedv és tehetség kifejlesztésére a felső osztályok történelmi és természettani oktatását tartja kiválóan alkalmasnak. A magyar történelem tanítására például a polgári iskola VII. osztályában előreláthatólag heti három órát fognak szánni. Javaasolja, hogy heti egy órát egész éven át oly tanfolyamra fordítsanak, melyen egy kort, egy kiválasztott tételt, tanítsanak tüzetesen, a lehetőségig föltüntetve a történelem módszereit, az adatok mérlegelését. A ki egy kort így ismer, annak más fogalma lesz az egészről s kedvet is kaphat, képes is lesz e tárgy körében tanul- mányokba bocsátkozni. Ezt kívánja a világtörténelemre és a természetrajzra nézve is. Ez utóbbi tárgynál főleg a legújabb kor technikai vívmányaira és azok gyakorlati alkalmazására legyen tekintettel az iskola. A művészeti nevelésről szólva, vázolta ama nagy változásokat, melyeket az iparművészet keletkezése és fejlődése a rajztanítás terén okozni fog s utal arra, hogy e téren maga Wlassics miniszter a reformeszmék leglelkesebb terjesztője. Szólt azután a zenetanítás hasznáról. A hét osztályra kiegészített polgári iskola főcéljának mondta az általános intelligenciát s a gyakorlati irányú képzettséget. Az ilyen szellemben szervezett felső tanítás visszaadhatná a szakiskolákat valódi hivatásuknak, a tiszta szakképzésnek. A gyűlés nagy tetszéssel fogadta Földes Miklós előadását és az elnök indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak a fölolvasónak. A tanterv revizziója következett azután s a tárgy előadói Szörényi Benő karánsebesi és Gyenes Adolf nagybecskereki tanárok voltak. A beható vitában Mihalik Sándor or-csovai igazgató, Deák Gyula resicabányai, Pfeifer Mihály karánsebesi, Gáspárdy Aladár orsovai, Radius Simon oravicabányai tanárok s még számosan vettek részt. A gyűlés utolsó programpontja a tisztikar választása volt. Elnök lett: Donszky Lukács, alelnök: Bertalan Gyula, titkár: Schmidt Károly, pénztáros: Aberet Károly, ellenőr: Szüld Antal. A jövő évi közgyűlést Temesváron fogják meg- , tartani. Délben banker volt, melyen számos felköszöntőt mondtak. A kisdednevelők. Az Akadémia dísztermében nagy közönség jelenlétében tartotta meg tegnap délelőtt évi közgyűlését a Kisdednevelők Országos Egyesülete. A gyűlésen szép ünneplésben részesítették Röser Jánosnét, az egyesületnek tíz év óta érdemes alelnöknőjét. Az ünnepi ülést, amelyen Hagara Viktor dr. főispán elnökölt, az óvónők karának üdvözlő dala nyitotta meg. Azután Hagara Viktor dr. elnök megnyitó beszédében vázolta azt a tevékenységet, melyet az egyesület a kisdednevelés terén harmincöt év óta kifejtett. Különös érdemeket szerzett a munkában Röser Jánosné, aki tíz évvel ezelőtt lett alelnöknője az egyesületnek. Csak tíz évig munkálkodott az egyesület élén, de, mint a szónok mondta, munkásságának eredménye három évtized sikerével fölér. A megnyitó beszéd után Neményi Imre kultuszminiszteri osztálytanácsos tolmácsolta Wlassics Gyula kultuszminiszter üdvözletét s köszönetét és elismerését fejezte ki az ünnepeltnek. Azután Peres Sándor tanár ismertette Röser Jánosné érdemeit, mire Halász Sarolta átnyújtotta Rösernének azt az alapító oklevelet, amely Röserné nevére 5000 koronás alapítványt tesz a létesítendő kisdednevelők otthonában. Ez az összeg a tagok adakozásából gyűlt össze. Az alapítványt a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta. Balga Zsuzsa díszes emlékalbumot nyújtott át az ünnepeltnek, mire a hatóságok és rokonegyesületek üdvözlései következtek. A székesfőváros tanügyi ügyosztályának nevében Festetich Géza gróf tanácsjegyző, a VIII. ker. általános kör-